Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-07-15 / 57. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Julius 15 VÉRES TRÓNOK ARNYÉKÁRAN (II. Egy, szűk, sötét h©.'yiségoe»i két em­ber simul egymáshoz. Testük hideg a verejtéktől, vacog a foguk, a nyelvük, száraz és nehéz, a szájukba ragadt mér he le (да borzalomtól és f életemtől. Lövések riasztották fel őket .állmukból, a lakájokért csengettek, de senki sem je.enikezeit. Ahogy a lárma nöttön-nőtt odakint, úgy leit egyre (nyomasztóbb körülötiiik a levegő és a csend, de a bénító ediagyatotiság érzése is. Resz­kető kézzé» gyújtották fe.. a villanyt, de ebben a pillanatban iszonyú dördü- flések közepet le lövésiek zaj# hallot­ták, vaksötét tett körülöttük, » Borzalmasain hosszú csend következik ezután, а рЫ ama tok leírhat а Чалок, A palotában folytonosan tart az eszeve­szett lövöldözés, riko tozáisok verik fel a csöndet. ; i i i , . , A nagy tólefczetvisszafojtó várakozás­ban a király és a királyné csaknem fél­űiül tan figyelik a következményeket, ijedtségükben moccanni sem mernek De hirtelen egy. taptátaajtót fedeznek fel a padlásszobán a tisztek, diada*- oríiításban törnek ki .és kinyitják a tá­pé taiaj tót. j L A tapétao/tó, »lassan nyi-ik .ki, a fakó hajnaú világításban olt áh a király csíp­tél ő néikür, rövidlátó szemeive» pis-og egy kissé, hosisizu háióin.géoen fehér, mint egy jjeisziő kísértei, .meiette a ki­rályné védőkig fonjia karjait fenje köré. Risziiics Százados ravoüvere nagyot vil­lan, a kiirááy jajszó nélkül ferogy és eiőre zuhan, t — Ne lőj jenek, jaj, .ne lőjjemek! •— jajveszéke». a királyné, Sándorra .veti magát és ott éri »férjén Radojevics haonagy haiá-os lövése. Abban ;a piLa- oatban, amikor Risztfcs a királyra iö>, Laza Petra vies a kapitányra veji magát hátulról átnyaláboija és el akarjia von­szolni, de őt is .halálos llövés éri. Bent a padiásszobában isorra dördül­nek el a revolverek a még vonagió ki­rályra .és királynéra. [Akinek nincs már golyója, kardot! ránt és aki nem tud odaiérközni, hogy szúrjon, az csizmája sarkával rugdossa a holttesteket. Ezután az összegyűlt; lisztek része- fgen a gyüiölettő» és a dühtől, feúragad- ják a (két holttestet és tecepitík a kertbe. ‘ : t . г i , i i — Katonák, polgárok! r- kiállják. — ime a zsarnokaitok. Szerbek, itt a ki­rály rimája4 aki szégyent és gyalázatot hozott; Szerbiára. » , Leint azi uccán, az összegyűltek látják a két lebul-ó, hoittestet. bánják a tompa; puffanást, riadtam visszahőkölnek és ijedt, mohó szemmel bámulják a király és királyné valósággal ősszemarcangott mezítelen holttestét. i Fenn аш ablakokból füst és fülsiketítő orditás tombol, a fisz lek üvöltenek lés ordítoznak, kilövik revolverük még meg­maradt golyóit, a királyi párt ábrázoló festményeket és fényképeket kktobáiják az juccá»ra, átölelik és megcsókolják, egymást éjent kiá tónak első Pé.erre az uj kiráityrai. szónokolnak, dicsőítik leltüket, je.szavak kavarognak a .«ve- göbeu. ; A szláviján, így plvijiák a tágas teret, amelybe a Mi»os mcca torkollik, sokszáz kiváncsi te« torokkal éljenez, .mikor tudtutóra adják, hogy a .királyt és ki­rálynét meggyilkolták. A konak felől, a rossz kövezeten egy ócska, éjszakai fiaikkor döcög lefelé, két kísérteties gebe huzza, a piszkos, raga­dós kocsiban agymást átölelve, ordí­tozva. kivont karddal hadonászva ül nyolc tiszt köztük az egyik Misiics al­ezredes, az összeesküvés egyik ,értelmi szerzője: mind ©ij©nzd az,uj királyt. Testvérek! — kiáltják. — Lemészá­rol!! uk őket, mint a .disznókat. Ez az a király, aki rátok (lövetett. .Menjetek s nézzétek meg m..gátaknak: egysa*.' egy kivié(g2|att. királyt. f . ,i, (Következik: Európa megdöbben p királygyilkosság haJAatára). VÉR, VÉR, VÉR... Valóságos fiókháborut rendeztek vasárnap a majsai legények Kiskunmajsa szomszédos község nyugalmát, mint ottani tudóisitómk ír­ja, az utóbbi hetekben állandó véres verekedések zavarják meg és ezek a véres harcok mindig bőséges vér- veszteséget jelentenek. Csak egy hete an-nalk, hogy sokáig emlékezetes utcai verekedést rendez­lek a majsai legények és egy hét után most vasárnap újabb véres, az eddigieknél is nagyobbszabásu véle­kedésben tört ki a legény virtus Maj- sán. j A legújabb verekedést minden va­lószínűség szerint a korcsmái mula­tozás idézte elő, bár nem ez volt a közvetlen oka, mert a legények közt valami régebbi ügyből Kifolyó­lag keletkezett a nézeteltérés. Először csak a korcsmában kezd­tek verekedni, de azután az utcára jutottak ki és a Templom utcában valóságos kis fiókháborut rendeztek. Itt már előkerültek a bicskák és nem nagyon nézték, hogy hava szúr­nak. Meglehetősen sokáig tartott a véres verekedés, mig végül a köz­ségi rendőröknek sikerült nem ugyan békét teremteni, de legalább is szét­választani a verekedőket. A véres verekedésről a Templom utca falai beszélnek még ma is Maj- sán, mert az utca nagyon sok há­zának falain még most is ott ékte­lenkedik a kiöntött vér. A veiekedőa ellen megindult az el­járás. j Megdrágítják a válást Lényeges akadályokba fog ütközni a szegényjogon való perelés A polgári peres és nempe» es el­járás és az igazságügyi szervezet módosításáról törvényjavasla.ot készí­tett az igazságügyniimsztérium, ame- \ lyet most küldtek meg az ügyvédi kamaráknak. i Ez a törvényjavaslat megdöbbent­heti a jogkereső közönséget is, kü­lönösen pedig a szegény embereket. Edidig sem volt valami nagy szóra­kozás szegénységi bizonyítványhoz jutná, hogy a szegény ember bé- j lyegmemesen keresne®»- igazságát, 1 de most valóságos akadályversenybe j akarják kényszeríteni. A mostani el­járás szermt a bíróság szegénységi bizonyítvány alapján megadta a jo- j got a bélyegmentes perlésre, most ' külön bizoitságot állítanak fel, amely 1 vagy teljes, vagy részleges szegény- jogot ad, de a bírósági illeték Uz százalékát minden esetheti meg keli fizetni. j Ebben a bizottságban a közigaz­gatási és pénzügyi hatóság és az ügyvédi kamara egy-egy képviselője foglal helyet. Nyilvánvaló tehát, hogy a tinánc mindent el fog követni a szegényjog megtagadására és az ügy- vénnek sem áll érdekében a sze­gényjogon való pereié»,, mert ez azt is jelenti, hogy a kamara кöteres mgyenüigyvéae» adni a szegény,ogoa perlekedőnek. Nagyon nehéz lesz te­hát pereskedni annak, akinek nincs pénze bélyegre és igy sok jogos kö­vetelés is veszendőbe mehet. Különösen megdrágul a válóper, mert ehhez köz,egyzo. meghatalma­zás kelt és a közjegyzői költséget a legszegenyebb embernek is meg kell űzetni. Emlékezzünk régiekről hogyan telepedett és népesült be az Öregszőlők és az Ipar, avagy szőlők halason — hajdan és ma A pásztor tüzek kiatvása után híg egy emberöltő múlva a halasi budártüzjeik is elhamvadlak. Odalett a budátraLer is : minden ékességve»», különösségévé;. Le- I tűn téve! megint .szstaüa.tentebb (látó a ha- j lasi mgyair .népi élet. Hiába nézünk uitána aj. menny bolt /végbe enségelb©, — eltűnt örökre, mint ahogy e tüm|t(ek az ősi kun puszták,' befont üstökü szilaj; pásztotrai is, hogy emberi szetm soha, többé n© láthassa). De szépséges em-é- kezietét ne hagyjuk még e temiatkazni. Gyerekkori élményeim szép emlékeire támaszkodva, kük* baulagok az Ipair- szőiők felisövéjgélre. Tüzér Csiete Pap Jó­zsef sóigoirom tagjára vendiéjgsaeuiető h&(j'-é|kába s ott pern egyszer csaiiládos- lói megtee|pedve iparkodom feejtenl j a várost zajt. A sógort tekintem é|n, az utolsó halapi bud'árnak, jaki még vala­mennyire a régi kerékvágáson halad'. Különbek kiskirály a urnáig» ké Mi old as, csöndé^ birodailmá|bia|a. Z9ótö néni csak­úgy 2—3 naponként terepi feji jó éet- j társát bizonyos kemence bed jóságok- | kai. Node hagy pl sógor szerepé is á|m a jót. A ő4-i|Kba baetaposott már, de azért má májr hatodszor locsolja a jó kis szőlőt. Orrcsikiandoztajtó, p régi budárokat is megszégyenítő ízű az ea- ség, ameityijketi, ő ívöjí »a a tűzről. Ab­ban ugyan hibát irigység sémi talál­hat. i i Vacsora után tüzelt rakunk,a kis haj­lék előtt a (homokon, aztán zsomoókaa üwe citeráizgatunk, daWgatunk, aztán i beszélgetünk, néha addig, inig a pipa ki nép esik a szápkból). Hiába tiüze-ünk, j népi jönnek a itökháj subás budárok. | Kiinn vannak may a Győré ménesében, j ott az árnyiékas temelöbeja... — Hogyan kezdődött^ fejlődött, aztán 1 mi, vittel e-i a budáréie(tel? — kérdem a 1 sógortól, a minap,. i A tüzet megigazítva, erteyne» beszé- ' dét iiyepiorman kezdte: — Ötvep-hatvan esztendővel a hátunk , mögött, még Halason is keyesepb volt 1 a »lélcsip'ejű« paraszt. A szőlő csak. ki- egészitőrésze volt a gazdálkodásnak. De hogy a borocskát az öregek is kedvel­ték, hát az őrzéséről is gondoskodtak. Abban az időbep. pég annyi volt (a seregély, hogy néha, amint1 füstáílás- ban repültek ,hát. a Napot is efhoimályo- sitották. Már száz évejcte'- éte-őtt budá­rok őrködtek s nyakba akasztott kio- lomppal, meg fakerejplőve! riyogatták a kártékony madarakat pz érő szőlők és gyümölcsök elöl s a veteményes ker­tekből is. i ' i Régemte az öregszőlőkben még nem voltak házak, csak gunyhók. Éjszakára majd mindenki hazament a munkából a városra, de a budárok tavasztól őszig állandóan kinnt voltak. Esténként tüze*- gottek s bepzélgetni összejúrtak. Amely családban orqgember völ't, a budárko- dás arra szorult. Heti ©’.©söget hordtak nékik hazulról. Minthogy nem került minden családban hadárnak való, hát egy-egy budár öt-hat-tiz szomszéd szől- lejét is őrizte némi eítenszolgá’.tatásért, A pásztortüz megtett születtek vagy adódtak szájrul-szajra a népmeséd, népbalíadák, dalok, táncok, anekdoták. Ezért van olyan bőségesen mindnyájá­ból ; , i , ,, — Hát eat vaJom én is, hogy a halasi nép az erdők, mezők, vadügetek között mindezek# a szépségeket a örökbecsű értékeiket a legnedvezőbb körülmények között példában bőséggel termelte. — Lőhet. De a búd ároknál maradva úgy tudom', hogy az Öregszőlőkben rendes lakóházait) először Karó Imre épített az 50-es évek végén a iesőáijá- rónái, azután Patai Szálai István, mög a Kis István kövatközteti. Az Iparszöiiok- beu az első állandó kinUokos Gőzön István volt. Az átaía lépiteít szőlőben ház s a szőlő most Gaái Gáooirié, az ipari középút fetső végén jobbfe.on. A budárnak: segítsége is volt szőiö- éjés idején. Lányok, regények mentek ki a szőuökbe naponia, csapatostul. Sőt gyerekeik is;. 'Közülök sokan oda- te.epeu.ek esténként a budártüz me lé s hallgatták az öregek dalait és meséii, elbes zenései t, í , ( , Itt-ott táncoltak is tamburaszó mel­lett, Itt tanu-tájk a gyereket az öre­geik 1 öl a tüzes galaesin haijgálábt, meg a népmeséket. — Úgy votó sógommt Én is olt la- nul'tam azokat^ ae ott tanultam sze­retni a népáeiet s a kinntve-ó etet őrök szégség£j,t is! Sajná-bató, hogy a mai i'tjiuság mindeLzek# szinről-sztnre nem iáthaija. Nagy éu-iték volna pedig Számukra a többi telid Kincse.: közölt, áz élet, tarisznyájáüOn. — Ez is igaz beszéd, de hát amint haladt a fejünk fölött az idő, — foly­tatja a sógor, — hát aizonkápen kez­dőit a nép szögényödni. Több-több ep- bör szorult bej© a gatyába. Ekkor már sovány emborököt is iohetotx latnf. Némelyik a fogait is a ig biria e takarni. Aki aztán nem akart házáért fizetni, kiiábuijjhöigyözött az ö|»egszöil|ökbe, nö- hányan az Iparba js. Ott aztájn egyszerű kis lándzsákat, putrteat, vígytlókai, lakhangyikat épiteb®k s ott egy-két hold szőlő-gyümöícsös — vejemenyes- sel egész even át e'bibelödtek s a szomszéd joobmódúak sző.lejét is mi- velték. Az .ilyen teep^sek a termé- nyejiet a he-yszinén igyekezíeK l'e.nasz- náini,. Tehen#, sertést tartottak s te- keteföldecskénet is kezetek. A 80-as évek derekán már lehótait vagy 150 ilyep család piz Ouegszöliőkbeii. Az Iparban még csak k# ió-három. ч — Hanem tőgyünk a tűzre sógorom, mert majd ez is elhamvad, mint а budáréiei. í ; : , i , i — Inkább klón tömi pég a kábákból ezt a kis bajnán levet, aztán a!tőgyük magunkat holnapra. Majd ha legköze­lebb kigyütf a sógor, hát folytatjuk. Ki is csurgatta a sógor iaiz utóját is, úgy hogy a poharak tetejét pipa- szárral keltett ^csapni. Egy-két szentiványi bogár vágódott még a, fejünkhöz, aztán iibetámorog- (tunk, s a Miatyánk előtt, — még a só­gor megvaickolt, asztad tembura- szónál — miás megfoghaitóság »hiányá­ban, — egy-két nótába csimpeszkedtünk bele. i,i Cz. L. (Folytatjuk). lapunk nyomdáia

Next

/
Oldalképek
Tartalom