Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-07-11 / 56. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julíus 1 1 A háború károsultjai ! hazajáró lelke megint (kopogtat ea államkinctár lelikiismeretén. Újra spekulálnak a hadikölcsönkötvények- j kel. Adják, veszik, mert senki sem | ltudja elhinni, 'hogy a hadik öl csőn. ; örökre értéktelen maradjon, hiszen \ valamikor az állam becsületét kő- | itötte! hozzá. Rá van nyomtat­va ezekre a kötvényekre, hogy köl- csönkötvények, amelyeket a magyar állam vissza fog váltani. A törlesz­téseket és visszaváltásokat cslaik az­zal a kifogással halasztották el, hogy a békeszerződésekkel és idegen megszállásokkal kifosztott ország egyelőre nem bárja a hadikölesönök terhét. De amilyen arányban javul az ország gazdlasági helyzete, márpedig hivatalos helyről ezzel nem győznek eleget dicsekedni az utóbbi időben, olyan arányban támad fel ismét a hit, hogy egyre jobban közeledik a ha- dSkölcsön visszaváltásának és törlesz­tésének az ideje is. Ez az egészséges reménykedés éltet ma sok százezer áldozatkész jó magyar állampolgárt, akik valamikor kölcsön adták pén­zűiket az államnak. De erre a hitre veti rá magát az egészségtelen spe- j kuláció, amely arra török szik, hogy j olcsó pénzért kiforgassa a hadiköl- í csőn jegyzőket régen tartogatott köt- : vényeikből. Ez a spekuláció illeték- j tejeniil akar nyerészkedni azon, ' hoigy az állam hitelezői olyan so­káig türelemmel várták kölcsön adoitt pénzük töredékéneik és kamatának megtérítését. Ennek a nyerészkedés­nek pedig útját kell vágni. Legegy­szerűbb módja pedig az lenne, hogy az állam teljesítse kötelességét erejé­hez mérten a ihadikölcsön jegyZőkköl sztímben. Ha a régen nélkülöző türel­mes hiadikölcsön tulajdonosok azt lát­ják, hogy az állam (hitelezőivel1 szem­ben tudja kötelességét, akkor meg­bukik magától is az a lelkiismeret­ied spekuláció, amely ma potom áron iparkodik összevásárolni a hadíköl- csön ktövényeket. Arak a szerdai piacról A szerdai hajasi hetipiac élénk уой. Érdekes, hogy a baromfiféle drágult, ánig a gyümölcsök olcsóbbodtak. Az árak az alábbiak: Tej 14-18 filer, tejfelt 80-90 №, I faterja. Tűrő 32,-40 fillér kgja, sa$t j 1.40—1.80 P kgja, vaj 2.80—3.20 P kgl- j,a. méz 1.20—1.40 P literje, uj káposzta 6—ló fiiér kgja, ubolrka 12—16 fiiér kgja. zöldbab 10—12 filer kgja, tok 2— 4 fij'ié.r kgja, karaiáb csomagja 4—6 fid 'iér, zö’dpaprilka drbja erős 1—2, édes fehér zöldpaprika drbja 2—3 fiiér, kö­rösi meggy kgja 45—60 fjl'lér, meggy vegyes 16—25 fijer fcgja, barack 24— 28 fil’ér kgja, őszibarack 12—40 fil’ér kgja, körte 10—24 fillér kgja. Sárga dinnye kgja 60—80 fil’ér. Csirke 1—1.30 P kgja, tyuk 90 fil’ér kgja tömnivajó kacsa párja 3.50—4 P, tömni vájó tud párja 5—7 P, hízott ka­csa 1—1.10 P kgja, hizott lúd 1.15— 1.120 P kgja, tojás kgja 1.15 P. Búza 13.50—13.80 P mázsánként, rozs 1 9—10 P, tengeri 14.-----14.10 P, burgo- , nya 6—12 P mázsánként. Széna 5.50—7 P, sza|ma 2.40 P, fa kei- j mény 2.40-3 P, fa puha 2-2.80 P. ! Választási malac párja 14—20 P, 4 hónapos siiildő párja 32—40 P, 8 hóna- I pos síijdő párja 60—80 P, javított ser­tés 85—90 fijtór kgja, juh 50—55 fil'ér kgja. г I ötvenéves a „Manlicher“! A magyar katona puskája, aMáinn- lichör-féle ismétlőpuska« 50 éves. 1886-ban találta föl MannEcher Fer­dinand osztrák mérnök. A puskát ki­sebb változtatásokkal még ma is több állam használja. Az újabb föltalálok ís la Mannlieher-féle puska alapöt­letén élősködnek. [-falast is érdekli: ki fizeti mej tulajdoriképen az 6TI j 25 milliós hátralékát? i Az amnesztiarendelet alapján több j minit 23 ezer munkaadó kérte a Tár- j sadallombiztositónál hátralékai elenge­dését. A hátralékos tartozás körül- i belül 25 millió pengő és ha mindén ! kérést teljesítenek, ebből 14 millió pengőt lehet elengedni. De hia ez nem történik is meg, ami valószínű, j iákkor is sokmjfllLóra rúg majd az elengedett összeg. Ennek legelső sú­lyos következménye az, hogy a csök­kent alaptőkéből kisebb rokkantsági vagy öregségi járulékot lehet majd fizetni, mintha az alaptőke nem csök­kent volna. I ; A másik veszedelem pedig Щ hogy a törvény afhpján az elengedés foly­tán hiányzó összeget újra kiró j j ák, egyrészt azokra), akik nem kértek elengedést, hanem befizették rende­sen a járulékaikat, másrészt azok­ra ís, aiklk nem tudták befizetni a járulékot és elengedésben nem része­sültek. Ennek tehát az lesz a követ- j kezménye, hogy akik fizettek, a já- 1 rUléfcaikait meghaladó újabb összeget lesznek (kénytelenek fizetni, akik pe- . dig nem tudtak fizetni, azokra még nagyobb terheket rónak. i A munkaadók körében ez a sötét kilátás nagy izgalmat okoz és moz­galmat indítanak a veszedelem el­hárítására. Valószínű, hogy a tör­vény megalkotásakor nem gondbltak arra, hogy a gazdasági válság évei­nek sorozata ilyen súlyos következ­ményekkel járjon. Ezeket a következ­ményeket tehát el kell hárítani a mar gyár iparostársadalomról. i j Pestmégyében nincs munkánélküli ? Pestmegye közigazgatási bizottsá­gának csütörtöki ülésén Székely György tiltakozott az ellen, hogy a közüzemek egymásután drágítják a megélhetést. A bizottság elé terjesz- ; tett vetésjeleníés szerint a nagy me- ; leg miatt általában junius 25-én meg­kezdték az aratást. j Úgy a termés, mint a takarmány általában jó, tengeriben és burgonyá­ban is nagy termésre van kilátás. A ' mezőgazdasági munkások kereseti vi­szonyai is javulást mutatnak — j mondja a jelentés — de még jobb lenne, ha nem kellene kétkedéssé® fogadni azt a közlést, hogy »úgy­szólván nincs munkanélküli a vár- . megye területén«. Ha ez így volna, nem lenne semmi baj. Sajnos azon­ban, nincs igy, mert hiszen utan­út félen találkozunk munkanélküliek- , kel, ia környékről még mindég jön- j nek munkát 'keresők, pedig még a fővárosban lakók sem tudnak vala- j mennyien keresethez jutni. EZ az 5 »úgyszólván« tehát azt jelenti, hogy a munkanélküliség megszűnése bi- | zony még mindég inkább csak kíván- j ság, mint valóság! Sokká! több köz- j munkát kellene megindítani, sokkal i több olcsó hitellel, adó, fuvar és j egyéb kedvezménnyel kellene az építkezést előmozdítani, hogy a mun­kanélküliség ilyen nagy megszűné­séről beszélhessünk, mint amilyenről a vármegye hivatalos jelentése be­számol. , . A vármegye egészségügyi állapotát kielégítőnek mondja a főorvosi je­lentés, ezt talán a fertőző megbete­gedések szempontjából el is fogad­hatjuk, mert 59 roncsoló torokláb esetből csak kettő követelt halálos áldozatot, nem fogadhatjuk el azon­ban azt ia jelentést, hogy nyílt gü- mőkőrbian junius havában 264-en pusztultak el. Ez a nagy szám azt mutatja, hogy rosszak a Iák ás- és táplálkozási viszonyok, mert hiszen a vidéki jó levegő, megfelelő lakás, élelmezés, valamint orvosi kezelés mellett nem volna szabad ebben a szörnyű népbetegségben ennyi ma­gyarnak elpusztulni. i GAZDALEXIKON Angliai levél Kiviteli termesztésre az „Afuz Ali* bolgár török szőlőt kell terjeszteni Medveczky Károly gazd. főtanácsos, a kiviteli ра1Цф1а egyik vdz.srhaiTQí|a írt egy cejikkleit a »Pesti Hírlap «-■bal, amelyre a sok. közül a metssze. ködö|s Angliából is kapott hozzászólást;. Ennek1 a feketítek érdekes szövegét közöljük: »A Pesti 'Hírlapban nagy érdeklődés­sel olvastam aiz Afu:z At sző&ovet vialó ikfcérldíiezés kiváló eredményét. Legjobb meggyőződésem, hogy MagyarOrsizáigna valóságos áldás lenne, ha égy egységes fajtájú, kemiényhusu, nagyszemü, jól szállítható csetmegészöffiőt sikerülne ná­lunk meghonosítani és elterjeszteni. Azok a (kivitel ’ehetőségek, amik egy ilyen szőlőfajta számára nyílnának, úgy­szólván végteleneik. A gyümöcsfogyasz- lájs Európaszeple óvről-iévra növekszik s minthogy mi a szőlőnek ;uigyszóü- ván legészakibb határát képezzük, a tőlünk csak egy kevéssé északra fekvő éfamok miár importálják a szőtöit. Ezek közül egyedüli Ang’ia e(gy évi szőíőfcevi- tejfa mintegy másfél millió fontot tesz ki. i Éppen a miit esszé’ voltaim iBnujjat an­nak. hogy a bolgár Afuz A’l szőlő egy csapásra milyen, óriási tenet hódított, az angol pia,coon, fő’eg a spanyol szőlők terhiére. Reménynek is szép volna, ha pár év múlva majd a mi szőlőnkről lehetne ugyanazt «’mondani. A lehetőség minden bizonnyá] mag van rá, ha Bul­gáriából tehet ide datolyái ^szőlőt szállí­tani, biztosan lehetne Magyarországból iS. így őszinte szívvel kívánom, hogy az ,állami körök és a szőlőbirtokosok minél nagyobb számban szivtoljéjk meg a cikkben foglaltakat. Mindezzel kapcsolatban bátor vagyok érdeklődni, hogy ,az dm’itett Afuz Alj szőlőt1 termeli-e m|ár nálunk valaki vaíjai- miepnyíiré számbavéhető mennyiségben lés a termelők tudják-e a gyümölcsöt megfelelően exportra csomagolni. Igenlő esetben tisztelettel kérném egy-két ter­melő elmét megadni. Az ősszel szeret­ném ugyanis, ha nem többnek, úgy egy próbaszélíibmánynak angijijaí e"he- lyazésélí mégkpisér eníl. Azzal kapcso’aitban továbbá, hogy egy törökországi szőlőfa,jitát ismét eilkenrei lehetne nálunk meghonosítani, bátor vagyok a kérdést felvetni, hogy vájjon a mazsolázz,ölöt n?m Wha íneí-e hozzánk Törökországból, vagy Gcnögpiriszágbói éjtteJtepiíjetná ? Ezzel agy egész gzámba- vehető importot lehetne kiküszöbölni! őszinte hive: Székely István, 173, Brunstfield Place Edinburgh 10.« v Eddig már 32 dalár» da jelentkezett a nagyszabású (halasi dalosversenyre Nagyszabású dalosversemyt tartanak Halason szeptember hatodikán a gim­názium' udvarán, amelyre már nagyban folynak ae előikészütetek és ez a daios- verseny minden bizonny:! újabb je’entő- séget fog kölcsönöEmi a halasi dalosak- nafc. i • i A dalosversenyre eddig már 32 dat lárda jelentkezett, és ezután még gjabb jelentkezőiket várnak, i A szeptemberi diós1,verseny Halason az eseményeik középpontjának ígérke­zik. ^ ■ В A pirtói Gazdakör magánügye Ismeretes a közönség előtt és mi is megírtuk annak idején, hogy Rá- sonyí Papp Gedteon pirtói birtokos fellebbezést adott be a vármegyéhez azért, mert őt a pirtói Gazdakörből kizárták. Ezt a fellebbezést, mint azt szin­tén megírtuk, a vármegye alispánja helytellónak fogadta el, mert a ki­zárást megsemmisítette. A vármegye döntését a ipartól Gaz­dakör megföllebbezte a belügyminisz­terhez és a belügyminisztérium dön­tése most érkezett le a városhoz* A belügyminiszter a kizárási határo­zatot jóváhagyta, de utasa tja egyben a pártói Gazdakört, hogy hívjon ösz- sze közgyűlést és ennek egyetlen tárgya legyen a Rásonyi Papp Ge- dieon kizárása ügyében hozandó újabb határozat. j j ; Emlékkápolna épül Pusztaszeren A pusztaszeri Árpád Egyesület mozgalmat indított Pusztaszer kiépí­tésére. Az akció első eredménye az, hogy Pallavicini Alfonz Károly őr­gróf 29 hold földiét engedett át erre a célra. EZen a területen ligetet te­lepítenek s abban építik fel a hon­foglalás emlékkápolnáját, benne a nemzeti integritás oltárával. Ugyan­csak a templomban állítják fel ia magyar nemzet családfáját is, amely egyedüli lesz az egész világon. Gyalog többet sose mék megjött, a csoda 0öp 20 pengő részletre Kapható Langermann Sándor vaskererkedőnél, postával szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom