Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-07-11 / 56. szám

1936 julius 11, szombat XXXVI. évfolyam, 56. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében Dolgozni kell, mert enélkül nincs boldogulás. Ez a végső eredménye és ér­telme azoknak a tárgyalások­nak, amelyeket a Világ parla­mentje a magyar törvényhozás házában napokon át folytatott. A munkanélküliség a legnagyobb nyomorúsága az emberiségnek, amióta a világháború u'táni bi­zalmatlanság vámtor laszokka1, gyűlölködéssel, apró boldogtalan népek meghasonlot't hazájává tet­te Európát. Itt Budíapesten több mint egy hete tanácskoz­tak és végre egy gon­dolatban, egy közös nyomo- ságban találkozott a világ min­den békéden és örömtelen né­pe : minden bajnak az oka a munkanélküliség. Ha munka len­ne, ha dolgozhatnának az embe­rek, fogyasztanának is és meg­indulna a termelés vidámabb len- düftete. Ezt mondja a Duna völ­gyében egymással szemben álló kis népek valamennyi delegátusa éppen úgy, mint a francia, vagy az angol nép gazdaságának ki­küldötte. Tehát dolgozni kellene, ahol pedig a baj felismerésében megegyeztek az emberek, ahol már tudják, hogy a' 40 órás munkahét közös érdek, világér­dek, ott nincs értelme az elzár­kózásnak, a bizalmatlanságnak, a gyűlölködésnek. A csongrádi jégverés áldozatainak éppen úgy, mint a világháború tönkresujíott, vagy agyonboldogitott népeinek egyformán munkára volna szük­sége. így és itt kapcsolódik be­le a munkanélküliség gyógyításá­ba az egész világ valamennyi sorsdöntő kérdése: mindaz a po­litikai bonyodalom, amely most végzetesen mérgezi valamennyi ország népének levegőjét. Ha le­bontanák a bizalmatlanság égbe tornyosuló bástyáit, a népek va­lamennyi műhelyében, gyárában és mezőgazdaságában kétszer- annyi embert lehetne foglalkoz­tatni, mert tele van a világ ín­séges, éhes, ruhátlan emberek­kel, akiket fogyasztókká lehetnie tenni, ha kezükbe adhatnánk a szerszámokat. Az a csodálatos, hogy ezt Párizsban, Londonban, Bukarestben és Budapesten egy­formán tudják, de a féltékenység, a politika, a bizalmatlanság csö­könyösen ragaszkodik 20 éves rögeszméjéhez, hogy fenn kell tartani áz elzárkózás bizalmatlan­ságát, amely megfojt minden bol­dogulást, sőt mindazt, amiből a háború előtti ember jóléte meg­született és táplálkozott. A jólét­nek az a békés és boldog varázs­lata, amely a világot szebbé és gondtalanabbá teítpie és az em­beriségnek ma is csak az a kí­vánsága, hogy a világ arculatát emberségesebbé és igazságosab­bá formálhassa ez az újabb kon- fetaicia is. Talán virrad a tanyákra is — 3-4 ezres csoportokba osztva vigyáznak ezután az agászséilkra Julius elseje óta, áíami védelem efatf éli a közegészségügy az, egész ország­ban. A személyi vonatkozású jmtiétzke- dések már megtörténteik, most megkez­dik a munka gyakorlati részét. Ez lé­nyégében abban ált, hogy > általános egészségvédelmi ellenőrzés alá kerül a vidék és az eddig mostohán kezelt 'ta­nyavilág is. Szomorú kimutatások álla­pit] ák meg, hogy a tanyavilág egészségé ügye van legjobban elhanyagol va ,az or­szágban. A v áro soktól1, községek toil messze levő tanyai betegek napokig nem juthattak orvoshoz, patikához. Egyrészt a szegénységük, a pénztelensé­gük miatt, másrészt, mert fel sem is­merték idejekorán a bajoikialt. Nagy vo­násokban e kettő körül mozog a tanyai egészségvédelem megszervezése. Három-négyezer főből á'Tó körzeti csoportokba sorozzák az illetékes tiszti főorvosok mindenütt a Tanyavilágot, vannak vidékek, ahol ez: már megvolt bi múltban is, de most a közegészségügy államosításéval sehol! nem maradhat el'. Minden körzet egészségvédelmi szol­gálatot kap, Öhoff az egészségügyi védő­nő végzi a látogatásokat;. Ennek fel­adata hogy ellenőrizze a betegségeket, felismerje a bajokat és? sürgősen meg­tegye az esetleges' intézkedésekét, hogy a beteg orvoshoz kerüljön, amíg nem késő. A védőinők munkája kiterjed a legszegényebb társadalmi rétegekre is, sőt egyenesen kívánatos, hogy éppen azokkal törődjenek legtöbbet, akiknek legkevesebb módja van, hogy orvoshoz forduljanak, patikába menjenek. Ezek a védőnők főiskolai végzettségnek meg­felelő tanfolyamokat végeztek és kellő tudással rendelkeznek, hogy elejét ve­hessék a betegség súlyosbodásának, vagy a ragályok terjedésének, még mi­előtt az orvos beavatkozhatna. Család­látogatásokat végeznek, hasznos femáb csökkat adnak. Ahol maguk tudnak sö- giteni, ott nyomban közbelépnek, ahol látják hogy orvosra, kórházra van szük­ség, ott intézkednek, A fertőző beteg­ségeket különösen figyelni fogják- A tü- dőfoiaj leküzdésére sok gondot keli fordi- taniok. Az iskolás gyermekeve látoga­tása és állandó egészségügyi ellenőr­zése is hatáskörükbe tartozik, terpiél- szetasen csak első fokon, mindig annak szem előtt tartásával hogy fthot orvosra van szükség, ott h beteg gyorsan orvos elé kerüljön. Az anyai- és csecsemővéde­lem ellátása és a szegénybeleg-gondozáБ is az ő feladatuk ai tanyai körzetekben, ahol távol vian az orvos. Remélhetőleg a körzetek beosztása a területi viszonyok figyelembevételé­vel neto húzódik sokáig és az á lamosi- tott egészségvédelem hivatása magas­latán fog á'lani és mindenütt ott lesz, ahol annak szüksége mutatkozik. LAPZARTA Szabadkai tudósítónktól: A szerb pénzügyminisztérium ren­deletet adott ki, amelyben megengedi, hogy a kettösbirtokosok magyaror­szági termésüket vámmentesen hoz­zák be az országba. A rendeletet csütörtökön kapta kézhez a szabad­kai vámigazgatóság és tázonaal kö­zölte azt a rendőrséggel és a többi hatóságokkal. A rendelet értelmében julius 13-tól kezdve augusztus 12-:'g minden jugoszláv kettősbir­tokos, akinek Magyarorszá­gon van földbirtoka, teljesen vámmentesen hozhatja be ot­tani termését az országba. A vámigazgatóság közlése' szerint a termést csak Kunbajai— Rudics-szállási és Szabadka—kele­A szabadkai és határ3 menti magyar kettősbirto« kosok vámmentesen vihetik haza terményeiket biai utón Iahet behozni. A Kunbaja—Rudics-szállási utón a termést csak keddien, csütörtökön és pénteken, a Szabadka—keleblaii utón pe- J dig hétfőin, csütörtökön és szombaton lehet szállítani. A vámigazgatóság felszólítja azokat a kettősbírtokosokiait, akik termésüket be akarják hozni az országba, hogy azt 24 órával a beszállítás előtt jelentsék he a vámigaz­gatóságnál. A bejelentésnél közölni kell azt is, hogy melyik utón akarja az illető j kettősbirtokos a termést beszállítani. 1 Erre azért van szükség, hogy Ja vámigazgatóság a jelzlett helyre ki- , küldhesse közegeit. Közigazgatási csendélét Csikérián : még egyszer meg kell fizetni az adót, amit a pénztáros elsikkasztott Gsikéria községben kétévvel ezelőtti nagyarányú sikkasztásokat lep'eztek le. Megái lapították, hogy vitéz Biró Lukácsi községi pénztáros és Fodor Béla végre­hajtó éveken ke. észtül elsikkasztották! a polgárság által befizetett borfogyasz­tási adópénzeket és elmulatták az utolsói filterig. Bíró Lukács és Fodor Béta fegyháizi- és börtönbünte'ést kaptak, amit azóta ki is töltöttek. A község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén fogl. Ikozott az üggyel. Mi­után a két hűtlen hivaita’nok éltei e#- sikkaszltoitt borfogyaszt isi adó hiányzik a költségvetésből!, úgy határoztak, hogy, ezt a néhány ezer pengőt kitevő össze­get törlik, i , Csikéria községnek ez a határozata most került Bács megye kisgyü’ése elé, amely azonban megsemmisítette и község határozatát, egyben utasította az elöljáróságot, hogy meg keil próbáin* a sikkasztó hivatalnokokon behajtani' аи elsikkasztott; adópénzekeit. Ha az némt sikerül, úgy az adózókon még egyszen be kel! hajtani a borfogyasztási adót évekre visszamenőleg, mjsrt annakide­jén a polgárok szabály taten nyugtákon fizették be az adópénzeket és így nem mentesülnek a befizetés alól. A megyei kisgyülésnek elz a határo­zata nagy megdöbbenést ke]‘ett: egéssz Csikérián és a község képviselőtestü­lete már is készíti a közigazgatási bíró­sághoz benyújtandó feltefbbezést. Rejtélyes gyilkosságot fedez­tek fel Juhász József magyarosanádi gőz- dá gödröt ásott a földjén. Munka közben ásója megakadt s ekkor Ju­hász borzalmas felfedezésre bukkant. Egy erősen oszlásnak indult holttest­hez ért ásója. A holttesten már csak! ruhafoszlányok látszottak. A helyszínre hivott csendörségj azonnal megkezdte a nyomozást és megállapította, hogy a gödörben: Göndör Ferenc magyaresanádi1 gaz­da tetemére bukkantak. Göndör még! az ősz folyamán eltűnt a környékről, die mindenki azt hitte, hogy meg­szállott területen lakó rokonaihoz utazott. Azt azonban megállapították, hogy Göndör gyilkosság áldozatai lett, dé hogy milyen módon ölték! meg, azt csak a boncolás fogja meg­állapítani. Göndör meglehetős jómódban élt, de teljesen egyedül. Közeli rokonai se voltak. Megindult a nyomozás a gyilkosság titkának felderítéséire, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom