Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-07-08 / 55. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julíus 8 Szeptember 16=áti Halason bérmál a váci megyéspüspök — Most jelent meg- a körlevél — Most jelent meg Hainauer Á. Ist­ván váci megyéspüspök nyári kör­levele, (amelyet megküldték a halasi plébániára is. | j Megemlékezik a megyésföpászor Budavár visszafoglalásának 250 éve$ évfordulójáról. Ebböi az alkalomból Й yáci székesegyházait restaurálják s ujraöntik a 3783 kilós székesegy­házi harangot, amely nagyságra a negyedik az országban. Az ősszel bérmakörutna indul a püspök. Szeptember 13-án Jászszent- lásdón, délután Szánkon, 14—15-én •Kiskunmajsán, 16-án Halason, '17-én Páhin, 18-án Izsákon, délután Orgo- ványon és 19-én Szabadszálláson, dél­után Fiilöpszáláson fog bérmálni. Elhatározta a püspök, hogy az egy­házmegye összes templomait bizto­sítja a betörések ellen. Szabályozza a körlevél a kiskunfélegyházi, ferénc- szállási, úgynevezett szentkút! bu- csuj árast. A résztvevő bucsusokat — imint ez már szokásban volt — elindulás előtt névjegyzékbe foglal- ják s ezt a bucsuvezető átadja a félegyházi plébánosnak. Ismerteti a körlevél az Akció Ka- 1 tolika jövő munkaprogramját. Elren­delik, hogy a templomokban a nép­énekeket gyakorolni kelt s fel kel karolni a liturgikus mozgalmaikat, a 1 mely magyar misekönyvet ad a hi- \ vök kezébe. A tanyaközpontokon kul- turelőadásokat kívánnak tartani s népkönyvtárakat kívánnak létesíte­ni. Keresztül szándékoznak vinni a teljes vasárnapi munkaszünetet, va­sár- és ünnepnap az üzletek teljes bezárását kérik. | Tejszöveíkezet alakult Halason Halason nagy lelkesedés melett (alakították meg a Tejszövetkezetet, amely az Országos Magyar Tejsizö- vétkezet Központjának tagja. A Tejszövetkezet iránt nagy az érdeklődés a gazdák körében. A szövetkezet elnökévé dr. Nagy- Pál Ferencet, igazgatósági tagokul Haideeker Ervint, Nagy F. Lajost, Hudi Andrást és Halász D. Lajost választották meg. A felügyelőbizott­ság tagjai lettek Sándor Balázs, Hor­váth Ferenc, Hoffmann János, Mé­szöly Károly, Borbényi Imre, Monda Benő és Babó Imre. Az alakuló ülésen dr. Nagypái Fe­renc javaslatára kimondták, hogy az országos központtal együtt Halason is berendezkednek a vajexportra és ebből a célból megfelelő üzemet is létesítenek. , A Tejszövetkezetre vonatkozó tud­nivalókat dr. Nagypái Ferenc ügy­véd adja meg. Augusztus elsején üzemben lesz a halasi jéggyár Mint már megírtuk, Halason jég- í májában fog megalakulni és az aiía- gyár épül és most közöljük, hogy a ' kuló közgyűlést augusztus első he- jéggyár munkálatai olyan stádium- i tőben tartják meg. ban vannak, hogy a jéggyár a víl- 1 A város közgazdasági életére és lanygyár épületében már augusztus- egészségügyére kiható részvénytársa- toan üzemben lesz. 1 ság 100 ezer P alaptőkével аМшш Munkatársunk értesülése szerint a és annak vezetőségét és elnökségét jéggyár külön részvénytársaság for- későbben hozzák nyilvánosságra,. Apoll Szerda fé Az els szinkn 6 vilá mikus vigjátc Щ mus Szőki Hús Vere Walt Halt Am J> Bres I Teleki Mihály gróf nagy beszéde az interparlamentáris unió konferenciáján Az interparlamentáris urió konferen­ciájára Budapestre összegyűllek a vi­lág legkiválóbb роЩкдаа! lés gondol­kodói lés ez a konferencia az egész világ figyelmét a magyar fővárosra és a feomefnencián történtekre terelte. A konferencia egyik legértékesebb és l&gkimiagaslóbb beszédét Teleki Mihály gróf, Halas város országgyűlési képvi­selője tartotta:, alki nagy beszédét ál- lalános figyelem közben mondotta el. Teleki Mihály gróf beszédében többek közt a következőket mondotta: . i — A világ küJpolMkai helyzet® — mondotta — nemi megnyugtató. Újabb gyujtóanyagok jöttek a politikába sezek a ruépszövetsség tekintélyét is megtá­madták. Ennek az intézménynek fel­adata az volna, Jrogy a nemzetek kö­zötti együttműködés oszlopa legyen és tk nemzetközi viszályokat elsimítsa. lázonbnn a népszövetség ma krízisen megy keresztül s ha nem formálják meg, a bukása is bekövetkezik. Ha pedig a Teforrn rosszul siikerüil, ez meg- jjobbain megneheziti a helyzetet. A niép- Bzövetsség hibái onina|n erednek, hogy célkitűzései és ezek végrehajtása kö­zött el'entét van, amely a még uralkodó háborús mentalitásból ered. A népszö­vetségi paktum három föalapon nyug­szik :a lefegyverzés kérdésén, a béke­szerződések fenntartásán éts a háború megelőzésére oly intézkedések megtéte­lén, amelyek lehetővé teszik a békés fejlődést. Ezt a célt a népszövetség egyenjogú nemzetekkel kívánta elérni, lázáltal, hogy a politikai kérdéseket a gyűlés és a tanács elé utasította, a jogi kérdéseket pedig nemzetközi fóru­mok elé utalta. Sajnos, nagy különbség van a népszövetsiég működésié és az elvek között s az utóbbi időben bekö­vetkezett krizis|nek ®z a különbség az Oka. Meg lehet állapítani, hogy azok a hatalmak, amelyek a népszövetség gé­pezetét irányítják, igen gyakran inkább Bjaját érdekeik által vezettetnek, mint a paktum magas elvei által. Mig tisztán politikai kérdésekről volt szó, ez még érthető volt. Sajnos azonban, jogi kér­déseknél is a politikai vonatkozások kerekedtek felül. — A legjobb példa erre, hogy a nép­szövetség erősen őrködött a lőfegyver- zett nemzetek fölött, ne hogy felfegy­verkezzenek, viszont az erősen fegy­verkező államokká (szemben nem tu­dott semmit sem elérni. A kisebbségi kérdésben is halsonió a helyzet, mert noha, a kisebbségek védelme a tanács­hoz tartozik, ezt úgy hajtja végire) hogy a védelem kellőképpen nem ér­' vényesül. Az á lamok egyenjogúsága sincs biztosítva a tanácsban. Vannak államok, melyék á'landó tainácsitagság- gal bírnak, mások bizonyos csopor­tokhoz tartoznak s ezáltal igen gyak­ran kerülnek be a tanácsiba, viszont vannak harmadrrangu államok is, ame­lyek jóformán sohasem remélhetik, hogy bekerüljenek. — Ez a gyakorlat is aizt bizonyltja, hogy a népszövetség három fontos cél­kitűzése közül csak a békeszer ződések védelmét valósította meg és teljesen megoldatlanul hagyta a lefegyverzés kérdését és a paktumnak azon rendel­kezéseit, amelyek arra szolgáltak vol­na, hogy a háborút megelőzzék. A ma­gyar nemzet hálával tartozik a népszö- vetségnekv de óhaja', hogy egy olyan reform, valósuljon meg, amely: fcözéebb hozza a népszövetséget azokhoz a ma­gasztos célokhoz, amelyek megvalósí­tását alapítóik miaguk éllé tüzíjék. Teleki Mihály gróf beszédét hosszan­tartó tapssal fogadták a konferencia- résztvevői. Féregmenfcesiti lakását, háziállatait, kutya, házi» nyúl, baromfi, galamb, kanári stb. PULVEX rovariríópor Hatása kitűnő. Nem mérgező! Használata veszélytelen. Kapható Tomory Elemér gyógyszertárában GAZDALEXIKON Gyümülcshlrek Kecskemétről A barackpiaoon tegnap rektor dfelho- zatal volt. A javadal mi hivatal jelen­tése szerint négyezer mázsa kajsziinba- rack érkezett a piacra, amely 25—30 filléres kilónkénti áron kelt eí. A piacra és közvetlenül az exportőrökhöz tét- szál’ittott hatalmas bar ackmennyisé gb öl 40 vagonnal — négyezer mázsával — Svájcba küldtek a kecskeméti pályaud­varról. A 25—30 filléres árral a ter­melők meg vannak elégedve, mert meg­találják mellette a számításukat. A rózsabarackot még jobb áron, 35— 40 fillérért tudják eladni. Rózsabaraoki­ból különben a mai piacrla háromezer mázsáit hoztak fel. A lekvárnak való barack ára azonban nagyon alacsony: 5—6 fiíiért kínálnak érte ai kereskedők;. A termelők ilyen áron neu is adják ел (termésüket, és ma mintegy 5—800 má­zsát visiszaMlttek a piacról. Megjelent az uj termésrendelet A hivatalos láp szombati Száma közli a kormány rendelőiét,, amely a mező­gazdaságnak a folyó gazdásági évben nyújtott kedvezményeket biztosító ren­delkezések hatályát az 1936—37. gBizdlaí- sági évre is meghosszabbította. A mő- zőgatzdaság megsegítésére szolgáló alap változatlanul fennmarad az uj gazdasági (évre is s ennek segiitjséigéVél a rendelet a jövő1 gazdasági évben is biztosjltjjía á mezőgazdaság részére ázokpit a kedVezi- ményefceL amelyekben a miullt évben, részesült, földiadőmegltérités, közmuuka- váltság!térítés és valsuti fuvardíjkedvez­mény elmén. Ugyancsak az említett alap segítségé­vel történik gondoskodás a mezőgaizdial- sági termények és termék értékesítésé­nek előmozdításáról, valamint — rendel­kezésre álló fedezethez képest — a me­zőgazdaságnak más módon való megse­gítése. "m Titok-e a boldogság? Bújják a könyveket, virrasztó­nak 'a laboratóriumokban, kever- , nek és kavarnak, bele ős zülnek, i hogy megtalálják a felieletet a »nagy ttokra« — a tudósok: Ho­gyan került a földre az ember és kísérője, az állat és a növény? Az emberélet nagy titka. Bele- i , veszejtették már sokan értékes i ötletüket a magyarázatba. Elmé­leteket állították fel, azután meg- j döntötték az elméleteiket. Nem t hagyják abba, a küzdelmet, mert a nagy titok megfejtése vonzza a tudósokat. H. J. Muller ame­rikai tudós kikutatta, hogy a röntgensugarak milyen csodála­tos hatással vannak a szúnyo­gokra. A röntgenezés után la szunyogcsemeték megváltoznak és teljesen elütnek a szüleiktől1. ; Hosszabb lesz a lábuk, a belső szerveik másforma elhelyezést kapnak és igy toyább a rönt- igentsugár után a szunyogfiak ' ! mindig átalakulnak. Azt is ki­sütötték már a tudósok, hogy a kozmikus sugaraik behatása Blátt mindig újfajta növények tenyész­tődnek ki a magaslatokon. Ezt Piccard professzor, a szratosz- féra-repülő is megfigyelte. Lehet­séges, hogy elkövetkezik majd az idő, amikor a tudomány mégis csak felelni fog a nagy titokra, amelyik az embert kiséri az ut­ján. Meg fogja tudni az emberi- I ség: honnan jöttünk. A történe­lem följegyzései máris jefesre fe- 1 i lelnek abból, mi-mindent követ- j tüinlk el, amióta itt bolyongunk! a földön és létünk magyarázatát keressük. Arra azonban már sok­kal nehezebb feleüini a világ leg­nagyobb tudósainak is: mit akar az ember a földön? Boldogságot és boldogulást ugyláltszik nem akar, mert ha ezt akarná, ak­kor még sem törne egyik népfaj állandóan a másik elten. Akkor hagyná egyik ember a másikat élni azon a földön, amelyikkel olyan régóta viaskodik. Birkózik vele. Birkózik a saját titkaival, bukdácsol benne, mint az ör­vényben. Lehet, hogy amikor azj örvény összecsap fölötte, akkor kitalálja már a nagy titkot: más­képp is lehetett volna. Lehetett volna: de emberek vagyunk. I i — A Kiskunh-Iisi Hóm. Rath. önk. Egylet (Katolikus Kör) e'nöksége ezúttal is tudatja tiaígjlaival, hogy1 július 19-ém, vasárnap délelőtt 11 órakor az egyesü­let székhazában rendkívüli közgyűlést tart, melyre tagjait meghivjíai. Tárgy: Az egyesület székhazában eszközlendő átalajkitási és javítási munkaiatokra vo­natkozó javasltait. Tekintetlei arra, hogy ugyanezzel a tárgysorozattal a, rendkí­vüli közgyü'és már meg volt hirdetve, tehát az a megjelent tagok létszámára való tekintet né’küi határozatképes íesz. 1 Szom vas fél 7 Az 1 legnaj földi Saba r Kerl F Eri C&iv

Next

/
Oldalképek
Tartalom