Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-05-30 / 44. szám
1936 május 30, szombat XXXVI. évfolyam, 44. szám Politikát, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében Nyilatkoznak tanyai impresszióikról gróf Teleki Mihály orsz. képviselő és dr. Fekete Imre polgármester A halasi tanyai közigazgatási be- j járás véget ért. A pesti vendégek, köztük a minisztérium és a vármegye kiküldötte a legjobb benyomásokká® távoztak el! Hallásról, megjegyezve ennek a niagykiterjedésü tanyavilágnak sok jogos kérelmét és panaszát és hasonló impressziókkal járta be a tanyabejárás mindlen egyes napján a pusztákat gróf Teleki Mihály országgyűlési képviselő és a város fő- tisztviselőivel az élén dr. Fekete Imre polgármester is. Hogy ez a tanyabejárás milyen nagy jelentőséget adott a halasi pusztáknak, arra talán legjellemzőbb, hogy a fővárosi sajtó is több orgánumában oldalas tudósításokban számol be a tanyán látottakról! és arról, hogy Halason milyen megfeszített munka folyik a homokikai való birkózás kapcsán. Az »Uj magyarságban« Dallós Sándor Írja: »Valahogy zavarban vagyok ezzel a két nappal, amelyet a halasi tanyákon töltöttem. Láttam csodákat és láttam irgalmatlan elha- gyatottságot, láttam hősi munkát és láttam szörnyű kietlenséget, láttam foltokat, ahol az emberi kéz nyomán ragyogott az élet, láttam helyeket, ahonnét tálán még a bogarak is elköltöztek, láttam a városi vezetőség kezdeményező munkájának eredményeit, láttam eredménytelenségei, láttam öntudatos szemeket, láttam kihasznált életeket s a kétnapos útból valami olyan benyomásom maradt meg, hogy okvetlenül segíteni1 kell ezen a népen, mert roppant erő aluszik benne.« Az alábbiakban gróf Teleki Mihály és dr. Fekete Imre mondják el közvetlen reájuk gyakorolt benyomásokat a pusztai kirándulások során. Teleki Mihály gróf orsz. képviselő csütörtökön, a déli gyorssal utazott Budapestre. Elutazása előtt • lapunk szerkesztőjének a következőket mondta: — Ай öt napos tamyiabej áráson, amely közigazgatási bejárás volt, nem pedig politikai, örömmel vettem részt a város polgármesterének meg- hivására. Kötelességemnek éreztem, hogy azon részt vegyek főleg azért is, hogy megismerjem a gaZdlakö- zönség kivánalmait, különösem a pusztákon lakokét, akik kint Iáknak a 112 ezer kát. holdnyi határban és nem élvezik azokat az előnyöket, mit a városi lakosság. — Szükségét láttam annak is, hogy a gazdaközönség ott a helyszínen őszintén elmondhassa bajait és kívánságait a kerület képviselőjének. Amit lehet, azt én orvosolni igyekszem egyrészt a városnál, másrészt a vármegyénél. Azért is örültem ennek a tanyai bejárásnak, hogy bejárhattam a határt, mert eddig a képviselők csak a választások előtt keresték fel a tanyákat és a tanyák népe a választások után élő képviselőt alig látott. Én így is szorosabb kapcsolatba akartam kerülni a tanyai lakossággal, de ha talán beszámolót tartottam volna, nem adhatták volna ! ,elö hasonlóan fesztelen eiSizmecsieire során panaszaikat. — Érdekes impressziókkal távozom. A határban hihetetlen szélsőségeket láttam, igen rossz földeket, ahol a halasi emberek szorgalmim ] valóságos Kánaánt varázsolt és lát- ! tam igen jó földeket is. Ezek a j szélsőségek nem maradhattak ben- I nem nyom nélkül A határ jól néz ki, j jó termés várható, csak a gabona^- I árakat ne törjék le. Ez áll különö- I sen a rozsra, amely ennek a vidék- ! nek a főtermelvénye. Bizonyos ag- | go da Imákat tapasztaltam á hegyköz- i ségi törvény körül. A gazdaközönség i kint a helyszínen halhatta Zombory földművelésügyi minisztérium szolé- j szeti osztályának vezetőjétől a megnyugtatást a tervezetre nézve, amely nem irányul a homokvidék elten. A futóhomok csakis szőlőtermelésre alkalmas, a csemegeszőlőt is fokozni kell, azonban a borszőlőt nem lehet kihagyni a termelésből. Fontosnak tartom elsősorban az úthálózat kiépítését, hogy a 20—30 kilométerről jó i úton hozhassák be termelvényeiket j a városba és így jobban értékesít- ! hető tegyen, mert a,z uthiány miatt ; a szállítás rendkívül nehézkes. — Szükségesnek látom elsősorban a császártöltési bekapcsoló ut kiépítését, amely a keceli útból indulna ki és menne Császártöltés felé és ezzel Császártöltés és Hajóst Halashoz kapcsolná. Az utak' kiépítése nagy területet adna a kultúrának és az ezzel összefüggő egyéb más követelménynek is. Hogy mik a teendők, arról a következőket mondhatom: — Kisebb tanyaközpontokat kell kiépíteni, amellyel megoldható lenne , a közigazgatásnak és a közegészség- j ügynek minden követelménye. Úgy- I látom, hogy még sok helyen iskolát . isi kellene építeni. Örömmel vettem, j hogy a tajói iskola építése őszre j elkészül és végül a polgári fiúiskolára vonatkozólag azt mondhatom, hogy ebben az ügyben tárgyaltam Hóman Bálint miniszterrel! és remény van rá, hogy ez a kérdés a város kívánságainak megfetelőleg fog megoldódni. A képviselő nyilatkozatát azzal fejezte be, hogy nagyon hálás a lakosság részéről tapasztalt vendégsze- \ rető barátságért. Pénteken délelőtt felkerestük hivatalában dr. Fekete Imre polgármes- ! tért és a tanyabejárásra nézve kér- j tünk tőle interjút. A polgármester ; a kővetkezőket mondotta: — Polgármesterségem alatt ez a harmadik tanyabejárás, amikor is a város főtisztviiselőivel, gazdasági felügyelővel és más gazdasági szakemberekkel bejártuk a város nagy kiterjedésű határát. Ezen az utunkon bekopogtattunk ia törpe és apró birtokosok házaiba, a kis-'és közapbir- tokosok portáira egyaránt. Megnéztük gazdaságukat, melyek állattenyésztés és gabonatermesztésre vannak beállítva és ellátogattunk szőlő és gyü- gyümölcsöseikbe is. Alkalmunk! volt látni mindegyik gazdasági irányban jót, kevésbbé jót és rosszat is; ezen utunk meggyőzött arról, hogy nem mindig a gazda hibájából van gyengén felszerelt és vezetett gazdaság. . A halasi határban a tanyák népével szemben sok feladata van a város hatóságának, éppen úgy a felsőbb j hatóságnak is. A mai nehéz gazdasági helyzetben nem lehet teljesért magára hagyni a futóhomokkal rendelkező gazdákat, mert ilyen 'helyeken, hogy szép művelési kultúrát lehessen létesíteni ,ki kell nyújtani mindén illetékes tényezőnek a kezét. Ezek volnának elsősorban: a lanylatil bekötő utaknak ia kiépítése, erdősítés, gyümölcstelepités, végül a tanyai központok felállítása, a tanyai központokon keresztül pedig nyílna meg a feladat a tanyai népegészségügy, továbbá az egyes pusztaneszeknek megfelelő törzskönyvezett apaállatokkal való ellátása. Végül szükséges a tanyai iskoláik építésének további folytatása. A közigazgatásii! tanyabejárásokkal kapcsolatban ezek voltak az én impresszióim, nem csak! az én benyomásaim, de a velünk! együtt jött résztvevőké is, igy Teleki Mihály gróf képviselőé, továbbá! a felsőbb hatóságok kiküldötteié. Ha ezeket a lehetőségekét a puszták világa megkapja, úgy Halas valóba válthatja azt a címet: hogy »Hala® hatalmas.« ; í 1 országgyűlési képviselőválasztó van Halason Mint munkatársunk a városházáiról értesült, elkészült bíz országgyűlési kép- viselöváíiasztók névegyzék© és azt már iá központi választmány é-é is terjesztették. i л. I Halason a névjegyzékben 1937. évré 11.037 választó szerepe".:. A hét kerület szerint igy oszlanak meg a választók: Első választókerületben 1597, a másolóikban 1965, negyedikben 1414, ötödikben 1455, hatodikban 1513 és a JietO- dik kerületben 1336 választó van. A mostani összeírással 1204 választót vall szaporodott a választók száma, meríti 1936 évben 9833 volt. ! Junius elsejétől beállították a fehértói fürdővonatot A város hígít ósága, amint megírtuk, lyett junius elsején állítsa be. i | ; felterjesztést intézett a Máv. igazgató- A városhoz: tegnap érkezett be a Máv^ ságához, hogy a fehértói fürdővonatot válasza, amely szerint: a; város kérelmét az ered№Ieg tervezett junius 28-ika. hét- teljesitette. ]üa délelőtt egy úrikig tartó közgyűlés Tolt Ma pénteken délelőtt kilenc óra- J kor a város képviselőtestülete rend- j kívüli közgyűlést tartott öt pontból : álló kisebb jelentőségű tárgysorozat- : ital és a közgyűlés tiz órakor véget is ért. I Első tárgysorozati pont Pestvár- ! megye kisgyülésének határozata Szilágy i Imre volt városi dijnok által megkárosított házhelyhez jutottak ügyében. A Szilágyi ügy ismeretes a közönség előtt és most azért került közgyűlés elé ez az ügy bejelentés alapján, hogy a vármegye kis- gyülése jóváhagyta • ia decemberben j tartott közgyűlésnek azt a határozai- Ш, mely szerint a város a FAKSz-al j egyességet kötött az elsikkasztott összeg visszafizetésére vonatkozólag I és amely szerint a házhelyesek nem 1 károsodnák. ’ ' ' i r~i 1 ■' ПЦ A közgyűlés többek felszólalása’ Után teljesitette Menczer Henrik építőmester kérelmét, hogy az lapaáHat központ építésére vonatkozó szerződést Maján Györgyre' ruházza át -j- A közgyűlés hozzájárult az önkéntes tűzoltó; testület kérelméhez, hogy a szélvihar által megrongált tűzoltó mászó toronyi inségmuinkából újból felépítsék. i Tudomásul vette még dr. Kathonp Mihály városi főügyész bejelentését, hogy a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Kiskunhalason tartja választmányi ülését Péter Pál napján. ; j Ezzel a közgyűlés véget is ért éd a polgármester boldbg ünnepeket kívánt a képviselőtestület tagjainak, [
