Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-05-09 / 38. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 9 A BETYÁRROMA TIKA ÖRÖKKÉ ÉL Az óvatos betyárt leszerelik XVI. ( ßsi a kiküldött betyár mejginduit, hogy felkeresse Rózsa Sándort a jó hírrel, — ugyanaz a betyár volt, aki Rózsát a: szegedi várból evőkkel azelőtt kimentette, sietett nagyon, hogy leLkendezve vihesse meg a hirt a beíyárvezórnefc arról, hogy számára mekkora nagyság és dicsőség kínálkozik Ráday jóvoltából. Dehogy gondo.ta a betyár aizit, hogy ö most tu.ajdonképen egy; rut kelepcét kész# ellő és hogy csak egész (rövid órák kérdése, hogy mind a ketten (foglyok legyenEK, nem pedig a pandúrok tagjai. i ( Amikor megérkezett, Rózsa Sándor a hirt eleinte kétkedéssel fogadta. Valami különös őszitönszerü érzése vo-t, hogy tóit jó lesz vigyázni, egyszerű eszéver, paraszti logikájával valamit mfegszima- toit, hogy ez a hirtelen változás, azután meg az, hogy ő esendbizltoei egyen, nem lehet egészen egyenes dolog. De Rózsa Sándor sem gondod arra, hogy ez az üzenete Rádaynak egyenesen azt célozza, hogy őt elfogja és bebörtönözze. íiyeníéfe sejtéseit közölte is a bét- ty árral, aki hosszú előadásba kezdett, hogy mál-yen előzékeny, barátságos és szívélyes vo-t hozzá Ráday, semmi okuk sincs kételkedni aoban, hogy üzenete őszinte. Rózsa Sándor sokáig gondolkozott a dolgon, félrevonult, egy fa alá feküdt ie és sokáig szótlanul bámulta az égboltot, látszott rajta, hogy erősen kísérti a szép állás, da ugyanakkor aggodalma egész sorozata gyötri. Végre estefelé felkelt a helyéről és megmondta a betyárnak, hogy határozott, ám^ legyen még a kívánság, menjenek Rádaynoz. A fiatalabb betyár örült ennek az elhatározásnak és legott útnak is indultak Szeged felié. ( A várba érkezve, még korán volt és ezért sétára indullak a városban, később pedig ismét megindullak a vár fel. Itt az utón egy szór csak megállt Rózsa Sándor és így szólt: r •— Tudod mit, én meggondoltam magam, nem megyek Ráday elé. Ha akarja, jöjjön ő énhozzám. A puszták királya én vagyok, ott nem parancsol! nekem semmiféle királyi biztos. És Rózsa faképnél hagyta az ámuló legényt, lovára- pattant és visszalovágod, ki a pusztába. . Ha kellek valakinek, kéressen fel — mondta, elégedettén magában, .amikor az ő kis rejtekéba érkezett és nem is gondolt többet a várra, se aura, a rót- itenitő nagyurra, akit, ő nem volt köteles tisztelni. , j ; A faképné.l hagyott betyár pedig rettentően szégyene magát. Mit fog ö most mondani Rádaynak, mit fog ne«i jelenteni, hol van Rózsa Sándor. Azzaii (tisztába jött, hogy; azt nem jiöljentheti mög, hogy; Szegedig elhozta, mert akkor, kudarca kétszeres vo.na, hanem inkább mesét eszelt ki, aimit, igy adott elő, amikor Ráday elé került. — Voltam Rózsánál beszéltem is vele, elmondtam az üzenetet, ö nagyon örüt is neki, de az a kívánsága, hogy: vagy tessen kijönni hozzá a pusztába, vagy pedig va.ami írást adni arról, hogy ö lesz a csendbiztos. Másképen ö ném fog bejönni, azt mondta. Ráday hallgatta a legényt, nem nagyon tetszett neki, hogy ilyen bizaimat- Lanság és gyanú érlelődött meg a betyár vezér lelkében, de, ezt nem' 'mutatta a betyár előtt Sőt ügyi átszőtt, mintha örülne ennek. — Igaza van, Rózsának, — mondta,— én voitam az ügyetlen, hogy csak úgy egyszerűen üzentem neki. Mindjárt elkészítem a kinevezési okmányt, ezt vidd el neki és mondd még, hogy (most már csendbiztos és én paranctspJóm neki, hogy jelentkezzék szoilgálattéitelre. Az iratot pedig elkészítve a betyár markába nyomta. A legény pedig az értékes írással ló- rakapva vágtatott Rózsához, akinek a kezébe nyomta az írást és elmondta, hogy most már kend csendbiztos, hát jelentkezzék, mint uj hivatalában levő, I a királyi biztosná*. •— Ez már igen — I legyőzte egyetien nyomorait papirrongy, fosta el a hiúság ! ahol egy cirnet adtak neki. vad ördöge Rózsa Sándort. A rettenthetetlen betyárt nem . győzte, le ellenség, nem rettentette meg pandurhad kovapuskája, nem tudta lefegyverezni semmiféle hizeígés és most, — most Egy ciimet, amely örök rabságot jelentett a, számára. A hiúság, minden emberi gyarlóság átka — maga alá temette. I (Következik: Rózsa napja leáldozott.) Szállítsák le a jégbiztositási dijakat A magyar mezőgazdaságnak életbevágó érdeke, hogy a kisgazdák és törpebirtokosok is képesek legyenek jégbiztosítást kötni у A tavaszi hónapokban minden magyar gazda izgatottan kémleli az eget és nehéz szívvel várja az idöj ár ás jelentést. Valahányszor egy-egy söté- tebb felhő feltűnik a láthatáron: rémület villan át a gazdák szivén: Vájjon nem jégesőt hoz-e? És érthető ez az állandó aggodalom, mert a gazdának nincs a jégnél félelmetesebb ellensége. Ha megindul a fehér fergeieg, percek alatt elpusztíthatja egy egész esztendő munkájának, szorgalmának, beruházásának féltve őrzött kincseit és mire a vihar elvonul, nem marad más utána, mint a nyomorúság. A magyar mezőgazdaságnak tehát életérdeke volna, hogy valamennyi magyar birtokos — s köztük a kisgazdák és törpebirtokosok százezrei is — évenként megköthessék jégbiztosításaikat. Óriási jelentősége volna ennek a gabonatermő területeken, de még inkább életérdek a gazda számára a jégbiztosítás ászokon a vidékeken, ahol gyümölcs- és és szőlőkuitura van. Sajnos, a magyar gazdának csupán egy elenyészően kis töredék© csinál jégbiztosítást. E helyzetnek nem az az oka, mintha a gaizdatársadalom nem Volna tisztában a jégbiztosítás jelentőségével, hanem az a szomorú tény, hogy a jégbiztosi- tás díjtételei valósággal megfizethetetlenül magasak. Úgy véljük, hogy a biztositó társaságoknak lényegesen olcsóbb tarifákkal keltene dolgozni. Ahelyett, hogy a biztositó társaságok ebbe az irányba dólgoznák át tarifájukat, éppen az ellenkezője történik. Nemrégen léptettek életbe olyan intézkedést, hogy akármilyen csekély összegre biztosit egy kisgazda jégkár ellen, a biztositó intézetek 6 pengő minimális dijat számítanak fel, amelyhez 50 százalék illeték és bélyegköltség járul. Ez az intézkedés valósággal ellenpropagandája a jégbiztosítás népszerűsítésének és véleményünk szerint e tarthatatlan helyzet megváltoztatása érdekében minden mezőgazdasági érdekképviseletnek meg kellene mozdulnia. Ha a mezőgazdasági kamarák és a vidéki gazdakörök egységesen felemelnék szavukat a biztosító társaságoknak eme üzletpolitikája ellen, úgy kétségtelen, hogy egy országos akció hatása semmiképen sem maradhatna el. , iij Uj kihágási szabályrendeletet készítettek a városházán Már közel hatvan esztendeje készült el a város kihágás! szabály^ rendeleté. Természetesen ez azóta igen sok pontjában elavult már Most ezt a szabályrendeletet módosították és helyette uj szabály- 1 rendeletét készítették, amelyet a vá- ; ros egyik legközelebbi közgyűlés elé j fog terjeszteni. A vármegyei pótadók fele sem folyt be, kedvezőek a terméskilátások, a közegészségügy kielégítő — mondja az alispáni jelentéi Minden időben nagy érdeklődés nyilatkozik meg az alispáni jelentéseik iránt, amelyek hü, jellegzetes tükrét adják a vármegyye heilyzietténiek. A jet©nités miüt- ejgy irányvonal; jelzi, .milyen irányban keli haladnia a £egitésn|ek. Erdélyi Lóránt alispán v elkészítette Pestvármegye közigazgatási, gazdasági egészségügyi és mezőgazdasági .helyzetére vonatkozó jelentésiét. Megtudjuk abból, hogy a közigazgatás munkája az év első harmadában.főként a segítésben merült ki. Nagy aggodaommal várták ezeket a hónapokat a kedvezőtlen terméseredmények miatt, mégis \ sokkial könnyebben aszták még, mjpit, máskor, mert az Időjárás enyhe volt és fnség- munkákafc is lehetett .végezni. — Nélkülözés a (munkanélküli ínségeseknél vöt — mondj® az alispán — d© éhező ember a vármegye területén nem. akadt. ,, j A gazdaságii helyzet .a. terményárak emelkedése folytán javult és a hangulat bizakodó. A tfsrjnsnyárak .emelkedése drágította ugyan a .népélelmezési cikkeket is, ezt azonban már kiegyensúlyozta a munkaalkalmak . nyújtásával I maga a gazdasági .élet. Elmondja az alispán, hogy aiz .idén rendkivül kedv©- I zőek a terméskilátások, j Az inségmunkások napszámból1© 1— ; 1.30 pengő között .mozgott, ahol pediig akkordban dolgoztak, elérte a napi két pengőt ils. A .hatóságok — mondja a : jelentés — szigorúan ügyeltek arra, j hogy a rendelkezésre á'ló összeg határolt volta mia tt az insé ginünk ás m un- ! kája elenében csupán akkora havikere- j seithez jusson, ami maiga és családja tét- fenntartására a legegyszerűbb számitáÍ sok szerint elegendő. A szellemi szüikslégimmkások havi 30— 50 pengőt kaptak. Az Ínséges községeik- ; nek 150 ezer pengő kormánysegélyt ! adtak. A vármegye területién a zöldke- reszt akció keretében 8800 kilogram cukrot Oisztottak szét. Beszámol az alispán a tavaszi áradá- ! so'krol! is. A vármegyében 37.917 kataszt- * ráíis hold terület került viz alá, ennek ■ legnagyoibb rész© rét és legelő volt. Az árvizbőlli az a haszon származik, hogy az elöntött legelők és rétek az idén nagyobb takarmány termést adnak. Tengerit, ©rőtakairmányt, vetőmagot, fajbaromfit és juhokat osztottak szét a gazdáknak. A legelők fásítására 1 millió 700 ezer akácot, nyárfát és fényőoseme- [tét igényelt a vármegyei. A közegészségügyi helyzet kielégítő volt az év első négy hónapjában, A diftéria védőoltások eredményekéntegy- harmadára csökkentek a diftóriamieghe- tegedések. Sikerült a hast if uszj ár ványok at ■ is megáiíUani a védőoltásokkal. Sok azonban a trachomas éís még mindig igen sok emberáldozatot követel a tüdővész, Ezért az a'ispán szükségesnek tartja, hogy a nyílt tüdőbetegeket emeljék ki a családból és helyezzék ©1 kórházban őket. Az élveszüleltés évről-évre csökken Pestvármegyében. 1930-ban még kerekein 32.000 gyermek született, 1935-ben pedig csak 26.879. Az idén négy hónap alatt v4141 fiú és 3569 leány született a vármegye területién. Az állategészségügyi viszonyok kedvezőre fordultak és további javulást mutat a vármegye iparának, valamint kereskedelmiének a bdlyzeie. Az alkalmazott munkások száma 12 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. A vármegy© p.énzügyi helyzetét nem túlságosan rózsásnak festi, az aiispáni jelentés. A vármegyei pótadónlak a fele sem folyik be. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a nyugdíjalapot is, pedig havonta 123.000 pengőt kei kifizetni nyugdijakra és iakbérre. A vármegye huszonhat helyen végeztet útépítési munkát. Dr. Fésűs György lett a Zenekedvelők Egyesületének elnöke Csütörtökön este tartotta m©g évi rendes közgyűlését a Zenekedvelők Egyesülete1 a, reálgimnázium disztermé- ben. A közgyűlésen először a tisztségek viselői számoltak be az Egyesület múl évi. működéséről. Majd a tisztujitás következett, melynek során Bátory Gábor elnök bejelentette a közgyűlésnek, hogy ez alkalommal tekintsen éli a közgyűlés az ő személyéitől, mivel. 11 évi működés után nem válllailjia aiz elnökséget. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul távozását é(s minit az Egyesület alapító ©Ilnö- két, egyhangú. Lelkesedéssel örökös díszelnökké választolttá meg. A távozó Bátory. Gabor helyébe az Egyesület közgyűlése egyhangú teikeisedélssét dr. Fésűs György kir. közjegyzőt választotta meg elnökévé. Az uj elnök megjelent a közgyülésera és köszönetét mondva a megnyilvánuló bizalomért, annak adott kifejezést, hogy kiváló elődje nyomdokain haladva iparkodik az Egyesületet agy vezetni, hogy továbbra is fontos tényezője legyen Halas város kulturális életének. A többi tisztségekre a közgyűlés az eddigieket választotta meg. — Varjú eladó, tEknősbákát vegyenek! A kecskeméti hetivásárokon teknősbékát és varjut kínálnak eladásra. A teknős darabja 30—40 fillér, a varjúé pedig 10 filllér. A varjúból levest tehet főzni, a teknősöket pedig a kertészetekbe használják, mert bogarásznak a virágágyakban. A teknősbékákat a bugaci pusztán fogdossák össze, a varjukat pedig a ko- háriszentlőrinci erdőből hozzák a hírős város piacára. . . ; . ' i I
