Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-04-25 / 34. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 25 A BETYÁRROMANTIKA ÖRÖKKÉ ÉL Magas közbenjárók sem tudják megmenteni Rózsa Sándort XII. • Az idő tehát egyre múlott a börtönben, a zord napok egymást váltogatták. Rózsa Sándornak még mindig semmi reménye sémi volt. Egyik napon magasrangn urak látogatták meg a Csdi- .ag-uörtönl és igy elkerültek Rózsai Sándorig is. Az urak elbeszélgettek az ekkorra már nagyon megjuh aszódott, illedelmesen viselkedő rab-óvezérrd. és látható volt, hogy részvéttel kísérik a sorsát. Ekkor már apró füzetes regényeket is Írogattak Rózsáról és ha nem is az irodalomba,, de a ponyvaíró- da.omba kétségtelenül beleevezett a vakmerő zsivány és igy alakija körül valami legendás köd kezdett képződni, bizonyos, hogy a magasrangn látogatók is ezt a romantikát sajnálták, amikor látták sínylődni Rózsát a börtönben, a puszták fiát, aki agy forgatta a karikás ostort, mint egy; világhírű vivóbaj- nok a kardot. , ' > < | Egyikük meg is kérdezte Rózsától: — Mondja Sándor, szeretne-e maga megint betyár lenni. Rózsa hümmögött néhányat, látszott, hogy, zavarban van a kérdés ;miatt, de azután őszintén fellelt arra,.. — Hát tetszik tudni, én bizony szeretnék ismét ott por ty ázni a szabad pusztán, az való nekem, nem voltam én rossz Soha az életben, csakhát rákényszerültem. , , 4 , A betyár tehát feleletében megmondta ugyan, hogy ismét betyárságra vágyik, de ezt olyan burkoltan adta elő, hogy nem lehetett rá haragudni, vagy érte megróni sőt a jelenlevők nagy, részvétet érezve sorsa miatt, szivesiein, búcsúztak el Rózsa, Sándortól. v — Meg kel ezt menteni valahogyan — mondta egy magasabb rangú ur és el is határozta,, hogy amnesztiát fog kijárni a legendássá vált rablóvezéxnek. Igen ám, de ez nem volt könnyű, Rózsának annyi volt a rovásén, hogy ez:t nem lehetett egyszerű sajnálkozással letörölni a táblájáról és igy az illető nagyur, közbenjárása a veszedelmes rablóvezér érdekében eredménytelen maradt. D© ha eredménytelen is volt, any- nyit mégis elért, hogy Rózsára ráierelő- dött a figyelem és ezt elsősorban a börtön igazgatója, éreztette ve.©, aki öttől kezdve jobban bánt a rablóval, köny- nyebb munkára osztotta be, mégis tartott tőle, hogy a nagyhatalmú pártfogó esetleg őrá haragszik meg, ha Rózsa Sándorral nem bánna jói. A börtön- igazgatónak is voltak várnivalói a M- sőbbség részéről, ezért meghunyászkodva vette tudomásul, hogy, a rabló mellett magasrangu pártfogók nyilatkoztak meg. Ezt nagyon respektálta azután végig, amíg Rózsa a börtön lakója maradt. így tehát mégis volt Rózsának haszna a nagyurak részvétéből. A könnyebb élet nem volt különösebb hatással a puszták »királyára«, ahogyan KISKUNHALAS — U3 EGYETLEN U3 — A Budapesti Mérnöki Kamaránál bejegyzett f >■ magan MÉRNÖKI IRODÁJA MEGNYÍLT. Vezető mérnöke Farkas Pál oki. mérnök A Budapesti Mérnöki Kamara tagja. Készít: Hiteles vázlatokat, végez bárminő földmérést, osztást, parcellázást. Iroda: Árpád u. 1. Gimnázium sarkával szemben. HIVATALOS ÓRA: Szerda és szombat délelőtt 8—12-ig őt a nép, elnevezte, a szabad levegő és szabadság boldog izgalma, hiányzott neki és ©gyre sorvadt- inkább, talán lelkileg, mint testi állapotában. Már nyolc évet töltött Rózsa a Csillag zord falai közt a sötét, akkor még penészes, ócska börtönben, amikor egy általános amnesztia során őt is megérintette a szabadság szele és; ideiglenesen amnesztiát kapott. Ez azt jelentette, hogy állandóan figyelte a hatóság és a csendőrség, de ez már más világ volt, mit törődött vele Rózsa Sándor ra fontos az, hogy ismét szabad ember és ez azután a biztonságát is visszaadta neki. Peckesen, lépegetve hagyta el a Csillag-börtönt és egyenesen hazament Horgosra, ott elszegődött egyik paprikaföldre feles gazdának é nyugodtan éldegélt talán két esztendeig. D© ez az időszak a folytonos tervezgetek ideje volt, Rózsa itt főzte ki az újabb zsi- ványiélefet és egyik napon, öisszehivatta régi bandája három- tagját, hogy velük az uj szervezkedést megbeszélje. Jó dolga volt, mint békés dolgozó embernek, de a vére kergette, n'6hi tudott eHenttáLni a kisértésnek és ismét megszervezte a bandáját, amelynek vége azután életfogytiglani fegyháiz lett. (Következik: Rózsa Sándor és bandája úja# erővel kezdi meg az utonál- 1 ásókat és félelmetes rablásokat.) léi esztendő elmúltával a régi arányoknak megfelelően dolgozik ismét a Gazdasági Malom Látogatás a malomban, aliol Röviden megírtuk legutóbbi számunkban, hogy a halasi Gazdasági Gőzmalom ismét üzemben van, megindultak a gépei és az őrlést ismét megkezdte. Munkatársunk kintjárt a Gazdasági Gőzmalomban, ahol első pilfamatra a serény munka tűnik fel, ismét mozognak a modern gépiek, a munkások bent dolgoznak a munka kellős közepén, megint: megindult egy nagy üzem Halason, amelynek sok minden más előnye mellett talán a leg. örvendetiesiebb az, hogy ennek a gazdasági munkának a nyomában szociális jólét is fakad, sok munkás talál itt kenyeret és igy nyomor- enyhitő hatása Is elsőrangú ennek a, malomnak. A malomiban munkatársunknak a malom igazgatója Haintz Antal elmondotta, hogy az üzem — az őrlést tekintve — 1934 májusában, te. hát éppen két esztendővel ezelőtt állott le és most két év után ismét megindult a munka, amely a régi méreteket fogj,a már egyikét hét múlva magára ölteni. Most ia meginduláskor még ez a munka teljesítmény nem lehet akkora, mint arra a malom be van rendezkedve, mert kevés már a gabona és ezért ma még csak 25 embert foglalkoztathat a malom, de később 65—70 munkáslétszám fog a malomban kenyeret és munkalehetőséget találni. A malom vámörléssel és cserekereskedelemmel foglalkozik és ennek mind ,a. két fajtájában remélhetőleg eléri mihamarább, de különösen aiz uj gabona lecsépiése után a malom régi arányát, amikor mindkét nembeli forgalomban külön-külön havi 50—50 vagon mennyiséget értek el. Ma napi négy vagon őrlést ie- hét számítani, amit a malom ©lőálmegiBl serény шинка folyik lit, egyelőre csak nappali üzemben van, de később nappali és éjjeli; üzem fog működni a malom forgalmának zavartalan lebonyolítása érdekében. Erre ia. forgalomra egyébként érdekesen jellemző, hogy máris megrendelése van a malomnak a pécsi szénbányák részére, de ezenkívül nagyon sok dunántúli megrendelést is teljesítenie kel. De nemcsak ez a forgalom jellemző a Gazdasági Gőzmalom nagyszabású üzemére, de az is, hogy külföldre is vannak szállítási kilátásai, mert a malom üzletfelei közt még franciaországi vevőket is számításba vesz. A malom a mai kis forgalom mellett' napi 25 métermázsa szenet fogyaszt, ami természetesen a forgalom emelkedése arányában, szintén emelkedik majd. A malom munkásait főleg azokból állította, össze, akik a múltban is a malomban dolgoztak, de annak üzem- leállitása után leépítetlek. A munka, emelkedése folytán a malomiroda irodai munkaerőlétszáma is emelkedett. Haintz Antal, a malom igazgatója még a következőket mondotta: — Nehéz küzdelem volt a malom ismételten való üzem,behelyezése, mig a központ végre belátta annak fontosságát. Bátran elmondhatom,, hogy üzletfeleink a gazdák, a legnagyobb mértékben meg vannak őr- 'leményeinkkel elégedve, és ma már Háláson csaknem minden üzlet árusítja a Gazdasági Gőzmalom őrleményeit. A malom természetesen nemcsak őrléssel, de mindenfajta darálással is foglalkozik. Egészen bizonyos — mondotta végül, — hogy a malom rövid idő alatt a régi forgalmát fogja elérni. Kiskörösön bujkált egy szerb rablógyilkos A szerb csendőrök Csacsakbán letartóztatták Dragicsevics Dragics rablógyilkost, akinek fejére a szerb, hatóságok annak idején ötvenezer dinár vérdijat tűztek ki. Dragicsevics 1923-ban gyilkosságot követett el, de sikerült neki Magyar- országra menekülnie és álnéven Kiskőrösön letelepednie. Később Dragicsevics Budapestre ment, ahol összeköttetésbe került egy Radovics Marko nevű kereskedővel, aki mint saját fiát jelentette be. Később Dragicsevics Raibovics Mi- I livoj néven visszatért Jugoszláviába, majd később Zágrábban Bora István néven állást vállalt. 1933-ban kémkedés gyanúja miatt letartóztatták és átadták a belgrádi államvédelmi törvényszéknek. Ä gyanú azonban alaptalannak bizonyult, mire Dregicsevicsot, mint magyar állampolgárt, Magyarországba toloncól- ták. I Itt azonban megállapították, hogy jugoszláv allattvaló és visszaküldték Jugoszláviába. Zajcsáron lopás miatt kétévi fogházra ítélték. A fogházban azután felismerték és eljárást inda. toltak ellene a 13 évvel ezelőtt elkövetett rablógyilkosság miatt. Sóstói nyaralók összejövetele Budapesten > A Sóstón nyarló budapestiek tár- j siasága láprilis 20-án tartották szoká- j sós havi összejövetelüket az Eskü- \ téri Mátyás-pince vendéglőben. Kö- j zel húszain jelentek meg, köztük: Dr. Dencz Ákos családjával Kobzs- váry Kiss Árpád Pusztaecsagről, Mészöly László és neje В iáról, dr. Németh Lajos, Nagy Ferenc nejével, Szekér Károly, dr. Szekér Zoltán, családjával, dr. Szánthó Dezső orvos, dr. Szánthó Béla, Vojka Antal családjával, stb. Kimentették magukat Németh Jánosék, Osz'ányi Kornéléit és Piapp Béláék. A társaság igen kedélyes hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt és szóba hozták az elkövetkező nyári szezont, amelynek változatos programját beszélték meg, majd elhatározták, hogy fürdő-egyesületet alakítanak, amelynek keretében azután a Sóstóinak, mint régi gyógyfürdőnek elismerését, üdülőhelyi bizottságnak megalakítását, a villanyvilágítás bevezetését, Kiskunhalasnak, mint gyógyfürdővel rendelkező városnak pedig, a hétvégi vasúti forgalomba való bevezetését stb. szorgalmazzák. A legközelebbi összejövetelt május 26-án (kedden), este 7 órakor tartják meg a Csiszár-féle Erdélyi- vendéglőben IV., Vigadó-u. 4 sz alatt, amelyre Kiskunhalasról is többen már kilátásba helyezték megjelenésüket s igy ez a, nyári szezon előtti "utolsó összejövetel igen népesnek s kedélyesnek ígérkezik. — Cigánybáró. Ha valamikor valaki megírja majd a hangosfilm első öt évének a történetét, amikor a világ minden részében rendezők, írók, színésztek keresték a hangosfilmre alkalmas 'témákat, amivel1 a hangosfilmet művészetté teheti és teszi, akkor fe'.tóteniil megfognak emlékezni Jókai Mór halhatatlan müvéről, a Cigánybáróról. A Cigánybáró című filmet m|a, szombaton és vasárnap mutatja be az Apolló mozi. Strauss világhírű zenéje és a film nagyszerű felépítése, bámu’atba éjük a közönséget. Ez a film a kritikán felül tökéletes! Ez a film', amelynek emléke évek múlva sem halványodik el. Csupa szépség és tisztaság, csupa forró költészet... csupa kifinomult művészet. Az Ufa-filmgyár büszkesége. megjavítja az óráját F№M0 $,", A VÁROSHÁZA ÉPÜLETBEN V
