Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-01-11 / 4. szám

január 11 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Beszámoló a Mansz előadásról Szépszámú közönség hallgatja vé­gig szerdán délután a MANSz. isme­retterjesztő előadások negyedik so­rozatát. Mészöly Károlyné elnöknő megnyitotta az előadássorozatot, majd Jerémiás Lajos titkár üdvözölte az előadókat és az érdeklődő közönsé­get. Először Greguss Gyuláné tartotta meg igen érdekes előadását a »Csa­ládvédelemről.« Előadásában foglal­kozott a családi élet fontos szerepé­vel, amelyet minden magyar család betölt, amikor hasznos tagja alkar lenni a nagy magyar család1 monu­mentális épületének, a nemzetnek. Ismertette az anya szerepét a csalá­di életben és azokat a terveket, ame­lyeket a kormány a családvédelem szempontjából megvalósitani óhajt, továbbá a Stefánia szövetség és az egészségházak hasznos munkáit. A közönség nagy figyelemmel hallgatta végig az értékes előadást. Majd Szabó Antal igazgató tar­tott értékes előadást, »A csehek által megszállott északkeleti felvidék ma­gyarságának mai helyzeté«-ről. Elő­adásában aiz északkeleti felvidék föld­iám költségeinek fedezéséről. Mint­egy három hete megkértem, utazzon a fővárosba, ahol néhány ügyet kel­lett elintéznie. Az utat 5 napra ter­veztük s figyelmeztettem mieiő'.t út­ra kel, hogy menjen be a Provin­cia Utazási és Jegyiroda kecskeméti kirendeltségéhez s lássa el magát kellő mennyiségű Provincia pengő- szelvénnyel, amellyel Pesten a leg­kényelmesebben és az úri formák betartásával lépten-nyomon takaré­koskodhat. E pengöszelvényeket már magam is kipróbáltam a főváros­ban és saját tapasztalatomból jöttem rá, hogy egy valóban kitűnő talál­mánnyal állok szemben, amelynek a vidéki utas a fővárosban sok és jó hasznát veheti. Hangsúlyoztam fiam előtt, hogy nyugodtan vásárolhat a pengőszélvényékíből bármily mennyi­séget, mert ami felhasználatlan ma­rad, azt útja végeztével akár Bu- i dapes'ten a Központi Jelzálogbank- j báni akár az itthoni helyi kirendelt- f ségnél bármikor visszaváltják.« »Fiiam valóban elutazott Pestre, dol­gait jól elintézte s mikor visszatért, megkérdeztem: nem volt-e sehol . fennakadás a Provincia pengőszel- ' vényekkel? A fiú zavartan válaszolt s kijelentette, hogy lusta volt a ki- ' rendeltséghez bemenni s ilyenformán Pesten készpénzzel fizetett a hotel­ben, éttermekben, sörözőkben, kává- házakban. tánchelyeken, színházak­ban. autótaxiért s mindazokon az egyéb hasonló helyieken, ahol a fő­városban rendszeresen megfordult. Kiderült, hogy 200 pengőt költött s ágy könnyű volt kiszámítani, hogy mintegy 50 pengőt lökött ki az ab­lakon. Ugyanis ennyivel kevesebb lett volna a kiadása, ha a készpénz­ként használható kedvezményes áron vásárolt Provincia pengőszelvénnyel fizetett volna. — Vagyonomhoz ké­pest ez az 50 pengő nem jelenté­keny összeg, de fiiam eljárását meg alkarom bélyegezni, mert aki a ki­csit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Példát akarok statuálni a jövőre vonatkozólag s ha látom, hogy eljárásomnak foganatja lesz, úgy egy év múlva a gondnokság megszünte­tése iránt adok be újabb beadványt.« Nemcsak jogászkörökben várják fe­szült figyelemmel a beadvány sor­sát, hanem a megye úri társadalma is kíváncsian lesi a fejleményeket, mert ta szereplő fiatalember egy történelmi név viselője s az egész ország előkelő társaságában vezető szerepet játszik. rajízi viszonyait ismertette és törté­nelmi visszapillantás után rávilágí­tott arra, hogy ez a terület manódon került a csehek kezébe. Megrázó képet festett arról, hogy az »uj urak« milyen ravasz fogásokkal igyekeznek tönkretenni a vidék magyar hivatal­nokait, iparosait és földműveseit. Be. szélt a rutén népnek a magyarság­hoz való hűségéről és mai nehéz helyzetéről. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után Jerémiás La­jos titkár köszönetét mondott az elő­adóknak értékes és tanulságos elő­adásaikért és bejelentette, hogy á legközelebbi előadássorozat február '5-én lesz. TOLL és TINTA A történelmi név a bíróság előtt: a gondnokság és az előkelő fiatalember, mint legújabb társadalmi probléma Élénk feltűnést kellett a napokban az a beadvány, amelyet egy ismert és népszerű délmagyarországi föld­birtokos juttatott az illetékes hatósá­gokhoz. A beadvány arra kéri az il­letékes tényezőiket, hogy 28 éves fiát haladéktalanul helyezzék gondnokság alá, mert a legutóbbi hetekben oly magatartást tanúsított, amelynek alapján méltánytalan arra, hogy a családi vagyon kezelésével továbbra is foglalkozhasson. Az érdekes bead­vány egyik feltűnő részét szószerinti közöljük: »Fájdalommal tölt el, hogy egyet­len fiam ellen vagyok 'kénytelen ezt a lépést megtenni, ám fényes nevű őseinktől örökölt családi vagyonún­kat, 3000 holdas tehermentes birto­kunkat, kastélyunkat szeretném kö­rülbástyázni a józan takarékoskodás­sál. Ragaszkodom az ősi birtokhoz, tehát családom minden tagjától — s igy fiamtól is — megkövetelem, hogy a mai súlyos gazdasági viszo­nyok közt ne csináljanak felesleges kiadást s könnyelmű lépéseket ne tegyenek.« »Fiam, aki elvégezte a gazdaságii akadémiát, 5 éve segítségemre van a birtok vezetésében. Mindig folyó­sítottam számára akkora apanázst, hogy rangjához méltóan élhessen. Ha birtokunk ügyeiben bárhol el kellett járnia, mindig bőkezűen gondoskod­Január 20-án installálják Fernbash Bálintot, a főispánok „banlaminját“ A kormányzó a miniszterelnök elő­terjesztésére Fernbach Bálint dr.-t Bácsmegye és Baja város főispánjává nevezte k,i és ezzel a kinevezéssel va­lóban méltó és érdemes ember került Bácsmegye díszes főispáni székébe a közigazgatásban kitünően tájéko­zódott férfi, aki alkalmas lesz arra, hogy szükebb hazájában a közigaz­gatási problémák valamennyiét pom­pás érzékkel oldja meg. Apatini dr. Fernbach Bálint kitűnő és agilis közigazgatási tisztviselő, mint Preszly Elemér volt pestmegyei főispán első személyi titkára ritka diplomáciai érzékkel!, lekötelező, nyá­jas, úri modorával elbűvölte a ve­zérvármegye széles társadalmát és megszerezte magának az egész Pest vármegye nagyrabecsülését és tisz­teletét. Az uj bácskai főispánnak ezen kitűnő adottságai megérdemelt sok kitüntetésben részesülték, tb. főszol­gabíró, árvaszéki ülnök volt, most pedig ráesett a választás, hogy Bács­kának uj főispánra volt szüksége. Pestvármegyei nekszusainál fogva Fernbaeh Bájint (többször járt Hala­son, itt is sok tisztelője van és mint ilyen, nagyon alkalmas személy lesz arra, hogy sok közös bácskai és halasi problémát a megoldáshoz ve­zessen, nemkülönben kétségtelenül barátja lesz Halasnak annak idején, ha a megye kibővítéséről tesz majd szó. I Nagy szerettet fogadta és elismerés Fernbaeh Bálint főispáni kinevezé­sét, aki a napokban már két napot Baján tartózkodott és ott illetékesek­kel tárgyalt. Most már az installáció ideje is megállapítást nyert, az eddigiek sze­rint január 20-án nagy ünnepélyes­séggel iktatják be Baján az uj fő­ispánt, amelyen több miniszter is megjelenik és Halasról is sokan át­mennek üdvözölni az uj főispánt, Halas város igaz barátját. Apatini dr. Fernbaeh Bálint kinevezésével a esoníka szom­szédos megye saját fiát kap­ta meg a megye legfőbb funk­cionáriusának, aki hittel, lelkesedéssel ! és fiatalságának egész idealizmusával ! készül dolgozni Bácsmegye jólétéért és boldogulásáért. Dr. Fernbaeh Bálint egy újságíró­nak többek között a következő nyi­latkozatban vázolta célkitűzéseit. — Milyen érzelmekkel méltóztatik Bácskába jönni? — Elképzelhető. Hiszen hazame­gyek! Tizenhét év óta nem voltam Bácskában. A frontról jövet láttam utoljára ia szülőföldemet. Ez azt hi­\ szem, mBndent megmagyaráz. j — Volt-e már főispán ur Baján? ! — Sajnos, még soha. De hallani, már sokat hallottam róla. A mali csonkamegyét sem jártam még be. De most mindenre sor kerül. — Van-e már Méltóságodnak ki­alakult terve valamilyen irányban? — folytatjuk kíváncsian. — Nem, ez még korai tenne. Hi­szen előbb mindenkivel és minden­nel meg kell ismerkednem. Nem tudok ellenállni a kíváncsi­ságnak: (l — Szabadna megkérdezni meny­nyi idős főispán ur? Mosolyog. — Hát igen, Harminchét éves va­gyok. A főispáni kar Benjáminja. De gondolom, ez nem hátrány. Nagy mumikalkedvvel látok neki uj felada­tomnak. Másít rátérünk, a mai kor égető kérdésére: — Mii a véleménye Méltóságodnak az öregek és fialtatok problémájá­ról ? i Egy pillanatig sem gondolkodik. — Nem helyes a kérdés kiélezése. Hiszen elvégre apákról és fiuktól van szó. Vállvetve együtt kell le- küzdenürik a nehézségeket. ülök, szemben vele és nézem a harminchétéves főispánt. így, a lám­pa árnyékában, amint a szivart köny- nyedén a kezében tartja, még ainy- nyiinak sem néz ki. Feleltetem, moz­gásán, gesztusain látszik a rutin, melyet hétéves főispáni titkársága alatt szerzett. Tud az emberekkel bánni — éhez a megállapításhoz nem kell látnoknak lenini Most már a vadászatiról érdeklődöm. Megint mosolyog: — Szenvedélyes vadász vagyok, Jóformán ez az egyetlen sport, amit komolyan űzök. Hallottam már, hogy Bácska kiváló vadászterület. Ez is nagy örömömre szolgál. Most már nem ás várja a további kérdéseket. Elmondja, hogy kissé fur­csa lesz Magyarország legnagyobb megyéjéből az egyik legkisebbe men­ni. Hiszen Pestmegye központi já­rásának egyedül annyi lakosa van, mint BáeSbodlrognak. De minden Sza­ván érzik a szeretet, amellyel Bács­káról, mint hazájáról beszél. Hiába, a szülőföld köt. Elfeledni sosem le­het! Csökkent az adóbevétel Pestvármegyében Pest vármegye közigazgatási bizott­ságának csütörtöki ülésén Demcsa Pál tisztóföorvos beszámolt arról, hogy a fertőző betegségek száma december hónapban a vármegye terü­letén nagymértékben csökkenti. Decemberben 1526 ember halt meg természetes halállal, ebből 152 volt a tüdőbajban, 124 a rákbetegségben elhaltak száma, 309jen haltak el egy­éves koruk előtt. Ezután a pénzügyigazgatók terjesz­tették elő jelentéseiket. A vármegye északi adókerületében 15,624.540 pen­gő volt az egyenes adóbevétel a megelőző évi 16,254.398 pengővel szemben. Az adóbevétel 1935-ben csökkent. Az általános forgalmiadó­bevétel iaz északi kerületben 18 mil­lió 716.131 pengő volt, arai 171.718 pengővel több, mint 1934-ben. A vármegye déli kerületében az adóbevétel 5,305.070 pengő volt, 176 ezer 665 pengővel kevesebb az élözö évinél, a forgalmiadóbevétel pedig 208.243 pengő volt, 58.338 pengővel kevesebb az 1934. évi bevételnél. A megyében igen kevés a takar­mány. Az elmúlt hónapban vető- burgonyát osztattak ki a gazdák kö­zött. GAZDALEXIKON Érdekes szanálása 124 gazdaadósnak 210 milliós tartozásra Értesülésünk szerint folyamatban van az összeállítása annak a tanul­mányi bizottságnak, amelyet az uj gazdarendelet hivott életre abból a célbil, hogy vizsgálat tárgyává te­gye az 1000 holdon felüli védett birtokok helyzetét és ezek szanálására megfelelő előterjesztéseket tegyen a kormánynak. A bizottság 16 tagból fog állni. Az egyes testületek, közül a Pénzintézeti Központ és а ТЁВЕ, úgyszintén a mezőgazdasági kama­ra és az OMGE két-két tagot kül- tdenék ki, a másik nyolc tág pedig a minisztériumok képviselőiből ál- A bizottság munkájának irányítását Jakab Oszkár pénzügyi államtitkárra -bízták, valószínűleg ö lesz a bizott­ság elnöke is. A védett giazdaadósok közül 124.en vannak, alkliiknek a birtoka az 1000 hoLda: meghaladja s ezeknek együttes- tar ;o zás a 210 millió pengő. Egy-egy gazdaadósra ebben a csoportban át­lag 1.7 millió pengő tartozás esik. Előfordulnak természetesen kilengé­sek; olyan ügyeik, amelyekben a tar­tozások összege jóval kisebb vagy jóval nagyobb az átlagnál. így pél­dául iaz egyik ismert grófi család, amely négy tagjával szerepel a gaz- daadósok listáján, nem kevesebb, mllnt 50 miliő pengő adósságot mu­tathat föl, úgyhogy a család egy-egy ágára 12 millió pengő tartozás jut. Az eladósodás mérve pedig a katasz­teri tiszta jövedelemhez képest két­százötventől négyszázötvenig terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom