Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-04-11 / 30. szám
április 11 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 1 Vegyen oszíálysorsjegyet a Halasi Gazdasági Banknál Költség* és portómentes árusítás. A nyereményeket azonnal, minden levonás nélkül kifizetjük. ■ Húzás már április 17-6n. ---------------------------------j '0Щ I A BETYÁRROMANTIKA ÖRÖKKÉ ÉL Megszöktetik Rózsa Sándort vili. A fiatal betyár estefelé megérkezett Szegedre és ott mát csinálhatott volna egyebet, egy csapszékbe tért be. A kocsmát már régtől fogva ismerte, ha nem is fordult még még ott soha, de hallotta annak a hírét, hogy oda szegénylegény fonjiáju emberek szoktak betérni egy-egy kis ttokéra, de inkább azért, hogy megbeszél jék в maguk féltve őrzött titkaikat. ' Nos hát éppen, jó helyre került beljebb a fiatal betyár, aki csaskhamar az egyik asztalnál ült már és meghitt beszélgetésbe elegyedett az ott ülőkkel, majd később csak egy emberrel tárgyalt, aki ott maradt és aki ugylátszik megsejtette, hogy az uj jövevénynek szüksége lehet az ő tanácsaira. A fiatal betyár bölcsen elhallgatta^ hogy mi járatban van, illetőleg nem mondta meg, hogy kájniek! aiz éMekébenj csak úgy beszédkiözben szóba hozta, hogy bizony aki a Csillag-börtön kapuját átléipi, onnan nem szabadul, mig csak a rá kirótt büntetést el nem szenvedte. Akihez szavait intézte, ugylátszik kicsit többet ivott a kelletéinél, mert beszédes hangulaitban volt és azonnal megcáfolta az ifjú betyárt, aki úgy leste a szavakat, mintha nem is lett voínai más, csak csupa fül. i Dehogynem lehet onnan megszökni, így kezdte mondókáját az ismeretlen. Én is már két embert szöktettem meg onnan éjszakának, idején, csak tudni kell ám annak a módját. • | 'És szélpen sorban elmondta, hogy a börtön nagy folyosóján van egy titkos ajtó, azon kellene behatolni anrtak, aki a| szabaditást végzi és a kora hajnali órákban játszva ki lehet vezetni onnan iaz elitéit rabot. Tudni kelC, hogy abban az időben a régi világban a Csillag nem volt aizamodiembölrtön, amimáma, hanem meglehetősen rozzant, öreg épület, tele sikátorokkal és más búvóhelyekkel, de meg arra nem is igen gondolt senki, hogy a gonosztevők kifürkésztek ott egy. titkos ajtót. A fiatal betyár csak úgy itta a hallottakat, már képzeletében látta, hogy Rózsa hogy szabadul ki, társainak az örömét érezte és a rablóvezérnek nagy- nagy dicséretét iránta, mert nem szabad elfelejteni, hogy ez a hiúsági része is izgatta a legénykét, amikor a vakmerő és merész vállalkozásra önkéint jelentkezett. Még elmondogatott magának egy és mást a titkos ajtóról, majd gyorsan elköszönt. • — No, Isten áldja magát, — mondta. Érdekes, amit elmondott, olyan, mint egy mese. — ügy tett, mintha nem is érdekelné af dolog, nem akart feltűnést kelteni. Ki is ment a rosszul vüágitott [ ivóból és pihenés nélkül gyalogolt visz- sza társaihoz megvinni az örömhírt, hogy a szabadulás nem is olyan nehéz dolog csak bátorság és hidegvér keit hozzá. Elérkezve a betyártianyához, még alvó' társait felrázta és gyorsan' elmondta a hallottakat. Mind örömmel és ujjongással fogadták a hirt, csak az öreg betyár hitetlenkedett. — Szép ez kSS rnomám mind, amiket itt elmondtál — igyekezett lehűteni a vérmes reményeket, — csakhogy nem lesz az olyan könnyű. Veszélyes vállalkozás ez nagyon. ■ De a többiek már oda se hallgattak, lehurrogták az öreg kishitüt és már sze- delőzködtek is az indulásra. Egy-két óra telhetett el, mire megvirradt és a nap is felbukkant, három legény indult meg Szegedre a hirthozó fiatal legénynyel Rózsa Sándor kiszabadtiására. Az öreg hitetlen betyárt otthagyták magára, vigyázzon ö a lovakra addig. Nagy óvatosságában még elrontaná a dolgukat. Szegedre érkezve, bevárták az estét, majd eljött az éjszaka. A betyárok izgatottak voltak, nem is annyira a félelem miatt, mint inkább arra a gondolatra, hogy nemsokára szemtöl-szembe i állhatnak megint Rózsa Sándorral, vak:- | merő vezérükkel. Hajnali három óra tájban sompolyogtak a Csillag-börtönhöz, a kis betyár i vezette őket az utasítás szerint és ma- I guk sem hitték, álmélko dásukban és j csodálkozásukban, amikor öjt perc sem i telt el, a kis oduszerü ajtón a fiatiaí j betyár bujt ki Rózsa Sándorral. A ha- j tás leírhatatlan volt. A betyárok köny- ! nyeztek, tapogatták vezérüket, simogatták a ruháját és úgy vitték ki a tágasabb uccára, mint az alattvalói hódolat az uralkodókat. .о- Köszönöm az ügyességedet és a bátorságodat — fordult Rózsa a fiatal betyárhoz, mától kezdve te leszel a>z én helyettesem. A fiatal betyár megkapta a jutalmát, de reggelre kelve kitört a botrányos felháborodás a Csillag-börtönben is. Élve vagy halva elő kell keríteni a rablót, minden jutalmat megkap az, aki nyomra vezet — ez volt a kiadott jelszó. És ekkor Rózsa Sándor már fáradalmait aludta a kisteleki határ egy: kis tanya-szérű skertjében, a frissen kaszált sarjuban. (Következő számunkban: A betyárok bnjdosása). • * | Katonát gázolt a robogó autó A kórházból nyert értesülésünk i szerint oda beszállították sérült állapotban Dudás Sándor folyamőr ka- , . , , . , , ,, , tonát, akit kerékpározás közben autó a Sorház jelenti, hogy a ka ona al- ütött el. , j i lapota nem súlyos. \ : A katonát a kórházban megvizsgál- ! ták, kezelés alá vették, Ugyancsak Avarszerszámok, атагкШ a kalocsai ásatásaknál (Kalocsai tudósítónktól.) A nap hol előbukkan, hol eltűnik a felhők mogul s fáradton szórja szét sugarait a tavlászí határon. A bágyadt fény, pászításaim Világítja meg a mező buzaesíkjaiiit, amelyek különös szép opá- losan fénylő zöldbe öltöztetik a messze j nyúló fómaság egyhangúságát. Egyik, föjdtáblárói fehéreik a homok. Szőlő alá csontvázai, mégpedig felnőtt férfilak, asz- szonyok, fiatol nők és gyermekek csontjai. Ebből azután megállapították, hogy a lelőhely mintegy 1200 év előtti békiés — nem hadi — aVartömető. Így Kalocsa határában a honfoglalást megelőző j időben avar pásztorok legeltették a, nyár jaákat a valószínűleg mocsaras, füves síkságokon. Az ásatások közben azután fordították. Ennek a fordításnak története1 van. Ezt aj földét két méter (mélyen a Nemzeti Muzeum tudósainak, jelenlétében fordították, meg. 1200 esztendős sírokat* tártaik fel. Egy régi kiveszett népfajnak, az aviaroknak ősi temetőjét. Ide tartunk mi most. . , Különös eszközök, titokzatos mondák Halom mindig mint valami rejtély élt a kalocsaiak szemében. Ennek oka, hogy, a Kalocsát kötrülövező hatafimas lapályból hirtelen emelkedik ki. A néphit szie- |rint a dombot ősi, harcos népek hordták össze. A dombnak mélyében pedig kincsek rejlenek. Ezek a kincsek ei vannak átkozva. , . , j ; ( | j Mi hát a valóság? így történt legutóbb is. Tóth István halomi juhász (gazda szőlő afJá kezdett több prehistórikus tüzelőheiyre, sőt egy ilyen csontvázra is bukkantak. Két héten át do gozo tt itt a múzeumi kiválói tudósa, majd leküOdötte fiatál munkatársát, dr. László Gyula múzeumi gyakornokot, akivel eljöltt Gunda Béla, egy. tanársegéd is, a muzeum egyik étnog- raufsa. Mindkettő' a magyar fiatal tudós generáció reménysége. Két fiatal magyar tudós munkája Ez a két fiatal magyar tudós fogad bennünket, a halomi domboldalon elhúzódó lelő helyen. > 167 sir feltárása összesen 167 sirt tártak fel. A sírok feltárása a következőképen történik: Először úgynevezett kutató árkot húznák. Ezekbe az árkokba, feltétlenül betefbrditani a halomi domboUlaban. Már a:z első árkolásnál emberi csontokra bukkantak. A csontok körül különböző tárgyakat találtak, ; amelyeknek sem célját ,sém eredetét megmagyarázni niem tudták, i ; i ’ i i Az 1200 éves avartemetó Egymás utájn bukkanták elő az évezredes sírokból az egykori avarok esik a csontváz egyik része. A sárt először nagyjából megszabadítják a földtől, majd óvatosan megkezdik kibontását a lábtól künduöva fölfelé. A férfi síroknál különösen a deréktájion, ott, ahol az övét hordták, figyelnek jobban, a női síroknál a karperec, gyöngyök és fülbevalók találásának lehetöieges helyét veszik inkább figyelembe. Az avarok tolvas nomád pásztamépek voltaik. Harcmodoruk hasonlított az ősmagyarok harcmódjához. így hátukat és váltokat szabadonhagyták, derekukon pedig övét hordtak, amelyen elhelyezték békében és háborúban viselni szokott fegyvereiket. A rangosabb pésztorvezétőfetílj övvel együtt helyezték sírjukba, így különösen ezek a sírok értékesebbek a leletek szempontjából. A halott lakat mind kelet-nyugati irányban temették el, fejjel a napkélet felé. A temetésnél egyéb rendszert megállapítani nem tehet. Minden sírban egy kézzel formált) agyagedény található;, amelybe valószínű, a temetési szertartásuk alkalmából különös italt öntöttek. A sírokban kecske, juh és baromfi csontokat, is találták, amelyekből' arra következtetnek, hogy a halomi avarok már a félnomátdsági áTapotában éltek. A sírokban átlag 7. százalékban van csak Ьгопв-őv gaxnfttura- ■ ■ f ч * t r l t : i Milyen egy avar bronz pásztoröv Dr. László gyakornok pompás rajzot) tesz elehk. Ezt helysamén gondos fieC- tárás után rajzolta az egyik sírról. ’Ezen! jelölve van az egyes bronztárgyak hefy- zete úgy, ahogy előkerültek. Az öv a következőkből álöt: nagyszijvlég, (igém díszes) kiisiszijvég, veretek, bujtató éö a szijlyiukBkat szegélyező bronzkésraifléi- kek. Ebben a sírban egy különös há- romlyuku csontdarabot is talált, amely most már — és itt először — világosságot derít az öv használati módjára is. A fiatal tudós ezt tartja tudományi*? szempontból az ásatások egyik: legnagyobb eredményének. A szijvégek éá a veretek inda és griff-díszekkel vannak ellátva. Néprajzi érdekességek Azalatt, míg az ásatások folytjaik1, Gonda Bála tanársegéd néprajzi érdje- kességeket gyűjtött. Pár nap, alatt rendkívül sok sajátos és jellemző anyagot szedett össze. Különőslen a nádépitési kérdését, a vadászati eszközöket, őtsíl népéteteket és forgalomban lévői meséket, mondákat iparkodott ellesni, asz- sze gyűjteni. Legérdekesebb eszköznek tartja a felfedezettek közül a kígyó- csapdát. Ezzel máshol még nem találkozott. A mesék közül ai gyermekét feli- faló asszony meséjének egyik különöst ritka változatát. Gyűjtögető gazdálkodás és a nagy pásztornépeknél dívó szokások jellemző nyomaira js rábukkant. Ezenkívül szémos értékes adat birtokába jutott. ■ — »■ .......... a Magyar kenyeret eszik és tokaji bort iszik a pápa Minden hónapban három vagon élelmiszert küldünk a Vatikánba A Budapest—Róma között közte« feedö gyorstehervonathoz minden tizedik napon egy vagont kapcsolnak, amely magyar élelmiszert és bort szállít a Vatikánnak. A pápa és körn nyeziete ugyanis magyar lisztből süí* tött kenyeret eszik és a Szentatfya minden ebédhez és vacsorához elfogyaszt egy deci tokaji bort. j j
