Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-01-08 / 3. szám

január 8 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Cserkész ünnepély j január 12-én A ref. reálgimnázium 289. sz. Bocs- kay István cserkészcsapata j'aniuár 12-én, vasárnap délután 5 órakor tartja meg 1 beszámoló1 ünnepélyét nyári táborairól ‘ változatos, szórakoztató műsor kereté- ben. Jeremiás Lajos parancsnok meg­emlékezik a magyar cserkészet 25 éves ! jíubi’.eumáról. Tóth Béla tanár, az 599. sz. csapat parancsnoka beszámoló elő- ! adást tart a nyári fehértói táborról és ; a svédországi ö-regctserkész táborról, j Iványi Elés őrsvezető pedig vetített- j képes előadást tart a lengyel nemzeti , nagy táborról, amelyen jiulius hóban ; 500 magyar cserkész vett részt. A mű­sor többi részében szavalatok, tábori mókák, Üst Uhui és .Verj 'Elek- báb­színháza fognak kellemes perceket sze­rezni az érdeklődő közönségnek. Az ünnepélyt a gimnázium tornater­mében tartják meg, melyre belépődíj nincs. Erre az • ünnepélyre ezúton hívja meg a cserkész szülőket és barátokat és az érdeklődő közönséget n csapat vezetősége. ' Q«nМПешютмштшяект.д Tejértékesitő szövetkezetbe tömö­rülnek a halasi gazdák A Kiskunhalasi Mezőgazdasági Bizott­ság szombaton délelőtt 10 órakor ülést; tartott e Gazdasági Egyesület székházá­ban, Haidecker Ervin el nők lésével. Elhatározta a bizottság, hogy felszó­lítják az összes; nagytermelőket, hogy a; tejértékesités megkönnyítése céljából tömörüljenek szövetkezetbe és szerző - dés meKett szállítsák a tejet a Kiskun­sági Tejüzemnek. Elhatározta, továbbá a bizottság, hogy a gazdák részére repcekorpát rendelnek, melynek mázsánként 11.34 P az ára s a zsákért 80 fillért kell fizetni, de sok­kal nagyobb a tápértéke, mint a búza, vagy rozs korpáé. Az apaállatok beszerzésének és a há­ziipar ügyét levették a napirendről s azt január 28-án tárgyalják, amikor a tejértékesités is újból előkerül. Gyógyszertárakban kapható A majsai plébános-választás újabb fejleménye: a püspök megsemmisítette a választást, adminiszratort nevezett ki Uj év első napján érdekes fordulat történt a majsai plébános vá­lasztás ügyében és ezzel a kis- kunmajsai plébánia betöltésének ügye 'egyelőre nyugvópontra jutott. Hanauer A. István megyéspüspök az 1935. december 12-én tartott plé­bánosválasztó közgyűlés határozatét megsemmisítette és egyidejűleg ad­minisztrátornak Kiskunmajsára Ré­téi Gyula peregi esperes-plébánost delegálta. A váci püspök még Csorba István majsai káplánt Peregre helyezte át. Mint vieárius substitutus Rétéi espe­res-plébánost fogja helyettesíteni. Egyelőre a zimonyi vonlon nem fokozzák a vonalok gyorsaságát A MÁV uj reformjai Újítást vezetett be a, Máv. a vona­lain. 1936. január 1-én Huj .jefizéjsi és se­bességi rend lépett életbe. Az eddigi szokás szerint a piros, fehér és zöld jelzés megváltozott és helyettük más szinü jelzések ’léptek érvénybe. ^ A zöld szín vasutasmy elven eddig azt jelentette, hogy lasstan. Ezt'most a sárga színnel jelzik. r'”' 1 A fehér szjin eddig 'a pálya szabad voltát jelezte. Ezt is megváltoztatták és a szabad pálya jelzést i— zöld színnel! mutatják. r Eddig a piros szin [azt jelentette, hogy: állj! Ez a (jelzés változatlanul megmaradt. Alkalmaznak viszont még újítást, a kettős sárga (fényt, amely előjelzés azt jelenti, hogy: (Vigyázz, 200 méteren belül a. vonatnak imog 'kelt állni. s A Mátv.-nál’ a, reform (bevezetéséről a következőket mondták: ( — Az uij jelzések la külföldi vasút,аг I kon fényesen beváltak s (a vonatok I gyorsaságát sikerült alaposan felíokoz- niok. Nálunk a következő .felfokozást várjuk és így álitottuk be január else­jétől kezdve a, vonatokat: ; A személyvonat az eddigi 50—55 ki­lomé teres gyorsaság helyett ezentúl 70— 80, a gyorsvonat a mostani 80—85 ki­lométer helyett 110 kilométer gyorsa­sággal robog, a tehervonatok pedig az eddigi 30 kilométer helyett 48—50 ki­lométerrel haladnak. , < A Máv.-nak ezt az újítását, különö­sen. a vonatok gyorsaságát, bizonyára nagy örömmel veszi tudomásul az utazó közönség. Érdeklődtünk illetékes he­lyen, hogy ez az újítás milyen vonat­kozásban; érinti a halasi állomást. Mun­katársunk megtudta;, hogy a h,a|laHi vo­nalon egyelőre csak az uj jelzési rend lépett január 1-től életbe, úgy a zimo- monyl, mint a környékező vonalon a vonatok gyorsaságában a régi rend ma­radt meg, esetleg aí májusi meneti end hozza talán' meg a halasi vonalon is ezt az újítást. ' Halasi volt diák találta meé a bolgárok Szent Istvánjának Aki valaha a bolgár nép orszá­gában járt, nagyon sokszor hallott egy miagyar nevet; Fehér Géza dr.-ét. »Gesza Feher« — mondják a bol­gárok, de valósággal áhitatosan ejtik; ki ezt iá két szót. Odalent egész fo­galom már Fehér Géza dr. egyetemi tanár személye, ö ásta ki Madará­ban Krum khán és a honfoglaló bol­gárok ősi fővárosát. Az ő tudomá­nyos munkája nyomán lett a ma­darai plátó Bulgária nemzeti parkja, zarándok helye. Fehér Géza dr., a tudós fiatal cár, III. Boris benső barátja, minden bol­gár—miagyar ügy lelkes munkása, el­ső pártfogója, Kánrtz Fülöp Félix, a kalandos sorsú magyar ujságiró- tudós óta ő a modern Balkán Ko- lumbuisa, a balkáni kérdés legalapo­sabb ismerője és a bolgár—törö|k műveltség magyar szempontból oly fontos emlékeinek legkitűnőbb kuta­tója, akinek madarai ásatásaira felfigyelt Európa egész tudós világa. Érdemeit, a kormányzó nemrég a II. osztályú magyar érdemkereszt adományozásával ismerte el Fehér Géza a halasi ref. főgimná­sziklasirját zium növendéke volt. Iskoláit itt vé­gezte és hogy elkerült tőlünk, Ha­last nem felejtette el. Azután is, több­ször fordult meg Halason és ma is érintkezést tart fent halasiakkal. Ásatások a bol­gárok ősi íővá- rosában Néhány nap óta Fehér Géza dr. ismét Magyarországon tartózkodik. Haza jött pihenni legújabb ásatásai után, amelyek ismét magukra vonták az egész bolgár nép lázas érdeklő­dését, az uralkodó és a tudományos körök figyelmét. Fehér Géza dr., a bolgárok Árpád vezéréinek romvá­rosa mellett megtalálta Boris fejedelem­nek, a bolgárok Szent Isi vánjámak sziklasirját, — Madarában — mondta egy új­ságírónak — ősszel elkészült egy igen szép müzeum, amely tele van az ott kiásott anyaggal. Rafail Po- poffal, a szófiai Nemzeti Muzeum igazgatójával együtt évek óta dolL gozom, hogy megtaláljam a honfog­laló magyarokkal azonos kultúrájú bolgár—törökök nyomait, A Mada­rától két kilométerre fekvő KalUgterica község fölötti sziklafalban egész sereg ro­vásjelet találtam, amelyek kétségtelenné teszik, hogy itt is volt egy bolgár—török; központ. A sziklában lévő emlékek között leg­érdekesebb egy szépen kidolgozott sir, amelynek eredetét jó ideig nem tudták megállapítani. A sírban lévő rovás jelek figyelembevételével én kezdettől fogva bolgár—török em­léknek véltem. A téritő Boris cár palotája. Az elmúlt nyáron ötven katona­munkást kaptam, akikkel ásatni kezd­tem a sziklasir alatti részen. Négy hónapi munka 'eredményeképpen feltártunk egy nagy, 12 ter­mes épületet, amely XII. szá­zadbeli kolostor volt, de a mely alíatt egy régebbi, a magyar honfoglalással egy­korú IX. századbeli palota, romjait találtuk. A romok között olyan régészeti anyagra bukkantunk, amelyből biz­tosan megállapítható a sziklasir ere­dete, mert a palotaromok között IX. századvégi, teljesen ugyanolyan ke­resztet találtam, mint a sziklasirban. Ebből bizonyos, hogy úgy a szik­lasir, mint a palota a bolgárok meg­térése .utáni évtizedekben készült. Ha figyelembe vesszük, hogy ez la sziklasir nagy munkával készült, i művészi alkotás, egész bizonyosra j mondható, hogy á cári család temét- j kező helye volt. így aztán a mel- , lette épült palota magyarázata csak , a következő lehet: I — A bolgár fejedelmek székhelye , előbb Abobapliska volt. Ennek kö- j relében van Madara és Kialugeriea I is. A bolgárok Szent Istvánjáról, Bo- I ris cárról azt tudjuk, hogy amikor j a térítés munkáját befejezettnek hit- I te, elvonult a világtól s trónját fiá- : ra, Vladimírra bízta. Ez a most feltárt épület volt az, amelyben Boris cár la­kott és ez a szikla az, ame­lyet építettek neki. I A cár ebben a palotában fogadta ;a politikai ügyben hozzáfordulókat. Később fiával, aki visszatért; a po­gány hitre, leszámolt és az uralko­dást másik fiára, Nagy Simeonra bízta. Boris cárt ide temették el a Sziklasirba, amelynek közelében meg­találtuk a szerzetesek sírját is. Sajnos, a bolgárok Szent M­’ vánjónak holtteste már nincs ‘ sehol. Porát szétszórták a nagy történel­mi viharok, amelyek átvonultak Bul­gária földjén. Az ásatások eredménye bolgár Szempontból igen fontos, mert két­ségtelenné vált, hogy a bolgár—tö­rök kultúra tovább élt a keresztény­ségre való megtérés után,. A kővetkező esztendőben folytatjuk az ásatásokat, amelyek nagyjelentő- ségüek magyar szempontbői is. Töb­biek között egyik kereszt, amelyet a cá­ri sirbain találtunk, teljes ha­sonmása a világhírű nagy- szentmiklósi Attila-kincs egyik keresztjének. így bebizonyult az is, hogy a hon­foglaláskori magyar emlékek meg­értéséhez okvetlenül szükséges a bol­gár emlékek szorgos kutatása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom