Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-05 / 2. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ERTESITOJB január 5 Értesítés Tudatom a n. é. közönséggé’, hogy Fő uccai üzememben Hó’a füzőkütön'e- gességek, gyógy 'és luxus fiizők négy havi részeire a legmérsékeltebb árban kaphatók. Vásáro’hatók Konzum-jegyre is. Szives pártfogást kér: Präger Irén — Nyugtázás. A Jótékony Nőegyfeti ovoda karácsonyára a következő ado­mányok forytak be: Pénzbeli alomá>- nyok: 2 pengő: Tonkovics Györgyné, 1.50 pengő: Pataky Dezsöné, özv. Ste- panek Ernőné, So’ti Benőné, Angyal Gerge’yné, 1 pengő: Báfori Gáborné, Bodóki Z.-ná, vitéz Dakos К-né. F. idrich Lajosné, özv. Fridrich A ajosné, dr. Fé­sűs Györgyné, Horváth Zsigmondné, Ho- dossy Gézáné, Nagypál Sándorné, dr. Mo'nár Kálmánná, dr. Sokét Istvánná, Szekér Józsefné, dr. Tóth Gézáné, dr. Tburóczy Dezsőné, Tóth Imréné, dr. Kathona Mihály. 50 fillér: Ádám Gyu- Eáné, Árvái Lajosné, Berki Kata, özv. Borbás Imréné, Biudai ‘Ágostonná, Babó Imréné, özv. Buda Istvánná, Dobó Ka- mánné, özv. Decker Józisefné, Gá Mi- há’.yné, Gaál Jenőmé, özv. Gyárfás Gé­záné, Hangodi Istvánné, Hofmelszter Gyu’.áné, Halász Jolónka, Nagykálozi Sándorné, özv. Sokét Józsefné, Suba Imréné, dr. Szabó Lajosné, Szabó Péter Fámé, özv. Sza'ai Imréné, özv. Szeasödl Györgyné, özv. Tóth Imréné, Túlit Pe­temé, özv.. Török Lajosné, Pázsit Jó- zseíná, Vaszi levita Fedőmé, Polgár La­josné, dr. Zi ah István, Gálfi Lajosné. 20 filér: Szé’i Józsefné, Feró Imréné, Illés Sándorné. (Folytatjuk). ШИ—rilMlliflIMIlll— ■ in'~"i ~T~ j Országzászlók, levente és cserkész zász- I lók, templomi ruhákv miseruha anya- j gok, zászlóselymek, Urasztal teritök, legelőnyösebb beszerzési forrása j SZABÓ GYULA • „ t I Bpest, IV., Prohaszka O. ucca 10. — 1 I Telefon: 843-29. Orvosi kötszerész Ortopéd müszeriizem Nagyivén Ferenc Budapest, Mikszáth Kálmán tér 4. sz. Te'efon: 342-35. Halasi gabonaárak Január 4. Búza 80 kg«os 14'4б P Rozs г ÍO'SO P, Агра: 12’50 P, » Zab: 12—' P, morzsolt Tengeri: j IP— P, j Ferencvárosi eertéevásár. Arak i könnyű sertés 58—62 közepes I 63—64, nehéz 78—81 fillér­4 j Magánhlrdetéseb öt öl idei vágású hasábos akácfa, e’adó. Érdeklődni dr. Kovács László ügyvédnél (Harmat ucca 1.) RÓZSASZIROM por, kedvelt, finom pirosító. Ártalmatlan. Kapható RÁCZ pa­tikában, Kossuth u. 1. (Takarék épület). Egy »Idill« névre hallgató, csokolá­débarna vadászkutya e veszett. A nyom­ravezető jefentse Szentháromság tér 1. sz. a'aít. шяшшвшшш/яшш! Nyomtatványoktit lapunk nyomdája ízléses kivitelben készít ш gépjavításokat, autó- és motor­szereléseket, hegesztéseket, valamint mindenféle lakatos munkákat, vízveze­ték szereléseket szakszerűen és olcsón készít SZILAGYI DEZSŐ gépműhelye, Posta u. 6. (a Ref. Kör mellett). OZOM PUDER francia mintára. Kel­lemes illatu, olcsó arcápoló. Jól tapad. Minden színben kapható RÄCZ gyógy­szertárban, Kossuth ucca 1. (Takarék épület). Farkas Kálmán órás, a Gazdasági Bank épületében raktáron tart fali, Inga, ébresztő és zsebórákat és szemüveget nagy választékban. Brilliáns, arany, ezüst pénzt, aranyat, ezüstöt (töröttet Ls) magas áron vesz, órát és ékszert pontosan javít. Az Iparbrn, Sóstóhoz köze’. 1000 n.- öl szőlő, gyümölcsös, 2 szobás lakással e'adó, e:et!eg fe’e vételárért már átve­hető. Értekezhetni Boy Mártonnal, Má­tyás tér 2. sz. alatt. NEUMANN-SZESZ hajhullás, korpáso- dás ellen. Hajat dússá teszi. Kapható RÁCZ gyógyszertárban, Kossuth ucca 1. sz. (Takarék ép üdét). Kis alakú férfinek, vagy 15—16 éves fiúnak való fekete hosszú télikabát és 14—15 éves leánynak való szép barna télikabát jutányosán eladó Szathmáry Sándor (Kőhid) ucca 12. sz. a’att. HÓCIPŐK, HÓCSIZMAK, VADÄSZCI- PÖK, szőrcsizmák, fűzős és csattos posztócipők, báránybcléses posztó cipők, komód cipők, igen olcsó árban, női fél és magasszáru cipők, igen szép női di­vat cipők, prima minőségben, a legol­csóbb árban, férfi fél és magasszáru cipők, férfi box és strapa cugos cipők, erős férfi és fiú bakancsok, olcsó ár­ban, gyermek cipők, lányka cipők, csak OLCSÓ ARBAN, nagy váasztékban SPITZER BÉLA cipöámházáb. n, vá­rosházával szemben. j Takarmány répa és zsirsertések el- j adók. Bővebbet Gyeniz.se Sándornál a postán vagy Kisfa’udi u. 35. sz. la- i kásán. i Pázsit Antal egy kommendes kocsist azonnali belépéssel felfogad. SZEMÜVEG Olvasáshoz és szem vé­désre nagy választékban kapható RÁCZ gyógyszertárban, Kossuth u. 1. (Takarék épültet). CSEPEL-VARSÓGÉPEK a legkitűnőbb kivitelben, könnyű részletfizetésre újbóli kaphatók WEISZ ENDRÉNÉL, Fő u. 11. INGYENES HÍMZŐTANFOLYAM! j Lakos Imre kiskunhalasi lakos a rend­őri büntetőbirói hivatal, által 1927. év­ben kiadott szó gálati cselédkönyvét is­merten körülmények között elvesztet­te. Megsemmisittetett. A helybeli m. kir. katonai álbmés- parancsnokság értesítése szerint a Kis­kunba ason állomásozó katonaság jam. 9, 11 és 12-én 7 órától 17 óráig, vala­mint 14-én 7 órától 14 óráig a Debeák- Szárkási harcszerü lőtéren Dny. felőli iránnyal éles lőgyakorlatot fog tar­tani. A lőgyakorlat napján Baky Sándor, Magyar Földhitelintézet, Fodor Péter, Kiskunhalasi ref. egyház, Tima Tibor, dr. Bory Benőné, Paor Smolcz Fülöp, Daczi József, Daczi Lajos, Kiss Gyu'áné, Bor Vende’, Rózsa Ferenc, Vásárhelyi , József, Karai János és Vajda József ta­nyái kiürittetnek és ugyanezen idő a'att j a megnevezett tanyák környékén a pi- j ros-fehér zász’ós járőrök által bezárt területen emberek és állatok ott tartóz­kodása é'etveszélyes és tilos. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A SZEGÉNYLEGÉNY Jf MEGTÉRÉSE regény Folytatás 15 Pedig hátha szereti, hiszen András szép legény s mindig nagyon jó volt hozzá; — megtehet ám a,z is, hogy csak etettem titkolja szegényke s még talán titkolja maga előlit is, — hej! más leány azóta igyekezett volna Andrá­somat magának e csábítani. Ugyan hát erre mit fog mondani: — Hej! Csak va'ami jó leányt kapna az az én Andrisom! Ugy-e, Zsuzsi, megérdemtene egy nagyon jó leányt? — Kogj ne érdeme ne, nagyasszonyom, nagyon jó, áldott egy ember. . — Azután meg, no csak no, el lehet róla mondani, hogy szép legény biz az? Ugy-e?... — Annak tartják, édes nagyasszo­nyom. Hát még ezekre sem jött zavarba, ezekre sem áruit d semmit. A jó nagy­asszony nem tudta már, mit kérdezzen- Már azon volt, hogy a legvégiső támadó eszközéhez nyúljon, de ej! ej!... azt még nem tehette, mert még nem is szótett Andrással. Zsuzsinak már csak egy gombo­lyagja volt hátra, azt is nagy sebesen gombolyította; az utolsóknál már mindig jobban siet; amint látszott, a beszélge­tést 'jobb sze.ette vo'ma elkerülni. — Nem azt kérdeztem ép, hogy mások * tegény-é az én Andrisom. Nagyon szerette volna kitudni a jó ; nagyasszony, hogy a fiú tetszik-e a leánynak. Zsuzsi azonban, éppen e szavaknál, letette az utolsó gombolyagot... s mint­ha nem is hallotta volna a nagyasszony kérdését, azt mondta: — íme, itt van mind a huszonöt, nagy­asszonyom, megvolt a pénz mindenik- ben s megint vissza go mb oly ito ttam mind. — Rakjad vissza a iádéba — szólt csüggedten a nagyasszony. Zsuzsi visszarakta a gombolyagokat й ládábja s az ajtó felé készült. — Ne menj ki, édes leányom! — ma­raszta ta az öreg asszony, —, jöjj csak ide, közteebb. Zsuzsi tétovázva közegeit. — Édes leányom — szólt hozzá a nagyasszony, — maradj ezután is olyan jó, mint eddig voltál, — meglátod; meg fogok rólad emlékezni. Itt nem á’lhatta tovább a nagy als z- szony, hüteten nyakon kapta a leányt, magához szorította s megcsókolta orcá­ját. Olyan boldog volt, hagy azt a leányt megcsókolhatta. Zsuzsi a’ig talá’ta meg a kilincset, oly zavarral ment ki. Bement a cselé d­vegyülékei voltak ezek. Most lépteket hallott az ablaknál. András ment ott el; — be is nézett! az ablakon. Szegény András! Nagyon bánatos és szomorú volt. Miért nem is tehet neki megmondani, hogy ne tegyen olyan szomorú? Zsuzsi egy kis piro s selyemken d öv el hirtelen letörölte a könnyeit. V. Zsuzsi mindent sejtett, mindent meg­értett, amit a nagyasszony neki mon­dott és mondani akart. Épen Azért szo- morkodott te olyan nagyon, azért köny- nyezte bordogta’anságát, melytől sza­badulni nem volt reménye többé, melyre őt a sírig kárhoztatta a sors. Hogy lehetne ő többé boldog? Mit használna neki; újra szeretni! Hisz ez még nagyobb fájdalom volna, ha ő a boldogság reményét csak táplálná is 'tekében. Ott van a temptem, ott van benne az oltár, mely e vágyaknak még csak a gondolatát is megtiltja tő’e. De mit is óhajtana még, hát nem e’ég jótéteményében részesült e az iktemi kéz­nek, hát elég-e arra a rövid élet, hogy ezt imádságaival’, meghálálja? Hát nem eég volt-e az. a könyörütet, melyei a teiemtő, szánakozó Isten ölt megmen­tette; az a csuda, me’y в kezeknek ösz­tönt adott, a halál kötelékét, a kendőt széjje tépni, a léleknek ébredező esz- mé’ését, a hideg hó csipdesésével a vérnek forgásit újra visszaidézte, a lá­baknak erőt hozott, hogy fötemelked­hessenek? Hát nem nagyobb jótéte­mény vot-e ez, e:er boldogságnál? S a vezérlő Isten még itt sem hagyta ej! azt no, édes lányom, hogy szép szobába, ott könnyei kitörtek; mély ke­serűség, boldogtalanság s túláradó öröm e’. Sugaimat adott a Léteknek, melyeit kö­Nyomatott a Helyi Értesítő Lap vállalat »ynendájáben, Kiskunhalason, Molnár u. véstem. Az adta a gondolatokat, melye­ket követnie ktel s ezek jó gondolatok voltak. A lélek azt súgta., hogy er kell titkoteia életét, hogy azt újabb veszé­lyektől mentse meg; el kell bujdosnia egy távo abbi helyre, hol senki sem ismeri; letenni a menyecske főkötőt, haját leereszteni, szalagba fonni, újra fánynyá lenni... Mert ki fogadott volna be egy menyecskét, aki ebujdosik a nagy vi'ágba; falut, várost vesz nya­kába és nem akarja megmondani, hogy miért? Tűrt hideget, széfet; tört éhséget, szomjat; vándorod vékony csizmában, töretén hóban, fázott, didergőit, de n®m csüggedt; a jó Isten jó heyre vezette öt, árdot; jó emberek közé. Ne is tudja senki az 6 szomorú sor­sát, se itt, se amott. Itt hadd gondolják fe öle, hogy é'e'e pályájának viruló kez­detén áll, mikor minden mosolyog elébe; amott hadd gondolják, hogy nem él töb­bé, ha nem is e temetve, de eltűnve, nem létezve többé. Ne tudjon róla senki sem­mit. Oh! Amonnan úgy sem fogják keresni soha. És itten ki gondo ná azt, hogy ő mi volt valaha, hiszen ő tud újra leány lenni. Nemrégen volt még, nem felejtett el semmit, minden eszébe jut még, mi­lyennek kell egy iránynak lepni. Azután nevet és uj szülőiföldet adott magának. Azt mondta, hogy Tisza-Ver- zsenyről való és Kis Zsuzsinak hivják. Szinte moso’ygoti azon, hogy milyen szépen el tudott találni mindent, a felke örült rajta, hogy titkát 0y ügyesen el tudta rejteni. (Szerdai számunkban folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom