Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-02 / 10. szám
KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 2 TÖRTÉNELEM PIZSAMÁBAN Érdekes visszaemlékezés a legérdekesebb életű magyar fűzfapoétára Hosszú és sok vita folyt már le a ha'asi házhelyesek ügyében, a hizheiyei- sek deputációkban és kérvényekben kérték, hogy ügyüket közmegnyiugvásra intézzék el illetékes körök és sok ízben a közgyűlés elé is került már a házhelyetek ügye. i i ' ' ! A házhelyetek legutóbb azt kérték a várostól, hogy a házhelyek árait mérsékeljék, ezenkívül a házhely után fizetett kamatokat szintén mérsékeljék le és engedjék el a házhelyeseknek azt az összeget, amelyet ucearész megváltás címén kellene fizetniük, i : A kérdés tanulmányozására a közgyűlés annak idején bizottságot is küldött ki és ennek a bizottságnak a munkáját ismertette a csütörtöki közgyűlésen dr. Kathona Mihály főügyész. Előadta, hogy a kiküldött bizottság érdemleges munkát nem tudott végezni, mert a házakról készült vázraj zokat felküldték a pénzügyminisztériumba, gyarország 1933. évi adatairól. A zsebkönyv szerint 1933-ban 2334 autó- és motorkerékpárbaleset volt az országban. Más jármüvek 2700 balesetet okoztak. Ebből a vasúti balesetek száma 440 volt. 140 embert gázolt a vonat halálra. Igen sokan dobták el magúiktól az éledet az 1933-as évben, összesen 5813-an. i i A legtöbben a huszadik és huszonnegyedik életévük között. Érdekes, hogy a 70 évnél idősebbek közül is 467-en lettek öngyilkosok. Az ösz- szes öngyilkosok még Így is csak 2.2 százalékát teszik az elhunytaknak, amelyeknek a száma 129.913 volt. Ebből 67.206 volt a férfi és 62.707 a nők száma, Két évvel ezelőtt az országban ahonnan azokat még nem küldték visz- sza és igy nem állapítható m©g pontosan, hogy mekkora uocarészekről van szó. De különben is közben miniszteri rendelet érkezett, amely országosan úgy intézkedik, hogy a házhelyesek ügyének rendezését az OFB-re bízták és igy a városra most már nem tartozik ennek a kérdésnek a rendezése, i Az ügyben Rásonyi Papp Gedeon szólalt föl és indítványozta, hogy attól függetlenül, hogy a kérdést most már az OFB-re bizták, a bizottság maradjon együtt és egészittessék ki olyan formában, hogy a bizottságnak Rásonyi Papp Gedeonon kívül még két képviselőtestületi tagja legyen és pedig Udvardi Elés és Hatházi Imre. A közgyűlés ilyen értelemben határozott és tudomásul vette a, főügyész^ nek azt a beje’entését, hogy az üggyel ezután a,z OFB fog foglalkozni és ez fogja azt véglegesen megoldani. 1429 volt az olya,n birtok, amelynek nagysága, 500-tól 1000 holdig terjedt. 657 birtok nagyobb ezer holdnál, de nem éri el a kétezer holdat, míg az ennél nagyobb, de az ötezer holdnál kisebb birtokok száma 3740. A gyári munkáisoik száma, négyezerrel csökkent, mig a munkásnők száma ötezerrel emelkedett. Tíz évvel ezelőtt csak 5965 autó és motorkerékpár volt az országban; mig 1934 októberében 24.095 a motoros jármüvek, száma, úgyhogy átlag az ország 367 lakosára jutott egy^egy autó, vagy motorkerékpár. Az elmúlt év noivember végén 335 ezer 748 rádióelőfizetö volt, mig egy évvel ezelőtt hétezerrel keveeébb volt a. rádiózők száma ez országban. ;ii Mi öregebbek még Ismertük ezt a bolondos, fura emberkét. Kicsi, szikár, öreges legény volt, zsinórozott fekete dolmányban, combhoz simuló rámáscsizmában járt. Kosául h-kalap- ján, — amilyent valamikor az urak viseltek, később csak a parádéskocsisok — bőségesen hivalkodott vagy két tenyérnyi árvalánybaj. Lehajtott gallérja ádámcsutkás, ösztövér nyakára simult. Mellét hatalmas magyar kokárdák disz.:tették. Kezében cifrán faragott tokos, hóna alatt pedig mindig kisebb-nagyobb, fehér és színes papírlapokra nyomtatott versek. Bajszát viasszal pödörte hegyesre, szeméből mosolygott a csintalan jókedv. Hazafi Veray János magát a »haza vándor lantosánaak« nevezte. Ez volt becsületes foglalkozása. Verseket irt s azokat árulta országszerte. Bekóborolta. ezekkel az egész országot. Rettenetes rigmusokat gyártott ez ,a, fűzfapoéta. Félnótás, kótyagos ember volt: rendíthetetlen kuruc-ma- gyar, aki »megrovása kalandoknak« keresztelte dörgedelmes kinrimeit, ha a svarcgelbekiet ostorozta-, ezekben, vagy azokat, akik hozzá durvák vök tak. Irt szerelmes verseket is, hangulatképeket is, de eleme a guny- vers, a haragos vers volt. Az ország diáksága rajongott érte. Kis vidéki városok diákjai lakást adtak neki, ünnepelték s szívesen látták őt nemcsak tréfát kedvelő urak, de kuruc vidéki mesteremberek, sőt lelkes tanítóik s lelkészeik is. Nála aligha volt ismertebb ember széles e hazában. Hazafi Veray Jánost valamikor We- wera Jánosnak hívták. Levélhordó volt Nagykárolyban. Önként dobta el a, Wewera nevet s vette fel a Veirayt. Minden háznál, ahol átadott levelet rigmust mondó41 hoizzá. Nemsokára uj neve mellé oda,biggyesztette a Hazafi előnevet is. Postás kora e ta Nagykárolyt s felcsapott vándbir- »költői sikerei« kapálták el: otthagyta Nagykárolyt s felcsapoott vándor- poétának. Nagykárolyi postáskorát letagadta s dühbejött, ha valaki erre emlékeztette. A németek kinevezték volna Hans Sachsnak — hiszien ez a néma fűzfapoéta sem volt különb aiz ő hatezer verses munkájával s szörnyűséges 200 verses drámájával. Hazafi Veray iskolát csinált. Kósza fűzfapoéták — Honfi Keresztessy Pál,1 Honfi Dóra István s mások — próbáltak vetélytársai lenni, ezek azonban csak tengődtek, mert hiába Hazafi Veray János volt az igazi. Később egy Bakti Gyula nevű pesti rikkancs csapott fel költőnek, ő azonban más volt, mlint emezek, sokkal tehetségesebb volt, sokkal pestibb s nem is olyan kuruc-magyar, nem is olyan füzfafajta. Bakti a háború alatt pusztult el. Hazafi Veray János levélhordó korában ilyen versekkel adta át a leveleket, mint: ! I Hej csókom-fittyom Katalin aszszony, Másra senkire se hallgasson, A pléttykából semmi haszon, vagy: i 1 ; A rózsa kelyhébe reszketett tentája, LiJiomszál volt a pennája, Hűséggel szereti, Tessen elhinni, Alászolgája. j , Amikor Janszky tábornok súlyosan megbántotta a magyarságot $ emiatt felzudult a parlament, tüntetett az ucca, így Irt Hazafi Veray János: , Hallod-e Janszky, Egy tál babot ránts ki! Hogyha feljössz Pestre, Ess az orrodra este! Szörnyen tetszett. Az is, amikor az ellenzéki vezért, Apponyát igy tisztelte meg: j Nagy az Apponyi kalapja, De van is annak alatta. A Pannon,ia-gözmajom portása nem eresztette be a te|epre a vér- seit áruló költőt ,amire igy szerkesztette ki őt e so keze г példányban árusított versében: A Pannonia-malomba A portás goromba azo-nba, Még afzt mondta,, hogy potonvág, Póton bizony a nyavalyát, Nem ilyen magyar poétát, Az ebadtát! Ha megbántották, ílyenféleképpen keltezte verseit: »írtam mérgemben, a szolnoki népkertben«, ha elöntötte a honfiúi bánat, akkor meg ilyenformán, hogy: »írtam hazafias elkeseredésemben«. Sok mérges verse közül például híres volt az, amit a temesvári Ulász-ucca 5. számú ház házmesternéje ellen irt, aki megbántotta. így hangzott el a költői alkotás: Méteres nagynyelvü Kati, ha pálinkát iszik, Méteres nagy nyelve hosszúra nyúlik: Az Utász-ucca öt számból egészen Szekszárdiig! Mert az ő buta pofája onnan származik. Mikor egy Landésmann nevű optikus agyonlőtte Budakeszin hűtlen feleségét, hosszú költői elbeszélést irt erről Hazafi Veray. Versét igy kezdte: Erdő sűrűjében vágtat egy omnibusz, Benne Ш, bemre ül Landészmamn optikus. Az iskolák, ánfcernátusOk előtt megvárta az ebédről kitóduló gyerekeket s igy fogadtai őket: Ni ez a gyerek, hogy nevet, Talán bizony babot evett! Amikor pedig köréje csoportosultak, igy kiáltott rájuk: Káposzta tejjel, Oszoljatok széjjel! Irt azonban a haza vándor lantosa megható, »szép« verseket is. Például : j I Mentem Budapestre. Egyszer a minap este Ott magasan messze Az égen a felhő Pirosra, volt festve. Égtek a lámpások, ~ Csodálatos lángok, Tüzes tulipáatok. Sétáltak a. lányok, 1 Szép, derék huszárok Sétálnak utánok. Legnépszerűbb mégis ez az »írtam mérgemben« vers volt, hogy: Mik vagytok ti Gyáva barmok: Dűljön rátok az Iparcsarnok! KÉKHUSZÁR PENGE 24 fill. У adáeztöltónygyár A Jugoszláviából kiüldözött magyarok közül alig száz mehetett eddig vissza Hamis adatokkal akarják félrevezetni a világot a szerbek Az angolok ismételten kérdezik , ma is, mi lesz a Jugoszláviából kiüldözött többezer magyarral Az an- I goi külügyminiszter azt a felvilágosítást kapta Belgrádból, hogy a szer- bek legalább ezer kiutazóit magyarnak visszatérését engedték meg. A jugoszláv kormány a kővetkező magyarázatot adta: A hivatalos | statisztika kimutatja, hogy az utóbbi í időben összesen 2890 magyar állampolgárt utasítottak ki Jugoszláviából. Ezek közül 12 mingy árt a kiutasítás után táviratot kapott, hogy visszatérhet, mert kiutasításuk tévedésen alapult. . Hét-nyolcszáz magyar szabályos okmányokkal és a jugoszláviai hatóságok engedőimével tért vissza. Ezeken kívül mintegy 150—200 tulajdonképen szabályszerű engedély nélkül jött vissza; amennyiben a magyar hatóságok határátlépési igazolványt adtak nekik. Ezek az igazolványok csak három napra érvényesek, mikor azonban ez a határidő letelt, az illetőket ügyük végleges rendezéséig bántatlanui hagyják ott, alhol vannak. Ezzel szemben a valóság a következő: Magyarország területéről legfeljebb százan térhettek eddig vissza. Jugoszláviába. a kiüldözöttek közül. Valamennyi menekült ideát van magyar területen, kivéve a száz visz- sza tértet. Salgótarjáni darabos és tojás-szén, fővárosi diókoksz, száraz akácfa beszerezhető a Hangjánál Majdnem hatezer ember lett öngyilkos egy év alatt Magyarországon fia országos statisztikái hivatal 210 embernek volt ötezer holdon zsebkönyve most jelent meg Ma- felüli birtoka,. Mi van a halasi házhelyesefe ügyével? A házhelyesek ügyének rendezését miniszteri rendelet г országosan az OFB-re bizts
