Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-23 / 7. szám

2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 23 Egy előadás margójára A tbdás, az iisme.et terjesztése nemzeti feöadftit; csak ott várható valódi megúj­hodás, ahol Bjz egyéneket esek a gondo­látok hatják át Ezeket van hivatva ter­jeszteni a nép széles rétegében ft nép- müveési munkának, amely Háláson az utóbbi években valóságos társadalmi mozgalommá nőtte ki magát. A Hteyi Népművelési Bizottság tekin­télyét, működését jelentékenyen előmoz­dította a szombaton tezagilott népműve­lési előadás. Bebizonyosodott, hogy Ha­lason van érdeklődés komoly előadások iránt. A most lezajlott népművelési elő­adást nemcsak az illusztris előadók sze­mélye emelte ki -és avatta' esemény­számba, hanem. a*z előadottak mélysége és fontossága its. Szombaton este 8 áriakor, dacára a dermesztő hidegnek, a közgyűlés terme zsúfolásig megtelt halígiatósággiali. A hallgatók között a város minden társa­dalmi rétege képviselve volt. Meleg ün­neplés és taps fogadta Halas kiváló ven­dégeit. A népművelési ©őad ást Szép megnyitó beszéddel Fekete Imre dr. polgármes- | •tor nyitotta meg. Beszédéten résztele sen ! tótért a halasi népművelés minden moz- | zamatéra. Közölte, hogy 1931-ten 19 ezer, j 1932-ben 28 ezer, 1933-ban 60 ezer, j 1934-ben pedig már 100 ezer hallgató előtt folytak te a népművelési előadások. A polgármester beszéde után általános érdeklődés és nagy figyetem mellett Marséba’! Ferenc ái amttkár emelkedett \ szólásra. Marschall áT&mtótkár, Halas 1 nagy barátja már többször fordult meg ! nállunk. Szükségte'en bemutatnunk; neve [ más tudása és törheteftem munkaereje ; juttatta a díszes pozícióba; ez a tudás van j hivatva arra, hogy maradandót alkos­son. Az államtitkár majdnem félórás, a népművelés céljait és egyéb aktuális kér- j déseket is érintő beszédében érdekesen j szegezte Ife, ho-gy ma a magyar földre j kett építeni, a magyar föld az erő for- I rása. Szükség van a hidépitésre a ma- j gy-ar táreadaliom között, amely a válasz- j fafofeat ledönti a főváros és a vidék között. Ezután az államtitkár a mindenkit ér­deklő agrárproblémákra tért rá. A [legsúlyosabb probléma még min­dig a termetes rentabilitásának kérdése. A mezőgazdasági, munka megszűnt jő- j védelmező foglalkozás lenni. Ezt érzi minden társadalmi osztály és ha a me- ! zögazdáság válságát meglehelne Szün- j telni, sok bajnak tehetne elejét venni. | Hogy a gazda termelési költségei a ja- I vuüló árviszonyok dacára még mindig I megha:adják a földbirtok jövedelmező- | (Ságét s hogy a föQdbirtok még mft sem j biztosit nyugodt megélhetést gazdája 1 számára, annak az általánosan ismert nemzetközi okokon kívül, belső gazda­sági okai is vannak, ezek között a legsú­lyosabb a belső fogyás,ztpképességnek | nagy mértékben való csökkenése. Szinte i naponta szállítják fe világszerte igényei- I két az emberek. Hozzájárult a helyzet, j elmérgesítéséhez a vámfalak feJáKtása, i a devizarende ettek, a hitelek korláto­zása. A magyar kormány ezen árrom­boló tényezők e lenére az osztrákolasz- magyar kereskede mi szerződés révén a világpiaci 6—7 pengős búzaár paritás be­lelett 15—16 pengős búzaárat tudott biz- fotsitani, a gazdáknak s ezzel az adott helyzetben képzelhető legnagyobb segít­séget nyújtotta a magyar gazdáknak. A búzaáraknak ez a cé tudatos irányítása igazolja, hogy a százszázalékos gazda­sági liberalizmus rendszere ma nem tartható fenn­Az államtitkár nagyhatású beszédét azzal1 fejezte be, hogy ha Deák Ferenc bölcsessége, Kossuth, hftzas te. etette, Pe­tőfi és Tisza lángoló hazafiassága hatja át a,z embereket, akkor sanJátőt sem kell félnünk, bízva, tekinthetünk a jobb jövő felé. Nagy érdeklődés fogadta Nyári. Béla dr. ügyvédnek, a Kaocsai Ügyvédi, Ka- j mara e’nökén©k előadását. Általános tet­szés mellett magas színvonalú és tartal­mas előadásában a gazdákat' érdeklő aktuális jogi kérdésekről beszélt. Nyáry Béla neve nem ismeretlen a halasi kö­zönség e'őtt sem. Pestmegy© és Kalo­csa, közé etében. nevezetes szerepet ját­szik. Kalocsa volt országgyűlési kép­viselője és a kormányzó a. közétet terén szerzett érdemei, elis­meréséül kormányfőtanácsosnak nevezte ki. Nyáry Bé'a sze'temes bevezető után rámutatott arra, hogy a 67-es kiegyezés után bizonyos nyugodt jogfolytonosság uralkodott a magyar jogé'etben. A világ­háború azonban felforgatta a viszonyo­kat s azok gyors átalakulásához keí- lett igazodni a törvényhozásnak, jog- ételnek egyaránt. Általánosságban meg­állapítható, hogy a jogalkotás nem tudta ©" ég gyorsan nyomon követni a változá­sokat s az intézkedésiek mind későn jöttek:. így ©’késett a, moratórium, az értékelés, a védettségi törvény, — a hadikötfcsön visszatérítés pedig még a mai napig is késik. A védettségre vo­natkozó törvényről meggyőződése, hogy a gazdasági: helyzet javulása nélkül nem ; válhat be. Ismertette a gazdák előtt az ingatlanokra: vonatkozó okirati Kény­szer j©en‘őségét A jogDefogásban szinte forrada'mi jellegű átalakuláson ment át a bírói joggyakorlat. A család és há­zasság intézményének véd© me erősebb [eitt, a méltányosság a gazdaságilag erő­sebb féltei szemben jobban érvénye­sült és ezieikniek a kérdéseknek mérlege­lésében nagyobb szabadságot nyert a bíró. 1 A következő előadó Szladits Károly dr. egyetemi tanár volt, aki »A magán­jog és a mindennapi étet« címén fél­órás előadásában valósággal lebilin­cselte hallgatóságát. Általános meleg ün­neplésben volt része a magyar magán­jog európai hírű professzorának, akit Haras szintén barátai közé Sorozhat. A nagyszerűen sikerült e’őadás Neve­tős Gyula dr. min. tanácsos záróbeszédé­vé. ért véglet. Az előadás után a városi nagyven­déglőben 120 terítékes bankett volt a vendégek tiszteletére. Fekete Imre dr. polgármester a kormányzóra mondott feíkiöszöntőt, Gusztos Károly dr. h. pol­gármester Halas város nevében igen szép beszédben köszöntötte Marschall államtitkárt, amelyet az államtitkár ké­sőbbi felszólalásában köszönt m©g. Fel­köszöntőt mondott még: Do’icsek La­jos dr., Szladits Károly, Nyáry Bélái, Szabó Antal igazgató, Nevetős Gyula, Rásonyi Papp Gedeon, Medveczky Ká­roly és a, jánosha’maiak nevében Almásy Imre főbíró. * Marschall Ferenc államtitkár és a többi vendégek szombaton délután a gyorsvonattal érkeztek Halasra. Preszly Elemér főispán váratlan elfoglaltsága miatt nem jöhetett. Az államtitkár és a vendégek a polgármesternél teán vet­tek részt. Később a tanácsteremben, Marscha'l Ferenc államtitkárt külön­böző küldöttségek üdvözölték. Az ipa­rosok nevében Kiss Illés Antal e’nök, a kereskedők nevében Weisz Ignác e’­nök és a Szőlősgazdák 150 tagú kül­I döttsége étén Rásonyi Papp Gedeon e'nök. A halasi, népművelési előadásról a ma reggel megjelenő fővárosi újságok mind megemlékeztek. Czichlár bajai gyógyszerész csónaktragédiájának főtárgyalása A halálcsónak tulajdonosát hat havi fogházra ítélte a bajai törvényszék Hétfőn reggel kezdte tárgyalni a bajai törvényszék a murt év nyarán történt csómaksze.©ncSét’enség ügyét, amelynek három halálos áldozata volt. Czihlár Károly bajai gyógyszerész feleségével, hétéves kis’anyával, Editéi, két kis só­gornőjévé', dr. Fussanecker János kalo­csai ügyvéd leányaival, Haray József magántisztviselővel és feleségével cső- nakkirándúl ásna, indult. A c sónakban, amely Haray tulajdona volt, heten ülitek. A túlterhelt csónak a vasúti hid után ne­kiütődött egy uszá’yhajónak, felborult, utasai közül a gyógyszerész, kisleánya és tizenkétéves sógornője a vizte fullad­tak. Az etet ,az egész megyében, Halason is nagy megdöbbenést és mély részvétet váltott ki. Czichlár bajai gyógyszerész Hatoson is többször megfordult, közeit rokoni, kötelékek fűzik dr. Zeisz Károly ügyvéd, tb>. vármegyei főügyészhez. Az ügyészség Haray élen gondatlan­ságból okozott háromrendbeli emberölés miatt adott ki, vádiratot, dé vádalt temé't Vida Lajos és Pap Gábor erl©n is, akik kétüléses regattájukká’ nekimentek a túl­terhelt csónaknak, amely azért vágódott az uszályhoz. A törvényszék számos tanú meghall­gatása után he’yszini Szemlére szállt ki Haray József lakására, hogy meg­szemlélje a csónakot. A helyszíni szem­le után annak ellenére, hogy Pintér Imre mérnökszakértő szerint a csónak nem vort túlterhelve, bűnösnek találta Haray Józsefet és hathónapi fogházra ité te. A két regattas’ ártatlanságát han­goztatta és a szembesítések után is megmaradt vallomása mellett. A bíróság Pap Ernőt egyhónapi, fogházra Ítélte, de Vida Lajost fémen tettle. Az Ítélet indokolása kimondotta, hogy Harayt sú­lyos felelősség terheli a szerencsét'en- ségért, minthogy a gyenge csónakba ennyi embert vett fel, akiik emellett még úszni sem, tudtak. Mill Halas kívánságai a tavaszi menetrenddel kapcsolatban ? Menetrendi értekezlet A kerekke diaimi miniszter rendéi- j kezese folytán a tavaszi menetrend j összeállítása ügyében hétfőn Szege- I dien ménietneinidi értekezlet volt. Az értekezletre meghívót kapott Halas város is. A polgármester képvisele­tében Ga,ál Jenő közig, jegyző vett | azon részt. Előzőleg a város a külön­böző érdekeltségeket kereste meg, hogy Halas kívánságait a tavaszi menetrendire vonatkozólag összeállít­sák. A város kívánságait a következők­ben állította össze: A menetrendnek nagy hibája, hogy a közönségnek este Budapestről1 nincs gyorsvonata. A város ezért Halas— Budapest között egy sebes-vonat be­állítását kéri, amely Halasról reggel 6 órakor indulna es visszafelé este 8 óraikor. Fürdővonatot is kár a vá­ros Fehértó—Halas között. Ezenkívül az a kívánsága, hogy Bácsalmáson éjjel tartózkodó vonatot hamarább indítsák Halas falé, hogy az a régi menetrend szerint éjjel háromnegyed 12 órakor érkezzen Halasra. Ugyan­csak még azt is kérik a MÁV-tól, hogy a Mavart járatokat Halas és környékére! is járassák. Az értekezleten a szegedi üzletveze- j tőhelyettes mindjárt azt a meglepő kijelentést tette, hogy uj vonatok be­állításáról szó sem tehet. Később kilátásba helyezte1, hogy esetleg a Halas—szegedi közvetlen vonatot be­állítják a tavaszi menetrendbe. Egyéb* ként is — mondotta az üzletvezető- helyettes — most csak a félegyházi vonal menetrendjéről tárgyalhatnak és igy több város, valamint Halas kívánságait is, a pécsi üzteitvezetö- ségnek Pécsett e hó 26-án tartandó értekezletén terjeszthetik elő. A város képviselője Halas kíván­ságait nem is terjesztette élő. volt hétfőn Szegeden Féiegyházáről kapjuk a hírt: F. Szabó Dezső főszolgabíró kezdemé­nyezésére lépések történtek az irány­ban, hogy Kiskunfélegyiháza és Kis­kunhalas között uj von at járat álhí- tassélk be. Az egyik járat indulna Kis­kunfélegyházáról reggel 7 óra, 30 perckor Kiskunhalas felé, a másik járat ugyanezzel a szerelvénnyel visz- sza Kiskunhalasról d. e. 10 óra 26 perckor Kiskunfélegyháza félé. 75°/° helyett 66% Megdrágul a filléres gyors A MÁV. márciusban ismét megin­dítja a niagy népszerűségnek örven­dő fíléres gyorsvonatokat. A filléres gyors árában azonban változás lesz. A jövőben nem 75, hanem csak 66 százalék tesz a filléres gyors ár­kedvezménye, vagyis biz tesz a ta­rifája, ami eddig a kulturvonaitoké volt. Felemelik a weefcendjegyek árát is: a másodosztályon egész harmad- osztályú jeggyel, a harmadosztályon pedig fél másodosztályú jeggyel le­het majd a hét végén utazni. Február 1-én bemutatkozik a halasi állomáson is az indító tárcsa Két hét müílva elnémulnak a ma­gyar vasúti pályaudvarok, miikor is a kalauzok éles füttyjele és a vonat- vezetők dupilahangu sípja helyett a forgalmi tisztviselő hangtalan indító tárcsája fogja ugyanis február 1-tőll kezdve a vonatokat elindítani. A MÁV. már meg is rendelte az in­dító-tárcsákat: kétféle szerszám ké­szül. Az egyik viíllamoselemmel kap­csolatos zöld jelzőlámpa tesz, ezt éjszaka használják. A másik pedig a nappali szolgálatra alkalmas, lámpa- nélküli zöldszélü fehér bádog-tárcsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom