Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-12 / 4. szám

1935 január 12, szombat ЯXV. évfolyam 4. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u, 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal, Városháza épületében Л római megegyezés Rómában létrejött a megegyezés a két nagyhata'om: Olaszország és Fran­ciaország közölt, ame'y megegyezés az európai államférfiak és aiz egész euró­pai sajtó megá lapitása, szerint a béke és együttműködés korszakának megkezdé­sét je'enti. Voltaképpen ettől a meg­egyezéstől kell számítani az igazi béke bekövetkezésének és a háború iikvidá- lásának korszakát. Miként Laval mon­dotta, hogy »könyökünkké', súroltak а háborút Géniben«, most megállapítható, hogy az a megegyezés, amelyet a Pa­lazzo Veneziában aláírtak és amely nem­csak O'aszország és Franciaország füg­gő kérdéseit, de az egész Középearópa nagy problémáit rendezi, azt jelenti, hogy nem könyökünkkel súroltuk, hanem kezünkké’ meg is fogtuk a békét. Magyarország a római megegyezést örömmel üdvözli. Nemcsak azért, mert egyik olyan őszinte barátja, mint Olasz­ország rendezni tudta a maga függő és neki épp e'ég gondot okozó ügyeit, (le azért is, mert Rómában nemcsak hogy nem következett be az, amit Magyaror­szág ellenségei reméltek: hogy t. i. a revízió ügye kátyúba kerít, de ellenke­zően a fevizió ügye a reális nemzet­közi politika sínpárjára került és most már1 békés, nyugodt és stabil atmosz­férában mehiet e’őre. A római megegye­zés ugyanis a középeurópai rendezés ügyeiben csak azt a tia’omfát állítja fel, hogy nem szabad a határok erősza­kos megsemmisítésére törekedni. Ma­gyarország tizenöt esztendő óta állandó­an azt hangsúlyozza, hogy revíziós tö­rekvéseit békés és törvényes eszközök­kel óhajtja megvalósítani. Tehát a ró­mai megegyezés nem csak hogy nem állja útját ennek a békés revíziós mimi­kának, de azzal az állásfoglalásával, hogy az erőszakos határmegváltozta­tást jelöli ki tilalomfául, hallgatólag, negative éismeri a békés és törvényes utón folyó revízió jogos törekvéseit. Tehát ez a békés és törvényes jrevi- ziós munka a magyar politikában vál­tozatlan kitartással tovább fog folyni, változatlanul megtartva a revíziós prog­ram igazi célkitűzéseit: a területi kérdés igazságos rendezését, az egyenjogúság megvalósítását és az idegenben élő ki­sebbségeink helyzetének intézményes biztosítását. Ez a magyar revíziós program a római megegyezés után — isméte jük — változatlan energiával, de most már a római egyezményből kjáiadó béke, együttműködés és megértés sze lemében építeni fogja a maga útját az európai politikában mindaddig, amíg a céljaihoz el tud jutni. Már a közeljövőben módja lesz ennek a revíziós politikának a maga célkitűzései érdekében Európa ho­rizontján reálpolitikai formában iis meg­nyilvánulnia. A római megegyezés ugyanis azt aján'ja az érdekelt államok­nak, hogy e megegyezés keretében kös­senek rész'etmegállapodásokat, ahoi az egymásközötti viszonyt a megértés és béke szellemében rendezik. Magyaror­szág kész e megállapodás megkötésére, aminthogy kész e megálapodásokat mege.őző tárgyalásokon való részvéteié is. Annál is inkább, mert ezeken a tár­gyalásokon a tárgyalások szokott szel­lemének és nem a diktátumok szelle­mének kell érvényesülné. A tárgyalások szelleme pedig a bizalom', a megértés és a kö'csönös engedmények szellemét jelenti. Tehát nemcsak az egyik féltől Cehet áldozatot követe’ni, hanem mind­két férnek meg kell a maga áldozatát hozni a célért; a békéiért, Európa jö­vőjéért és az európai népek kiengesz­tefődéséért. Magyarország kész a maga áldozatát meghozni egy minimális prog­ramon béül, amely minimális program magában fog’alja a nemzet törekvései­nek alfáját és ómegáját: azt a revíziós célkitűzést, amelynek hármas program­pontjait az országnak nem ‘esz módja fe álldozni az európai egyensúly és ki­egyenlítődés oltárán. Lapzárta Ma délelőtt a város táviratban iidvüzilte az uj földművelésügyi minisztert Darányi Kálmán dr. miniszterelnökségi államtitkárnak fötdmivelésügyi minisz­terré történt kinevezése mindenütt nagy megnyugvással és örömmel találkozott. Darányi Kálmán most abba az épü­letbe kerül, ahová azonkívül hogy kiváló gazda és szé'eslátókörü politikus, a csa­ládi tradíció erős szálai is fűzik. Az uj földmivelésügyi minisztert Ha­las város is üdvözölte. Ma délelőtt me­leghangú távirat ment el a városházáról s Ha as mint az ország egyik legnagyobb határú városa köszöntötte Darányi Kál­mánt uj méltóságában. Az uj fö’dmive’ésügyi miniszter ma délelőtt búcsúzott el a miniszterelnök­ség tisztvise’őitől és a szombati nap folyamán teszi le a miniszteri esküt. Gömbös miniszterelnök január 24-én Szolnokon nyilatkozik legközelebbi terveiről Szolnok, január 11. Gömbös Gyula miniszterelnököt Jász Nagy Kun Szolnok vármegye törökszentmiklósi választ ókerüle te küldte be 1920-ban először a ma­gyar parlamentbe és azóta is meg­szakítás nélkül a vármegye képvi­seletében — újabban a dévaványai kerület képviseletében — vesz részt a törvényhozó testületben. Az országos vonatkozásokon felül ez a helyi kapcsolat is közreműkö­dött abban a mozgalomban, amely az egész vármegye részéről odairá- nyuit, hioigy Gömbös Gyula minisz­tere Lnöiköt a megyebeM városok és községek díszpolgárukká válasszák s ezzel a megtiszteltetéssel is kifejezés- j re juttassák a vármegye közönségé- { nek őszinte háláját, hűségét és ra- . gaszkodását a miniszterelnök iránt. > A megyebeli díszpolgári oklevelek átadása január 24-én csütörtökön Szolnokon megy végbe. E napon Gömbös Gyula miniszterelnök mint­egy 100 főnyi politikusokból és köz­életi férfiakból álló kísérettel Szol­nokra megy. A vármegye uj ,tör­vényhatósági bizottsága délelőtt 11 órakor tartja majd alakuló közgyű­lését. Ezután délben 12 órakor a Városi Színházban adja át dr. Tóth Tamás polgármester a megyebeli díszpolgári okleveleket a miniszter­elnöknek. Gömbös Gyula miniszteri- elnök e,z alkatomból hosszabb és nagy érdeklődéssel várt politikai be­szédet fog mondám. A kormányzói fogkor kiterjesztéséről szóló javaslatot tárgyalja elsőnek a parlament Ma délelőtt politikai körökben hí- j terjesztéséről szóló javaslatot tár re kejlt, hogy a januárban összeülő ; gyajjja fe. parlament , 1 A javaslatban olyan rész is van, először a kormjányzói jogkör ki- | hogy a kormányzó véglegesen is míeg;iaga<t- hía[$a a kél Ház álltai ho­zóit törvények kihirdetését. Efifv cselédlány meggyilkolta gazdája két éves kislányát Rákosligeten borzalmas gyermek-1 mfeggyfikoí.ía gazdája két évA gyilkosság történt. Kalló Mária cse- gyermtejsét. leány 1 ,.'1,1 A rendőrség megállapította, hogy tettét. я gyilkos *sány mfegörülí úgy kövjette el rémes Gyilkosság a mezőkövesdi országúton A mezőkövesdi országúton a járó- cze József 19 éves Legényt. Katar • A 'csendőrség a nyomozást meg- kelök vérében fetrengve találták Vin-1 páccsal verték szét a fejét. | indította. 1 . jj 1 A. vb suti forg;Hlomban a hófúvás nem okoz zavarokat Már már azt hittük, hogy az idén j A hófúvás semmiféle forgalmi 'za | egyáltalán nem, lesz hó, nem lesz i vart nemi okozott. Érdeklődtünk a | hideg. Egész december enyhe volt, ! vasúti állomás főnökségénél, ahol azt gyakori volt a nyári, záporesö. j a felvilágosítást kaptuk, hogy a \Ta- Azután hirtelen beállott a kemény I suták rendes, menetrendszerinti idő­hideg és megindult a havazás. Apró porszemü pihéfcben esett a hó, ami egyre sűrűbben és sűrűbben hullott. Majd megindult a szél is, amely hó­fúvást okozott. ben indulnak ki a halasi vasutáj!r lomásról ' ( 1 r j Késés nincs. Legfeljebb annyi, a> mennyi téli időben szokásos; néhány perc. Az eddigi hóesés és hófuiváf­sok egyáltalán nem érintik a Vasúti közlekedést, de ‘természetesen az ál- io másfőnökségeken mindenütt felké­szültek arra, hogy a hóesés esetileg fokozódik s a vonatoknak eséttegj nagyobb hóaikadállyokkal kell meg- küzdeTpök. Erre aiz esetre készen ál­lanak a hóekék, valamint a máir is­mert, veszélyeztetettebb pályatest mellett a szélvédő kerítések. , ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom