Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-21 / 67. szám

augusztus 21 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A SZERB KINZÓKAMRÁK 0ЛАВВ SZÖRNYŰSÉGEI Két Kelebiai magyar fiatalember borzalmas szenvedései a szerb börtönben A napokban a szerbek két magyar fiatalembert dobtak át, a határon. A két fiatalember Almás! Ágoston és Rubus János kelebiai képlakatos, akik a múlt hó elsején Ketebiárót átszöktek Szabadkára. A'lmási Ágos­tonnak ugyanis ott családi háza volt, amelyet eladott, de a pénzéhez nem I tudott hozzájutni. Elhatározta, tehát, I hogy átszökik a határon és elhozza ! a pénzét. Rubus nevű barátja is el­kísérte útjára, amely azonban rosz- szul végződött. Almásinak a, sógora Szabadkán lakik és a hires esettük szervezet tagja. A sógor tudomást szerzett Almási érkezéséről és hogy a pénzt megszerezze, beárulta Al- roásit és barátját a rendőrségnek. A két magyar fiatalembert nyomban elfogták és közel egy hónapig a, legkegyetlenebb módon kínozták a szabadkai börtönökben. A két megkínzott, sebhelyektől bo­rított géplakatost Szeged közelében tették át a határon s a kitoloncol­tak ott részletesen elmondották mindazt a borzalmat és kegyetlen­séget, amelyen keresztiül mentek. Mindenki csetnik, aki él — Mint kém gyanúsakat fogtak el]' bennünket julius másodikén. Bevittek a rendőrségre, ahol azonnal pofozni kezdtek, majd a granicsárok pa­rancsnoka elé állítottak. A parancs­nok afelől faggatott, hogy mit akar­tunk kikémlelni, mondjuk meg . ne­ki. Miután erre a kérdésére nem fe­leltünk, kegyetlenül elveretett, majd átadptt a politikai osztálynak, ahoi azután napokon keresztül kínoztak. Az első nap pofozással telt el. Na­gyon értik a pofozkodást, valahány­szor megütöttek, úgy éreztük, hogy az agyvelőnk loccsan ki. Miután most sem értek el célt, másnap fel­vezették a városháza tornyában lé­vő kinzókamrába. El sem tehet mon­dani, hogy mit müveitek ott velünk. Ez a kinzókamra midienféte kínzó- eszközzel fel van szerelve és on­nan az áldozatok jajgatása nem hal­latszik ki. Hasrafektettek egyjegy kinzóasztalon, kezünket, lábunkat Eíe- szijjazták, fejünket pedig beledugták egy külön erre a célra, készült vas­lemezburokba, amelyet szintén az •aasztalhoz csatoltak. Gumibotokka! vertek, ütöttek, ahol értek és nem volt megállás. Ha az egyik elfáradt az ütlegelésben, a másik ke­rült sorra. Amikor lecsatoltak az asz­talról, jártányi erőnk sem volt, hor­dágyon vittek vissza a fogdába és ledobtak a priccsre. Hat napig nem kaptunk ennivalót, csak ütlegeket. mindennap másik és másik csoport vett »kezelésbe« és mindegyik cso­port másfajta kínzást talált ki. Volt ott egy kinzószék, amelybe ieszijjaz- tak és azután fejjel lefe.é fordítottak bennünket. Puskavesszövel ütötték a tenyerünket, a talpunkat. Egy dte- tektiv azzal szórakozott állandóan, hogy a szemgolyónkat nyomta be­le szemüregünkbe, hogy már-már a megvakulástól tartottunk. Közben köpködtek, szidalmaztak bennünket a legtrágárabb kifejezésekkel és ebben a rendőrkapitány járt elől jó pél­dával. i i I j Húscafatokká verik a gyermekeket is — Hiába kértük, hogy engedjék be hozzánk a rokonságot, vagy az ügyvédünket, szó sem lehetett; róla, Közben láttunk egyéb rémségeket is. Behoztak egy 12 esztendős gyerme­ket, aki az uccán irredenta-nótát . énekelt. A gyermeket puskavessző- j vei addig verték, ameddig cafatok­ban nem lógott róla a hús... Fantasztikus kinzóesz« közök a balkáni „kultú­ra“ szolgálatában — A kínzások java azonban ezután következett. Megérkeztek a belgrádi detektívek, akik négy napon keresz­tül, padra kifeszitve, vertek, kínoz­tak bennünket. Befogták például az orrunkat és amikor kinyitottuk a a szánkat, hogy levegőhöz jus- sunk, éket tettek a fogunk közé és csipesszel kihúzták a nyelvünket és csavarták, hogy majd ki nem szakadt. Szidták közben a magya­rokat, káromkodtak, puskatussal üt­legeltek, gumibottal; belevágtak az arcunkba. Azt hittük, hogy élve nem szaabadulunk ki onnan. Végül or­vost hoztak, akinek elpanaszol tűk a bajunkat. Természetesen újabb ütle­geket kaptunk ezért is. — Mielőtt elbocsájtottak votoa, a 25 napi szakadatlan kínzás után, na­pokig vizes lepedőbe csavarva gyó­gyították az ütlegek helyét. A foltok eltűntek, de ma sem tudunk jófor­mán járni, féhg agyonverve löktek át a határon bennünket. De ez sem ment simán. A politikái osztály át­adott előbb a bűnügyi osztálynak, ahol éjjel-nappal faggattak, kínoztak, vertek bennünket. — A pénzt nem tudtuk megsze­rezni, sőt elvették főiünk azt a kis pénzt is, amit magunkkal vittünk. A két szerencsétlen fiatalember tal­pán, tenyerén most is látszanak a kegyetlen kínzás nyomai. Tenyerü­kön világosan kivehetők a puska­vesszők okozta sérülések nyomai... Nagyszabású lesz szomszédaink szőlészeti kiállítása Megemlékeztünk már arról, hogy Solt- vadkertnek és környékének szőlősgaz­dái szeptember hónapban szőlészét! és borászati kiállítást rendeznek. Ezúttal már közölhetjük, hogy a kiállítás Kis­kőrösön fog megtartatni és pedig szep­tember 22. és 23-án. A résztvenni szán­dékozó gazdák szándékukat ifj. Velich István mezőgazdasági kamarai járási előadónál Kiskőrösön jelentsék be köz­ségi elöljáróságaik utján. A kiállításon távolabbi járások gazdái is részt vehet­nek. A kiállításnak igen nagy erkölcsi és anyagi jelentőséget ad az a körülmény, hogy az elemi csapásoktól sújtott vi­dék gazdaközönsége mutatja be a kiál­lításon élniakarását és a szőlőtermelés terén elért eredményeket. A kiállítás érdekében nagy lelkesedéssel és fárad­ságot nem ismerő ügyszeretettel dolgo­zik már hónapok óta dr. Safáry Endre, j a kiskőrösi járás kiváló főszolgabírója. Tőle indult ki a kiállítás megrendezé­sének gondolata. Kiváló segítőtársat ka­pott ifj. Veich István mezőgazdasági kamarai járási e'őadó személyében, aki a legutóbbi hetekben is sorra járta a járás összes községeit és mindenütt lel­kesen agitált a szeptemberi kiállítás ér­dekében. Lelkes munkájának eredménye, hogy a kiállításra már eddig is közel 200 kiállító jelentkezett szebbnél-szbb anyagga.. így a kiállítás előreláthatólag nemcsak igen érdekes; és értékes bemu­tatója lesz a környék szőlőkutturajának, hanem egyúttal rendkívül tanulságos lát­ványosság mindazoknak, akik a szőlő­művelés és a borgazdaság iránt érdek­lődnek. — Megmozdult a föld. A Budapesti Földrengési Obszervatórium készülékei augusztus 17-én 3 óra 5 perckor távoli erős rengést je.eztek. A földmozgás Bu­dapesten 5 óra 30 perckor ért véget. Mám ktei p Kalo Augusztus 28 és 29- én lesz a halasi vásár A halasi vásárra vonatkozólag a város a következő hirdetményt bocsájtotta ki: Kiskunhalas város hatósága közhírré teszi, hogy a kiskunhalasi országos ál­lat- és kirakodóvásárt augusztus 28. és 29-én, szerdán és csütörtökön tartják meg. Vészmentes helyről szabályszerű marhalevéllel bármilyen állat felhajtható. Az állatvásár kapuit reggel 5 órakor nyitják. A kirakodó vásár szerdán reg­gel 8 órakor veszi kezdetét. Inkább kötelet, mint doktort Varga Sándor 73 éves hajdúböször­ményi gazdálkodót gyomorgörcsök kí­nozták. Felesége orvost akart hivni. A gazda erélyesem tiltakozott. — Megértem 73 esztendőt, de doktor még nem volt nálam. Inkább száz csendőrt, mint egy: doktort, — mondotta jajgatva az öreg magyar. A gyomorgör­csök tovább kínozták és ez annyira elkeserítette, hogy felakasztotta magát. Mire megtalálták, már halott volt. «vwawaRawbwmm Protestánsok Szent Istvánért A tnagyar protestáns egyhá­zak hivatalosan nem ünne­pelték még soha a honala­pító király, Szent István emléknapját. így volt ez ed­dig, a helyzet most megvál­tozott, Muraközi Gyula, a Kálvin-téri templom vasár­napi istentiszteletén elraga­dó prédikációjában Szent Istvánnal foglalkozott. Azt hangoztatta, hogy az első magyar király emléknapját nemzeti ünneppé kell nyilvá- vitani, mert akkor kétmillió­nál jóval több protestánshi- tü magyar kitárná elótte szi­vét és templomát. — Bátran mondhatjuk első királyunkat Szent Istvánnak mi is — mondotta —■ hisz a magyar nemzet egyjegy jelzővel emeli jki nagyjait. Csak az Isten szent, de abban az ér­telemben, hogy valaki töré­keny életét Istennek szentel­te: az anyaszentegyház min­den hivő, igaz tagja szent... "r ■" — ” » ■»TnTTrurHirawt Forradalom Albániában Meggyilkolták az albán hadsereg főfelügyelőjét Jan inában és Epirusz több váro­sában valószínűleg Ghiíardi tábornok, az albán hadsereg főfelügyelőjének meggyilkolása következtében forra­dalmi izgatás kezdődött. Állítólag Ti­ranától délre felkelés tört ki. A fel­kelők Tirana irányában haladnak elő­re. Véres harcra került a sor a fel­kelők és a kormánycsapatok között. A harc során Tzemal Adras, a kor­mánycsapatok parancsnoka, elesett, A forradalmárok élén Sefket Birlatzi törzsfő áll, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom