Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-21 / 67. szám
augusztus 21 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A SZERB KINZÓKAMRÁK 0ЛАВВ SZÖRNYŰSÉGEI Két Kelebiai magyar fiatalember borzalmas szenvedései a szerb börtönben A napokban a szerbek két magyar fiatalembert dobtak át, a határon. A két fiatalember Almás! Ágoston és Rubus János kelebiai képlakatos, akik a múlt hó elsején Ketebiárót átszöktek Szabadkára. A'lmási Ágostonnak ugyanis ott családi háza volt, amelyet eladott, de a pénzéhez nem I tudott hozzájutni. Elhatározta, tehát, I hogy átszökik a határon és elhozza ! a pénzét. Rubus nevű barátja is elkísérte útjára, amely azonban rosz- szul végződött. Almásinak a, sógora Szabadkán lakik és a hires esettük szervezet tagja. A sógor tudomást szerzett Almási érkezéséről és hogy a pénzt megszerezze, beárulta Al- roásit és barátját a rendőrségnek. A két magyar fiatalembert nyomban elfogták és közel egy hónapig a, legkegyetlenebb módon kínozták a szabadkai börtönökben. A két megkínzott, sebhelyektől borított géplakatost Szeged közelében tették át a határon s a kitoloncoltak ott részletesen elmondották mindazt a borzalmat és kegyetlenséget, amelyen keresztiül mentek. Mindenki csetnik, aki él — Mint kém gyanúsakat fogtak el]' bennünket julius másodikén. Bevittek a rendőrségre, ahol azonnal pofozni kezdtek, majd a granicsárok parancsnoka elé állítottak. A parancsnok afelől faggatott, hogy mit akartunk kikémlelni, mondjuk meg . neki. Miután erre a kérdésére nem feleltünk, kegyetlenül elveretett, majd átadptt a politikai osztálynak, ahoi azután napokon keresztül kínoztak. Az első nap pofozással telt el. Nagyon értik a pofozkodást, valahányszor megütöttek, úgy éreztük, hogy az agyvelőnk loccsan ki. Miután most sem értek el célt, másnap felvezették a városháza tornyában lévő kinzókamrába. El sem tehet mondani, hogy mit müveitek ott velünk. Ez a kinzókamra midienféte kínzó- eszközzel fel van szerelve és onnan az áldozatok jajgatása nem hallatszik ki. Hasrafektettek egyjegy kinzóasztalon, kezünket, lábunkat Eíe- szijjazták, fejünket pedig beledugták egy külön erre a célra, készült vaslemezburokba, amelyet szintén az •aasztalhoz csatoltak. Gumibotokka! vertek, ütöttek, ahol értek és nem volt megállás. Ha az egyik elfáradt az ütlegelésben, a másik került sorra. Amikor lecsatoltak az asztalról, jártányi erőnk sem volt, hordágyon vittek vissza a fogdába és ledobtak a priccsre. Hat napig nem kaptunk ennivalót, csak ütlegeket. mindennap másik és másik csoport vett »kezelésbe« és mindegyik csoport másfajta kínzást talált ki. Volt ott egy kinzószék, amelybe ieszijjaz- tak és azután fejjel lefe.é fordítottak bennünket. Puskavesszövel ütötték a tenyerünket, a talpunkat. Egy dte- tektiv azzal szórakozott állandóan, hogy a szemgolyónkat nyomta bele szemüregünkbe, hogy már-már a megvakulástól tartottunk. Közben köpködtek, szidalmaztak bennünket a legtrágárabb kifejezésekkel és ebben a rendőrkapitány járt elől jó példával. i i I j Húscafatokká verik a gyermekeket is — Hiába kértük, hogy engedjék be hozzánk a rokonságot, vagy az ügyvédünket, szó sem lehetett; róla, Közben láttunk egyéb rémségeket is. Behoztak egy 12 esztendős gyermeket, aki az uccán irredenta-nótát . énekelt. A gyermeket puskavessző- j vei addig verték, ameddig cafatokban nem lógott róla a hús... Fantasztikus kinzóesz« közök a balkáni „kultúra“ szolgálatában — A kínzások java azonban ezután következett. Megérkeztek a belgrádi detektívek, akik négy napon keresztül, padra kifeszitve, vertek, kínoztak bennünket. Befogták például az orrunkat és amikor kinyitottuk a a szánkat, hogy levegőhöz jus- sunk, éket tettek a fogunk közé és csipesszel kihúzták a nyelvünket és csavarták, hogy majd ki nem szakadt. Szidták közben a magyarokat, káromkodtak, puskatussal ütlegeltek, gumibottal; belevágtak az arcunkba. Azt hittük, hogy élve nem szaabadulunk ki onnan. Végül orvost hoztak, akinek elpanaszol tűk a bajunkat. Természetesen újabb ütlegeket kaptunk ezért is. — Mielőtt elbocsájtottak votoa, a 25 napi szakadatlan kínzás után, napokig vizes lepedőbe csavarva gyógyították az ütlegek helyét. A foltok eltűntek, de ma sem tudunk jóformán járni, féhg agyonverve löktek át a határon bennünket. De ez sem ment simán. A politikái osztály átadott előbb a bűnügyi osztálynak, ahol éjjel-nappal faggattak, kínoztak, vertek bennünket. — A pénzt nem tudtuk megszerezni, sőt elvették főiünk azt a kis pénzt is, amit magunkkal vittünk. A két szerencsétlen fiatalember talpán, tenyerén most is látszanak a kegyetlen kínzás nyomai. Tenyerükön világosan kivehetők a puskavesszők okozta sérülések nyomai... Nagyszabású lesz szomszédaink szőlészeti kiállítása Megemlékeztünk már arról, hogy Solt- vadkertnek és környékének szőlősgazdái szeptember hónapban szőlészét! és borászati kiállítást rendeznek. Ezúttal már közölhetjük, hogy a kiállítás Kiskőrösön fog megtartatni és pedig szeptember 22. és 23-án. A résztvenni szándékozó gazdák szándékukat ifj. Velich István mezőgazdasági kamarai járási előadónál Kiskőrösön jelentsék be községi elöljáróságaik utján. A kiállításon távolabbi járások gazdái is részt vehetnek. A kiállításnak igen nagy erkölcsi és anyagi jelentőséget ad az a körülmény, hogy az elemi csapásoktól sújtott vidék gazdaközönsége mutatja be a kiállításon élniakarását és a szőlőtermelés terén elért eredményeket. A kiállítás érdekében nagy lelkesedéssel és fáradságot nem ismerő ügyszeretettel dolgozik már hónapok óta dr. Safáry Endre, j a kiskőrösi járás kiváló főszolgabírója. Tőle indult ki a kiállítás megrendezésének gondolata. Kiváló segítőtársat kapott ifj. Veich István mezőgazdasági kamarai járási e'őadó személyében, aki a legutóbbi hetekben is sorra járta a járás összes községeit és mindenütt lelkesen agitált a szeptemberi kiállítás érdekében. Lelkes munkájának eredménye, hogy a kiállításra már eddig is közel 200 kiállító jelentkezett szebbnél-szbb anyagga.. így a kiállítás előreláthatólag nemcsak igen érdekes; és értékes bemutatója lesz a környék szőlőkutturajának, hanem egyúttal rendkívül tanulságos látványosság mindazoknak, akik a szőlőművelés és a borgazdaság iránt érdeklődnek. — Megmozdult a föld. A Budapesti Földrengési Obszervatórium készülékei augusztus 17-én 3 óra 5 perckor távoli erős rengést je.eztek. A földmozgás Budapesten 5 óra 30 perckor ért véget. Mám ktei p Kalo Augusztus 28 és 29- én lesz a halasi vásár A halasi vásárra vonatkozólag a város a következő hirdetményt bocsájtotta ki: Kiskunhalas város hatósága közhírré teszi, hogy a kiskunhalasi országos állat- és kirakodóvásárt augusztus 28. és 29-én, szerdán és csütörtökön tartják meg. Vészmentes helyről szabályszerű marhalevéllel bármilyen állat felhajtható. Az állatvásár kapuit reggel 5 órakor nyitják. A kirakodó vásár szerdán reggel 8 órakor veszi kezdetét. Inkább kötelet, mint doktort Varga Sándor 73 éves hajdúböszörményi gazdálkodót gyomorgörcsök kínozták. Felesége orvost akart hivni. A gazda erélyesem tiltakozott. — Megértem 73 esztendőt, de doktor még nem volt nálam. Inkább száz csendőrt, mint egy: doktort, — mondotta jajgatva az öreg magyar. A gyomorgörcsök tovább kínozták és ez annyira elkeserítette, hogy felakasztotta magát. Mire megtalálták, már halott volt. «vwawaRawbwmm Protestánsok Szent Istvánért A tnagyar protestáns egyházak hivatalosan nem ünnepelték még soha a honalapító király, Szent István emléknapját. így volt ez eddig, a helyzet most megváltozott, Muraközi Gyula, a Kálvin-téri templom vasárnapi istentiszteletén elragadó prédikációjában Szent Istvánnal foglalkozott. Azt hangoztatta, hogy az első magyar király emléknapját nemzeti ünneppé kell nyilvá- vitani, mert akkor kétmilliónál jóval több protestánshi- tü magyar kitárná elótte szivét és templomát. — Bátran mondhatjuk első királyunkat Szent Istvánnak mi is — mondotta —■ hisz a magyar nemzet egyjegy jelzővel emeli jki nagyjait. Csak az Isten szent, de abban az értelemben, hogy valaki törékeny életét Istennek szentelte: az anyaszentegyház minden hivő, igaz tagja szent... "r ■" — ” » ■»TnTTrurHirawt Forradalom Albániában Meggyilkolták az albán hadsereg főfelügyelőjét Jan inában és Epirusz több városában valószínűleg Ghiíardi tábornok, az albán hadsereg főfelügyelőjének meggyilkolása következtében forradalmi izgatás kezdődött. Állítólag Tiranától délre felkelés tört ki. A felkelők Tirana irányában haladnak előre. Véres harcra került a sor a felkelők és a kormánycsapatok között. A harc során Tzemal Adras, a kormánycsapatok parancsnoka, elesett, A forradalmárok élén Sefket Birlatzi törzsfő áll, j
