Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-26 / 8. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 26 Az utóbbi négy Évben Közel hőt millió pengőt Kebeleztek be a halasi telekhönyvben Az eladósodás, mint a gazdasági élet eleven tükre, különösen a mostani nehéz időikben igen érdekes magteklnienivaló és ezt a tényt a legjelesebben a telekkönyvi betétek te- heriapján figyelhetjük meg. A telekkönyvben böngészgetve, mint érdekességet tudtuk meg, hogy az utóbbi négy évben közel hét millió pengőt kebeleztek be a telekkönyvi betétekre, ez az összeg azonban nem je’zi még az adósságokat a maguk egészében, mert vain még más olyan adóssága is a lakosságnak, amely a telekkönyvben nincsen feljegyezve és igy ismertetésünk csak a telekkönyvi adósságokra vonatkozik. Megtudtuk, hogy az utóbbi négy év telekkönyvi terhei igy alakultak kii: 1931-ben a bekebelezés 2 millió 426 ezer 43 pengő volt, 1932-ben 2 millió 090 ezer 018 pengő, 1933-ban 1 millió 508 ezer 535 pengő. Ezzel szemben az elmúlt 1934. év telekkönyvi terhe, amit bekebeleztek a betéteken 602 ezer 044 pengő volt. Az előző évek milliós tételeivel szemben ez a 602 ezer pengős tétéi igazolja legjobban azt, hogy az emberek adósságcsinálása nagyon megcsökkent, vagy legalább is azt jelzi, hogy már aillig lehet olyan adósság, amelyet a telekkönyvi ingattam a rá nem tábláztak volna. A pénz mai nagy hiányábain mindenesetre tekintélyes és jelentős summa ez a közel hét millió pengő, amely négy év lefolyása alatt felgyülemlett. TÖRTÉNELEM PIZSAMÁBAN Kalandorok, régi békebeli magyar urak, a boldog békevilág furcsaságai filmkockákban A bácskai parasztnabob и. A bácskai szerb Dung' *, szkyek •'szakadtak tőlünk, mint ahogy akarata e’.’e- nére aszakadt maga a Bácska is. Sohasem hitte vo'na ezt az öreg Dungyerszky Lázár, aki olyan vagyont szerzett a. magyar ura’om alatt, hogy alig volt annak párja az akkor még va óban tej,e!- rnézzei folyó Kánaánban. Töméntelen föld, ház, gyár, hajó, malom hirdette az öreg Dungyerszky gazdagságát, aki vagyonát annak köszönhet te, hogy Bácska sertéseit fehajtotta Pestre, Bécsbe s a régi monarchia úrrá tudott tenni mindenkit, aki szorgalommal, ügyességgel, sje.encsével kihasznál a e hatalmгs gazdasági egység ehetőségeit. Az öreg sterb egyszerű ember volt. Igény te en, de nagy házat vitt s szikesen segítette magyar író kedvenceit. Az írók közül kü’önöen Krúdy Gyulát se.et e. Amikor rábeszélek, hogy támogassa a magyar művészeiét: megvette egyszerre válogatás né’küt egy egész kiállítás minden képét. Egyik fiára, Jócóia, jói em’ékeznek még Pesten. Ha jő kedve wo t, betért az Erdélyi Borozóba s elkiáltotía magát: — Minden vendégnek rostélyost, bort, sört, amit kíván, az én költségeimé. Itt ma senki sem fizethet, csak én! Máskor megtette Újvidéken vagy Zomborbsn, hogy egész éjszaka túrós e- pényt süttetett s mire reggelre jól kimutatta magát — ő bort ivott, a cigányok és vendégek francia pezsgőt — társzekénel cipe tetté a hetivásár közönségének a friss lepényt. Nagy mu áfások e.tek vá’aha Bácskában. Egy kicsit ta'kánias zárna tu magyar mulatságok. Megesett az is, hogy a hegyaljai nagyivó urakat hívták ki a bácskai urifiuk iváspárbajra, de a nehéz borokhoz szokott hegya jalak legyőzték a könnyű, homoki borokon növekedett oacskalakat s az egyik zempléni Maio- nyay diadalmasan adta ki a parancsot az elázott bácskaiakra mutatva: — Friss bort, friss bácskaiakat! Sokan emék*znek még az ifjú Lazarovicsra, a bácskai nábobra, aki Budapest 'egszebb fogatán korzózott az akkor hires orfeumdivával, Carola Cecíliával. Vett neki palotát, birtokot. Laza- roviesnál esztetenebbüi senki sem tudta a pénzt szórni s fiataőn pusztult is el New-Yorkban, mint az Eastside magyar cigányainak —• bögőhordozója. Nemcsak mu’aíások estek azonban Bácskában. Szorga'mas, dolgos nép, öt- ’etes és tehetséges urak teremtettek itt olyan jólétet, amelyhez fogható sehol sem vö t széles e hazában, csak talán a szomszédos Bánátban. A török pusztítás után teepitettek ide szegény németeket, horvátokat, tótolat, bolgárokat, később még franciákat is. Feszütem- kedtek ide koldus szerbek délről. It> összegeve edve mag arra’., valóságos Amerika a akult ki ezen a szű zi féke te őste ©vényen, ame'yik jó esztendőkben 80—81 kilós, piros, acélos búzát ontott, de megteremte a komlót, kő'est, rizst is a futtaki s kiszállási arab paripáknak A Siskovics Tamás a'mási ménesének, híre elterjedt egész Európában s mesz- szeföldi© elvitték Bácska hi; es szer- csika almáját, bajai, jankováci pogácsaalmáját éppen úgy, mint a Bácska zamatos homoki borait. Ezek a mu’ató urak kitűnő gazdák s pompás üzetemte.ek voltak. Lelkes, nagyszere magyar emberiekké vátak itt. A Vojnlcsok, Latinovicsok, Piufsiichok, Vuchetichek, a német szárma ásu Szemzők, Fe.nbachok, Leltachok hazafiassága példaszerű volt. A szabadkai bu- nyevácok ma is vLs.asirják a magyar viágot. Mindegek közt azonban leggazdagabbak a Dungyerszkyek vo tak, akik megma. adtak ugyan sJbrbnek, de nem volt hiba magyar hűségük körül sem. A fiuk, vök, magyar képviselők lettek, a lányokat legszívesebben magyar urakhoz adták férjhez. Külön öten jó magyarok voltak a bunyevácok. Uraik közül egy pár még húsz évvé! ©.előtt is magyar ruhában járt s az egyik bácskai volt képviselő — Mukics Simon — hatála elölt pár órával igy bucsuzkodott | A szerb származású Dungyerszkyek a szerb ura’om alá került Szabadkán: j megbékéltek a szerb ura’ommai, gyak- — Megha'ok, de jobb is, mert nem ran émtegetik azonban: érdemes idegen zsarnokság a’att élni. — Árnyékvi ág ez. Az volt a szép Szeiözzétek vissza Nagy-MagyarorSzá- é'et, amikor nem Be'grádta jártunk, got! i ) hanem Budapestié! Éles kaszával halálra kaszabolta öreg férjét a fiatal öttömösi asszony Fiatallegények udvarlása robbantotta ki a végzetes hitvesgyilkosságot TOLL Szerelemből idill, idillből kórház, rendőrség és — szakítás Szerdán este épüetes je’enötak játszódtak le a ceglédi korzón. B. L. ismert keresi edő a fiával, Bélává! és egy úrral és egy ur'a szonnyal sétált a korzón. Hat ó a tájban a népes korzó arra ’élt figytemes, hogy B.-ék társasága ő s eve. ekedelt egy másik társasággal. Az emlte.ek nyomban öss efutottak s valóságos kör képződött a ve. eked ők körül, megállapítani, hogy ki kezdte a ve ekedéit, természetesen nl-m lehetett. Néhány perc múlva úgy az idősebb B., mint egy e egánsan öltözött fia'al leány ellestek, a lány elvesztette az eszméetét, úgy, hogy be kellett vinni a közelben lévő gyógyszertárba. Crek mikor a verekedésnek vége vo t, lehetett megállapítani a stemtanuk előadásából, hogy mi történt, a pontos tényállást azonban nem lehet tudni, mert a verekedés mm hegyik részese a maga szája ize steript mondja el a történteket. B. társaságát állítólag nyomon követte K. és nővére K. Bözsi s amint egyesek állítják, a lány és a fiatatemter támadták meg B.-t és ebből keletkezett a verekedés, amelyben pofonok csattantak, botütések esték és végül! a verekedés I egyik résztvevőjét kórházba ke tett szállítani. i i i i zsinek, a \e_e!redés egyik résztvevőjének, állítólag házasságot is ígért néki, szüei azonban ném jó szemmel nézték a sze.e met, a fiú el is hidegül! a lánytól és ebből keletkezett volna a verekedés. K. Bözsi a korzón megszó itotía B.-t s az:a', hogy va’amit mondani akar neki, el akarta hívni a társaságától, az idősebb B. azonban kijeentette, hogy fiának semmi do ga nincs a lánnyal, nem engedte el Bélát s a lány ezért in- zu'-tá’ta az apát. A ve.ekedés során K. Bözsi eszméletét vesztette s bevitték a közelben Lévő gyógyszertárba, ahol véletlenül jelen volt két orvos, akik az eszméletlen I Leányt é'etre akarták kelteni, két injek- I ciót is adtak neki, azonban a 23 éves I leány nem té t magához, úgy hogy te keltett szállítani a kórházba. B.-ék pe. dig felmentek a rendőrségre. A bűnügyi osztáy vetetője a kórházban kihal gáttá K. Bözsit, aki akkorra már te jesen magához tért. A leány ki- haílgatá&a alkalmával a követltezöket mondotta: i — Három és félév óta vagyunk intim barátságban B. Bé ával, aki házasságot igé t nekem és mert liztam tenne, mindenemet fe áldoztam neki. A szülei ellenezték a há asságimkat, de mi tovább is fenntartottuk a barátságot és szerdán este is randevúnk vo t a korzón. B. Bea az apjával együtt sétált a korzón, még ketten voltak a társaságukban, úgy hogy nem beszélhettünk. Véletlenül ta 'álkoztam a korzón a fivéremmé és amikor séta közben B.-ék kőzetem!, e értek, odaszó tani a fiatalembernek, hogy beszé ni akarok ve’e. Az apja azonban durván rámtámadt, hogy mit akarok a fiától és a botját is rámentet©. Rám is sújtott, mire én és a fivérem védekezésül megvertük. Én közben elvesztettem az eszme etemet és nem tudom, hányszor ütött rám. Egészen máskép mondja el a történteket B. Béa. Nem tagadja, hogy közeli iismetetségben á lőtt a lánn al, akit azonban nem ő csábított el. A lány szerinte valósággal üldözte, n©m tudott tőé szabadulni, mert még amikor el akart utazni, akkor i,s beszá lt hozzá a vasúti kocsiba. Több ízben megfenyegette, hogy ha ©hagyja, akkor nagy botrányt csinál, kedden este is megjeent házuk e’őtt és zsiiszódával akarta leönteni, ez azonban nem sikerű t. A lány fivére is több ízben fenyegetödzött, megüzente neki, hogy ha kezébe kerül, vége az ételének. Az ő előadása s érint K. Bözsi és a fivére kiesték öt s amikor a lány hívására nem akarta a társaságot otthagyni, a lány odalépett az apjához és a szem© aatt úgy megütötte, hogy annak nyomai most is látszanak. B. Lászlót kihallgatása után eltoo- csájtották a rendőrségről, ugyancsak rövid idő múlva elhagyta a kórházait K. Erzsi is. . i i sziíikedések. I Néhány nappal ezelőtt az öreg gazda ismét kiadta felesége utjá|. i Rutiné kedden megjelent a tanyán [ és a végkielégítésről kezde t tárgy,al- i ni férjével Emiatt össze vesztek. Ve- I szekedés közben az asszony a kis kaszával, amellyel a takarmányt jszokták aprít,am, férjére; támadt és Összé-vJssza szurkait a, feaszatol'a egész testét, ahol é, te. Véresen, eszméletlenül esett össze К úti József, mire a felesége távozol t a tanyáról. Estére visszament. Akkorra már az öreg gazda elvérzett és meghalt. ’ A gyilkos asszonyt a csendőrök őrizetbe vették. Kihallgatásakor azzal védekezett, hogy önvédelemből ölt. Férjé támadt rá a kaszával, ő kicsavarta; kezéből a gyilkos szerszámot és csak a támadások elán védekezett. Borzalmas módon ölte meg öreg férjét egy fiatal aisszony Öttömösőn az egyik tanyán. Kuti József 10 esztendővel ezelőt. 50 éves koráiban,, feleségül vett egy 28 esztendős leányt. A házastársaik közötti nagy korkülönbség állandóan, rossz kíhatá;ssa|l volt éle tükrét- Ajz idős férj és a fiatal menyecske sehogy sem tudtak összeférni, sosem tudták összeegyeztetni szokásaikat. Kuti Józsefnek nem tetszett, hogy felesége gya|korta fogadja a legényék udvarlását és könnyelmű, pazartó módon vezeti a házat. E miatt sűrű volt közöttük a veszekedés és többször külön is költöz- tejk. De 10 esztepdö alatt ki-kibé- kifitek egymással. Rutiné megint csak visszament a tanyára. Egy darabig rend és csend volt házaséletükben, aztán ismét kiújultak a ve-
