Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-02-23 / 16. szám

február 23 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A TÜDŐBAJ ÉS VÉRBAJ ELLENI KÜZDELEM HALASNAK IS LEGSÜRGŐSEBB PROBLÉMÁJA Bürokratizmus és pénztelenség mi­att rengeteg ember marad orvos, patika és kórházi kezelés nélkül Haladéktalanul gondoskodni kell a „gazdag-szegények“ egészségügyéről A trianon utáni Magyarország »ok más ezer problémával együtt felve­tette az egészségügy mindjobban emelkedő kívánalmait, végig az or­szágban -hatalmas kórházak épültek, orvosi rendelők nyíltak meg és min­den osztály megtalálja ma már két­ségtelenül azokat az orvosi és kór­házi kívánalmakat, amelyekre szük­sége van. Minden bővebb és részlete­sebb bevezető nélkül, elöljáróban ál­lapítsuk meg, hogy ma már az egészségügy minél intenzivebb ápo­lására Itt van az iparosok, ipari munkások, háztartási alkalmazottak és a rokonszakmák számára az Or­szágos Társadalombiztositó Intézet és a balesetbiztosító, az állami hivatal­nokok számára az OTBA, van azu­tán MABI a magánalkalmazottak számára^ a szegénybetegek gyógy- ellátását maguk a városok és köz­ségek látják el, van azonban egy népréteg, jelentős tagjai és számotte­vői, részeg a nemzetíestnek, akikről senki sem gondoskodik, akiknek szá­mára lezárul a kórház, megszűnik a ранка es iaz orvos; «ezeies es ал; nagyon mélyen nem néz bele ebbe a kérdésbe, annak fogalma sincs ró­la, hiány beteg pusztul él minden egészségügyi gondozás nélkül. Van iaz országban, de van magában Нан lason is sokezer ember, családtago­kat is beleszámítva, aki betegsége esetén semmi gondozást nem remél­het, olyan bajok ezek, amelyeken sür­gősen segíteni kell, segíteni annál is inkább, mert (itt az AföHtdön a tu­berkulózis és a vérbaj grasszál, ez a két legveszedelmesebb és legsúlyo­sabb népbetegség. De vannak ezen­kívül más betegségek is, ott van­nak járványok idején a mostanában olyan gyakori influenzás megbete­gedések, vájjon ki gondoskodik ezek­ről itt Hatoson is, ha nincs pénzük és ha nincs — szegénységi bizo- nyitványuk. És ez a szegénységi bizonyítvány minden baj okozója és már csirájában megakadályozza azt, hogy egy bizonyos gondoskodóra érdemes népréteg egészségügye ellát- tassék. Hala&on meg a 20 holdas gazda is lehet szegény , papiroson nem de ;Akl csak kissé is ismeri a halasi határt, az jól tudja, hogy vannak neki olyan silány, homokos terüle­tei, hogy a rajta levő gazdálkodás a birtokosnak épencsakhogy a kenye­rét és a legszükségesebb ruházko­dási cikkeit termi be, de orvosra és patikára már nem telik belőle, ha beteg lesz ő vagy valamelyik csa­ládtagja. Vannak azután ilyen bir­tokosok tiz holdasok, öt holdasok, sőt két holdasok is, akik hasonló­képen járnak, mert a fennálló szi­gorú rendelkezések értelmében sze­génységi bizonyítványra még csak kilátásuk sem lehet. Kétségtelen és itt meg kell alapítani, hogy a vá­ros a szegénységi bizonyítványok ki­adása terén a leghumánusabb szem­pontolrat alkalmazza, a kérdés szoci­ális részét, is igyekszik mindenképen emberségessé tenni, de viszont a ha­tóságok kezei is kötve van minisz­teri rendel® lekkel, amelyek a sze­génységi bizonyítványok kiadását mind szigorúbbá teszik. így azután mindig kilátástalanabbá válik1 ezek­nek a kisbirtokos betegeknek a hely­zete. [) Lássuk most, hogyan fest ez a nagyon fontos probléma orvosi meg­világításban. Ebből a szempontból munkatársunk felkereste dr. Novo- báczky István városi főorvost, hogy tőle tájékozódást szerezzünk a nép­betegségek felől. A főorvos a kö­vetkező érdekes nyilatkozattal vála­szolt. ■ ; .. ; J : ,-j : J *! AL utóbbi években minden tizedik ember a tuberkulózis halottja volt — A tuberkulózis Halason megfelel az országos arányszámnak. Bejelen­tési kötelezettsége csak a nyílt gü- mökómak van és így természetesen ezek a bejelentéseik nem fedik a tü­dőbetegek számát, mert természet- j zül tuberkulózis következtében 510-en szerüleg nemcsak lehet, de van is ‘ haltak meg mint gümőkóros bete<­zül a tuberkuJátikus hatott 42 volt, tehát ezekben az években minden ti­zedik halott volt a tüdőbaj áldo­zata. Érdekes még hozzávenni, hogy az utolsó tiz évben 4610 halott kö­iieg sok olyan beteg, akit nem jelentenek be, illetve olyan tüdőbetegek is, akik nem szenvednek nyílt gümőkórban. Nézzük a statisztikát, hogy mit mond a tüdőgümőkórról Halason. Eszerint Haliason 1931-ben 507 ha­tott közül 50 volt tubenkulótikus, 1932-ben 514 halálozás közül 45 tu­berkulózis, 1933-ban 444 halálozás közül 36 tubenkulótikus, az elmúlt 1934. évben pedig 457 haláeset kö­gek. Az utóbbi tiz esztendőben tehát a tüdőbaj halálozásai Halason 11.3 százalékot tettek ki. Ez magában véve csak a száraz hivatalos orvosi statisztika, de meny­nyi lehet itt még a baj, azok az elhanyagolt állapotok, amelyekről a hatósági orvosok soha tudomást sem szereznek, mert hiszen a hatalmas nagy határrész mellett erre fizikai­lag is képtelenek volnának. A vérbaj vészes kérdése is megoldásra vár A főorvos ezután elmondotta, hogy a vérbaj is a legsürgősebb megol­dandó feladatok homlokterében áll. A vérbajra nincs kötelező bejelen­tési rendelkezés és épen ezért szaba­don is terjed, ami orvosi kezelés nél­kül vészessé nőheti ki magát. Épen, mert nincs bejelentésre kötelezve, még annyi adat sem á'I róla ren­delkezésre, mint a tüdőbaj eseteinél, csak következtetni lehet annak a mértékére. Sok beteg, mondhatni a legtöbb nem jelentkezik orvosnál még iákkor sem, ha kezelése pénz­be nem kerül, mert a szemérefn tartja ettől vissza, ami nem egyéb azonban álszeméremnél. Sürgős vol­na a főorvos szerint, ha a kórház bujakóros osztállyal bővülnie ki, sói bajnak lehetne ezáltal elejét venni Itt van azután azoknak a hete- j geknek a sorsa, akik szegénységi bi­zonyítvány nélkül nem kerülhetnek > az orvoshoz és patikára sincsen pén- ■ kük, azok a betegek, akik nem fér- ! tőzö bajban, csak egyszerűen olyan betegségben szenvednek, amely fel­tétlenül orvosi vizsgálat és gyógy- j szerrel való ellátást igényel. Ezek a uifli Mi'itjn |||| i — ■Oh**“0 Minden Őrien rádiókereskedőnél kapható. betegek azután legprimitívebb mó­don kuruzslók segítségével, külön­böző füvekkel hatástalan ház'szerek- kel és megfázásos eseteknél forralt borral kezelik magukat, feltéve, hogy a kisbirtokosnak van még bora, ami rendszerint nem valószínű. így sor­vad, igy pusztul és igy hullik el a, magyarságnak egy dolgos, szorgal­mas és becsületes rétege, tisztán csak azért, mert a rendeletek bürok­ratikus útvesztői folytán nem juthat szegénysyégi bizonyítvány hoz. Mit mond a város polgármestere ? Miután ennek az orvosi kérdésnek legjelentősebb része közigazgatási jelleggel bír, munkatársunk kérdést intézett dr. Fekete Imre polgármes­terhez, akinek megemlítettük, ennek a sok ezer kisbirtokosnak vészes életkörülményeit. Dr. Fekete Imre polgármester a szegénységi bizonyítványok kérdésé­ben és a város egészségügyi kérdéseinek a jövőben való rendezési terveiről a következőket mondotta:: — Tény az, hogy a szegénységi bizonyitványokat a miniszteri rende­letek nagyon megnehezítik, de ettől eltekintve, a város a bizonyítványok kiadásában mindenkor a, iegméltá- nyosabb körültekintéssel jár el. Az igaz, hogy a birtokkal és házingat­lannal, illetve, tanyásbirtokkal ren­delkező birtokos szegénységi bizo­nyítványt nem kap és így termé­szetszerűleg azokat az előnyöket sem élvezi, amelyek a szegénységi bizo­nyítvánnyal együtt járnak. 'így azután valóban és ténylegesen előállhat és elő is iái az a helyzet, hogy nem részesül ingyen orvosi kezdésben és gyógyszerellátásban nagyon sok olyan egyén, aki arra rászorult vol­na, jóllehet a látszat szerint sok eset­ben több holdas tanyásbirtok tulaj­donosa. Ez a kérdés Olyan, amelyet országosan lehetne rendezni, vagy úgy, hogy ennek szabályozását legp- alább is egészségügyi szempontok­nál a városra, illetve annak képvi­selőtestületére bíznák. Feltétlenül szükségesek a tanyai orvosi rendelők — Ennél a kérdésnél ismét idő­szerűvé válik a tanyai: orvosi ren­delők létesítése, amelyek nézetem szerint nagyban elősegítenék a nép- egészségügy javítását. Ezt a: kérdést úgy lehetne rendezni, Illetve úgy is fog rendezésre találni, hogy a hét­nek öt napján keresztül a megjelö­lendő tanyai körzetekben egy megál­lapított helyen a hatósági orvosok rendelőórákat tartanának és ugyan­csak itt értesítenék őket arról, hogy, kik azok, akik fekvő betegek, eze­ket viszont, lakásukon ’keresné fel: a hatósági orvos. Az egészségügy ren­dezését, modernizálását a mái kor színvonalára emelését magam js élsö- rangu, szükségnek és feladatnak is­merem el. Mi lesz mégis a „gazdag-szegény“ betegekkel? Itt áll előttünk a város polgár- mestere és a város főorvosának ko­moly, a helyzetet mérlegelő és átér- zö nyilatkozata, látjuk ezekből, hogy a jóakarat és a jószándék minden hi­vatalos tényezőnél magasan lobog, de mégis ezek végeredményben csak tervek, amelyek-et megvalósi- tani mielőbb szükség volna, az (alföl­di, bennünket érdeklőén a halasi ér­dekelt lakosság szempontjából és pe­dig a lehető leggyorsabban, addig, amig az elhanyagolt egészségügyi terep nem válik nemzeti veszede­lemmé. Véleményünk szerint mind­ségügyi szempontból kért szegény­ségi bizonyitványoknál mindenkor az egyéni szempontokat vennék figye­lembe és így, ha ez megterhelést is jelentene, mégis csak a magyar nép megmentését eredményezné. Százhuszonnyolc millió pengőt örökölt í Hanic2a György 38 éves kenéztől nap­számos értesítést kapott, hogy Auszt- I ráliában elhunyt rokonától 128 rníHió pengő értékű vagyont örökölt. A me­ezeket a kérdéseket egycsapásra meg £és örökség hírét Kenézlő község efói- lehetne oldani akkor, ha az egész- ! járóeága is megerősítette. „ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom