Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-23 / 16. szám
február 23 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A TÜDŐBAJ ÉS VÉRBAJ ELLENI KÜZDELEM HALASNAK IS LEGSÜRGŐSEBB PROBLÉMÁJA Bürokratizmus és pénztelenség miatt rengeteg ember marad orvos, patika és kórházi kezelés nélkül Haladéktalanul gondoskodni kell a „gazdag-szegények“ egészségügyéről A trianon utáni Magyarország »ok más ezer problémával együtt felvetette az egészségügy mindjobban emelkedő kívánalmait, végig az országban -hatalmas kórházak épültek, orvosi rendelők nyíltak meg és minden osztály megtalálja ma már kétségtelenül azokat az orvosi és kórházi kívánalmakat, amelyekre szüksége van. Minden bővebb és részletesebb bevezető nélkül, elöljáróban állapítsuk meg, hogy ma már az egészségügy minél intenzivebb ápolására Itt van az iparosok, ipari munkások, háztartási alkalmazottak és a rokonszakmák számára az Országos Társadalombiztositó Intézet és a balesetbiztosító, az állami hivatalnokok számára az OTBA, van azután MABI a magánalkalmazottak számára^ a szegénybetegek gyógy- ellátását maguk a városok és községek látják el, van azonban egy népréteg, jelentős tagjai és számottevői, részeg a nemzetíestnek, akikről senki sem gondoskodik, akiknek számára lezárul a kórház, megszűnik a ранка es iaz orvos; «ezeies es ал; nagyon mélyen nem néz bele ebbe a kérdésbe, annak fogalma sincs róla, hiány beteg pusztul él minden egészségügyi gondozás nélkül. Van iaz országban, de van magában Нан lason is sokezer ember, családtagokat is beleszámítva, aki betegsége esetén semmi gondozást nem remélhet, olyan bajok ezek, amelyeken sürgősen segíteni kell, segíteni annál is inkább, mert (itt az AföHtdön a tuberkulózis és a vérbaj grasszál, ez a két legveszedelmesebb és legsúlyosabb népbetegség. De vannak ezenkívül más betegségek is, ott vannak járványok idején a mostanában olyan gyakori influenzás megbetegedések, vájjon ki gondoskodik ezekről itt Hatoson is, ha nincs pénzük és ha nincs — szegénységi bizo- nyitványuk. És ez a szegénységi bizonyítvány minden baj okozója és már csirájában megakadályozza azt, hogy egy bizonyos gondoskodóra érdemes népréteg egészségügye ellát- tassék. Hala&on meg a 20 holdas gazda is lehet szegény , papiroson nem de ;Akl csak kissé is ismeri a halasi határt, az jól tudja, hogy vannak neki olyan silány, homokos területei, hogy a rajta levő gazdálkodás a birtokosnak épencsakhogy a kenyerét és a legszükségesebb ruházkodási cikkeit termi be, de orvosra és patikára már nem telik belőle, ha beteg lesz ő vagy valamelyik családtagja. Vannak azután ilyen birtokosok tiz holdasok, öt holdasok, sőt két holdasok is, akik hasonlóképen járnak, mert a fennálló szigorú rendelkezések értelmében szegénységi bizonyítványra még csak kilátásuk sem lehet. Kétségtelen és itt meg kell alapítani, hogy a város a szegénységi bizonyítványok kiadása terén a leghumánusabb szempontolrat alkalmazza, a kérdés szociális részét, is igyekszik mindenképen emberségessé tenni, de viszont a hatóságok kezei is kötve van miniszteri rendel® lekkel, amelyek a szegénységi bizonyítványok kiadását mind szigorúbbá teszik. így azután mindig kilátástalanabbá válik1 ezeknek a kisbirtokos betegeknek a helyzete. [) Lássuk most, hogyan fest ez a nagyon fontos probléma orvosi megvilágításban. Ebből a szempontból munkatársunk felkereste dr. Novo- báczky István városi főorvost, hogy tőle tájékozódást szerezzünk a népbetegségek felől. A főorvos a következő érdekes nyilatkozattal válaszolt. ■ ; .. ; J : ,-j : J *! AL utóbbi években minden tizedik ember a tuberkulózis halottja volt — A tuberkulózis Halason megfelel az országos arányszámnak. Bejelentési kötelezettsége csak a nyílt gü- mökómak van és így természetesen ezek a bejelentéseik nem fedik a tüdőbetegek számát, mert természet- j zül tuberkulózis következtében 510-en szerüleg nemcsak lehet, de van is ‘ haltak meg mint gümőkóros bete<zül a tuberkuJátikus hatott 42 volt, tehát ezekben az években minden tizedik halott volt a tüdőbaj áldozata. Érdekes még hozzávenni, hogy az utolsó tiz évben 4610 halott köiieg sok olyan beteg, akit nem jelentenek be, illetve olyan tüdőbetegek is, akik nem szenvednek nyílt gümőkórban. Nézzük a statisztikát, hogy mit mond a tüdőgümőkórról Halason. Eszerint Haliason 1931-ben 507 hatott közül 50 volt tubenkulótikus, 1932-ben 514 halálozás közül 45 tuberkulózis, 1933-ban 444 halálozás közül 36 tubenkulótikus, az elmúlt 1934. évben pedig 457 haláeset kögek. Az utóbbi tiz esztendőben tehát a tüdőbaj halálozásai Halason 11.3 százalékot tettek ki. Ez magában véve csak a száraz hivatalos orvosi statisztika, de menynyi lehet itt még a baj, azok az elhanyagolt állapotok, amelyekről a hatósági orvosok soha tudomást sem szereznek, mert hiszen a hatalmas nagy határrész mellett erre fizikailag is képtelenek volnának. A vérbaj vészes kérdése is megoldásra vár A főorvos ezután elmondotta, hogy a vérbaj is a legsürgősebb megoldandó feladatok homlokterében áll. A vérbajra nincs kötelező bejelentési rendelkezés és épen ezért szabadon is terjed, ami orvosi kezelés nélkül vészessé nőheti ki magát. Épen, mert nincs bejelentésre kötelezve, még annyi adat sem á'I róla rendelkezésre, mint a tüdőbaj eseteinél, csak következtetni lehet annak a mértékére. Sok beteg, mondhatni a legtöbb nem jelentkezik orvosnál még iákkor sem, ha kezelése pénzbe nem kerül, mert a szemérefn tartja ettől vissza, ami nem egyéb azonban álszeméremnél. Sürgős volna a főorvos szerint, ha a kórház bujakóros osztállyal bővülnie ki, sói bajnak lehetne ezáltal elejét venni Itt van azután azoknak a hete- j geknek a sorsa, akik szegénységi bizonyítvány nélkül nem kerülhetnek > az orvoshoz és patikára sincsen pén- ■ kük, azok a betegek, akik nem fér- ! tőzö bajban, csak egyszerűen olyan betegségben szenvednek, amely feltétlenül orvosi vizsgálat és gyógy- j szerrel való ellátást igényel. Ezek a uifli Mi'itjn |||| i — ■Oh**“0 Minden Őrien rádiókereskedőnél kapható. betegek azután legprimitívebb módon kuruzslók segítségével, különböző füvekkel hatástalan ház'szerek- kel és megfázásos eseteknél forralt borral kezelik magukat, feltéve, hogy a kisbirtokosnak van még bora, ami rendszerint nem valószínű. így sorvad, igy pusztul és igy hullik el a, magyarságnak egy dolgos, szorgalmas és becsületes rétege, tisztán csak azért, mert a rendeletek bürokratikus útvesztői folytán nem juthat szegénysyégi bizonyítvány hoz. Mit mond a város polgármestere ? Miután ennek az orvosi kérdésnek legjelentősebb része közigazgatási jelleggel bír, munkatársunk kérdést intézett dr. Fekete Imre polgármesterhez, akinek megemlítettük, ennek a sok ezer kisbirtokosnak vészes életkörülményeit. Dr. Fekete Imre polgármester a szegénységi bizonyítványok kérdésében és a város egészségügyi kérdéseinek a jövőben való rendezési terveiről a következőket mondotta:: — Tény az, hogy a szegénységi bizonyitványokat a miniszteri rendeletek nagyon megnehezítik, de ettől eltekintve, a város a bizonyítványok kiadásában mindenkor a, iegméltá- nyosabb körültekintéssel jár el. Az igaz, hogy a birtokkal és házingatlannal, illetve, tanyásbirtokkal rendelkező birtokos szegénységi bizonyítványt nem kap és így természetszerűleg azokat az előnyöket sem élvezi, amelyek a szegénységi bizonyítvánnyal együtt járnak. 'így azután valóban és ténylegesen előállhat és elő is iái az a helyzet, hogy nem részesül ingyen orvosi kezdésben és gyógyszerellátásban nagyon sok olyan egyén, aki arra rászorult volna, jóllehet a látszat szerint sok esetben több holdas tanyásbirtok tulajdonosa. Ez a kérdés Olyan, amelyet országosan lehetne rendezni, vagy úgy, hogy ennek szabályozását legp- alább is egészségügyi szempontoknál a városra, illetve annak képviselőtestületére bíznák. Feltétlenül szükségesek a tanyai orvosi rendelők — Ennél a kérdésnél ismét időszerűvé válik a tanyai: orvosi rendelők létesítése, amelyek nézetem szerint nagyban elősegítenék a nép- egészségügy javítását. Ezt a: kérdést úgy lehetne rendezni, Illetve úgy is fog rendezésre találni, hogy a hétnek öt napján keresztül a megjelölendő tanyai körzetekben egy megállapított helyen a hatósági orvosok rendelőórákat tartanának és ugyancsak itt értesítenék őket arról, hogy, kik azok, akik fekvő betegek, ezeket viszont, lakásukon ’keresné fel: a hatósági orvos. Az egészségügy rendezését, modernizálását a mái kor színvonalára emelését magam js élsö- rangu, szükségnek és feladatnak ismerem el. Mi lesz mégis a „gazdag-szegény“ betegekkel? Itt áll előttünk a város polgár- mestere és a város főorvosának komoly, a helyzetet mérlegelő és átér- zö nyilatkozata, látjuk ezekből, hogy a jóakarat és a jószándék minden hivatalos tényezőnél magasan lobog, de mégis ezek végeredményben csak tervek, amelyek-et megvalósi- tani mielőbb szükség volna, az (alföldi, bennünket érdeklőén a halasi érdekelt lakosság szempontjából és pedig a lehető leggyorsabban, addig, amig az elhanyagolt egészségügyi terep nem válik nemzeti veszedelemmé. Véleményünk szerint mindségügyi szempontból kért szegénységi bizonyitványoknál mindenkor az egyéni szempontokat vennék figyelembe és így, ha ez megterhelést is jelentene, mégis csak a magyar nép megmentését eredményezné. Százhuszonnyolc millió pengőt örökölt í Hanic2a György 38 éves kenéztől napszámos értesítést kapott, hogy Auszt- I ráliában elhunyt rokonától 128 rníHió pengő értékű vagyont örökölt. A meezeket a kérdéseket egycsapásra meg £és örökség hírét Kenézlő község efói- lehetne oldani akkor, ha az egész- ! járóeága is megerősítette. „ \