Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-12-28 / 104. szám

deeeaaber 2$ KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Az Úri Kaszinó közgyűlése Az Un Kaszinó Január 5-én, dél­előtt fi órakor tartja évi rendes köz­gyűlését, melyre tiagjaijt ezúton is meghívja az elnökség. Ha a fenti napra, kitűzött gyűlés •kelllő számú kaszinói tag megjele­nése hiányában megtartható nem lenne, úgy január 12-én tartják meg a közgyűlést mely tekintet nélkül a tagok számára, határozatképes lesz. Tárgysorozat: ■ 1 Elnöki megnyitó. Jegyző jelentése az 1935. évről. Pénztári jelentés az 1935. évi zár­számadásokról. Felügyel obi,zottSiági je le n t és. FeJ. mentvények megadása. Költségvetéselőirányzat az 1936. évre. Tisztikar Választása. Indítványok. Alapszabályok értőimében a köz­gyűlés előtt csak azok az indítványok tárgyalhatók, melyeket a közgyűlés előtt legalább három nappal a vá­lasztmányihoz beadtak. Kiszabadulása küszöbén Kórház- báli halt meg: egy elitéit halasi rab Különös és érdekes ha’átes-etrőil ad­nak hirt a szolnoki lapjeléntések. Az ottani kórházba a napokban beszál­lították Nagy Gábor munkanélküli ra­bot, akit Szolnokon csalás miatt 7 hónapi börtönre Ítéltek. Nagy Gábor már boldogan szá­molgatta a napokait, mert csak kis! ideje volt még, hogy büntetési ideje leteljen és szabadulás előtt állít. Ka­rácsony előtt hirtelen megbetegedflt, a kórházba szállították, ahol meg­halt. Mit csinál a juhász­bojtár — ha részeg ? Ifj. SziDvási, István 20 évSS juhász- bojtár gazdájától azt az utasítást kapta, hogy Pusztapákáról hajtson el 40 birkát Kerekegyházára. Az ifjú boj­tár útközben nagyon unhatta magát, mert a Sutus-ie uban betért a kocsmá­ba egy pohár borra. Az egy pohárból egy liter lett, amit azután egy másik kocsmában megtoldott még féffiterrel és kétszer két decive’.. Ettől olyan jó kedve kerekedett, hogy amikor Hetény- egyházára ért, kiampós juháiszbot.ával beverte a hetényi ref. imjaház ablakait. Majd tovább ment s az imaház mellett Lévő épület ablakait akarta beverni. Bot­ját azonban beajtett© az udvarba, mire a kerítés kapuját felfesatve kihozta és sorba betörte az ablakokat. Nagyon tetszett neki az üveg csörömpölése, mert amikor már nem talált ép ablakot, az egyik ház kapuját törte be és az udvaron1 verte össze az ablakokat. A nagy csörömpö'ésre előjöttek a kör­nyék lakói, és Szilváéit átadták a csend­őröknek. Szjlvási később nem akart semmire isem emlékezni. Az ablaktörő juhász rövidesen a bíróság előtt fog fe­lelni felháborító »szórakozásai«ért. »i ■n.iii.niiniM i-i «пи ....... a Ne vegyen újévi ajándékba csakis a legjobb tearu­mot, likőrt és pálinkát. Kapható Schön Sándornál, Pető»-*. ia »я. „Soha ilyen gyenge karácsonyi vásárunk még nem volt“! — panaszolják minden szakmabeli kereskedők Máskor a karácsonyelőtti 10—14 nap, sőt az egész december hónap ugrásze- rüen emelkedő forgalmat hozott a ke­reskedőknek és nem egy számára az egész évi üzleti élet hirtelen megjavil­lésé t eredményezte. Az idén nem vártak a karácsonytól sokat a kereskedők, de viszont nem voltak elkészülve arra a kevésre, sőt kevésnél is kevesebbre, mint amennyit kaptak. Mintha bősz, kegyeten jár­vány tizedelte volna meg a vevőket és mintha minden egyes vásárló jégkáro- suit, elemi csapásoktól agyonsujtott gaz- ; dálkodó lett volna: a’ig akadt némely | helyen- vásárló, ahol pedig volt, ott keveset vásároltak. — Soha ilyen gyenge karácsonyi vá­sárunk még nem volt — mondotta egy keresljedő — a múlt évi karácsonyelőtti forgalom felét sem csináltam meg. En­gem nem lepett meg, hogy így történt. Még az sem igen vásárol, akinek pénze van... ■ i Szomorú, hogy így van. Mert a kará­csonyi forgalom elmaradásának követ­kezménye lesz. Sokan fogják kellemet­lenül megérezni, hogy nem volt vá­sárló a boltokban-. ! , i ! Mennyi eső esik Halason és meddig tart még az aggasztó aszály ? A talaj és az éghajlat jelentőségének megvitatásában a geológusok a földnek, a meteoroiogusok pedig az éghajlatnak tulajdonítanak fontosabb szerepet. A tény az, hogy jövedelmező termés tulaj­donképen mindig a kettőnek együttmű­ködésétől várható. Az éghajlat a csapadék, a hőmérséklet és a napfény hatásában nyilvánul meg. Csapadék alakjában jut a növényzet egyik fontos tápszeréhez a vízhez, a viz oldja fel a talajban1 levő többi tápszere­ket s teszi lehetővé, hogy, azokat ön­nön a növény magába szívja. Ezek után látjuk, hogy, a növénynek, egyik életfel­tétele a bőséges csapadék. Nézzük meg, milyen a csapadék elosztása. A világ jelentősebb mezőgazdasági évi átlagos csapadéka: áramainak Ausztrália, Sidney 1217 mm Svájc, Zürich 1109 „ Olaszország, Milánó 1001 „ Argentina, Buenos-Ayres 945 „ Németország, München 895 „ Amerika, Chikágó 839 „ Olaszország, Róma 831 УУ Németalföld, Ulrecht 729 УУ Ausztria, Bécs 648 УУ Anglia, Grenwich 647 УУ Jugoszlávia, Belgrad 619 УУ Szovjet-Oroszország, Moszkva О О «О УУ Románia, .Bukarest 588 УУ Franciaország, Paris 576 я Dánia, Koppenhága 572 УУ Lengyelország, Varsó 475 УУ Spanyolország, Madrid 421 УУ Kanada, Dawson 383 УУ Magyarország évi átlagos csapadéka 638 mm, a havi maximum 72 mm, a minimum 30 mm. i . Halas évi, átlagos csapadéka 500 mm., a havi maximum 58 mim., a mini­mum 14 mm. ífa megnézzük a különböző országok évi csapadékát, látjuk, hogy, Magyar- ország a közepes csapadéku állampk közé tartozik. Ennek ellenére lakóhe­lyünk, Halas évi csapadéka megközeli- tőleg sem éri el országunk átlagos csa­padékát. ) , I • I GARASOKÉRT ÉRTÉKESÍTETTÉK A FELBECSÜLHETETLEN MUZEÁLIS ÉRTEKEKET Ki kótyavetyélte el potom pénzért a keceli aranyakat? A ikeoeli avarkori sirMietPől vau szó, amelynek híre bejárta iaz orszá­got. Igen na gy ér lék ü lelet, hasonló a bócsaihoz. Itt is aranyövet, csat- tót, boglárt italának és a lellet hírére kiutazott a Történelmi Múzeumtól László Gyula dr., akit azonban na­gyon lesújtott, amit talált. A sir felfedezésekor teljes épségben meg volt a nehéz aranyöv egész felsze­relése és most niagyrésze kézen-közön eltűnt. A szá'ak Kecskemétire is elve­zettek1. , • A nyomozás annyit már megáKapi- . íott, hogy az aranylelet csakugyan volt Kecskeméten. A birtokos, aki­nek földjén találták, beutazott vele és járt egyik ismerősénél, akinek megmutatta és lemérték, aztán állí­tólag visszautazott vele Kecelne-. Mint­egy 200 pengőre becsülhető az arany értéke, a muzeális érték azonban fel­becsülhetetlen. Hogy azután mi történt tovább az aranyleletteil, azt a további nyomo­zás fogja megállapítani. Eddig még nincs újabb értesítés róla. A kecs­keméti nyomozás, amelyet Szabó Kál­mán dr. muzeumigazgató feljelentése alapján indítottak, nem járt ered­ménnyel. Ha értékesítették is, való­színűleg nem Kecskeméten, mert az ékszerészek sem tudnak róla. A legtöbb kormányzói amnesztia politikai bűncselekményekre terjed ki Karácsonykor jelent meg a kormány­zó nagyszabású karácsonyi amneszti­ája,. A legtöbb amnesztia politikai bűn­cselekmények ügyére vonatkozik, így az elmúlt választásokból keletkezett ügyek­re* így- kapott kegyelmet Amdafaázi­J Ka,snya Béla iis, az endrődi választóke- I rü.et véres csendőrsortüz ügyéből kifo­lyólag. t , ; [ Több kegyelmezés történt egyéb más ügyiekben is. j j •. . ■ ; | ;•> ( j Boszorkányok és rabló­világ Halas környékén és az Alföldön Január második hetében induc miéig a Helyi Értesítőben a boszorká­nyok legendáiról a rabló világ való­ságairól szóló elbeszéléssorozat, ame­lyet folytatásokban fogunk közölni úgy a szerdai, mint a szombati lap­számokban -és érre az érdekfeszftő, lebilincselő cikkksoroa'tra már most fel h í vjuk olvasóink figyelmét Ennek az egészen újszerű leírás­nak különös és fontosam kimagasló jelentősége lesz az a tény, hogy ra­gaszkodni fog a történelmi tényék­hez, csupán abban fog az író részt -kérni, amennyit a -költői sza­badság -engedélyez a számára, mert az az irás tulajdonképpen regényes feldolgozásban kerül az olvasó elé, hogy mentői nagyobb hatást érhes­sen el és az olvasó érdeklődését ia legnagyobb fokban kielégítse és szórakozás iránt való keresését is a legmesszebbmenöen respektálja. Sok irás, sok füzetes elbeszélés ke­rült már a könyvpiacra a betyárok históriáiról, sokféle képen rajzolták meg az ötvenes évek és ezt meg­előző idők romantikáját, zsrványéle- tét, csárdáknak nagy titkait, a pan- durvilág rejtelmeit, a börtönök sö­tét zárkáinak titkait, a vallatások hát- borzongató emlékeit, nincs hiányá­ban ponyvairodalmunk a Rózsa Sán­dor, Sobri Jóska, Patkó Bandi, Sa­vanyú Jóska históriáinak leírásában, a -betyárok előkelő orgazdáinak élet- ileirásában, az Alföld és nagyrészhen Halas vi-djékének rejtelmes rablókalan­dozásaiban, de ugyanakkor — saj­nos — ezek mind olyan leírások, a mélyek nem ragaszkodtak a törté­nelmi háttérhez, a rablók lelkének megvilágításához és bátran megvaffi:- hatjük, nem is igyekeztek úgy meg- irn-i ezeket az eseteiket, hogy az ala­posan lekösse az olvasó figyelmét és lebilincselje a közönség érdeklő­dését. i '.i II%\ Ezen akadtunk segíteni akkor, ami­kor nem kiméi tünk anyagi áldozatot, hogy a históriákat megíró munkatár­sunknak -alkalma tegyen átkutatni a levéltárakat, meghallgatni a ma |s •é-lö, betyárokat látott öregeket, hogy ugymondjuk, kiriportozni a régi vi­lág eseményeit, úgy adni azokat az olvasó elé, hogy az alakok valóság­gal éljenek és szinte megfoghatóan mozogjanak. Ugyanez -a szempont vezette szer. készségünkét, akkor, amikor a bo- s-zorkánylegendákat is kinyomoztatta az Íróval, hogy pompás és érzékelhető módon jelenjék meg az olvasóik előtt a rendkívül érdekes boszorkányvilág legendája, a boszorkányége-tések fe­szült érdeklődést kiváltó leírása. Meg vagyunk győződve, hogy ez az irás nemcsak; Halason, dte orszá­gos viszonylatban is nagy feltűnést fog 'kelteni. Hisszük, hogy olvasóink a legnagyobb érdeklődéssel várják és fogják fogadni ezt a kivételesen szen­zációs irássorozatöt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom