Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-12-07 / 98. szám

december 7 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 CSAKNEM ÁLLATI SORBAN, SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS UTÁN JAJONG HALAS PERIFÉRIÁIN KÖZEL EZER ELHAGYOTT NYOMORGÓ EMBER Napi kilenc órai verejtékes, kegyetlen mnnkájnk után, havi 33 pengő 56 filléres éhbér mellett 5-6 tagn éhező családdal tengődnek a Máv ideiglenes pályamunkásai Errö'l a má nk ások ezeket mondl­Közeledik a kegyetlen, gondokkal, küzködésekkel alaposan megrakott tél, a kapás emberek, a napszámos munkát végző nyomorúságos kis magyarok nagyrésze munkanél­küli várja az éhezők orosz regények témájába kívánkozó nyomort, a Skiis tanyák, puszták viskói tele kenyérfélének ezreivel, a kis városok szegényei könnybelábadt szemekkel: kisérik éhező gyermekeik hősi heroizmusát, pár filléres alkal­mi munka után szimatolnak, de se­hol semmi nem kínálkozik a szá­mukra, még a reménytől is meg vannak fosztva és az örök emberi »irigységgel« kísérik azokat, akiknek megadatott a munkalehetősége, ők a munká’alánok nem tudják, hogy milyen a munkához jutottak Sorsa, az a munka, amely osaknem azonos a dplogtalainok ez­reinek sorsával. Ma szinte az egyedüli munkáltató a MÁV — pályáit javíttatja az ide­iglenes munkások ezreivel, kemény keserves, megfeszített dologgal — nem mi mondjuk, a munkások ri- mánkodó panaszai sóhajtják, hogy ez a MÁV munka bére éhbér, sem fe­leséget eltartani belőle, sem gyer­meket etetni nyomorúságos fillérei­ből nem lehet. A Magyar Államvasutak csak­nem valamennyi vonalán fo­lyik most az őszi munka, a legtöbb munk,ás pedig itt dolgozik a Kiskunhalas—Kiskunmajsa—Kis­kunfélegyháza szárnyvonalon. Közlel ezer munkás — ideiglenes valameny- nyi — kezd bele kora reggel, silány ruhájában dideregve a munkába. Ki­lenc kemény órát dolgoznak naponta, hogy a havi 33 P 56 fillért meg­keressék a messziről jött emberek, ki Fülöpszállás, ki Kecskemét, majd mások Lajosmizse, Ókécske, Tószeg vidékéről rekrutálódtak, van köztük elenyészően kiskunhalasi és kiskun- miajsai munkás is. Sürgősen hozzá kell még ragasz­tani mondataink közé, hogy a 33 pengős havi bérből is levonnak 2 pengő 70 fillért OTI járulékra. Most pádig adjuk át a szót a vasúti pályamunkásnak, mondja el ö bánatát, ő, aki a saját bőrén ér­zi kegyetlen fájdalmát és sérelmei­nek tömegét, aki fásultan bámul a levegőbe, amelyből bizony jobb jö­vőt nem képes még csak sejtései­ben sem kisz;imatolini. A munkás gondolkozva néz, hogy vájjon érdemesje beszélni, J van-e ér­telme annak, hogy amúgy Istieniga- z,ában elsírja magát, azftján még is csak belekezd és vontatottan a kö­vetkezőket mondja: — A nem rendes munkás — mond­ja, aki nem végleges, 40 pengő 50 fillért keres havonta. Van köztünk három fajta, az ideiglenes az a havi 33 pengős, a nfcm rendszeresített az 40 pengős. A fiatal szakmunlkás ha­vi bére 58 pengő 50 fillér, de ez n\ár élőmunka® és felelőssége is van. Az előmunkás órabére 26 fillér, mine a 36 filléres órabért eléri, már unokái is vannak és csaknem rok­kant már. Megkérdezzük, hogyan élnek ezek­ből a fillérekből. — Az,t mi sem tudjuk — feleli egy értelmes arcú munkás. A krumpli kilója 15—16 fillér, a kenyérliszt 35 de úgy hírlik, negyvenre emelik, a sz,a'onna a legtöbb helyen két pen- í , igö, a z,sir 1 pengő 90 fillér, de min- | I den ételnemü napról-napra emelke­dik. — A ruházatot — még a javítást is — alig merik kockáztatni, uj ru­haneműről álmodni sem mernek. Egyenesen megfoghaíal'an. hogyan él ezeknek az embereknek az odahaza hagyott családjuk, ezek az emberek, ha naponta nehéz munkájuk mellett icsak 1 kfló kenyeret és 15—20 deka szalonnát ennének meg, akkor js »megélték« keresetüknek a felét. Pe- djg ennél jóval többet kell enniök, ml marad hát az otthonihagyott csa­ládnak, serdülő, fejlődő gyermeknek. Kényszeredé i t panaszzuha taggal, szinte könnyes szemekkel panaszolják a munkások, hogy otthon gyerme­keik rongyos ruhákban járnak, fű- tettem szobákban majdnem a szó szoros értelmében éheznek. Nyitott kocsiszínekben, állatok közt az istálók- ban helyezi el a MÁV pályamunkásait Nem érdektelen és elszomorító do­log, hogy ezeket az egész nap fa­gyos hjdiegben dolgozó pályamunká­sokat hogyan helyezi el, illetve ho­gyan gondoskodik éjjeli szállásukról a MÁV. Szabadkáról jelentik: Szabadkán ей ottani Halasi-uton véres gyilkosság játszódott le. A gyilkosság körülmé­nyeit érdekesssé teszi az, hogy egy odakerült tót család tagjai tendálták tó, régi tót szokás szerint. A különös gyilkosság nagy meg­döbbenést keltett. Tudósítónk jelen­tése a következő: Véres tragédia játszódott le Sza­badkán. A tragédia körülményei a speciális bácskai népszokásokban rej­lenek. [ i Szabadkán ugyanis még mindig fennáll a háztüznézés évszázados szokása a maga középkori eredeti­ségében. Itt nem egyszerű kéről á- togatást jelent a háztüznézés, hanem az egymás számára kiszemelt pá­rok egy tűzhelynél való összeszok- tatását. Mihelyt a leány tizenhatéevs lesz, nem alszik többé szüleivel egy szobában, hanem külön kamrácskát kap, ahol esténként összejön a maga legényéve]. Ebben senki sem lát er­kölcsileg kivetni valót, mert a sza­badkai nép mélységes vallásossága korlátot vet a kisértésfnek. A gyó­násnál mindent be kell vallani és( jaj az olyan menyasszonynak egész életén át, akitől a pap eltiltja az jak el: — Fejenként és havonként egy pengőt fizet utánunk a MÁV. Ezért, a pénzért a tanyák gazdái fogadnak be minket ép nem is lehet csodál­kozni, hogy ezért a semmit jelentő hav,i egy pengőért istállókban és nyi­tott kocsjszinben, fészerben kapunk éjjeli (Szállást. Egész éjjel fuj ban­ánunkét a csípős szél és boldog az, akjinek az istállóban az állatok közt jut hely, azok legalább me’Jeget ad­nak. Akik kint alusznak a színekben, azok aljg tudnak éjjel a hidegtől aludni és reggel korán álmosan ki­alvás nélkül, fáradtan kezdjük a munkát. Ezek a munkások már nem is panaiSzkodnak, a kemény étet meg­törte őket, húzzák az igát, de ér­dekesen és szomorúan alakult js az élet — még boldogok, hogy ezt az éhbért js megkaphatják. Ma már a tanyai gazdák is meg­áldják a napi 1 pengő 20 fillért, főt a 2 pengőig is elmennek a nap­szám terén a mezőgazdasági mun­kások ellátásánál, pedig azok közel Sem végzek azt a keserves munkálj ami a pályamunkátoknak kijut. Vájjon a méregdrága vasúti tarifák­kal dolgozó MÁV. nem tudna em­berségesebb bért adni munkásainak? Miért keil vájjon az antiszociális bá­násmódban a Magyar A lamvasuták­nak elől járn,i és példát mutatni? I esküvői mirtuszkoszorut. Ebben a szép népszokásban a »vohlady«-ban nevelkedtek egymáshoz már négy év ipta a 23 éves Frniak János és a 20 éves Bariscsik Mária, Szabadka egyik legmódosabb gazdájának leánya. Négy éven keresztül abban a tudat­ban jöttek össze esténként;a fiatalok, hogy a jövő farsang utolján már ADDIS-ABBÉBA. TÁVIRAT SCHÖN SÁNDOR KISKUNHALAS PETŐFI UCCA 19. Mi a'.’jlirot'ak szinten igazoljuk, hogy legjobb a Schönrféle likőr, rum és bá­link a. NÉGUS ÉS AZ ö RAS-SAI. egymásé lesznek. Néhány nap előtt azonban váratlan zavar keletkezett viszonyukban. Mig a leány apja az utóbbi években gyarapodott, a fin szülei tönkrementek és az öreg Bai riscsik módosabb legény után né­zett. A leány, szabadkai szokás sze­rint feltétlen alárendeltje a ház fe­jének, a legutóbbi esti találkozón ezt közölte Frniak Jánossal. A legény kért, könyörgöttj, de a Leány édes­apja utasítása szerint hajthatatlan maradt és közölte, hogy ezentúl kamrácskája zárva tesz Frniak előtt. Frniak erre a leányra vetette magát, fojtogatni kezdte, majd a földre le­per te. A leány hang nélkül tűrte mind­ezt, féltette a legényt a házbeliek­től, úgy hogy senki a közelben lé­vő lakóházban nem hallott az egész szörnyű jelenetből semmit. A feldü­hödött Legényt a leány néma tűrése csak még jobban felháborította és még mielőtt Bariscsik Mária feltá- pászkodhatott volna, Frniak felkapta a sarokban álló szekercét és irtó­zatos csapást mért a lány nyakára* az éles balta a szó szoros értelmében lefejezte a lányt. Hajnalban az öreg Bariscsik át­ment leánya kamrácskájába, hogy szokás szerint felkeltse. Ott, feküdt előtte leánya véres teteme és fölébe hajolva, imádkozva térdelt a gyilkos Frniak János. Csakhamar ott voltak a csendőrök és Frniak csendesein megadva magát sorsának, sírástól megcsukló hangon mondta el az utol­só véres találkozás minden megdöb­bentő részlteiét. Országsdszló őrség Az Országzisz’ő Bizottság a napokban választmányi ülést tartott, amelyen a választmány ©'határozta, hogy a jövő­ben kizárólag a nemzeti ünnepeken (március 15, Hősök emlékünnepe, junius 18, augusztus 20, október 6, dec. 6), to­vábbá a város által rendezett hazafias ünnepeken az országzász'ónál diszőrsé- get állít fe\ Ezidőszerint az őrségiét a reálgimnázium cserkészcsapata és a le­venték fogják adni. A diszőrség a fenti ünnepeken délelőtt 10 órától 1 óráig áll az Országzász'ónál. Az első őrség átlá­tás december 6-án, a kormányzó névün­nepén volt, mely alkalommal délelőtt 10 óráitól 1 óráig a reálgimnázium 289. sz. Bocskay István csserkészcsapata ál­lított fel diszőrséget. ALAKULT 1838-BAN Iliin ISTI ^ НП TIMIT I Értesítjük igen tisztelt üzletfeleinket, hogy közel 100 év óta _ fennálló biztosító társulatunk kiskunhalasi föUgynökségét j NAGY LAJOS nyug. városi számvevő urra ruháztuk (Hunyadi ucca 6 sz.) és kérjük, nogy úgy az esedékes dijak befizetése, valamint minden néven neve» zendő, biztosítási ügyeikben Nagy Lajos ny. számvevő úrhoz szivesked« jenek teljes bizalommal fordulni. Az Adriai Biztositó Társulat a t felek részére legelőnyösebb feltételek mellett biztosit tűz*, betdrésesiopás*. üveg», szál* Uimártyi* és jégverést kárek elten, életbiztosítás olcsó és legcélszerűbb táblázatok szerint. — Baleset, szavatosság és I autóbiztosítások. — Kívánatra bármily biztosítási ügyben _fe viiágo« sitással és díjszámítással szolgál az ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT kiskunhalasi főügynöksége ______ NAGY LAJOS. „fJászkamrácskájában“ fejezte le menyasszonyát a kihűlt vőlegény A leány áldozati bárány módjára némán, ellenállás nőikül tűrte, hogy vőlegénye megölje — a gyilkos vér* tócsába térdelve imádkozott áldozata holtteste mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom