Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-11-30 / 96. szám

* KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 30 Állandó bormintacsarnokot kellene felállítani Halason is A következő életrevaló és érdekes ötle'tü cikket vesszük egyik bajai lap­ból és ahoz csak annyit teszünk hozzá,' hogy hasonló gondlattal fog­lalkozni kellene Halason is, mert az itteni bor is megérdemelné a pro­pagandának ezt az eredményhez ve­zető útját. A cikk a következő: »A bácskai borok közül a Bács­almáson és közvetlen vidékén ter­mett boroknak kontinentális hírnevük van. Időnként azonban egyik-másik község is kiugrik prima minőségű' borával az átlagborok közül s éppen ezért meg lehet állapítani, hogy a bácskai boroknak országos viszony­latban is külön márkájuk van. Ami­lyen kiváló a bácskai bor, éppoly j nehézkes annak az értékesítése. Ép- 1 pen ezért hefljyes volna, ha a bajái és környéki, valíam|int a csonka bács- bodirogtaegyei borok értékesítésének előmozdítása érdekében úgy a Bács- Bodlrogvármegyei Gazdasági Egyesü­ltet, mint a Városi Gazdasági Egye­sület, azonkívül a Báesalmásli Gyű- ' möícs és Szőlőtermelők Kaszinója ál- j j Kandó borminta-csarnokot létesítene, : (ahol a bortermelők városban központi helyen és Bácsalmáson tehetnék ki boraikat közszemlére, ahol a keres­kedők könnyen megtalálnák azt az árut, amit keresnek. Ez egyúttal af­féle borközvetitő iroda is volna, ahol áldandó borkiállítás tenne. Jő volna, ha ezt a tervet fontolóra vennék és megvalósítanák.« Meddig késik még a halasi csirke - keltető állomás felállítása? j Kecskeméten 18 ezer pengő költséggel felállították már a telepet Ismeretes, hogy a Külkereskedel­mi Hivatal azt az ígéretet tette, hogy Halason is csirkekeltető állomást ál­lítanak fej. Az állomás felálltása ké­sik és még hír sincsen arról, hogy ez mikor fog megvalósulni. Ezziel szemben Kecskeméten már ezt az ígéretet be is váltották:, amiről egyik kecskeméti lap ezeket árja: »A Külkereskedelmi Hivatal Kecs­kemétnek tett ígérete gyorsan va­lósággá vált. A városházán, a tiszti orvosi hivatal termei alatt elterülő pincehelyiségekben készen áll a vi­déken létesített uj csirkekeltető állo­mások legelső példánya. Két kelte- . tőgépet állítottak be 18.000 pengő költséggel s december 1-én már meg is indul a teljes üzem. Az egyik gép 9000, a másik 1000 csirke keltetésére alkalmas, úgyhogy a jövő évtől kezdődően évi 120.000 csirke keltetésére lesz képes a nagy hiányt pótlió uj intézmény. Az állo­más működését Kabay István orszá- j gos felügyelő irányítja, magát a kel- i tetést -okleveles fceltetőmesíer vezeti. ; A kecskeméti baromfikeltetési köz- : pont ügyeinek intézésére bizottságot I szerveznek meg.« Hogy állunk a drágasággal ? Ezen a címen érdekes statisztika a nagy városok népének élelmiszer- jelent meg, amely szerint a mai tér- ‘ drágaság elleni panaszok több- ményárakkal kapcsolatosan túlzottak ' nyíre a termelői és a kereskedői, il­la panaszok. Drágaságról egyáltalán \ tetve a fogyasztói árak közötti nagy nem lehet beszélni, a terményárak többtetkülönbözetből folynak és hogy most kezdenek közeledni a normális ! ennél sokkal nehezebbé teszi az; éle- nivóhoz és jóval olcsóbbak, mint a : tét a textjli, bőr s általában a gyár­béke utolsó esztendejében, 1913-ban S ipar békebeliméi jóval magasabb ár- voltak. i í j szántje, tehát az ellen kell hangosab­Ehhez csak azt fűzzük hozzá, hogy ’ ban panaszkodni. ___________ - ; ' '■■■■ "» " 1 ■■ ............ i Nemcsak a pénztelenség az oka a ház- j építések állandó csökkenésének — 300 ezer lakóház 10 év alatt az országban: nyabb díj tétetekké’, minél több házat, imgatten épületet és ingóságot iparkodj jamafe a biztosítás körébe vonni. Sajnos, az utóbbi, tizesztendő aitaittt erősen csök- kenftett a, biztosított ingatlan és ingó' vagyon összege. Még 1927-be|n 12 mil­liárd értékű vagyoni volt tűz ellen biz­tosítva Magyarországon, 1933 végén alig emelkedett valamivel a biztosított va­gyon értéke, holott éppen etrre az időre esett a legtöbb uj építkezés. Az ország tűzbiztonságai szempontjából nagyon szomorú volna, ha a biztosítások: drága­sága miatt a tűzállóbb anyagból épült ingat’anok kimaradnának a biztosítások­ból. г : i HÁBORÚ — KELETAFRI KA 40 ezer emberrel rohamozza meg Harrart Graziani A keletafrika| háború eseményeiről a következő jelentéseket kaptuk : Graziani tábornok befejezte előkészü­leteit, hogy döntő csapást mérjen Harnarra és megsemmiisfrtse a- déli fronton felvonuló abesszin katonasá­got. Mintegy 40 ezer főnyi csapatot vont össze harcikocsikkál ás teher­gépkocsikkal, párhuzamos utakat épít­tetett Sássá Bane irányában, Gerlo- gubiban uj légii támpont épült, a Vebbe Sibe-ii folyó mellett felvonult haderő egyik oszlopa pedig elfog­lalta a kijelölt állást Nagyon köny- nyü harcikocsíkkal ellátott úgyneve­zett repü'őosztagok támadják meg az abesszin előőrsöket, amelyek meg sem kísérlik az ellenállást. Harrarban az a hir terjedt el kü­lönben, hogy a császár djidjígai re­pülőlátogatásának igazi célja az volt, hogy elnémítsa a török Vehíb pasa jés áz abesszin Naslbu tábornok kö­zött kitört nagyon súlyos személyi ellentéteket, amelyekbe az angol ka­tonai megfigyelők is beavatkoztak, hogy a hadsereget — legalább a déli hadszíntéren — az angol hivatalos személyiségek tanácsának megfelelő­ien vezessék. Lichtenstein herceg Afrikába utazott, hogy az abesszinek oldalán harcoljon Lichtenstein Ferdinánd herceg ősz- j ban. frák állampolgár, a lichtensteíni ural- j Starhemberg herceg mindent el. kodóberceg unokaöccse, Addisz Abe- . követett arra, hogy a herceget lé- bába utazott, hogy az abesszinek ! beszélje tervéről, ez azonban nem pildalán' részt vegyen a harcok- | sikerült. [ , i Leforrázta magái és életveszélyesen megsérült egy göböljárási kisleány Súlyos és megrendítő szerencsét­lenség történt az elmúlt napokban Gőböljáráson, az egyik ottani szőlő- kapás házában. Az eset áldozata Virág Anna nyolc éves kisleány Virág György szőlő- kapásnak gyermeke, aki édesanyjá­val) a konyhában játszadozott. Anyja éppen akkor mosott és a mosáshoz szükséges víz egy nagy fazékban a tűzhelyen forrt. A kisleány fázott és hogy megmelegedjen, egy kis sám­lira mászott fel és így melegítette a kezét. j 1 A kisleány melegedés közben vé­letlenül a fazekat megbillentette és | a forró, viz ráömlött, A kisleányt a forró viz borzalmas módon összeégette, az orvos, aki megvizsgálta, másodfokú égési sebe­ket konstatált testén. A súlyosan Sérült kisleányt azonnal gondos ke­zelés és ápolás alá vették é9 be- jszállitották a halasi kórháziba. Or­vosi megalapítás szerint állapota sú­lyos és életveszélyes, de azért fotó­nak benne, hogy fel fog épülni. A szerencsétlenség ügyében egyéb­ként megindult a vizsgálat annak megállapítására, hogy terhelje vala­kit felelősség. I i A hadifogoly megrázd drámája 678 Halason Az építkezések állandó megcsappa­násairól érkeznék hírek az egész or­szág területéről és ezt megérzik ép- pewugy az építkezések anyagával ke­reskedő üzletek, mint az épitőmun- Ikások, akiknek az egzisztenciáját tombolja le az épitkezések szünete­lése. Ugyanakkor meg kell állapi ta­nunk, hogy az államháztartásnak is kárára van ez a helyzet, mert jelen­tős adót jelentene az építkezés, még fezt az esetet sem hagyva figyelmen IfiVül, hogy az uj házak adómentes­séget élveznek. Egy most 'érkezett jelentés szerint Magyarországon az utóbbi tiz év falatt 300 ezer uj1 lakóház épült, Ugyanezen idő alatt pedig Halason 678 uj lakóház II ! I'M Az épitkezések körüli megállapitá- sok a következőképpen hangzanak: Az elmúlt ttaesztendöben több mint 300 ezer lakóház épült Magyarorszá­gon. A múlthoz viszonyítva ez is jelen­tős haladás. Tizéwe'.; ezelőtt az ország lakóházainak negyven százaléka deszká­val, zsindellyel, zsúppal, vagy náddal volt fedve. Ez az egyedied tény maga magyarázatot ad arra, hogy miért vált annyiszor városokat és községeket el­söprő veszedelemmé a tüzwész. Közeli féimiílió uj épület tűzbiztos fedél alá került. Az újakat mind igy, építették, a régieket pedig szintén cserig, patai, vágy egyéb tűzálló anyaggal fedték be. Ez az újjáépítés azonban távolról sem teljes biztonság a, tüzAtosaedietlejmmd] szembeni. Minél értékesebb és minél ál­landóbb épületekkel telik meg az ország, annál fokozottabb nemzeti érdek ennek a nemzett vagyonnak a biztonsága. A biztosítók kötelessége az ország tűzbiz­tonságának általános megszervezése, hogy egy agrárországbani e’keriiihetet- len tűzkárok minél szélesebb biztosított néprétegek révéin megtérülhessenek. Eh­hez azonban arra volna szüksége, hogy a biztosító társaságok sokkal alacso­18 évig orosz hadifogoly volt — hazajött, felesége elhagyta, bánatában visszatér Szibériába Ezek az alább következő sorok kütön-külön is egy-egy kfls életre­gény miniatűrjei, magyar fiú kegyet­len sorstragédiájia, akS hazajött, akit Idehaza idegen világ vett körül, a megálmodott meleg fészek helyett ri­deg kegyetlenség fogadta, bánat kezd­te gyötörni a magyar fiút, aki Szi­bériában 18 évet gyötört kereszt# és most újra szedi a sátorfáját, hogy induljon vísssza az orosz keletre, ahol úgy gondolja a vásárhelyi fiú, talán mégis melegebb otthonra talál', mint л haizai Tiszántúlon. Rövid életdrá­mája imte itt van néhány sor­bán: j ; 1 ; I ! j ■[ ! í ! Borsi Ernő géplakatos^ 29 éves korában vonult be Hódmezővásár­helyről katonának a világháború első évében és rövidesen orosz fogságba került. Bejárta egész Szibériát és Kínát és a nagy orosz pusztaságban eltűnt. Most azonban 21 évi távoliét után, rengeteg viszontagság és élet- veszedelem közben váratlanul haza­tért Vásárhelyre, de régi lakásán is­meretlen emberek fogadták. Felke­reste egy régi barátját, Várady Lajos géplakatosmestert és tőle kérdezős­ködött felesége után. Se az ismerő­sök, se a hatóságok nem 'tudtak semmit az asszonyról, de Bórái azt nagynehezen megállapította, hogy az asszony testvérei Orosházára, majd Debrecenbe költöztek. Ott meg is ta­lálta feleségét, aki időközben újra férjhezment, mert a háború befeje­zése után Borsit holttá nyilvánították. Szegény Borsi Ernő kétségbeesve ment vissza Vásárhelyre és elhatál- rozta, hogy amint teheti, visszatér Szi bériába , i ; I I í i ; i Ы

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom