Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-30 / 9. szám
KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 50 RÉSZTVETTŰNK AZ ÖRDÖGŰZŐK SZEKTÁJÁNAK HÁTBORZONGATÓ SZERTARTÁSÁN Éneklés, sikoltások és Juhászkampős- boííal való verekedés a furcsa szertartás gyakorlásában Fülöpszáilási tudósítónktól: Fehér hótaikaró alatt pihen a végtelen kunsági róna. Ember, állat betakarodott téli szállására. Nem talál már legelőt a ridegmarha, meg a bürge nyáj. Üresek «a karámok és a szárnyékok. A kutgém elhagyottan nyikorog a süvitő, januári szélben. Téli időben nem szivesen mozdul ki a puszta' magyar. Nagy dolognak kellett történni, hogy az ösz- haju Bálint Gergely telkes gázda, régi ismerősöm felkeresett Fülöpszállá- son. — Tekintetös ur — nyitott be Bálint bácsi — begyüt te m magáéit, mert most olyat láthat, aminek még hírét sem hallotta. Gyüjjék ki a tekintetös ur a tanyára, mifelénk arra megbolondult az egész világ! A nyakamba akasztotta Bá int bácsi a hatalmas vendégsubát és félnapi kocogás után megérkeztünk téli szállására. Ez a téli szállás amolyan ideiglenes szükségépület, szoba- féle is van benne. Az egyik sarokban, a nyitott kémény alatt bográcsban pirult már a »handabasa«, ami olyan ebéd-vacsoraféle, a pusztaiak mindennapi • eledele. Az öreg gazda először is a bürgéket nézte meg a színben, az apróbárányokat. Most ellenek ugyanis az anyabürgék. Megrakta a rácsokat illatos szénával, meg jófajta abrakkal. Éjfél felé járhatott az idő, amikor be,parancsolta Bálint Gergely a bojtárját, akire ribizta a bürgék felügyeletét. — Most aztán möhetünk, tekpate- tös ur — mondotta — de csak gyalogosan. A koromsötétben az öreg gazda vette pontosan az irányt. Másfél órája mehettünk, amikor pirosló tanyaablak világított bele az éjszakába. — ídegyüttünk — figyelmeztetted az öreg és juhászbotját jól marokra fogta. Az ablíalk előtt megállóit., A szobában tázenöt-husz férfi és nő szorongott. Áhitatos arccal énen keltek. Most lépések neszét hallottuk és mi szorosan a fal mellé lat- pultunk. Egy fiatal juhászlegény lepett be a szobába és egyszerre elhalt az énekszó. A bentlévök felugráltak és irgalmatlan kiáltozások között a legényre rontottak! Ütötték, veríték ököllel, ahol csak érték és ez a csata hossza percekig tartott. Odakint már azt hittük, agyonverik a legényt — amikor újra áhitatos énekbe kezdtek. Most mi is beléptünk a szobáiba, de reánk rontottak és egy hatalmas ütés már majdnem a földre terített, amikor Bálint bátyám kezében megsuhant a pásztorbot: — Elég lögyön, mert baj lösz! Elcsendesült minden. Majd kérésemre elmondották, hogy mi történik itten: — Az Ur Jézus alázatos szolgái dicsérjük az Urat — hangzott a válasz. Megtisztítjuk a lelkünket az ördögtől! Addig senki sem lehet tiszta, amíg sanyargatással, veréssel ki nem űzik belőle a sátánt! És máris tovább folytatódott a .»szertartás«, íelhang- zott az ének: »Uram Jézus, szent Királyunk Szabadíts meg a Sátántól, Minden nagy bajunktól!« Amikor az ördög nevét kiejtették, mindenki bűnbánóan verte a mellét. Ennek a szektának Szabadszállás, Fülöpszáilás és Dunavecse határában százával vannák követői. Vallásos rajongók ezek az önsanyargatók, és amikor elbúcsúztam tőlük, Bálint Gergely így szólott hozzám: — Nincs helyén az eszük, annyi bizonyos! TORTERELEM PIZSAMÁBAN Az utolsó jász-király csodálatos élete Mikor Szarokon eltemették az öreg Sipos Orbánt: mintha a magyar ország- gyűlést temették volna ő vele, aki, mint legfiatalabb képviselő ott volt 1866-ban a szabadságharc utáni parlamentarizmus születésénél és mint legöregebb 1918- ban annak megha ásómál... Ez már maga kész életregény és jódarab történetin, pedig e- regénynek nem érdektelenek fejezetei sem. ■ Gyönyörű száj!, délceg ember volt Sipos Orbán, még 92 éves korában is egy fejjel magadott ki az átlagemberek közűi. Ahogy végigsétált Szolnok uecáin. ez a fejede'em alakú, galambősz atléta, akinek egyeben szál haja sem hiányzott, tekintet© tüzes, fiatalos volt, mint a Barabás Mik ós-me!szeteken az elmúlt kor patriótáié és olyan egyenesen, feszesen iépet.t, mint egy porosz gárdista — a város kicsije-nagyja mélyen kapta te ka'apját. — A jász-király — suttogták olyan babonás tiszte edel, ami már nem is neki, hanem annak a legendás kornak szóit, amelyet elevenen testesített meg ő — az utolsó mohikán — akinek halálával meg tehet fordítani a címert a boldog Magyarország « generációja kriptáján, amelynek nemzetsége a múlt század e'eji hazafiasság talajából gyökerezett, a szabadságharc a!art terebélyesedett ki, hogy lassan elhutesa utolsó levelét is, megodvasodjon, elkorhadjon,. Sipos Orbán is gyerekfőveil hon'.'é,- doskodta át a szabadságharcot, annak ieveretése után Wenckheim grófnál, a későbbi minisztere'nőknél nevelőskö- dött, tanári diplomát szerzett, azután szülővárosa — Jászberény — főjegyző;© lőtt s végül ügyvédi és mérnöki diplomát is szerzett, dipromái gyüjteményé- I hez 1866-ban pedig Apponyi későbbi kerülete — Jászberény — küldte az első képviselőházba a huszonhat éves Sípos Orbánt. Mint afféle tüzes ifjú, nem eléghette ki az öreg Andrássy, Deák Ferenc, hanem Tisza Rámán oldalán vere- kedíe végig azt az ellenzéki harcot, ahol Jókai, Podmanitzky, Csemátony voltak a közlegények. Közben átruccant a közigazgatáshoz, ő volt az utolsó jászkun alkapitány s ő tett az akkor szervezett Jász-Nagy. Kun-Szo nok megye első alispánja. Itt sem volt maradása és Bihar tanfelügyelője tett. Tisza nagyobb, komolyabb, súlyosabb hivatásnak szánta a tanfeügyelőséget, mint amilyenné azt áz a szedem tette, amelyik még ma. sem emancipálta a kultúrát A híres Oláh Gyula volt ebben, az állásban elődje, akinek azért keltett lemondaná, mert amikor vasúton az ország első oügarhiája a másodosztályú szakaszába ültette inasát, akkor Oláh, kiszállott és részeg, pálinkagőzös polgároknak váltott I. osztályú jegyet és beültette ezeket revánsképpen a dúsgazdag, gőgös főur fükéjébe. Rettenetes állapotban volt akkor még Bihar kultúrája. Voltak tanítók, akik irni-oivasni sem tudtak, egész járások, ahová kiszolgált altiszteket neveztek ki tanítóknak és Vaskóh, Be'ényes vagy Rézbánya környékén — az első tanfelügyelői vizitkor — ötven községben nem akadt egy ember sem, aki tudta volna, hogy milyen országhoz tartozik és hogy hívják a királyt. A bihari havasok közt pedig akárhányszor csak akkor tudták meg, hogy egy-egy falut ©'pusztított a lepra, amikor a csendőrfedeze ttel utazó hivatalos expedíció sem adófizetőt, s©m katonakötetes legényt nem talált ott. Bizony, nehéz volt egy kis kultúrát behozni ebbe a Pafagóniába. Rettenetes küzdőméi voltak itt Sipos Orbánnak, aki öreg korára ismét ügyvéd tett, elhalt vejének — Kerekes Gézának, — az ország egyik legkiválóbb kriminaiis- tájának irodáját veti© át Szolnokon, hogy az utolsó képviselőházban, mint Szolnok függetlenségi kép vise'ője, jelen tegyen az e földelésnél is. Legendás híre, tekintélye volt az egész Jászságon, aho’ jász-királynak, Orbán apánknak hívta: mindenki az utorsó jászkun alkapitányt, aki név szerint ismert minden jász csa'ádot és aki valóságos pátriárkája vort e vidéknek. Apponyi minden jászberényi beszámolójára elment a jász kiráy, aki öcsém uramnak nevezte Apponyit s amikor egyszer késett, Apponyi nem engedte megnyitni a nép gyű ést. — Amig Orbán nincs itt, nem lehet érvényes jász gyű és. Az utóbbi időben visszavonul, a szolnoki müvésztetep piktorait-■- gyűjtötte csak gyakran maga köré, e olvasott minden uj könyvet, elismerte Adyt, akkor még az ő koráoe i emberek máglyára küldték. KitencvCnkétáves korában modernebb, az uj idők uj szellemét, megértőbb, — fiatalabb volt, mint. a mai koravének. .... A HALASI ANYAKÖNYVI HIVATAL LEGÉRDEKESEBB JELENTKEZŐI Ш Szerelemre lobbant egy 81 éves halasi asszony - vőlegény 24 éves Jókai Mór örökszép regényének dme jut eszünkbe az »Öreg ember nem vénember«, amikor megírjuk itt, hogy bizony az öregasszony sem vénasszony ám, a szivek kiszámilí- hatatlanok, az u,tak tekervényesek, sohase lehet igazán tudni, mi lappang a hamu, alatt, a kis parázs valahogy lángot kap, fellobban és égni kezd, mégha 81 éves is a kis katlan, ahol a szivet hordozzák. így esett meg Halason is a napokban ez a szerelmi fortélyosság, egész érdekes, regénybeillő fejezetrésze, hogy a szokatlanul öreg asz- szony és a szokatlanul fiatal vőlegényférfi az anyakönyvben bejegyeztették magukat házasságkötésre. Hivatkozik a furcsán érdekes pár holmi földtulajdonra is, mint okra, érdeket emlegetnek, de hiába, csak szerelem van itt a kréta körűi'. Ruskó Verona 81 éves hajadon és Nagy Lázár 24 éves béreslegény állottak az anyakönyvvezető elé és előadták, hogy házasságot akarnak kötni. Az anyakönyvvezető a szokatlan korkülönbségre való tekintettel kérdést intézett a felekhez, hogy mi indítottá őket elhatározásukra. A völegényjelölt pironkodva, de őszintén jelentette ki: — Hát nem éppen a nagy szerelem miatt, die beszéljen a Verőn! És a pártától megválni készülő, összetöpörödlt menyasszonyjelöt beszélt is szaporán: * ■--- ■ L — Tetszik tudni, anyakönyvvezetö ur, az a mi szándékunknak a sorja, hogy a Lázár gyerek már tíz éve becsülettel szolgál nálam. Van egy kis vagyonkám 17 hold földdel; MU ért ikerüljön halálom után a birtok ebek harmincadj ára? Inkább legyen a hites uramé, a Lázáré! :. L Az anyakönyvvezetö megmagyat- rázta a házasulandó párnak, hogy emiatt nem okvetlenül szükséges házasságot kötniök, mert Ruskó Verona közjegyző előtt házasság néfküí is Nagy Lázárra testálhatja a vagyonát; gondolják meg hát a dólgot. — Már meggondoltuk! — suttogta szemérmesen a meny asszony jelölt, mire az anyakönyvvezetö tudomásul vette a bejelentést és annak rendje- módja szerint meghirdeti a házasságot. HALASI GAZDASÁGI BANK RT. a PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK leányintézete Alapítva: 1897-ben Betéteket a legjobban gyiimötcsöztetjük és felmondás nélkül bármikor visszafizetjük. Folyósítunk kölcsönöket gazdáknak, kereskedőknek, iparosoknak. Foglalkozunk a banküzlet minden ágival
