Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-10-02 / 79. szám

október 2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE A VÉRBENFÜRDÖ HATALMAS CÁRI VILÁGBIRODALOM MEGRÁZÓ VILÁGDRÁMÁJA A cárok uralma — a cárok pusztulása I. Sándor cár a szabadság rajongója volt. így nevetek. Nevelője egy La- harpe nevű svájci volt, aki Rousseau elvei alapján irányította Nagy Kata.’lin unokájának, a végtelen orosz birodalom jövendő urának nevelését és aki, a szen- zibilis gyermeket ábrándos, könnyen meghatódó, jószivii és érző emberré formálta. Ez a nevelés súlyos kon­fliktusokba sodorta a trónörököst, ami­kor fél őrült, durva és erőszakos apja, I. Pál került a trónra, aki már azért is gyűlölte a fiát, mért az anyja Nagy Ka­talin szerette és akit anyjának halála után úgy amint üldözte anyja régi ke- gyenceit, igyekezett megkeseríteni a sa­ját fia ételét is. Tudotue Sándor cár apja meggyilkolási ter­véről ? Még ma is megoldatlan rejtély az a kérdés hogy Sándor trónörökös mennyit tudott arról az összeesküvés­ről, amely a trónra juttatta és mennyi­ben volt része apjának halálában, aki, egy paio iaforradatomnák esett áldozatul és akit közvet.en környezete Szubov gróf, Pahen gróf és Bennigsen gróf gyilkolt meg. Annyi bizonyos csupán, hogy a három cárgyilkos I. Sándor cár uralkodásának első esztendeiben az orosz udvar legfontosabb méltóságait töltötte be és a cár valósággal füg­gött az éré yfis, nagystílű Pahlentőí. Már az első esztendősben meglátszott az, hogy Roussean elvei szerint nevel­ték a cárt aki mindenkiépen igyekezett a jobbágyság nyomorúságán enyhíteni s egyik igén jejemző ukáza, me yrö- bizonyosan tudják azt, hogy személyi kívánsága volt, megtiltotta azt, hogy az eladásra szánt jobbágyakat, mint a mar­hát, hajtsák fel és megtiltotta azt, hogy az Isten képére teremtett embrt úgy hirdessék, mint az e.adó álatot. I. Sán­dor cár egész komolyan foglalkozott a jobbágyfe.szabaditás gondolatával, de ezt a tervét nem valósíthatta meg, mert állandóan beleütközött az orosz életbe, a korrupcióba, a megszervezett bürok­rácia elenáJiásába és nem bírta leküz­deni a .egnagyobb akadályt, az orosz mb ágy szörnyű elmaradottságát és szinte á lati tudatlanságát. A jobb ágy - fe.szabaditást valamennyire mégis meg­csinálta a három balti tartományban, ameyrtek jobbágysága magasabb nívón állott; mint az orosz kormányzóságok­ban élő nyomorúságos tömegek, sza­baddá tette a jobbágyokat és ezzel megvetette a ba ti tartományok gyors fejlődésének alapját. I. Sándor cár éledének nagy tragé­diája az volt, hogy akármennyire is igyekezett Oroszországot távoitartani a háborús konfliktustól, hogy a be-ső re­formterveket megvalósíthassa, a fran­cia nagy forradalom után következő események, a napóleoni hódítások mégis telesodorták a nagy európai harcokba. Ingadozó és személyi impressziókra haj­lamos jel eme ezekben a harcokban ál­landó veszedelme vö t az orosz poli­tikának. I. Sándort fiatalkori barátság fűzte a porosz királyhoz és ez az ideális barátság nagyon sok áldozatot követeit Oroszországtól, amikor pedig a cár Na­poleon lenyűgöző egyéniségének hatása alá került. Oroszország po itikája örö­kös meg.epetések kiinduló pontja Lett. A cár valósággal rajongott Napóleonért és ez a NapoJ&on egészen különös hely­zetet teremtett, mert a cár nem egy­szer felborította az orosz diplomaták­nak terveit és nem egyszer áldozta fel azokat a nagy eredményeket, amelyek­kel az orosz hadsereget vérrel vásá- ío-tók meg. A cár ingadozása kihatott az egész orosz társadalomra. Az arisztok­rácia mindenben utánozta a cárt, egy­szer franciabarát volt, másszor angol- barát s a belső reformtervek ebben a folytonos ide-oda táncolásban, a kü­lönböző célokért folytatott háborúkban lassan elkallódtak és a nagy remény­ségeket, amelyekkel az orosz intelligen­cia a cár reformterveit figyelte, nagy keserűség váltotta fel, a csalódásnaK. és kiábrándultságnak keserűsége. Az OJTOaZ udvar a öla~ badsag poroszlója lesz — a jogok után való vágyakozás a legna­gyobb bűn Napoleon téli hadjárata után I. Sán­dor cár a fe.szabadító szerepében ákt a világ elé. Romantikus ©képzetese az voit, nogy uj Szent György lovagként nnsgszacaditja Európát a zsarnokság sárKányáiói és kiáltványt bocsájtott ka. Európa népeihez, umeiyoSn alkotmányt, szaoadságot ígért azoknak a népeknek, ame.yek csatlakoznak azokhoz a hatai- maknoz, ame.yek szét akarják törni a napo.eoni igát. Metternich soha nem bocsátotta meg I. Sándor cárnak ezt a kiáltványt és az olaszországi forradal­mi hangiratért a cárt okolta, akit fan­tasztának tartott. Az orosz car a bécsi kongresszuson Európa urának és Europa felszabadítójának szerepét játszotta meg. Ezen a csodáatos kongresszuson nem is tánco.tak olyan sokat, mint ahogy az egykorú memoárok szerint gondouu te­hetne és az örökös muatsagok között igen fontos tanácskozások vouak, ame­lyek hosszú időre megszabták Európa politikai irányait és amelyek hosszú időre e.temsttek Oroszországban min­den reiormot. Az orosz cár kezdemé­nyezésére a akuít meg a szent szövet­ség, ame.ynek valami yen misztikus val­lási elgondolás vo-it az alapja, mert eb­ben az ídőoen a cár már te.jc.sen a ra­jongó Früdener asszony hatása alatt ártott és szentül hitte, hogy isteni kül­detése az, hogy a fennálló rendet bizto­sítsa EurópáDan. A szentszövetség tra­gikus tagadása vo.t mindennek, am.t a cár híres kiá.tványáoan igéit és I. Sándor car, aki Rousseau tanításain neve.kedeit, aki talán az apja ha.áia miatti bűntudatot akarta elaltatni azzal, hogy szaoad éet leié akarta elvezetni a szörnyű rabságban sínylődő orosz jobbágyságot. Európa valamennyi né­pének rabiartója lett és Oroszország az ó uralkodása alatt lett e őször az &u- ; rópai szabadságnak poroszlója. A szent- szövetség abttzo.utizmu-a, amely egész Közép-Európát nagy börtönné változ­tatta, Oroszországban természetesen a végsőkig növekedett és tehe.ettenné tett minden megmozdulást. Már a szabad­ság utáni vágyakozás is bűn volt és egymás után dobatták ki az ál ami hiva- la.okbói1 azokat az orosz tudósokat, akik a cár munkatársai vottak a jobbágyíet1- szabaditási tervek elkészítésében, mert az a zsarnoki triumvirátus, amely I. Sándor cár idejében Oroszország ügyeit intézte, különös erővel üldözte azokat az orosz hazafiakat, akik a cár segítsé­gével anarták Oroszországot a szabad­ság felé elvezetni. I Minden gyűlölet közép­pontja a car Az orosz szabadságvágy az orosz na­cionalizmusra támaszkodott. A török el­nyomatás a jatt szenvedő szláv testvérek j segítsége válási és nacionáis feladat- . nak látszott és mindaddig, amíg I. Sán­dor cár nem. fordult el teljesen a sza- i badság gondo atától, titkos segítésben j és támogatásban részesültek azok a j nagy orosz hazafiak, akik minden erő- j vei támogatták a görög szabadságmoz- i galmat. A görög szabadságmozgalom j vezérei ép úgy menedéket találtak Oroszországban, mint a román nemzeti | szabadságharcnak üldözöttjei és a cári uralom az üldözött balkáni népek védet- j mezőjének látszott. A szentszövetség gondolatával azonban nem volt össze- i egyeztethető a szabadság után törekvő népek támogatása, mert a török szultán ! legitim uralkodó volt és a szabadság- j vágy a legitimitás elleni harc. Orosz- j ország cserbenhagyta az üldözött bal1- j káni sz’áv népeket és az Drosz kormány- ; zat minden eszközzel üldözte azokat az oroszokat, akik segíteni akartak faji rokonság és a közös vá lás révén az Oroszországhoz tartozó balkáni keresz­tény népeknek. Ez volt az utolsó nagy csalódás, az utolsó keserű kiábrándulás, amellyel az orosz intelligenciát I. Sán­dor cár megbántotta és igy minden gyűlölet a cár elten fordult. Az elégedetlen tisztikar folytonosan titokzatos merényleteken töri a fejét A cári udvar a miszticizmus és az üres pompázó mu'atozás között hányó­dott. A kormányzás ügyeit a cár telje­sen rábízta a zsarnoki bürokráciára, a katonaság tesp©dt békében rozsdásodott és jobbágyié szabadi tásról ép úgy n©m volt szabad beszélni, mint ahogy n©m volt szabad arról beszélni, hogy a len­gyeleket, akiknek I. Sándor cár teljes szabadságot Ígért, minden erővel el­nyomták. A legjel emzőbb ta'án az, hogy I. Sándor cár volt az, aki a legszigo­rúbb cenzúrát lépteite életbe Oroszor­szágban és elkoboztatta azokat a köny­veket, amelyek fiatal korában szinte szent olvasmányai voltak. Gyűlölték, sokkal jobban gyűlölték, mint ahogy az­előtt szerették és mivel csiíogó külső­ségek egyénisége rajongást és hódola­tot akart, a gyűlölet, a népszerű fensé­get nem tudta elviselni. Keserű és ki- ábrándu t ember lett belője, aki minden- | ben csa ódoít, aki cálta'annak és érte’- metlennek látta az életét és tudta azt, hogy állandó veszedelemben forog. Egyik összeesküvési tervet a másik után, fedezték fel. A harmadik ügyosztály pontos jeentéseket szerzett azokról1 a forradalmi mozgalmakról, amelyek kü­lönösen az ázsiai orosz hadseregben terjedtek el és a cár pontos informá­ciókat kapott arról a merénylettervről, amelyet a tisztek készítettek elő és amelynek az volt az elgondolása, hogy a cárt egy nagy gyakorlat afatt meggyé- kolják és kikiáltják a köztársaságot. Mindenesetre I. Sándor cár me'latt szól az, hogy nem engedte meg az össze­esküvők üldözését és megelégedett az­zal, hogy a legjobban kompromittált tiszteket távo’i gamizonokba helyezzék át. Nem volt bosszúálló és bátor ember volt, aki bizonyos fatalizmussal vál­lalta annak a veszedelemnek a koc­kázatát, amely a feje felett Jebegott. Talán maga is “érezte, hogy az összees­küvők, akik azért fordultak ellene, mert csalódtak benn®, kevésbé bűnösek, mint ő, aki ezt a csalódást okozta. Legalább igy keT gondo'ni, ha tudjuk azt, hogy a nemsikerült összeesküvés leleplezése után a nár egész komolyan foglalko­zott azzal a tervvel, hogy lemond és eltűnik a végfalén Oroszországban. Fá­radt volt és pihenni akart, beteg is volt, ezerfé'e családi baj is kinozta, magán- étele ép olyan szerencséi én volt, mint a politikai munkája. Betegen, fáradtan ment a Krimi félszigetté, hogy meg­pihenjen és Taganrogban pár nap alatt végzett vele az a- iáz, amely tízezrével gyilkolta meg azokat a szerencsétlen orosz ko’onista katonákat, akiket a cári akarat küldött oda. Az orosz fantázia örök legendája : Sándor cár száműzetésben végezte életét Halála után legendás alak lett I. Sán­dor cár. Az orosz nép nem hitte el, hogy a cár, aki valamikor szabadsá­got akart adni a népének, meghalt és a legenda azt mondotta, hogy a zsar­nokság bürokráciája elrejtette a cárt, nehogy mégis megva’ósithassa reforrn- tervejt. Azt mondották, hogy üres ko­porsót temettek el és a cár valahol a végtelen orosz puszta mélyén mint re­mete él, hogy imádságban gyűjtsön erőt ahhoz, hogy mégis fe'szabadithassa az orosz népet. Ez a legenda és egész különös dolog, a szovjet felbontotta I .Sándor cár koporsóját és ez a, ko­porsó üres volt. Valami magja mégis volt a legendának és úgy, amint I. Sán­dor cár egész étele ködös bizonytalan­ságba vész el, a halá ét is a titokzatos­ság köde borítja. (Folytatjuk). Baranyi László esperes-plébános temette Varga Mihály majsai apátplébánost ünnepség helyett gyásznapja volt a vasárnap К skunmajsának. A köz­ség lakói tá:sadalmi és felekezeti különbség nélkül Vargha Mihá'y pá­pai kanna ás, apá plébános arany mi­séjének ünneplésére készüllek. Az ünnepély azonban elmaradt, mert a közszeretetten áló főpap 24 órával aranymiséje előtt hirtelen meghat ti. Vargha Mihály apátplébános 25 évvel ezelőtt ve. te ál a kiskunmajsai római katolikus plébánia vezetését. A 'község életében nagy szerepet játszó lelkipásztor a szegények, el­esettek gyámolitója volt. Mindig tá- voL.artolta magát a szélsőségektől. Hívei érdekében hatalmas munkát végzett állandóan fáradhatatlanul. Szerény munkában teltek napjai és csak régi ismerősei tudták, hogy a 73 éves főpap vasárnap érkezett vol­na el pappászentelése ötvenedik év­fordulójához. A pápai kamarás csend­ben akarta megtartani aranymiséjét, de hívei éppen úgy, mint a község és a környék más valiásu lakói, me­leg ünneplésben kívánták részesíteni a nevezetes napon. A köztiszteletben és közszeretetben álló majsai apótplébánost keddien reg­gel helyezték örök nyugalomra. A templomban a gyászmisét 'Kovács Sándor kecskeméti apátplébáno®, kunsági főasperes celebrálta, ugyan­csak ő végezte a besztentelési szer­tartást és mondta a búcsúbeszédet is. A templomi bucsufunkciók után a temetési szertartást Bananyi László esperes-plébános yaz elhunyt apát­ól ébános (egykori kedves kisdiákja végezte. A temetésen Halasról is so­kan vettek részt, köztük az egy- háztanács körülbelül negyven tagja. Wanylska ajánlja rinden háztartásba a villamos készülékek használatát. órai fogyasztása 3.6 fillér я я 4-8 я к 9 я я • У> Áramdij 36 fillér, beszerelésük díjtalan. Kedvező íizetési feltételek. Vasaló ’ 4 Forraló „ Főzőlap „

Next

/
Oldalképek
Tartalom