Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-02 / 79. szám
október 2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE A VÉRBENFÜRDÖ HATALMAS CÁRI VILÁGBIRODALOM MEGRÁZÓ VILÁGDRÁMÁJA A cárok uralma — a cárok pusztulása I. Sándor cár a szabadság rajongója volt. így nevetek. Nevelője egy La- harpe nevű svájci volt, aki Rousseau elvei alapján irányította Nagy Kata.’lin unokájának, a végtelen orosz birodalom jövendő urának nevelését és aki, a szen- zibilis gyermeket ábrándos, könnyen meghatódó, jószivii és érző emberré formálta. Ez a nevelés súlyos konfliktusokba sodorta a trónörököst, amikor fél őrült, durva és erőszakos apja, I. Pál került a trónra, aki már azért is gyűlölte a fiát, mért az anyja Nagy Katalin szerette és akit anyjának halála után úgy amint üldözte anyja régi ke- gyenceit, igyekezett megkeseríteni a saját fia ételét is. Tudotue Sándor cár apja meggyilkolási tervéről ? Még ma is megoldatlan rejtély az a kérdés hogy Sándor trónörökös mennyit tudott arról az összeesküvésről, amely a trónra juttatta és mennyiben volt része apjának halálában, aki, egy paio iaforradatomnák esett áldozatul és akit közvet.en környezete Szubov gróf, Pahen gróf és Bennigsen gróf gyilkolt meg. Annyi bizonyos csupán, hogy a három cárgyilkos I. Sándor cár uralkodásának első esztendeiben az orosz udvar legfontosabb méltóságait töltötte be és a cár valósággal függött az éré yfis, nagystílű Pahlentőí. Már az első esztendősben meglátszott az, hogy Roussean elvei szerint nevelték a cárt aki mindenkiépen igyekezett a jobbágyság nyomorúságán enyhíteni s egyik igén jejemző ukáza, me yrö- bizonyosan tudják azt, hogy személyi kívánsága volt, megtiltotta azt, hogy az eladásra szánt jobbágyakat, mint a marhát, hajtsák fel és megtiltotta azt, hogy az Isten képére teremtett embrt úgy hirdessék, mint az e.adó álatot. I. Sándor cár egész komolyan foglalkozott a jobbágyfe.szabaditás gondolatával, de ezt a tervét nem valósíthatta meg, mert állandóan beleütközött az orosz életbe, a korrupcióba, a megszervezett bürokrácia elenáJiásába és nem bírta leküzdeni a .egnagyobb akadályt, az orosz mb ágy szörnyű elmaradottságát és szinte á lati tudatlanságát. A jobb ágy - fe.szabaditást valamennyire mégis megcsinálta a három balti tartományban, ameyrtek jobbágysága magasabb nívón állott; mint az orosz kormányzóságokban élő nyomorúságos tömegek, szabaddá tette a jobbágyokat és ezzel megvetette a ba ti tartományok gyors fejlődésének alapját. I. Sándor cár éledének nagy tragédiája az volt, hogy akármennyire is igyekezett Oroszországot távoitartani a háborús konfliktustól, hogy a be-ső reformterveket megvalósíthassa, a francia nagy forradalom után következő események, a napóleoni hódítások mégis telesodorták a nagy európai harcokba. Ingadozó és személyi impressziókra hajlamos jel eme ezekben a harcokban állandó veszedelme vö t az orosz politikának. I. Sándort fiatalkori barátság fűzte a porosz királyhoz és ez az ideális barátság nagyon sok áldozatot követeit Oroszországtól, amikor pedig a cár Napoleon lenyűgöző egyéniségének hatása alá került. Oroszország po itikája örökös meg.epetések kiinduló pontja Lett. A cár valósággal rajongott Napóleonért és ez a NapoJ&on egészen különös helyzetet teremtett, mert a cár nem egyszer felborította az orosz diplomatáknak terveit és nem egyszer áldozta fel azokat a nagy eredményeket, amelyekkel az orosz hadsereget vérrel vásá- ío-tók meg. A cár ingadozása kihatott az egész orosz társadalomra. Az arisztokrácia mindenben utánozta a cárt, egyszer franciabarát volt, másszor angol- barát s a belső reformtervek ebben a folytonos ide-oda táncolásban, a különböző célokért folytatott háborúkban lassan elkallódtak és a nagy reménységeket, amelyekkel az orosz intelligencia a cár reformterveit figyelte, nagy keserűség váltotta fel, a csalódásnaK. és kiábrándultságnak keserűsége. Az OJTOaZ udvar a öla~ badsag poroszlója lesz — a jogok után való vágyakozás a legnagyobb bűn Napoleon téli hadjárata után I. Sándor cár a fe.szabadító szerepében ákt a világ elé. Romantikus ©képzetese az voit, nogy uj Szent György lovagként nnsgszacaditja Európát a zsarnokság sárKányáiói és kiáltványt bocsájtott ka. Európa népeihez, umeiyoSn alkotmányt, szaoadságot ígért azoknak a népeknek, ame.yek csatlakoznak azokhoz a hatai- maknoz, ame.yek szét akarják törni a napo.eoni igát. Metternich soha nem bocsátotta meg I. Sándor cárnak ezt a kiáltványt és az olaszországi forradalmi hangiratért a cárt okolta, akit fantasztának tartott. Az orosz car a bécsi kongresszuson Európa urának és Europa felszabadítójának szerepét játszotta meg. Ezen a csodáatos kongresszuson nem is tánco.tak olyan sokat, mint ahogy az egykorú memoárok szerint gondouu tehetne és az örökös muatsagok között igen fontos tanácskozások vouak, amelyek hosszú időre megszabták Európa politikai irányait és amelyek hosszú időre e.temsttek Oroszországban minden reiormot. Az orosz cár kezdeményezésére a akuít meg a szent szövetség, ame.ynek valami yen misztikus vallási elgondolás vo-it az alapja, mert ebben az ídőoen a cár már te.jc.sen a rajongó Früdener asszony hatása alatt ártott és szentül hitte, hogy isteni küldetése az, hogy a fennálló rendet biztosítsa EurópáDan. A szentszövetség tragikus tagadása vo.t mindennek, am.t a cár híres kiá.tványáoan igéit és I. Sándor car, aki Rousseau tanításain neve.kedeit, aki talán az apja ha.áia miatti bűntudatot akarta elaltatni azzal, hogy szaoad éet leié akarta elvezetni a szörnyű rabságban sínylődő orosz jobbágyságot. Európa valamennyi népének rabiartója lett és Oroszország az ó uralkodása alatt lett e őször az &u- ; rópai szabadságnak poroszlója. A szent- szövetség abttzo.utizmu-a, amely egész Közép-Európát nagy börtönné változtatta, Oroszországban természetesen a végsőkig növekedett és tehe.ettenné tett minden megmozdulást. Már a szabadság utáni vágyakozás is bűn volt és egymás után dobatták ki az ál ami hiva- la.okbói1 azokat az orosz tudósokat, akik a cár munkatársai vottak a jobbágyíet1- szabaditási tervek elkészítésében, mert az a zsarnoki triumvirátus, amely I. Sándor cár idejében Oroszország ügyeit intézte, különös erővel üldözte azokat az orosz hazafiakat, akik a cár segítségével anarták Oroszországot a szabadság felé elvezetni. I Minden gyűlölet középpontja a car Az orosz szabadságvágy az orosz nacionalizmusra támaszkodott. A török elnyomatás a jatt szenvedő szláv testvérek j segítsége válási és nacionáis feladat- . nak látszott és mindaddig, amíg I. Sándor cár nem. fordult el teljesen a sza- i badság gondo atától, titkos segítésben j és támogatásban részesültek azok a j nagy orosz hazafiak, akik minden erő- j vei támogatták a görög szabadságmoz- i galmat. A görög szabadságmozgalom j vezérei ép úgy menedéket találtak Oroszországban, mint a román nemzeti | szabadságharcnak üldözöttjei és a cári uralom az üldözött balkáni népek védet- j mezőjének látszott. A szentszövetség gondolatával azonban nem volt össze- i egyeztethető a szabadság után törekvő népek támogatása, mert a török szultán ! legitim uralkodó volt és a szabadság- j vágy a legitimitás elleni harc. Orosz- j ország cserbenhagyta az üldözött bal1- j káni sz’áv népeket és az Drosz kormány- ; zat minden eszközzel üldözte azokat az oroszokat, akik segíteni akartak faji rokonság és a közös vá lás révén az Oroszországhoz tartozó balkáni keresztény népeknek. Ez volt az utolsó nagy csalódás, az utolsó keserű kiábrándulás, amellyel az orosz intelligenciát I. Sándor cár megbántotta és igy minden gyűlölet a cár elten fordult. Az elégedetlen tisztikar folytonosan titokzatos merényleteken töri a fejét A cári udvar a miszticizmus és az üres pompázó mu'atozás között hányódott. A kormányzás ügyeit a cár teljesen rábízta a zsarnoki bürokráciára, a katonaság tesp©dt békében rozsdásodott és jobbágyié szabadi tásról ép úgy n©m volt szabad beszélni, mint ahogy n©m volt szabad arról beszélni, hogy a lengyeleket, akiknek I. Sándor cár teljes szabadságot Ígért, minden erővel elnyomták. A legjel emzőbb ta'án az, hogy I. Sándor cár volt az, aki a legszigorúbb cenzúrát lépteite életbe Oroszországban és elkoboztatta azokat a könyveket, amelyek fiatal korában szinte szent olvasmányai voltak. Gyűlölték, sokkal jobban gyűlölték, mint ahogy azelőtt szerették és mivel csiíogó külsőségek egyénisége rajongást és hódolatot akart, a gyűlölet, a népszerű fenséget nem tudta elviselni. Keserű és ki- ábrándu t ember lett belője, aki minden- | ben csa ódoít, aki cálta'annak és érte’- metlennek látta az életét és tudta azt, hogy állandó veszedelemben forog. Egyik összeesküvési tervet a másik után, fedezték fel. A harmadik ügyosztály pontos jeentéseket szerzett azokról1 a forradalmi mozgalmakról, amelyek különösen az ázsiai orosz hadseregben terjedtek el és a cár pontos információkat kapott arról a merénylettervről, amelyet a tisztek készítettek elő és amelynek az volt az elgondolása, hogy a cárt egy nagy gyakorlat afatt meggyé- kolják és kikiáltják a köztársaságot. Mindenesetre I. Sándor cár me'latt szól az, hogy nem engedte meg az összeesküvők üldözését és megelégedett azzal, hogy a legjobban kompromittált tiszteket távo’i gamizonokba helyezzék át. Nem volt bosszúálló és bátor ember volt, aki bizonyos fatalizmussal vállalta annak a veszedelemnek a kockázatát, amely a feje felett Jebegott. Talán maga is “érezte, hogy az összeesküvők, akik azért fordultak ellene, mert csalódtak benn®, kevésbé bűnösek, mint ő, aki ezt a csalódást okozta. Legalább igy keT gondo'ni, ha tudjuk azt, hogy a nemsikerült összeesküvés leleplezése után a nár egész komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy lemond és eltűnik a végfalén Oroszországban. Fáradt volt és pihenni akart, beteg is volt, ezerfé'e családi baj is kinozta, magán- étele ép olyan szerencséi én volt, mint a politikai munkája. Betegen, fáradtan ment a Krimi félszigetté, hogy megpihenjen és Taganrogban pár nap alatt végzett vele az a- iáz, amely tízezrével gyilkolta meg azokat a szerencsétlen orosz ko’onista katonákat, akiket a cári akarat küldött oda. Az orosz fantázia örök legendája : Sándor cár száműzetésben végezte életét Halála után legendás alak lett I. Sándor cár. Az orosz nép nem hitte el, hogy a cár, aki valamikor szabadságot akart adni a népének, meghalt és a legenda azt mondotta, hogy a zsarnokság bürokráciája elrejtette a cárt, nehogy mégis megva’ósithassa reforrn- tervejt. Azt mondották, hogy üres koporsót temettek el és a cár valahol a végtelen orosz puszta mélyén mint remete él, hogy imádságban gyűjtsön erőt ahhoz, hogy mégis fe'szabadithassa az orosz népet. Ez a legenda és egész különös dolog, a szovjet felbontotta I .Sándor cár koporsóját és ez a, koporsó üres volt. Valami magja mégis volt a legendának és úgy, amint I. Sándor cár egész étele ködös bizonytalanságba vész el, a halá ét is a titokzatosság köde borítja. (Folytatjuk). Baranyi László esperes-plébános temette Varga Mihály majsai apátplébánost ünnepség helyett gyásznapja volt a vasárnap К skunmajsának. A község lakói tá:sadalmi és felekezeti különbség nélkül Vargha Mihá'y pápai kanna ás, apá plébános arany miséjének ünneplésére készüllek. Az ünnepély azonban elmaradt, mert a közszeretetten áló főpap 24 órával aranymiséje előtt hirtelen meghat ti. Vargha Mihály apátplébános 25 évvel ezelőtt ve. te ál a kiskunmajsai római katolikus plébánia vezetését. A 'község életében nagy szerepet játszó lelkipásztor a szegények, elesettek gyámolitója volt. Mindig tá- voL.artolta magát a szélsőségektől. Hívei érdekében hatalmas munkát végzett állandóan fáradhatatlanul. Szerény munkában teltek napjai és csak régi ismerősei tudták, hogy a 73 éves főpap vasárnap érkezett volna el pappászentelése ötvenedik évfordulójához. A pápai kamarás csendben akarta megtartani aranymiséjét, de hívei éppen úgy, mint a község és a környék más valiásu lakói, meleg ünneplésben kívánták részesíteni a nevezetes napon. A köztiszteletben és közszeretetben álló majsai apótplébánost keddien reggel helyezték örök nyugalomra. A templomban a gyászmisét 'Kovács Sándor kecskeméti apátplébáno®, kunsági főasperes celebrálta, ugyancsak ő végezte a besztentelési szertartást és mondta a búcsúbeszédet is. A templomi bucsufunkciók után a temetési szertartást Bananyi László esperes-plébános yaz elhunyt apától ébános (egykori kedves kisdiákja végezte. A temetésen Halasról is sokan vettek részt, köztük az egy- háztanács körülbelül negyven tagja. Wanylska ajánlja rinden háztartásba a villamos készülékek használatát. órai fogyasztása 3.6 fillér я я 4-8 я к 9 я я • У> Áramdij 36 fillér, beszerelésük díjtalan. Kedvező íizetési feltételek. Vasaló ’ 4 Forraló „ Főzőlap „
