Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-04 / 71. szám
i KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 4 A német kormány meghívására két hetes tanulmányútra utazik gróf Teleki Mihály több agrár képviselő társaságában A nemzeti egység pártjának nemrégiben tartott esztergomi kirándulásán gróf Teleki Mihály Halas város országgyűlési képviselője a kiránduláson jelen volt dr. Zeisz Károly és á párt több halasi tagjánál melegen és minden részletre kiterjedt érdeklődéssel tájékozódott Halas város kívánalmairól és ékkor jelentette be azt a szándékát, hogy szeptember 9-től kezdve több napon át óhajt Halason tartózkodni és itt a tanyák meglátogatásával alaposan informálódni a halasi lakosság helyzetéről, életkörülményeiről és általában behatóan foglalkozni Halas időszerű problémáival. A kiránduláson részt vett dr. Zeisz Károly és a többi halasi jelen volt tnagy örömmel és jóleső érzéssel vették tudomásul gróf Teleki Mihály rendkívül bensőséges érdeklődését "és I azt a tervét, hogy Ha sson hosszabb ] időt kiván tölteni1. » | ) Most azután ez a szeptember 9-ére tervezett látogatás eltolódást szén- j ved. Gróf Teleki Mihály ugyanis j levelet irtr dr. Zeisz f Károly- I naik, amelyben nagy sajnálattal tudatja, hogy tervezett haasi látogatása most elmarad, mert szeptember 9-én a német kormány meghívására és annak vendégeként Meésór Andrással és még néhány agrár képviselővel együtt 2 hetes németországi tanulmányútra indul. Gróf Teleki Mihály ebben a Tevéiben azt írja, hogy szeptember 10-én őt és a többi magyar vendéget ünnepélyesen fogadják Nürnbergijén. A levél további részében annak a reményének ad kifejezést, hogy ezen a tanulmányúton nagyon sok érdekes és értékes tapasztala- I tot fog gyűjteni, amelynek valameny- ; nyiét nagy haszonnal és jelentős eredménnyel fogja felhasználhatni a magyar mezőgazdaság fejlesztése és szükségesnek mutatkozó modernizálása tekintetében. I Végezetül levelében arról is ir, hogy ennek a tanulmányútnak érdekességeit Halason is ismertetni fogja és hogy a most elmaradt halasi látogatását egy más időpontban fogja megtenni. Az aszálykárosultak közül alig százhatvanan jelentették be a kárt A kormányzó harcba szólította a magyar Jelent a magyar jövendőért Horthy Miklós kormányzó nagy beszédet mondott a baranyai anyák ünnepén. Az egyke veszedelméről1 szólt és többek között a következőket mondotta: — Mindenkinek meg kell tenni kötelességét fajával szemben, ha nem akarja, hogy ősei templomának tornyában elnémuljanak a harangok, hogy apáink házában idegen jövevények üssenek tanyát és hogy a föld, amelyet nemzedékeken át az ő családjának verejtéke öntözött, a jövőben másnak hozza a gyümölcsöt. Mindent meg (kell teremteni a házasságkötések megkönnyítése és a gyerekágyas anyák megsegítése érdekében, viszont meg kell nehezíteni a válást. Mindnyájunk szivében ott él a gondos és önfeláldozó anyai szeretet emléke, az édesanya soha el nem halványuló képe. Mindenki csak megbecsülést és tiszteletet érezhet a magyar anyák iránt, Itt a végső ideje, hogy ezt az érzést tettekre váltsuk. A kormányzó nagy hatást tett beszédét a rádió is közvetítette. Szeptember 22-én országzászlót avatnak Felsőbalotán Halas legtávolabb eső puszfarészé- nek lakossága nemes áldozatkészséggel tette lehetővé, hogy közadakozásból rendkívül tetszetős és csinos kiállítású országzászlót állított fel a balotai I. sz. iskolánál és ugyanott a tehetősebb birtokosok hozzájárulásából keresztet is állítottak fel, a melynek felszentelése ugyancsak szeptember 22-én fog megtörténni. Az országzászlón, amely egyúttal hősi emlékmű is lesz, feljegyzésre talált az a névsor is, amelyen (negtalálhatók a Balótáról bevonult és a világháborúban hősi halált halt katonák nevei. Az emlékmű felállításához anyagi teherbírásához képest a ba’otui lakosság csaknem Idvétel nélkül hozzájárult, az akció iebonyoijtá&át pedig példás agilitással a Schneider tanító házaspár végezte. . j Az országzászló avatási ünnepségére ezúttal is meghívja Balota lakossága a Ha’ason lakó közönséget. Az ünnepség a batotai I. sz. iskolánál a jelzett napon délelőtt 9 órakor fog kezdődni. Több ízben hirt adott már a He- lyi Értesítő arról, hogy a gazdák által elszenvedett aszálykárokat bizonyos határidőig lehetett bejelenteni a városházán, hogy ezeket a gazdákat a szokásos kedvezményekben részesítsék, amely mint ismeretes, bizonyos adó’jeirásíban nyilvánul meg. Az aszálykárokat az idén is he (kellett jelenteni és ennek a jelentkezésnek a határideje már le is járt. Mint munkatársunk a városházán értesül, az aszálykárosultak közül sokan nem jelentették be kárukat, va- lószinüleg azért, mert ezek kisebb j arányú- károk vo’-tak. Kár bejelentéssel közei 160 gazda jelentkezett a város kataszteri hivatalában, ahol ezeket a bejelentéseket ©I is fogadták és legközelebb a helyszínen fogják megállapítani ösz- szegszerüen milyen kár érte az egyes gazdákat és ehez képest fogják kedvezményekben részesíteni őket. Felfüggesztik a védettörléseket az elemi kár által sújtott gazdáknál Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter időre, amíg a gazdatadósságok uj az alábbi nyilatkozatot tette: i szabályozása életbe lép, bizonyos ese. — A kamatleszállítás előnyeit a tekben lehetővé fogja tenni az ár- gazdaadósságok tjekintetében is ér- verések függőben tartását, illetőleg vényesiteni fogjuk. További közbe- az elemi kárt szenvedett gazdáknál eső lépés lesz egy ma megjelenő a védettség törlésének felfüggeszté- korm án у rendele f, amely arra ez sét. Csak egész jelentéktelen a Halason fellépett vérhas A dinnyetermés szezonjával kapcsolatban, minden évben hol kisebb, hol nagyobb mértékben szokott fellépni a vérhas, elég gyakran pedig a Hastífusz is. \ \ Az ország különböző részében ай idén js, jelentős arányú vérhásjár- vány lépett fel, igy Kecskeméten, j Szegeden és környékén, úgyszintén [ Heves megyében, a dinnye hazajá- ! ban is. • I .i i j ■ , A vérhas, mint járvány az idén mind a mái napig szerencsésen elkerülte Halast, a vérhas megbetegedések száma nálunk olyan kevés számú megbetegedést hozott, hogy az egészen jelentéktelennek mondható, járványról pedig, mint annak híre az utóbbi napokban a városban ismét elterjedt, — szó sem lehet. Mint az egészségügyi hatóságtól értesülünk, a vérhas terjedésének megakadályozására minden óvintéz-* kedés megtörtént és igy bizonyosan remélhető, hogy ez a járvány Halast az idén teljesen el fogja kerülni- , i < , ; Szeptember 20-án u| helyszíni szemle lesz a balotai uí ügyében A balotai ut még egészen rövid illetőleg irányának eldöntése, mint ismeretes, sok élénk eszmecserére és hátralévő szakaszának továbbépítése, vitára adott alkalmat anélkül, hogy a vitában résztvevő feleket bármi- \ lyen mértékben is közel hozta volna egymáshoz és igy a kérdésben két csoportra szakadt érdekeltség az úgynevezett nagybalotai és kisbáb tai ut (álláspontját képviselők változatlanul kitartanak elgondolásuk mellett. A közvéleményt és igy bennünket is, a tárgyilagosság alapján "állókat, csupán az a kérdés foglalkoztat, t hogy a vitás lelek egymástól ellenkező álláspontja az ut kiépítését veszélyezteti, miért ennek a vitának tulajdonítható, hogy ez a fontos i&- épitkezés most szünetei Remélhetőleg az ügyben a közel jövőben végleges döntés történik, ezt a döntést kívánja szolgálni és elősegíteni az a helyszíni szemle, amelyet az ügyben szeptember 20-án fognak megtartani. A helyszíni szemle döntése elé nagy érdeklődéssel tekint — különösen az érdekelt puszterész lakossága, ; jj Elhamvadt pásztortüzek pislogó pernyéi varázsolják vissza a kipusztult halasi pásztorvilág könnyes emlékeit PASZTOBUNNEPEK VI. A csikónyirás reggelén madárjajon- I gástól s csengők szavától hangos a tá- j jek. Már kora reggeltől nagy a sürgés- forgás a cserény körül. Látszik, hogy nagy do’og van készülőben. Fújó paripákon, csilás, pejszamarakon, vagy gyalogsorban egymásután érkeznek a puszták fiai, a környékbeli pásztorvílág i eleje. De jönnek a gazdák is, Elébb • a közeliek, aztán sorban a távolabb j esők is, jó kocsikon, — egyik-másik családostól, — iőesfejbe akasztott teli kulacsokkal, csobogókkal. Kieresztenek, vagy ^nyergeinek az erdő szélén. Aztán rendre megkerülik a ménest, barmot. Becskérezik, hogy milyen szépen pendül a jószág a jó mezőben. Egyike- másika ki gém fog addig, mig a maga jószágait fel nem nézi. így kocsin köny- nyejbb a kerülő. Szemvéte’ezés után hivatalos fogadtatás a számadó és családja s a cse- rénybelfek részéről. Minden pásztornak meg van ilyenkor a miaga külön teendője. A vendégeket frissen ácsolt asztalokhoz, kibaltázott jégényefapadokra vagy zsombókra ültetik s azonfriissében főtt pásztoros paprikáshuisokkal kinálgatják. Hozzá teli orrosokat, kabakokat raknak az asztalokra, melyekben vérsüritő jó borocskák illatoznak. Az: asszonyok-lá- nyok is előszedegetik a hazulról hozott foszlós kalácsokat, a jó pogácsákat s más különfétaségeket в az egybegyült reggeli társaság adogatja kézről-kézre a jó italokat s jót könnyiltemek az orrosok, j kabakok tartalmán. Mire a bicsakokat becsetttentik, a Nap * is jó magasra kapaszkodott; úgy harmatsz áradta után az idő. Hamarosan hangzik is a számadó harsány kiáltása: Kezdődhetik a nyírás! ! j i A ménest hamarosan közrekapják a csikósok, váamennyivel öisszébbterelik s az árkanyókat biz év©s vadcsikók nyakába hajgálják — egyenként, — В csikókat földreiieperik, sörényüket, farkukat az e célra szolgáló ollókkal; lenyirják s a nyírás megtörténte után a csákókat szabadon eresztik. Nyáhogás, rugdalód- zás zaja s pásztori lárma zűrzavara tölti be a levegőt. A nyírással jó ejgy, vagy másfélórát eltöltenek a pásztorok, miközben az égi- tájak mindenfeléről huüároz a vendég, pásztor, betyár, gazda s a frissen érkezőknek ujföwt friss paprikás. Bandák alakulnak ki a vendégség soraiban. Irtott játékot indít a fiatalság: Dongóznak, keszkenóznék, vargáznak, az öregebbek pedig néhány szép pásztori nóta áriájával incselkednek. A pusztai cigánybanda is ott ’settenkedik már kora reggel óta. Jokeredéire számítanak márna. A gazda vérbelli számadóhoz, jó gazdához illően kínálkozik feleségestül. Mikor a csobolyókat, kulacsokat végig- csókolgatják-kósltolgiatják, a ' haitakós hordó végébe üti az öregbujtár a csapot. A kinálkozás, italozás tovább folyik, a hangulat is már emelkedőben, amikor a gazda rözgős hanggal s mély érzéssel elkezdi a szép pásztori dalt muzsika- zengés mellett: Ha megunom magamat a pusztába Lóraütok, bemegyek a csárdába Ott nyílik a szerelmemnek virága Szivembe is gyöketet vert az ,ága..'. (Folytatjuk). Cz. L.
