Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-28 / 69. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐ E augusztus 28 Kosztümök, köpe­nyek, angol és francia ruhák legelegánsabb kivitelben készii’nek Schönné Hirn Margit szalonjában Eötvös-u. 4. szám alatt. — Tanonc felvétetik. i— A női kereskedelmi szaktanfolya­mot az iskolafenntartó egyház az 1935 —36. tanévben is megfogja nyitni. A tanfolyamra félveehetők azok, akik a polgári vagy a gimnázium; negyedik osztályát sikerrel ©'végezték. Jelentkezni leehet szept. 5, 6 és 7-én a polgári le­ányiskolában, — Az igazgatóság. * t— Meghívó. A po'gári ifjúság Щ 48-as körben szeptember 1-én népies szürefti- bálat rendez, melyre a tánckedveilő if­júságot ezúton meghívjál a rendezőség. . A zenét Fairkas Lajos zeneikara szolgál­tatja. Kezdete este 6 óraikor, vége haj- , najiban 4 órakor. ■-----11--------- -------a HALASI GABONAARAK Augusztus 27. j Búza 80 kg-os 13.80 P, rozs 12.50 P, árpa 14.— P, zab 14.— P, morzsolt ten­geri 18.— P mázsánként. FERENCVÁROSI SERTÉSVASAR | Nehéz sertés 95—97, közép 88—95, könnyű 60—70 fillér kilónként. , SPORT i *■■■ A IV. Kiskunviadal versenyei ismét Halasra irányítják Délm agya: ország spnrttár^adalmánák figyelmét. A két­napos viadalra benevezett versenyzők nagyszabásúnak ígérkező küzdelme, ko­moly és izgalmas vetélkedése megér­demli azt, hogy> Halas közönsége piánál nagyobb számban keresse fel a küzdő- 1 tereket. A viadalra a következő községek ne­veztek; Baja, Bácsalmás, Jászszenti ászló Ka’ocsa, Kelebia’, Kerekegyháza, Kiskő­rös, Kiskunfé egyháza, Kiskunmajsa. Kiskunha’as, Kunszentmiklós, Páhi. Soltvadkert, Majsajakabszállás. * I A viadal atlétikai versenyére 28—35 - vidéki versenyző adta le nevezését. A j halasi gárda létszáma még nem alakult I ki véglegesen, de minden számottevő 1 atléta ott lesz a rajtnál. A verseny si- 1 kerét biztosítja Gyöngyösi és Jász lies László főiskolai bajnokok, a bácsalmási gárda é’én Döméméi, a kiváló kunszent- miklósi atléták és nem utolsó sorban Halas atlétagárdájának indulása,. Felhívják a halasi atlétákat, hogy ne- j vezésüket minél előbb jelentsék be a ■ Liga vezetőségénél, vagy Viziák József ; rendezöbizottsági jegyzőnél. * í Kecskemét, Ka’ocsa és Halas birkózói j küzdenek a hét súlycsoport bajnoksá- ! gáért. I * Nagy mezőny indul a céllövőbajnok­ságon. Az országos nevű és erejű ke­rekegyházai csapat mellett Kalocsa, Jászszentlászló, Kiskőrös, Kiskunfé'egy- I háza, Páhi, Kelebia, Kiskunmajsa in- | ditanak csapatokat. A halasi csapat is komoly eséllyel száll harcba, mert aiz Ádor, Kovács, Éppel,, Ternyák, Luká­csi csapat kis szerencsével még megle­petésre is képes. Egyéni versenyben mindenki indulhat. Nevezéseket Kovács István fogad el. * ,4 [ í A IV. Kiskunviadal részletes prog- j rammja: >! Augusztus 31-én, szombaton reggel; 8 ■ órától tenniszver,s©nyek a gazdasági is- í kólái (mintákért) és a Szilády Áron uccai tenniszpályákon. Versenyszámok: férfi egyes, női egyes, férfi páros éis vegyes páros*. — Délután fél 3 órakor labdarugó éődöntömérkőzés Ke’.ebia—- Kiskunhalas, délután fél 5 órakor Bács­almás és Soltvadkert válogatott csa­patai között a vásártéri sportpályán. — Este 8 órakor birkózóveir;s©ny a Skriba- nek-ház udvarán, rossz idő esetén a közgyűlési terembein, Szeptember 1-én, vasárnap reggel 7 órától tenniszversenyek a gazdasági,is­kolai (mintakert) és a Szilády Áron uccai tenniszpályákon. — Reggel 8 órá­tól céllövőverseny a katonai nagy lőté- reen. — Délelőtt 10 órakor atlétikai versenyek a ref. reálgimnázium udva­rán. Versenyszámok ; 100, 400„ 800, 1500 és 5000 m.-es síkfutás, svédstaféta- lutásfutás, magas-, távol- és rúdugrás, sulylökés, diszkoszdobás és gerelyve­tés. — Délután fél 3 órakor labdarugó döntőmérkőzés a III. és IV. helyért, dé'után fél '5 órakor labdarugó döntő- mérkőzés az I., II. helyért a vásártéri sportpályán. — Délután 6 órakor díj­kiosztás a vásártéri sportpályán. * A Liga vezetősége felhívja a halasi sportolókat, hogy a IV. Kiskunviadal versenyeire minél nagyobb számban adja le nevezését. Nevezési díj egyéni- versenyben 50 fillér. Nevezni iáiét a Liga vezetőségénél, sportáganként pe­dig a következőknél: atlétikára Víziók Józsefnél, birkózásra és céllövészetre Kovács Istvánnál (trafik, az esküdtető mellett), tenniszre dr. Mészöly D,énesnél és Krausz Istvánnál, Anyakönyvi hírek — Augusztus 18. — augusztus 25. — SZOLETTEK: Jójárt István és Hájas Juliánnának Imre nevű fiuk. Karai Károly és Nagy Juliánnának Erzsébet nevű leányuk. Né­meth Ferenc és Bacsó Zsófiának perenc nevű fiuk. Patyi László és Csontos Juli­ánnának halva* született leányuk. Böröcz Mihály és Pap Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Gilich József és GUich I Margitnak Mária nevű leányuk. Becze ; János és Drobina Erzsébetnek János nevű fiuk. Bábud Sándor és Simon Ju­liannának László nevű fiuk. Gsányi Jó­zsef és Német Albert Erzsébetnek Esz­ter nevű leányuk. Szabó V. István és Visnyei Máriának Margit nevű leányuk. . Rébék Balázs és Pittenauer Máriának Balázs nevű fiuk. Miklós Lajos és Sáli Saroltának Magdolna nevű leányuk. Pa- or Smolcz László és Molnár Zsófiának László nevű fiuk. MEGHALTAK: ; Bereczi Istvánná Németh Eszter 53 éves korban, S. Szabó János 79 éves, Láda Jolán 12 éves, Vásárhelyi Imréné Keresztúri Terézia 67 éves, Németh Bu­bin Benő 6 éves, Miskolczi Maliid 18 hónapos, Góczen István 38 éves, Sörös Lajos 7 hónapos, Pap Rozália 3 hóna­pos, Mihály Gyuláné Tóth Kis Katalin 65 éves, Figura Margit 23 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK» Ladányi Ferenc katymári lakos RüU* Máriával. Rüll Lajos Fekete Máriával. Balázspiri Lajos Torma Rozáliával. Fá­bián Péter budapesti lakos Brecskai Etelkával. Kondra István jánoshalmai lakos Lipák Juliannával. Dunai Kovács Antal; Tanács Erzsébettel. Dánr Béla Horváth Juliannával. Versánszki János Gera Zsófiával. Radványi András Mádi ■ Gizellával. Lakos Imre Gyenizse Margit­tal. Szemesi István Balogh Ilonával Tömöri József Csikós JuUánnával. Kohn Imre Rubinstein Katalinnal. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szálkái Antal Kol'er Juliánná Mar­gittal. Fodor István Béres Eszter Ilo­nával. Bacsó József Murányi Zsuzsán- nával. Felelős szerkesztő és kiadó; PRAGER JANOS A feRete császár A Helyi Értesítő számára irta: Figyelő Folytatás 1 2 Bakóczyt meglepte a gazda éles togi- j kája. A józan beszéd visszaadta nyu- galmát, 1 1 1 I j — Igaza van Tatics gazda — mondta. — Úgy látszik, a mi életünk gyertyája hamarosan kialszik. ' — Na. hagyjuk! — volt a válasz. — De mit tegyünk ? J — Azt nehéz éőre meghatározni. Meg kell szöknünk. Ez az egyedüli, amit te­hetünk. Ha itt maradunk — kivégez­nek. Ha szökni próbálunk, talán sikerük Kockáztatni nem kockáztatunk semmit. Bakóczy gondolkozás nélkül megra­gadta Tatics kezét. — Mindenben egyetértek magával. Ha rajtavesztünk, az csak sorsunk beteljesü­lését jelenti. Egy életünk és egy halá­lunk van, A gyávaság, a megalkuvás csak hátra visz bennünket; a vakmerő bátorság eset'eg a szabadságot adja meg. Én bízom magamban és bí­zom a szerencse csillagomban. — Ha az ur bízik önmagában, akkor hozzá is foghatunk a munkához. : — Van valami terve? — Kell, hogy tegyen! Anélkül ném sok sikerre számíthatnánk. Úgy. gondolom, leghelyesebb, ha cselhez folyamodunk. A vasrácsok kiemelése zajt okoz és sokáig tart. Mig elkészülünk vele, ad­digra talán már golyót is röpítenek ko­ponyánkba, Gyorsan ki kell innen jut­nunk. 1 ! '. i ! I — Erre én is gondoltam. Az óhaj* azonban csak lelki szárnyakat ad. — Várjon az ur. Hallgassa meg ter­vemet. Feküdjön le és tegyen Úgy, mint­ha megmérgezíe volna magát és hörög­jön. Én dörömbölni fogok és az őrt hívom be. Az bejön. Én a nyakára ug­rok és megfojtom. Akkorra az ur is felugrik és menekülünk. — Tatjcs gazda, ne öljünk! Minek ontsuk ki egy ártatlan emberéletet? Elég lesz, ha leüti. — Hogy néhány perc múlva magához térjen és fellármázza az egész társa­ságot. Nem uram! Ebből nem kérek. Inkább az őr legyen az áldozat, mint én. Ki mondta nékik, hogy ide tolakodja­nak? Micsoda jusson jöttek be Sza­badkára? A sors kiszámithatatlansága dobta ide őkét a magyar városba:, a mi nyakunkba. Ne essünk a gyenge szi- vüek hibájába, akik önmagukat vesz­tik é. Már pedig én úgy megszorítom az őr gégéjét, hogy azon keresztül nem jut be több levegő a tüdejébe. Bakóczy belátta, hogy nincs más mód a menekvésre. Néhány perc múlva Tatics dörömbölni kezdett az ajtón és szerbül harsányan kiáltozott: — Meghal a fogoly társam! Megmér- gezt© magát! Az ajtó kinyiUott. Az őr belépett. A hánykolódó, fogait csikorgató, habos nyálat köpködő Bakóczyhoz hajolt. Helyi Értesítő Lap vállalatnyomda, Ebben a pillanatban Tatics hozzáug- rott. Vasmarokkal elkapta nyakát és ad­dig szorította, mig az őr lelkét ki nem adta. Ezután gyorsan vetköződni kezdett és Bakóczyt arra kérte, hogy huzza le az őr ruháját. — Meneküljünk inkább! — Csak tegye azt, amit mondottam. Vetkőztess» le a szerbet, akinek a ru­háját én magamra veszem. Bakóczy minden szó nélkül teljésitetté Tatics utasításait, mert belátta, hogy valóban csak úgy menekülhetnek. Az átöltözéssel Tatics hamarosan ké­szen lett. Ezután a szerb katonára húz­ták fel a gazda ruháját és a holttestét a szoba sarkába fektették. — Kétórai időnk van — mondotta Tatics, — akkor váltják fel az őrt, ad- j digra ki kell kerülnünk a veszedelmes körzetből. Kelebiának kell! haladnunk. Onnan Halas felé vegyük az utunkat. Ha j elértük: megmenekülhetünk. Nekem* a j szerb őr szerepét kell betöltenem, pla­gam előtt hajtom az urat, jnint fog­lyot. A szerb katonák előtt nem leszek gyanús, mert szerbül tökéletesen beszé­lek és rajtam van az uniformis. Gye­rünk ! . A két fogoly elindult. Elől haladt Bakóczy Tamás. Utána fe’.tüzött szu­ronnyal lépdelt Tatics gazda. A kaszárnyában egyáltalában nem tűnt fel, hogy egy szuronyos katona magyar foglyot kisér; megszokott látvány volt ez előttük. Éppen ezért senki se szólí­totta meg őket. Nyugodtan, fe'tünés nélkül jutottak ki a kaszárnya ajtaján és haJadhaltak áz országúton, a városból kifelé. Gyorsan lépdeltek. Egyik kilométert Kiskunhalas, Molnár ucoa 2. a másik után hagyták eT. Ekkor Tatics megszólalt: — Nekem ezen a földön már nem lehet maradásom. Pár p©rc múlva fel­fedezik szökésünket és akkor az is ki­derül, hogy kik tették el láb alól a szerb katonát. Körözni fognak mindket­tőnket. Itt van a közelben a tanyám. Magamhoz veszem ©'rejtett pénzemet és egy civil gúnyát is magamra kapok. És aztán kössük össze az életünket. Az urnák mindig szüksége lehet reám. Ket­ten, együttesen talán kitudurik flitalamlt harcolni az élettől. — Helyes! — jegyezte meg egy szó­ban Bakóczy. Tatics letért az országúiról és ne­gyedóra múlva átöltözve tért vissza. « A halasi pályaudvaron boldogságtól sugárzó arccal várta a két menekült a Budapest féé haladó vonatot. A fáradt­ságnak, az átélt izgalmaknak nyoma se volt már rajtuk; reménység, biza­kodás töltötte be lelkűket. Bíztak ab­ban, hogy a hatalmas városban hama­rosan megtalálják az elhelyezkedési le­hetőséget, amely kenyeret és nyugalmat biztosit számukra. Tatics kis külvárosi korcsmát akart nyitni Budapesten a magával hozott pénzen. Bakóczy irodalmi terveit, vá­gyait akarta valósággá változtatni. A vonat nagy késéssel indult i|s még nagyobb késéssel érkezett meg. A két bajtárs a Tisza-száll óban vett ki szobát. Másnap Tatics a közvetítőket, Bakóczy pedig a szerkesztőségeket jár­ta, Mig azonban Taticsnak eredményes volt az útja*, addig a szerkesztőségek­ben az ismeretlen nevű vidéki újság­írót udvariasan fogadták, de kijelen­tették; kéziratokkal túlvannak haímozva, (Szombati számunkban folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom