Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-28 / 69. szám

с KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 28 Egyhangú lelkesedéssel Gulyás Sándort választották megagimnázium igazgatójává Mint ismeretes, Kristóf József, a ref. reálgimnázium igazgatója junius folyamán beadta nyugdíjazás iránti kérelmét, mely a napokban elinté­zést nyert. A kultuszminisztérium Kristóf József igazgató nyugdíjazási kérelmét elfogadta s igy 1935 szept. ¥-től kezdve ,mint teljes nyugdijat élvező reá'gimnáziumi igazgató meg­válik a halasi intézet vezetésétől Tekintettel a közelgő iskolai évre, a fenntartó-testület az uj igazgató választását már augusztus 25-én meg is ejtette. Vasárnap déllelőtt 10 óra­kor tartott tanári értekezlet közfel­kiáltással egyhangúlag Gulyás Sán­dor tanárt jelölte az igazgatói tiszt­ségre, a '11 órakor megtartott igaz­gatótanácsi gyűlés pedig titkos sza­vazás utján egyhangúlag megválasz­totta Gulyás Sándort uj igazgatónak. A nyugalombevonuló igazgató bu- csuzása és az uj igazgató beköszön­megválasztása nemcsak tanügyi kö­rökben, de a város egész közönsé­gének soraiban osztatlan megelége­dést kelt Gulyás Sándor kiváló és1 kimagasló tanára a gimnáziumnak, j kitűnő pedagógus és nevelő, min- j dlenképen méltó és kiváló tanár ju­tott személyével az ősi gimnázium igazgatói székébe. junius havában a nagyszerű, csikónyi- . rási ünnepélyes alkalmatosságokat. A nagy alkalomra meghívták a csikó- i sok a környék s a szomszédos hely- i ségekbe’i pásztorvilág elejét, a gazdá- 1 kát — kiknek lovait-csikait őrizték, — családostól, bírák uralmakat, az elöl­járókat, komiszáros uraimékat csend- legényeikkel, még néhány körözött be­tyárt is, mivel ezt igy kívánta az akkori pásztori regula. A gyülekezés ilyetén állását bizonyít­hatjuk Gózon Istvánnak az ötvenes években Szánkon lezajlott egyik ménes- nyirásról irt alábbi verssoraival: Ott volt a dezenter hires Bognár Gyura Ott volt a bácskai híres Sutza Máté Aki azt se tudta milyen betű a T Volt sok kecskeméti, félegyházi pásztor Kik rabok is voltak legalább egypárszor A komiszáros megérkezését igy festi tovább1: Búza Imre volt ez a tolvajok réme tője a legközelebbi egyháztanácsi ülé­sen fog megtörténni. Gulyás Sándor tanárnak a gimná­zium igazgatójává vajó egyhangú Aki ha elfogták kétszer szökött újra Danizs György, Pomozi, Buhin megje­lentek Mindnyájan tajtékzó paripákon jöttek Kinek mindenütt vo’t az Alföldön híre Mert ha betyárt fogott mint a rendnek I őre Verette mig hátán ki nem repedt bőre... Bizonyító erejűek a,z alábbi sorok is : Mint a Pólus körül az égi csillagok Úgy forogtak Buhin körül a pásztorok... Alábbi verssoraiból pedig az ünne­pély nagyszerűsége s bíró uraimék je­lenléte tűnik ki világosan : Hová tüntet boldog kívánatos korszak Melyben ehezképest tündérország volt Szánk S a tündérországnak szomszédja volt ‘Zsana Me'yben egy szép barmot s ménest őrzött Bazsa Ott is ily nagyszerű nyírások történtek Az elől járók is mulatni kimentek * Most egy buga tehén jár egy kis birtokon Egy kis szűrös gyerek forgatja azt zo­kon ... * De nézzük csak az ünepély lefolyását az elejéről Cz. L. (Fo’ytatjuk). Kiviteli piacok lesznek vidéken — igy Halason is 40 filléres ssölö, 19 pengOs kukorica 3—4 pengős választási malac a halasi piac hullámárai A Külkereskedelmi Hi vattai azt ter­vezi, hogy ai vidék nagyobb városaiban kivite'i piapokat rendeznek az illető vá­ros környékének kivitelié alkalmas ter­ményei számárai. Az i'yen vásáron meg­vett árukait a kereskedők a kiviteli szindikátusoktól függetlenül szállíthatják I ki 3| külföldre, ami nagyon megkönnyíti, különösen a vidéki kereskedők munká­ját. A tervezet most készül, de nagyon üdvös lenne, ha' minél előbb megnyílná­nak azok a kiviteli piacok, hogy még biz őszi gyümölcs- és zöldségtermés útját rr.egkönnyithetnék a külföld felé. Megkegyelmeznek 9000 adóhát­ralékos kutyának — nem lesz tömeges pulikivégzés Hetek óta furcsa hírek keringtek úgy a város belterületén, mint a ta­nyákon arról, hogy az adóhátralé­kos kutyákat ki fogják végezni, mert többe kerül az adóbehajtás, mint az az összeg, amely befolyna. A kutyák kivégzésének hire meg­lehetősen valószínűtlennek hangzott, viszont több budapesti lap és a vi­déki lapok szinte kivétel nélkül, hosz- Bzabb-rövidebb kommentárokkal ad­ták közne a hirt és bizony nagy saj­nálkozást váltott ki országszerte a kutyakivégzések hire, több lap olyan timet adott cikkének, hogy Halason siralomházba gyűjtötték össze az ár­tatlan házőrzőkét A nagy hűhóból nem lett semmi, mint most értesülünk, egyá'talában nem fognak kutyát irtani, a város­nak megesett a szive rajtuk, am­nesztiát kaptak. ! I Ez a hír nagy örömet kelt a kutyáttartó gazdák között, kár, hogy a kutyák nem tudták mi készül elle­nük, bzonyára ők is örömmel fogad­nák a hirt, hogy a vészes felhők elvonultak a fejük felől Ez a köz­kegyelem azonban nm jelenti azt, hogy az ebadó nem maradt volna meg, a kutyatartók mindenesetre jól teszik, ha sietnek rendezni a puliki adóhátralékát. Elhamvadt pásztortüzek pis­logó pernyéi varázsolják vissza a kipusztult haasi pásztorvilág könnyes emlékeit Többek óhajára meggyujtjuk még né­hány pillanatra a megemlékezés cse­répmécsesét, hogy halovány fényével egy kis világosságot szűrhessünk a régi halasi pásztorélet többé soha fel nem szakadó, inkább egyre sűrűsödő kö­deibe. Toliunkat vezess© a történeti hűség. Amit leirunk, azt cselekedjük Úgy, amint azt évtizedek során át a legöregebbek elbeszéléseiből fejegyez- gettük s maguk a régi szabadvilágbeli (1860 év előtti) címeres pásztorié je>- delmek s a többi pásztorok jelbeszél­ték, kik már va1 amennyien rég porla­dó znak az árnyékos temetőben. A pásztoráét szépsége és romanti­kája a régebbi időkben kevés tanult embert vonzott ki a puszták szabadi tereire. »Az menjen csak oda, aki az é'etével leszámolt.« — Ijegették min- denfe’é az urakat. Ez az oka, hogy a i századokkal ezelőtti pásztorkodásról, a I pásztoráét napsütötte és árnyékos ol­dalairól olyan keveset tudunk. Kevesen és még kevesebbet írtak róla. Fogya- , tékos ismereteinket mindazáhal — töb­I bek óhajainak eleget téve — megcsillog­tatjuk s néhány pusztai és pásztori képet a régmúlt idők nagy filmteker­cseiből bemutatunk. * Legszebb, legünnepélyesebb pásztori esemény a régi szabadvilágban, ott kinn a puszták mélyén, a »ménesek nyí­rása« volt. Az éves vad esi к ók at árká- nyokka.l (fogó kötelekkel) rakásra fog- dosták a csikósok, sörényeiket, farkai­kat lenyirták, aztán jó pénzért a keres­kedőknek ott a helyszínén eladták. Ez a jövedelem a pásztorokat illette minden­kor. Ennek szagára rendezték a tett .napokon, — rendesen minden esztendő Az abnormis esztendőn keresztül , különösen most az őszi köze’edté- vei mutatkoznak meg azok az ár hullámzások, amelyek a halasi pi­acon is a meglepetés erejével bír­nak. Egészen küfönös árak alakulnak ' ki a piacon és ezek az ármeg|»epe- j tések a jelek szerint egyre érdeke- ; sebben fognak kialakulni. A ha’asi . szombati hetipiac árai a következők ; voltak: Aprólékos és gyümölcspiac: A gyümölcspiacra sok árut hoztak be. Arak: Alma 8—15 f., körte 20—60 f., szilva 15—30 f., szőlő 20—40 f., őszi barack 80—120 f., dinnye 6— j 8 f. kgr.ja, zöldpaprika drbja 1—2 , f., paradicsom 8—10 f. kgrja, ká,- • poszta 16—24 f., uborka 1—2 f. j drbja, tej 14—16 f., túró 30—34 f., I sajt 120—150 f., vaj 2.40—3 P, méz 90—110 f. kgrja, tejfel 80-90 f. li­terje. Baromfipiac. Kevés árut hoztak be a piacra. Arak: Csirke vágni való 80 fillér 2 P, kacsa párja 1.20—2 P, lúd sovány párja 3—4 P. Sertéspiac: Választási ma’ac párja 4—8 P, sovány süldő 4 hónapos párja 20—28 P, 1 éves sovány sül­dő párja 35—50 pengő, javított ser­tés 80—95 fillér, gyenge borjú kgrja 40—50 fillér. Gabonapiac. Arak: Búza 14.50— P, rozs 13.—13.20 P, árpa 17—17.50 P, zab 14.50—17 pengő, tengeri 18 —19 pengő, burgonya 8—10 pengő, tök 2—2.50 pengő mmázsánként. Fapiac: Árak: Akácfa mázsája 3 —4 P, felvigva puhafa 2.—2.60 P, galy egy lovas kocsival 4—6 P, két lovas kocsival 8—10 P, széna mmá- zsája 8—10 P, szalma mm. 2.40— —2.80 P. Válíozaílanul szomorú és bizonytalan a gazdák pénzügyi helyzete j Nem mutat javulást a gazdák pénz­ügyi helyzete, — mondja az országos I mezőgazdasági kamara jelentése, mert ев eddig betakarított termésből1 leg­jobb esetben csajc az adósságok kama­tát tudják megfizetni, törlesztésre azon­ban már nem jut. A vidéki kamarák jelentéseire hivatkozva, megállapítja az országos kamara, hogy a pénzintézetek egy része méltányosan viselkedik a sorscsapásoktól sújtott gazdákkal szem­ben, fizetési hafadékot engednek, ha' a ga-zdaadós fizetési készségének tanu- je’é't adja kisebb összeg fizetésével is. Sajnos akadnak olyan intéze ek is, B|me’.yek egészen rideg álláspontra he­lyezkednek. Sürü panaszok hangzanak j aj pénzügyi hatóságok szigorúsága mi- i B|tt is. Aratás után jelentéktelen hátrafó- | kokért néhol ai kisebb gazdák egész termését lefoglalták. Van elég panasz a biztosító társaságok élten is, mert egyes helyeken Щ elemi károk feívé- te'e méltánytalanul történik. Legszomo- rubb a jelentésnek az a része, amely a mezőgazdasági munkásviszonyokról1 szól A gazdáknak nincs pénzük és ezért munkásokat csak a legszüksége­sebb mértékben aítelmjaznak, pedig a rossz időjárás miatt egyébként is csök­kent ai munka’ehe tőség. Annál inkább szükséges, hogy ut- és c atomaépitésnéf, vai’amint: egyéb közmunkáknál kereset­hez juttassák azokat, akik mezőgazda- sági munkát nem kaptak. Különösen nagy aggodalomra ad okot a munkáspft helyzete az elemi csapások sújtotta vi­dékeken, ahol ‘télj ellátásuk csakis köz­munkái elrendelésével tenne biztosítható. Végleg kifogyott a kisipa­rosok teherbiróképesságe Az ipartestületek országos köz­pontja kérte a belügyminisztert, hogy j a száz pengőn aluli keresetiadót fi- ] zetö iparosokat mentse fel az in- j ségjárulék fizetése alól Ezt a ké­relmet most megismételték azzal az indokolással, hogy az idén az elemi i csapások miatt az iparosok helyze­te még rosszabb lett, hiszen a falusi I nép nemigen vásárolhat, úgy hogy I a rendes adójukat sem tudják meg- I fizetni, sőt maguk is inségmunkára vannak utalva. Valóban az inségjá- rulék megalkotói nem gondoltak ar­J ra, hogy ennek terheivel sújtják azo­kat ,akik maguk is ínséget szenved­nek és segítségre szorulnak. Lábát törte egy majsai asszony — Halason ápolják Ma délelőtt értesítették a mentő­ket, hogy Majsán sérülés történt. A mentők kiszálltak Majsára és onnan a halasi kórházba szállították Tompos Józsefné nevű asszonyt, aki súlyos; lábtörést szenvedett. Az orvosok véleménye szerint sé­rülése súlyos, úgy hogy hosszabb gyógykezelésre lesz szükség, hogy teljesen felépüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom