Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-24 / 68. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐÉ augusztus 24 NYtbT-TÉR (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség). Tekintetiejs Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérem, szíveskedjen lap­jában az alanti sorokat közölni: A »Halasi Hírlap« f. hó 18-iki szarná- j ban, »Kórkép — 1935: A nadrágszok­nya« cim alatt, egy érdekes cikk je­lent meg. Szeretnék hozzá, mint olyan, ki a »shortot« magára veszi, egyet-mást fűzni. Maga az, hogy »Kórkép«, eléggé jelzi a cikk kóros állapotát. Nem térek ki az összefüggés3k hiá­nyosságára, csak tekintette’, a rovat két első sorának burkolt, prózában is meg- . vesztegető költői ihlettől áthatott sza- ! vaira gondolva, sajnálom, hogy ez a cikk r.e.n valami nagy pesti újság hasáb­jain látott napvilágot. A kerékpár tehát, melyet eddig a kis­pénzű emberek legfontosabb közleke­dési eszközének tartottam (autó hiányá­ban), — vasárnap óta »őrület« lett. Kő- ; vetkézésképen kerékpárra csak az ül­het, aki őrültnek tartja magát. Nem akarok vitatkozni a nadrágszok­nyáról sem ... Felfogás dolga. Csak sze­retném megkérdezni a cikk írójától, mért nem footba'loznak hosszú, jól va­salt nadrágban, mért nem fürödnek téli- kabátban, vagy teniszeznek bundában? Azt merem hinni, hogy minden sport a neki legmegfelelőbb ruha formát hozta létre. ! A kerékpár ma, különösen ilyen nagy kiterjedésű városban, mint a miénk, mi- I kor a központtól egyes lakások kilomé- i terekre feküdnek, a legszükségesebb közlekedési eszköz, még a nők részére is. Nem keresem a cikkíró életkorát, mert valószínűleg abban a korban van, amikor még nem ítélhet családos anyák felett. Ha egy többgyermekes család­anya kerékpárra ült, az azt nem »sport- őrület«-böl teszi, hanem a helyzet kény­szerítő hatása alatt. Ha elfogadjuk azt, hogy a kerékpár nem a férfiak privi'égiuma, hanem, joguk van hozzá a nőiknek is, akkor mi sem természetesebb, mint hogy ahhoz meg­felelő ruha is kell. Uta’ok arra, milyen épü'eles látvány a szélben kerékpározó nők kétségbeesett kapkodása a ruhához. ; Szerintem az, akinek évi adója csak ' 40 pengő és azt nem tudja megfizetni, az nem is vesz 200 pengős kerékpárt. E felől tehát a cikk írója nyugodtan hajt­hatja á’omra fejét. A magyar nyelvbein van egy értékes mondás; »Mindenkinek van mit söpörni a háza előtt.« Kedves Hölgyeim, viseljék a shortot nyugodtan, kerékpározzanak, ha van mi­ben és minn? De csak egy feltétel alatt, ha a kedves papának nem kell kiáltani a piac sarkára, hajnali 3—4 órakor, el­szegődni egyhuszért napszámba. Mert ha igen, akkor jobban teszik, ha 40 pen­gős стер de schine ruhát vesznek fel nagy ka'appal, annál is inkább, mivel ezért nem szólnak, erről nem, Írnak cikket. Általában az emberek nem haragud­nak érte, ha egyesek meím születtek se­lyembe és mégis hordják? Természete­sen »akinek nem short ja, ne vegye ma­gára. Nem is azért született ez a rovat, hogy a világot megjavítsa. Mindössze annyit akartunk elmondani a shortolő és kerékpársportoló gyengébb nemnek, hogy: Hölgyeim!...« Ha van miben és minn? Csak egész nyugodtan kerék­pározzanak. Mert felénk azokat a szegény »jámbor férfiakat, akikben családalapttói álmok élnek!... De félnek,« — meignősülni, at­tól való félelmükben, hogy esetlég az asszony kerékpározni, shortolni fog? Hülyéknek tartják. Te'jes tisztelettel: EPPEL SÁNDOR. E3 ---------- ~P HALASI GABONAARAK aug. 23. Búza 80 kg-os 14.— P, rozs 12.— P, árpa 14 P, zab 14 P, morzsolt ten­geri 18.— P mázsánként. FERENCVÁROSI SERTÉSVASAR Könnyű sertés: 60—70 fiiér; köze­pes: 90—96 fillér; nehéz: 102—104 fill. Magánhlrdefések Szilády Áron, u. 36. sz. háromszobás lakóház mellékhelyiségekkel eiladó. Sóstón állandóan kapható hal illetve ponty és kárász. Vili-parcelbinn 2 hold szőlő éadó. Vi- j rág u. 23. sz. a’att különféle bútorok, j kamra felszerelé sek 25-én, vasárnap dél- j után 4 órakor önkéntes árverésen el- ; adatnak. Ugyanott kétszobás lakás mel- i lékhe’.yiséggei és kerttel kiadó. URTICA HAJMOSÓTÓL haja üde, friss és fényes. Elmúlik korpásodás és hajhullás. Kapható RÁCZ-patikában, Kos­suth ucca 1. (Takarék épület). ; Arpád-u. 39 sz. lakóház szeptem­ber 1-re kiadó. Értekezhetni Árpád) ucca 41 sz. alatt szerdán és vasárnap. J Használt elemi és középiskolái tan­tankönyveket veszünk. Pressburger- könyvkereskedés. A legkitűnőbb minőségű gyógy- szappan az »IDEÁL«. Egyedül "kap­ható a TOMORY-PATIKÁBAN (Mikes- patika). A PÁRISI BAZAR olcsóbb, mint a vásár! j 100 drb. anyabirkát feles haszon­ra kiadok saját gondozásommal. Ér­tekezhetni Nagy-u. 17 sz. alatt Gaz­dag Lajossal. [ ; HÁROM NAP ALATT megszabadul e kellemetlen láb izzadástól és bűztől, ha a Tomory-fé’e ANTISUDOR folyadé­kot és ANTISUDOR hintőport használja. Egyedül kapható TOMORY ELEMÉR gyógyszerésznél, »Isteni Gondviselés«- : gyógyszertár. Kimérve nem kapható. Csak eredeti üvegben és dobozban. Tisztelettel értesítem a t. hölgykőzön- séget,, hogy női divatszalonomat Szi­lády Áron u. 6. sz. alá, Czunterstein- fé'e házba, helyeztem át, — ahol is leg­újabb párizsi divatlapjaimmal átok b. , szolgálataikra. Kiváló tisztelettel: GYE- NIZSE MARISKA. A legjobb PARFÖMÖK, szappanon, kéz, száj, arcápoló szerek legkitűnőbb i minőségben Tomory gyógyszerésznél, I (Mikes patika). Utó'érintetlenül kiváló, gyors hatású á Glória légy és mindenféle rovarirtószer. Ára 20 fillér. Egyedül csak TOMORY ELEMÉR gyógyszerésznél (Mikes-pa- tflsa) kapható. Özv. Jakus Benőné eladja II. kér» Nagy-u. 17 sz. lakóházát jóforgalmu péküzleítel és sütődével és az öreg- szőlőkben a téglagyár köze’ében lé­vő 2 kát. hold szőlőjét. Értekezhetni a fenti háznál. i INGYEN személymérleg TOMORY ELEMÉR gyógyszerésznél (Miker-pa- tika). Az ÖSSZES rendszerű Írógépek szak­szerű javítását, karbantartását fővárosi gyakorlattal, jótállással válllalom. írógé­peket: veszek, eladok, cserélek a lég­jutányosa,bban. ELLER JANOS irógép- váUalata, Horthy Miklós tér 3. (udvarb.) Rozskorpa eladó Nefelejts-u. 6 sz. alatt. SZEMÉLYMÉRLEG, csecsemőmérleg használata díjtalan. Csecsemőmérleg köl­csönzés mérséke’t árért RACZ-PATI- KÄBAN, Kossuth u. 1. (Takarék épü­let). ó-bor 25 literenként is (literenként 40 fillér) eladó. Értekezhetni Szabó-trafik­ban,, Fő ucca 11. szám alatt. — FARKAS KALMAN órás, ékszerész és látszerész, a Gazdasági Bank épületé­ben, raktáron tart mindenféle órát, ék­szert és szemüveget, nagy választékban. Brilliánst, "ezüst pénzt, arany és ezüst ékszert, használtat is, magas áron vesz, órát és ékszert pontosan javít. IDEAL arckrém в legtökéletesebb épo- lószer. Egyedül kapható TOMORY gyógyszerésznél (Mikes-patika). Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A feKete császár A Helyi Értesítő számára irta: Figyelő Amerre a szem ellátott, mindenütt meredek sziklák övezitek a keskeny ös­vényt, ame’yea a sovány öszvérek csak egymásután beadhattak. Roskadoztak a teher súlya, alatt, amelyet a vezetők rájuk raktak. Azonban az embereknek, — akiknek legtöbbje néger volt, — se jutott jobb sors osztályrészül; őket is os tor csap ásókkal hajtották előre. Az öszvérek elefántcsontot szállítottak az abesszin udvarba. A karaván az ural­kodó tulajdona volt, az emberek, a vezetők kivételével rabszolgái közé tar­toztak. Az emberek arcára az élet sem­mibe vevése valósággal rávésődött; ez természetes is vo’t, mert életük a veze­tőktől függött, akik a legcsekélyebb engedetlenséget is halállal toroltak meg. A rabszolgának nem volt nagyobb ér­téke, mint egy öszvérnek; sőt egyes tu’ajdonosok még annyira se értékelték. Történetünk idején már véget ért a világháború; az öldöklés fúriái vissza­vonultak váraikba. A földre visszatért a béke — látszólagosan. Az emberek most nem fegyverekkel ütötték le egy­mást, — megkezdődött egy vértelen, kegyetlen, de annál pusztitóbb háború, amelyben' nemcsak a férfiak pusztultak el, hanem a családok is tönkrementek. A háború utáni, nemzetek közötti gazda­sági harc semmibén sem á'lott a világ­háború szívtelensége mögött; sőt még fokozottabbá vá'ott. A véres harcok­ban az emberek még egymásra találtak, a lélek, a szív legtöbbször kinyílott; a kenyérért folytatott küzdelem azonban kővé változtatta a szivet és érzéketlenné a lelket. Barátból ellenség, testvérből idegen lett — ha az érdekek forogtak kockán. A szétdarabo’t Magyarország meg­szállt területein a gyász, a kétségbe­esés kapott haj'ékot; akik még tegnap valakik voltak, akik vagyonnal, hatalom­mal rendelkeztek, mára koldusokká, föl­dönfutókká lettek. Az önérzetes ma­gyarnak nem volt más választása, mint a vándorbot; azoknak pedig, akik el- lentálltak, akik nem tűrték a »hódítók« erőszakoskodását, önkényerkedését, me­nekülniük kellett, ha csak a börtönt nem akarták megismerni, amelyből na­gyon gyakran nem volt kiút. Szabadkára a szerbek vonultak be. A katonák óvatosan haladtak előre; féltek a legkisebb etentálástól. De nem kellett sehol harcba bocsájtkozni; vér nélkül vehették a várost birtokukba. A »győze’em« mámorossá telte a szerbeket; ezért az első nap üldözőbe vették azokat, akiket a ínagyarság osz­lopainak tartottak. Egymásután tartot­tak házkutatálsokat, amelyek ürügyül szolgáltak arra, hogy elrabolják az ér­téktárgyakat. A Mária Terézia-téri Vojnich-palotába tértek be elsőnek; ott lakott Bakóczy Tamás újságíró, akinek éles cikkei több Ízben voltak szerb ellenesek. A fiatal1 újságírónak nemcsak ez volt a bűne; : a szerb- csapatot vezető kapitány, Dra- i gics Milán nem tudta megbocisájtani, 1 hogy Bakóczy befolyására egyetlen ma- \ gyár se fogadta a városházára bevonu- lókat. A szerbek Bakóczy lakásán szétdo- bált könyveket, újságokat találtak. Pén­ze, értéktárgya nem vo’t az ujs,ágiró­nak. A kapzsiságot nem elégíthették ki. Kiráncigáták ezért Bakóezyt ágyából és szuronyos katonák között в halasi-uti kaszárnyába kísérték. Ott, egy szerb hadnagy e’é került, aki durván rákiáltott: — No, hires magyar! Most vitézkedj! Most mutasd meg, mit tudsz. Bakóczy nyugodtan válaszolta: — Nincs jogotok, hogy fogságba ves­setek! Nem vétettem a törvényeik ellen. Követelem ezért, hogy adjátok vissza szabadságomat! Mint újságíró, az igaz­ságot írtam csak meg és azt hiszem,, az még a ti szemetekben se, bűn. A szerb tisztet ékte’en dühbe hozta Bakóczy fölényes, határozott válasza. Fogajt csikorgatta és katonáit szólí­totta e'ő. — Botozzátok meg a kutya, miagyart! Bakóezyt megragadták a marcona szerb katonák és kivitték fi, kaszárnya udvarára. Néhány perc múlva bebalktszott a botözás tompa zaja. Bakóczy minden jaj nélkül tűrte a durva bántalmazást. Fogait összeszo- ritotta; nem akarta, hogy a szerb ka­tonák kínjaiban gyönyörködjenek. Húsz bot. után vissza-vitték fi had­nagy e’é, aki kimondta a határozatot. — Börtönbe vele! Bakóezyt egy rácsos ablaku szobába kisérték, amely e’őtt állandóan szuro­nyos őr sétált. A szobában bútorzat nem volt; az újságírónak a padlóra kel­lett feküdnie, ha kiakarta pihenni ma­gát. Estefelé uj foglyot hoztak. Egy bu- nyevác kisgazdát, aki kiverte tanyájáról a garázdálkodó szerb katonákat. Ami­dőn a szobába lökték, örömmel kiál­tott Jel. — Mi az? Bakóczy szerkesztő ur van itt? — Én vagyok Tatics gazda! Hát та- igát milyen jó szél hozta É ide? — Hozott bizony engem az ördög. A gaz alakok betörtek tanyámra. Én nem hagytam magamat. Egy katonát fejbe- kólintottam. Végtére legyűrtek. Id© hoz­tak. S holnap fal mellé állítanak. Ahogy hallottam, szerkesztő urra is ez a sors vár. Bakóezyt most elhagyta nyugalma. — Lehetetten! — mondta. — Miért vo’na az lehetetlen — je­gyezte meg Tatics. — A szerbek hata­lomhoz jutottak és az első órákban min­denki azt teszi, amit akar. Szerkesztő ur ellen Dragics kapitány valósággal1 tajtékzik. Főbelöveíi és ezzel az ügy véget éri Számára is, de szerkesztő urra Is. A halottakat nem lehet feltá­masztani és senki se fogja keresni, jo­gos vo't-e az ítélet. Minek keresnék, amikor egy veszede’mes magyar új­ságíróról van szó. Még dicséretet is kap. Az én esetem az más; én ellene szegültem »véreim«-n.ek. Ezt meg kell nyilvánosan torolni, mert a példa raga­dós. Ha engem futni hagynak, holnap* már nem bírnak a bunyevácokkal. A megfélemlítés a legjobb sze’iditési esz­köz; anrnnk érdekében fe' kell engem áldozni. Én nyugodtan, szemlélem és bt- rá’om az eseményeket. (Szerdai számunkban folytatjuk). Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, Kiskunhajas, Molnár ucca 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom