Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-21 / 67. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 21 Szélit István — a nagy király Szent István, magyar király ün­nepén szeretném, ha minden magyar lelkében szentelné meg a nagy nem1- tzietf ünnepet. Ha nincs keresztény ünnepünk, nemzeti ünnepünk is csak nemzeti r|avatal volna és Jha csak egyházi ünnfepünk volna, az imlt- kozó magyarok sorából hiányoznék igen sok magyar. Már pedig e nem­zet minden fiának — legyen az bár­minő vallásu — meg kél hódolnia szent István előtt, mint nagy ország­alkotó király előtt; meg kei érte­ni e nemzet minden gyermekének, hogy csak úgy lesz Isten a miénk, ha mi Istené teszünk. Nem szabad elfeledni, minden nemzetnek az ,éOe- te és sorsa a nagyság és boldogság fénysugaraival, vagy a nyomorúság és pusztulás könnyeivel és vércsepp- jeivel van megírva. Ennek1 az élet­nek és sorsnak egyedüli nyitó kul­csa az, hogy a nép Istennel élt-e, •vagy elfordult tőé. Minden nem­zet addig tehet boldog, amíg az Is­ten 'keze őrködik fölötte. Amikor egyik-másik ország és annak népe eltávolodott az Istentől1. — a cifra nyomorúság, a boldogtalanság, a gyász és siralom tett az osztályré­sze. A népek és nemzetek kivívhat­ják függetlenségüket ,de Istentől füg­getlenek sohasem lehetnek, mert kü­lönben beáll a sorvadás és ezt kö­veti a pusztulás. Szent István, a nagy király igen jól tudta ezt, azért első sorban is keresztény vallást adott a magyar népnek, hogy a né­pek a boldogságot ne щ erőben és hatalomban keressék egyedül, ha­nem az Isten áldásában és a fele- baráti szeretet (gyakorlásában is. Adott hitet, mely a szeretet kezével, a testvériség érzelmeivel mintegy el­tüntesse azon válaszfalakét, amelye­ket a tudomány, a rang, a vagyon emelt. Szent István adott erkölcsöt, hogy tegyen segítsége a gyarló em­beri természetnek és kiegészítő része minden társadalmi rendnek. Nemzeti életünk fényes korszakain meglátszik az Isten áldó kézé, borús napjain­kon ellenben ott tornyosulnak a nem­zeti pártoskodások és országos csa­pások, amelyek nagyon sok köny- nyet sajtoltak ki a boldogtaran Ma­gyarország szeméből. Ebben a cson­ka országban mindnyájan — vallás­különbség nélkül — testvérek va­gyunk; testvérei sz. Istvánnak, sz. Lászlónak, Hunyadinak, Széchényi­nek, Deák Ferencnek. A testvérek kötelessége pedig az, hogy szeres­sék egymást. Igen, szeretnünk kell mindenkit, akiben magyar vér csör­gedez, csak ez a szeretet tartott fenn (bennünket eddig és fog fenntartani a jövőben is. Szent István kezével ős szivetek tüzével forrasszatok ösz- sze minden magyar szivet és meg­alakul a gyönyörű magyar jövő, a mely egy boldogabb nemzetne mo­solyog. Ne feledjük, az állami és társadalmi élet csak kártyavár vallás és Krisztus evangéliuma nélkül, mely elöbb-utóbb összeomlik. Korunk leg­nagyobb államférfin Mussolini mon­dotta: »Az olasz nép akkor lesz erős és boldog, ha vallásos lesz.« A val­lásos nemzetek az erős nemzetek és erős nemzeteké a jövő, a jövő kenyere, boldogulása és dicsősége. Ha azt akarjuk, hogy a magyar föl­dön a magyar nemzet is erős és boldog tegyen, úgy térjen vissza (Szent István első apostoli királya-» mák örökéhez: legyen vallásos és sze­desse hazáját s hazájában mindent magyart. Újból felbukkant Csonka Bácsmegye és Dél Pestmegye egyesítésének terve Csonka Bácsmegye és Délpestme­gye egyesítésének terve már több- ízben napirendre került, az ügyben, mint ismeretes, Halason is folytak komoly megbeszélések és úgy-átszőtt hogy a terv meg is valósul és az egyesítés folytán uj megye keletke- : zik. A gondolat azután lekerült a na- ! irendről, abbahagyták azt az érdekel­tek és a hivatalos körök is. Most azután, mint jöltoeavafott helyről értesülünk, a terv újból fel­bukkant és azt komoly politikai kö­rök támogatják, sőt a hírek szerint a kormány is hajlandó a tervvel fog­lalkozni. Dépestmegye és Csonka Bácska közönsége élénk érdeklődés­sel várja az újból felbukkant terv fejleményeit. Ötödik országos vásárt kap Halas Halasi gazdasági körök és egye­sületek régi kívánságot és óhajt tel­jesítve mozgalmat indítottak abban az irányban, hogy Halas a mostani négy országos vásár mellett egy ötödik országos vásárt iis kapjon. Ebben az irányban határozott for­mában interveniáltak a röldmüvées- ügyi minisztériumban és megindokol­ták a kérést. Most Medveezky Károly gazdasági főtanácsost, a halasi Gazdasági Egye­sület elnökét Marsehaü Ferenc föld1- ! müvelésügyi államtitkár levélben ar­ról értesítette, hogy a minisztérium a kérést megokoltalak találja és igy az ötödik országos vásárt a földmű­velésügyi minisztérium engedélyezte. Most már csak a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásáról van szó, ami nem kétséges, hogy szintén ered­ményes lesz. Az uj országos vásár ideje február hónapban lesz megál­lapítva. Ezenkívül Halas számára ki­látásba helyezték még két havi ál­latvásár engedélyezését is. 172 sokgyermekes anyát irt össze és hetet terjesztett fel kitüntetésre a szent istváni jutalmazás során a halasi Stefánia Mint ismeretes, Szent István nap­ja alkalmából minden évben kitünte­tik az országban található sokgyer­mekes anyákat. Ez a kitüntetés az idén is meg­történt. Munkatársunk érdeklődött a halasi Stefánia szövetségnél, aho': a sokgyermekes anyákat összeírták és megtudtuk, hogy Halasról 172 család­anyát írtak össze és ezek közüli hetet terjesztettek fel kitüntetésre. A kitüntetésre felterjesztett halasi sokgyermekes anyák a következők: Herezeg Pálné Pirtó 9 élő gyer­mekkel, Mátyási Józsefné Pirtó 7 élő gyermekkel, Pap Istvánná Pirtó 8 élő gyermekkel, Tóth Sándorné Pirtó 9 élő gyermekkel, Tóth Ká- rolyné Halas Vezér ucea 6 sz. 12 élő gyermekkel, Gytenizse Istvánná Virág ucoa 1 sz. 7 élő gyermekkel és Gyöngyi Istvánná árpád ucca 20 sz. 7 élő gyermekkel. A környékből a következő sokgyer­mekes anyák terjesztettek fel kitün­tetésre: Prónayfalva: Özv. Ba Jánosné 10 gyermek, özv. Búza Lajosné 10, G. Balázs Gergelyné, 10, Erdődi Ferenc- né 10, Orcsik Mihályné 11, Pap Já­nosné 12, id. Sebestyén Györgyné 11, Szabó Mihályné 10, Vágó Kálmánné 10 gyermek. Soltvadkert: Balázs Mihályné 6 gyermek, Király Ignáené .10, Oeskó Istvánná 7, Péntek Andrásné 7, Tóth Andrásné 9, Sehmel Jánosné 9, Tóth Jánosné 8, özv. Zsikla Istvánná 11, Zsikla Mihályné 8 gyermek. Nem tud Halason kiadós eső esni A határ jelentős részén már nyoma sincs a vasárnapi csapadéknak A vasárnapi eső után következett for­róság téjesen kiszárította a határ nagy részét. AÍzóta is hataímals borulások fu­tottak át Halas felett, de csak szórvá­nyosan hullott belőlük eső. Szántják a termőföldet mindenütt, de a legtöbb helyen kőkemény, összeállt göröngyö­ket vet fel az ekevas. Sürgősen kellené a kiadós, áztató eső, a jelentésekből ma már megállapítható, hogy az elmúlt napokban a város belterületén volt a legtöbb csapadék. Pedig itt sem volt sok. Elhamvadt pásztortüzek pis­logó pernyéi varázsolják vissza a kipusztult haasi pásztorvilág könnyesemlékeit m. Híresebb halasi barmosgulyások vol­tak még a szabadságharc körüli évti­zedekben: Zseni Mihály, ifjabb Biró Mihály és Paprika' Béni feles számadó a zsaniai cseeényné1, Ná'uk se.n volt !hus- fogyatkozás, de hiba sem esett a cse- rény körül olyan, ami az ő rovásukra lett volna Írható. A Zsama—Kőkút-—mér- gesi barmoknál ezidőben sokáig ezáim- adóskodott Lefántyi István, ki 1850-ben a Darányi Sándor mérgesi számadó- gulyásnál menekülésben lévő honvéd­tiszteket, Gracza Istvánt és Záhonyi Já­nost a pénzükért, továbbfuvarozásuk közben, éjszakának idején legyilkolta. 20 év múltán ezen tettéért Rádaynál la­toit s a szegedi várban oda is maradt. Volt, aztán nincsen. Nem volt törzsökös halasi, de a gyilkosságban segítő társai sem. Az öreg búj tárok közül Orbán (Baka) Jánost és Száki Sándort emlege­tik ma is az öregek. Száki a megfőtt i tejeskását úgy el tudta pakolni a ko- I csín a zö'd fűben, hogy a gőbbölyökkel Pestre érve, a, kását még mindig fújni kellett, olyan forró volt. A halasi ménesszámadók és szilajcsi- kósok közül kitűntek: Száki János kő- kuti számadó, ki egy szabadkai futta­táson lováról leesvén, életét vesztette. Jakab Mihály ba’otai ménesszámadó; ő volt legjobban a szegedi betyárok szájában. Erősen sasorru, szép szál em­ber volt. Szembe mert szálfám a betyá­rokkal s a kezére bízott ménest csak egyszer tudták megszakasztani. Hamis- vádak fo'ytán vénségére Rádayhoz ke­rült, de a gazdák küldöttsége kiszab adi- totta. Több mint 100 éve voltak virág- í jukban Lehőcz Dávid és Mező (Csehó) } István. Mező 48 után bajba került s az j Akasztóhegyen felakasztották, ő is ide- ; génből szakadt. Fitos Ferenc, a Kala- I pos—Róka'iloas—bogárzói ménesnél pia- I ran csőit. Tulaüszai ember volt, ‘ beszélt, öregbujtárja, Sas Mihály ülte I legjobban a lovat — abban az időben.. Fektében ugrott a legvadabb csikóra is s bottal igazgatta. Három ágra befont hajat viset jnég a 60-as években is. ősei is pásztoremberek voltak. A juhászok között a régi szabadvi­lágban Repeczka János vezérkedett. A juhászok közüt neki volt csak tükrös su­bája, mig Búza Imre ha'asi komiszáros, ciromustora nyelével a suba tükreit ki nem verte, mondván: Más becsületes embernek a, zsebébe se jut, te meg a subádra rakatod! Hogy Repeczka mit szólt erre, nem tartotta fenn az emlé­kezés, De szamarán a bársony nyereg meg volt haláláig. Leányának, a szép Repeczka, Esztinek 40 sárga csöngő® ürü hozományt adott. Mint fejős juhász, szegény sorban fejezte be földi életét, pedig ő volt minden idők leghíresebb juhász-számadója. A rangsorban utána Szanyi Mátyás és Ternyák Mihály kö­vetkeztek. Ma is em’egetve vannak. — Majdnem minden falkánál történtek hi­bák s bizony nem csoda,, ha a juhá­szokra a distriktus hadnagyai s a vár­megye perzekutorai egyaránt ferde szemmel néztek. A fuhász,é'etbeni eliga­zodáshoz nagy rátermettség kellett. Tör- zsököis halasi, ember juhásznak nem- vált be. Nem is igen lehetett közöttük ilyent találni, Zseni Sándor és Tarhós Varga, Mihályon kivüit. Viszont csikósnak, gu­lyásnak a gazdáik Ítélete szerint a tör- zsökös halasi ember volt a tegalka'ma- sabb. Műveltség, hagyományos miult, egyaránt a becsütetes szolgálatot Írták e'ó az ilyenek számára. Nem ís igen hoztak szégyent a városra. Kezükhöz vér nem tapadt s nemcsak a környék- bee'i pásztorok e'őtt, hanem vármégye- szerle is köztjsztéetben állottak a régi, cimeres halasi pásztorfejedelmek. A pásztorélet romantikájára még visz- sz;a,térünk, más pásztori dolgok pedig a tudomány müve' ői elé tartoznak. Cz. L. Az ország taharmányellátása biztosítva van — mondja & hivatalos jelentés A terméskilátások várható alaku­lásáról a földművelésügyi miniszté­riumban a következő nyilatkozatot adták ki: — Az elmúlt heti esőzés javitólag hatott úgy a kepásnövényekre, mint az erőtakarmányra. A tengeri ott, ahol még erősen nem csövesedért és nem szemesediett, most erős fejlődés­nek indult, az Alföld egy részének kivételével, ahol kiszáradt. Ami a répatermést illeti, úgy a cukorrépa, mint a takarmányrépa ed­digi eredménykilátásai, különösen a jó esőzés nyomán, mindenképpen ki- elégitőek és az erőtakarmány kilá­tásai is javultak. A lege ökre ugyan­csak termékenyítő hatással volt az eső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom