Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-17 / 66. szám

KISKUNHALAS helyi értesítője augusztus 17 Minden intézkedés megtörtént, hogy Halason ne lépjen föl a vérhas-járvány A vérhas járvány, mint minden'év­ben, az idén is az ország legtöbb pontján fellépett és Halason is félő, hogy ez a járvány megindul. Az egészségügyi hatóságok Hala­son minden intézkedést megtettek, hogy a város és á tanyák lakóit el­terülje a súlyos betegség, a főorvosi hivatal felhívást is nyomatott és ezen nyomatékosan figyelmeztet a veszélyre és előírja a teendőket is, hogy a betegséget meg ne kapják j a város lakói. Orvosi körökből szerzett informá­ciónk szerint megtudtuk, hogy Ha­lason még semmi veszély nincs és ez el is kerülhető, ha a közönség a köztisztasági szempontokat betartja, amely főképpen abban áll, hogy min­den gyümölcsöt alaposan meg kell mosni és meg kell hámozni. j Nagyobb vérhas veszély egyébként a környéken sehol sincs. tagság gyógyításához értett. Leghűsé­gesebb barmos gulyás talán D.anizs György volt a 48 előtti évtizedekben. Éjjel soha le nem feküdt, hanem zsom- bón ülve a cserény előtt pipált. Rend­kívül jó füle volt. Ha sötét éjszakákon a kőkuti csikósok lopva legeltettek a járásában, bármennyire befüve'.ték is a csöngőket, — meghallotta* a neszt s egyetlen kiáltása, hogy »ki a járásom- j bal csikós!« elegendő volt ahhoz, hogy a csikósok e'isaaleljeniek. Ifjabb Gőzön Imre barmosgu’yása Mészáros János (ni- mo'.y dudás), Felsőrekettyén v©zérkedett. Pásztorsipjával oly andalítóan és sziv- hezszó'óan fújta a régi szép pásztori nó­tákat, hogy közelébe férkőzni mindenki igyekezett. Minden régi nótát Ismert. Közöltük sok olyan volt, melyeket, ab­ban az időben is már csak ő tudott, örök veszteség, hogy azoklalt senki le nem irta s igy szájrul-szájra adogatva, közön-kézen — nagyobb részük elkal­lódott. (Folytatjuk). Cz. L. A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Miért tökéletlenek a halasi uccai levélgyüjtöszekrenyek ? Egyelőre befellegzett a halasi szabadfürdóknek A hűvös idő Halason is Wál’ott, 1 lehet, hogy csak átmenetileg, mert hiszen még alaposan benne vagyunk a nyárban. Hideg nincs, ugyan, de a szabad fürdésnek egyelőre vége, | a viz is hideg és senkinek sincs kedve még csak gondolni sem arra, hogy akár a Sóstó, Fehértó, vagy Népszigeti fürdőt igénybe vegye. A fürdés változatlanul tart még a Sóstón kádfürdőben és a fürdőző közönség az égboltot kémlelve és a Meteorológiai Intézet jelentéseit bön­gészve reméli, hogy mihamarább fel­melegedik ismét az idő s megkezdőd­hetik a fürdőzés még néhány hétig ezen a nyáron. Kaptuk és közöljük Biz alábbi sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! Azt hiszem, a postának is szolgáltatót teszek, amikor itt a nyilvánosság előtt papaiszt teszlek a halasi uccai postai Ievéígy4jtőszekré­nyek hiányossága miatt. Sokszor panaszkodott már a közön­ség, szóvá téve azt, hogy az uccai levél- gyüjtőszekrények niem tökéletesek. Eze­ket a kifogásokat lemosolyogták, min­dig azok, akik ezeket a levélgyűjtőket pártfogásukba vették, ama hivatkozván, hogy azok kifogástalanok. Nos tehát, épen az ellenkezőt igazolja az a tény, hogy csütörtökön délután levelet dob­tam be a felsővárosi Szabadság-téren, a Rolcsik-féJe füszerüzlet falába illesztett szekrénybe és legnagyobb megdöbbené­semre a kék boriiéba levelemet láttam meg pénteken reggel, a|mint В levélgyűj­tő szekrény alsó részén a fele kiállít a szekrényből, a másik fele pedig ben- szorult a szekrényben. Ezt ajánlom a posta figyelmébe, azt hiszem, meg kel­lene vizsgáltatni végig ezeket a szekré­nyeket, hogy ilyen dolgok többé elő ne fordulhassanak. Tisztelettel: Régi olvasó. Kedvezőtlenek az európai gyümölcsterméskilátások Nemcsak nálunk, hanem a legtöbb európai országban is kedvezőtlenek a gyümölcsterméskilátások. Németországban csupán az alma, barack és ringló biztat jó közepes terméssel, mig szilvából közepes, körtéből pedig rossz termés várha­tó. Jó termésre számítanak azonban csonthéjunkban, melyeknek virágzá­sa csak fagyok után (következett be. Stájerországban erősen romlottak a kilátások. Körtéből úgyszólván alig lesz termés, korai almából a múlt- éviinek legfeljebb 10 százaékát s ké­sői fajtákból, különösen a masánsz- kiakban, 40 százalékát várják a múlt- évinek. Az érés ideje mintegy két i I héttel szintén kitolódott, i Hollandiában és Belgiumban köze­pes termést várnák. Csehszlovákiában egyes fajtákból 70 százalékos kiesésre is számítanak. Késői körténél még rosszabb a hely­zet, téli körtéből pedig semmi ter­mésre nincsen kilátás. Az alma termés Csehszlovákiában és Morvaországban gyengébb lesz. Egyéb helyeken pe­dig alig lesz alma. Egészben véve ebből mintegy 300 vagonos termésre számítanak. A szilvánál jó közepes fesz a ter­més, diónál pedig csak gyengén kö- zepes. I : j PIREUSZ „A jó lapot a közönség szerkeszti“ A Cirkusz rovatban megjele­nő ezt a kis cikket — Ady Endre irta. Nem most, hanem ... huszonhat év előtt, ellen­ben ma is egészen aktuális irás. Fehér Dezső, a kiváló nagy­váradi szerkesztő most adta közre »Ha hiv az acélkirály« cim alatt azokat a hírlapi közf- leményeket, amelyeket Ady vá- radi ujságiráskodása alatt irt. Ebből a nagyértékü kötetből való ez a karcolat is. Elhamvadt pásztortüzek pis­logó pernyéi varázsolják vissza a kipusztult ha asi pásztorvilág könnyesemlékeit и. A hamvadó pásztortüzek hunyó pa­razsai gyér világánál vessünk még né­hány szempillantást a hajdan virágzó halasi pásztorélet néhány kimagas’óbb alakjára, kiknek emlékezetét az örök- feledés, fátyolba még egészem b© nem ta­karhatta. A magyar szabadságharc előtti 2-ik, 3-ik évtizedben a barmosgulyások kö­zött messzeíö'.dön hírneves volt Vak Biró Mihály. Vagyonos ember volt, mi­ként a legtöbb számadó. Bajtársait ügy ki tudta váltogatni a java emberek sorai­ból, hogy a cserény körül soha nem esett hiba. Jeles számadó gulyások vol­tak még ezidőtájt: Banga Mihály, ki a husfőzésben is jeleskedett. A hús izét meghagyandó, két tenyerét a bogrács fö’é tartotta:, majd megszagolta s a gő­zölgő hús ize felől agy tájékozódott, ő főzte: ki a százados bálát is, ott a Vá­sártéren, 1845-ben. Egy mázsa húst a tűzről leemelve, könnyűszerrel megfor­gatott. Pomozi Imre komoly, értelmes beszédéve’ s megbizhatóságával tett hí­ressé. Endrész Sándor és Baz-a János koruknak legdélcegebb s legszebb em- berpéldányiai voltak. Mikor a kecskeméti földvásárba szép paripákon belovagol­tak, az egész Halasi ucca kiállt bámulá­I sükra. 13 szeles bőgatyában, böingujj- 1 ban, jércetojás nagyságú ezüstgombos do'mányban, sarkantyús csizmákban jár­tak; kalapjuknál darutok tengett. Bazsa 1852-ben a distriktossai ellentétbe ke­rült s kénytelen volt lóra ülni. Rabos­kodott is Jászberényben, de mint békés, megbecsült polgár fejezi© be életét. Ba- j zsa Mihály 48-ban Rózsa Sándor sza- I badcsapatába, az »ostorosok«-hoz ke­rült. öregségére nagy vagyont szerzett. Maradékai ma is jómódban élnek Halas közelében. Buhin Mihály ökörcsordás felsőki,ste’éki cserényénél volt a Hal'as vidéki pásztorvilág centruma. Az e tá- jéki pásztorvilágot ő irányította. Ha baj volt, jó tanácsokkal szolgált. A distriktos j embereivel s a betyárokkal egyaránt igen jóban volt. Cserényénél a’ keretes \ ládából s a gyephantok alatti iszákok- j ból soha ki nem fogyott a szárított I hús (pattogatott kukorica). Feltűnő szép j nyergeiket készített a hátas lovakra, — * pásztoroknak, betyároknak egyaránt. — Öregségére valami régi dologért Ráday elé került, de könnyűszerrel szabadult, öregbujtárja, Göliér János agy ismerte a csillagokat, mint a tenyere közepét. Három nappal előre megérezte az idő- 5 változást. A barom viselkedéséből is időjóslást tudott adni. Minden állati be­I. Az elnök ur: (gyöngyöző serlegét magasra tartva) de ne feledjük el, uraim azt a hivatása magaslatán ál­ló orgánumot, mely kötelességét buz­gón teljesítve hirdeti városunk és vidéke dicsőségét. A sajtót értem uraim! A sajtót, tántoríthatatlan szó­kimondásával, pontos, mindent fel­ölelő hírszolgálatával, mely az elsők közé emeli a vidéken. Éltetem ura­im a sajtó kitűnő munkásait! (So­káig tartó zajos, mondhatni: viharos éljeinzés. Az egyesület elnöké tünte­tőleg kocint az újságírókkal.) Egy idegen ur: (az elnökhöz) Ké­nem, talán túlságos is volt a dicsé­ret... Az elnök ur: (körülnéz óvatosan, aztán súgva, szól) Na, na!... De hát tetszik tudni, muszáj velük jól lenni!... II. — Halló! Háló! Szerkesztőség?... — Igen. Mi tetszik? — X beszél, a veterán-tűzoltók ár­váit segélyző egyesület tb. titkára. Egy kérésem volna, ami a lapot is érdekli. A sógorom két disznót ölt. Kérem erről néhány szívélyes sort imi. A sógorom Őgányesden született, iskoláit is ott végezte; Két gyermek atyja s igen szép csa­ládi életet él. Egyébként előfizetője vagyok a lapnak. Ajánlóm magam! Pardon ! Azt is meg lehet írni, hogy előreláthatólag két napig to­szok oda, az ünnepélyen... ; I III. Tekintetes Szerkesztőség! Kérem leközölni az alábbi érdekes hirt: »Lélekemelő, szép ünnepé'у folyt le tegnap este városunkban,. Gorbó Márton irodai gyakornok és tartalé­kos szakaszvezető venídégszerető há­zában. A széles körökben ismert s népszerű házigazda ülte ez alkalom­mal hivatali működésének négy éves évfordulóját. A lakomán sok szép toaszt hangzott el s a fényes tár- tsaság a reggeli órákig maradt együtt. Ez volna a hír magva. A tekinte­tes szerkesztőségre bizom a hír ki- sziinezését. Nekem szerénységem tilt­ja ezt tenni. Maradok tisztelettel GORBÓ MARTON sk. IV. —... Az egész kérem lényegte­len. Nem érdekli a közönséget. Úgy történt, hogy az unokaöesémnek jó­kedve támadt. Igaz, hogy lelőtte a feleségét, megfojtotta az anyósát, összeszurkálta mind a négy gyer­mekét — de mit tartozik ez a kö­zönségre? Az én házamban azt te­szem, ami nekem tetszik!... Aztán meg bolondos jókedvű fiú. Nem is lehet rá haragudni. Miért legyen megbélyegezve a világ előtt?... Elég baj az, hogy a törvény nyomorult paragrafusa miatt kellemeffenségei lesznek. A lapokban legalább ne ír­janak róla. — De, kérem úgy tudjuk, hogy mind a hat áldozat kiszenvedett... — Annál inkább kérem a dolgot elhallgatni. Ne háborgassuk a ha­lottak álmát!... V. i — Halló! Szerkesztőség? — Tgen. — Bizonyára hallottak már az urak a Gerle Mariska esetéről, ki­derült, hogy ő az a gyújtogató, aki­nek üzelmei miatt két hónap óta ha­lálos rettegésben van a város. Ne tes­sék ezt a dolgot megírni. A leány testvére nálam van alkalmazva, mint szakászné. Egyébként is most már úgy sem gyullad ki több ház, mert Gerle Mariskát elfogták. Remélem, hogy az olvasók idegeit különben is veszedelmesen rontó hir nem fog napvilágot látni!... VI. — Szervusz! — Szervusz! — Hova? — Utazok a fővárosba, hogy egy kis helybeli szenzációról értesüljek. a Eg Ai J E; a S; i Blc Fii!

Next

/
Oldalképek
Tartalom