Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-14 / 65. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE KÖZVÉLEMÉNY augusztus 14 A GAZDÁK várják a tengeri importot, mert 20 pengős ku­koricával öngyilkosság a ser­téshizlalás, A magyar gazda, ha­lasi gazda kénytelen várni és sürgetni a tengeri importot. Ilyen fejtetőn álló tényt még a mai furcsa világ sem sokat produ­kált. Jó lesz ezt a tényt alapoi- san megjegyezni azoknak, akilk úgy vélik, hogy az aszálykár korántsem olyan nagy, mint ál­talában elhíresztelik. AMIRE MÁR NAGYON RÉGEN SZÜKSÉG LETT VOLNA Halason gazdag anyag vár a helytörténelmi kutatókra HA BEMÉGY A BANKBA, de­rék iparos, kereskedő, vagy le- teiiner a zsebedben levő negyed­évi kamat boldog öntudatával, rögtön iaz első percekben az a kelle me ten meglepetés ér, hogy — bár igen udvariasan —■ fe­léd szegezik a' kérdést: »Meny­inyit méhóztatik törleszteni?« Természetes, hogy ezt kinos mo­sollyal keserű humornak mi­nősíted a jégverés esztendejé­ben, a kamatnyugtán azonban mégis pirosceruzás, felkiáltóje­les figyelmeztetést ta’álsz: Leg- ! közelebb 10 százalék törleszten­dő!« Magyarázatul élőszóval is hozzáfűzik: »A gazdáktól nem lehet törlesztést követelni, tehát másoknak kell biztosítani az elő­irt törlesztési összeg befolyását.« Ez bizony különlegesen érdekes ' dolog. Azok a »mások«, akik­nek a törlesztési előírás előte­remtéséről gondoskodni kel, a váltóadósok, akik most is ke­mény 8 százalékokat fizetnek kamat fejében. De volt idő, ami­kor 16 százalékot is fizettek. A legtöbbjüknek az adóssága 1928 29-ből, a kölcsönfeLhőszakadás idejéből való. Azóta, ha j<jB ösz- szeszámolunk mindent, majdnem annyi kamatot kiizzadtak, mint amennyi az adósságuk. És köz­ben egyetlen krajcárral sem csök­kent a teher, a kamatra sem kaptak és nem is kapnak sem­miféle kedvezményt, mintha má­sodosztályú állampolgárok volná- I nak. Olyan súlyos igazságtalan­ság ez, hogy orvoslásáról ideje volna már gondoskodni. Minél j •j előbb, mert menteni akkor kel, I amikor a mentés munkája, még 1 eredményt igér. A 8 százalékos kamat fenntartását a világon semmi sem indokolja. A védett gazdák négy és felet, a jegká- j nosultak öt és felet fizetnek.) j Miért kell 8 százalékot Űzetni j a majdnem hasonló mértékben védelemre szoruló, a majdnem hasonlóan jégkárosult iparosnak, kereskedőnek és másoknak? Ez a megkülönböztetés még jégverés nélkül, elemi csapások nélkül is indokolatlan. Hóman Bálint miniszter, történet­iró 1934 okt. 25-i beszédével kap­csolatban a vidéki magyar történet­írók nagy része' elhatározta, hogy vámosonként és megyénként történel­mi társulatokat szervez, minden Tár­sulat évkönyvet ad ki, melyben év- ről-évre közük az egyes városok és megyék történetének újabban feltárt részleteit. A társulatok tagjai- egyrészt tör­ténet- és földrajztanárokból, tanitók- ból, másrészt a történelmet kedvelő érdeklődőkből munkaszervezetéket létesítenek. Az előkészületi munkáitokból ar­ra lehet következtetni, hogy a 25 vármegye, 11 törvényhatóságu és 45 megyei vároís közigazgatásának ve­zetői a szakemberekre, történetku- tatókra támaszkodva már szeptem­berben megalakítják a Hely történel­mi Társulatokat és karácsony körül megbízottjaik megtartják az első helytörténelmi módszeres nagygyű­lést, egyik vidéki városban, valószi- nüleg Kecskeméten. Megállapítható, hogy "Halason rendkívül értékes anyag vár törté­nelmi felkutatásra. és hogy azt tartani, sőt hizlalni is tudják, annak legjobb bizonyítéka az, hogy el is adnak Belőle. Halasi sertéskereskedőktől hallot­tuk, hogy a cigányoktól már több disznót is vásároltak halasiak és hogy még mindig maradt a telepen elég disznó. A cigányok takarékoskodni kezd­tek, olcsón megvették a malacot a nyár elején, most pedig el is ado­gatják azokat. Megértük azt, ami nem igen volt idáig, hogy a cigánysoron disznóto­rok lesznek az idén. Véres csatát rendeztek vasárnap a halasi cigánysoron Vasárnap délben a kiskunhalasi cigánysoron Kolompár Róza 10 éves fia fél téglával beverte egy kis ci­gánylány fejét. A leány apjai, Kolompár Béni, e miatt összeveszett Kolompár Rózá­val és azt fejbeszurta. A véres háború láttára összese- regtett a cigányhad a verekedők körül, pofonok csattogtak, fogak hul­lottak. Végre előkerült Kolompár Pé­ter biró, aki a verekedők közt ren­det teremtett. A csata után Kolompár Rózát, Ko­lompár Máriát és Kolompár Mátyást súlyos szúrt és zúzott sérülésekké® kórházba szállították. Kolompár Béni pedig több legény- társával megszökött és bevette ma­gát a Harangos-tó nádasainak sürü rengetegébe. Uíban a világhír felé a halasi csipke Jótékony volt az eső — mégis jelentéktelen haszna volt belőle a halasi földeknek A régen várt eső végre megérke­zett Halasra is és szombaton, vasár­nap, hétfőre virradóra elég jó esőt ‘kapott nemcsak á város belterülete, de a tanyák is. Az eső nagy örömet keltett a gaz­dák körében, de a fogyasztó közön­ség soraiban is, mert hiszen az eső­től várta mindenki, hogy a piaci áraknál is éreztetni fogja jótékony hatását. Az eső valóban sokat hasz­nált a 'szomjas földeken, különösen a homokoknál, mégis hatása lénye­gében jelentéktelennek mondható, a. kukoricának és a burgonyának már j alig használt, viszont a szőlőknél ! mutatkozni fog az eredménye, mert a hosszú szárazság miatt a szőlő is , nagyon kívánta már a csapadékot, j Ha kevés is volt az eső, mégis j ennek a kis csapadéknak is őrölni | kell, legalább reménytnyujt a me­zőgazdaság számára. A szaKcsi kisleány papája megunta a házassági híreket — ránk irt, hogy most már elég legyen a tanárvő „legendájából', Több ezer vagon tengerit importált a Futura a takarmányellátás biztosítására A Futura tárgyalásokat folytat len- geri-importról. Az illetékes tényezők is tanácskoztak a héten ebben az ügyben és értesülésünk szerint több- ezer vagon tengeri behozatalát ha­tározták el. Az importot Szerbiából és Románéból bonyoliitjuk le, előre­láthatóan ipari kompenzáció elené- ben. Importtengerihez csak az ipari hizlalók és a gazdák, tehát csakis az igényjoigosultak fognak jutni. Az importálások augusztus végén, leg­később azonban szeptember első napjaiban megindulnak. Pár héttel ezelőtt több pesti lap­társunkkal együtt megírtuk, hogy Szakoson egy kis tolnamegyei fa­luban Csikszentimrei Virág Kálmán a halasi polgári fiúiskola tanára há­zasságot kötött a falu legszebb, de egyúttal legszegényebb leányával, A híradás megfelelő fe'tünést keltett, maga a tanár megcáfolta, ugyanak­kor pedig megírta, hogy eljegyezte magát Budapesten, de egészen más leánnyal, mint ahogy a hírek össze­boronálták. A tanár helyreigazító soraival a magunk részéről napirendre tértünk a házassági romantika felett, míg | most nem 'tudni, hogyan és miért, j a szakcsi »ex-menyasszony« apja le- I vetet intézett hozzánk az ügyben. Az apa, Keresztes János, levelét egyéni helyesírásával szóróLszóra az alábbiakban közöljük: »Tiszt. Szerkesztő Urnák Az Újság megint foglalkozott Vi­rág Kálmán tanár híré veil és a kis­lányunkkal. E'őre is figyelmesztetjük а Тек. Szerkesztőséget hogy hagy­janak fel a híreszteléssel és hogy van itt a faluban egy személy aki a híreiket közli. Ezért kénytelenek! vagyunk azt az újságot perelni, hogy kiagyák ia. tettest és az egészből semmi sem igaz. A téves híradást mellőzni tessék, tisztelettel Szakcs. 1935. aug. 11. Keresztes János.« HALASI HÍREK NÉHÁNY SORBAN Tollasodnak a halasi cigányok — a cigány­soron mindenki disznót hizlal Érdekes és említésre méltó ese­ménye van a halasi cigánytelepnek, a telepen lakó cigányok mindegyiké­nek süldő röfög az óljában, a cigá­nyok, lakik valamikor még álomként hangoztatták a disznót, annak 'tar­tására pedig még gondolni sem mer­tek, annyira elérhetetlennek tűnt fel a számukra. Most úgy látszik meg­változott a helyzet. Hogy-hogy nem1 történt, de annyi tény, hogy a cigá­nyok mindegyikének van disznója Baleset ért egy halasi földművest. Vasárnap délután Tegzes Ferenc ha­lasi földműves kerékpáron haladt a városból kifejé a kalapári utón. Út­közben találkozott egy kocsival, a melyhez egy csikó is tartozott. A csikó elszakította istrángját és az arra haladó Tegzes Ferencet felrúg­ta kerékpárjával együtt. A sérültet 'kórházba szállították. Kiraboltak egy öreg szölömunkást az Öregszőlőkben. Vasárnap délután az Öregszőlők felé igyekezett Tam­csik Mihály 81 éves szőlőmunkás, ahol szőlőcs$sz. A Kas zap háznál beforduló dülőuton az öreg embert két fiatalember megtámadta, fejbe­ütötték és pénztárcáját, amelyben megtakarított pénzecskéje volt, ellop­ták. A rendőrség az ügyben megin­dította a nyomozást. Kutba ölbe magét agy halasi asf' szony. Megdöbbentő öngyilkosság történt hétfőn reggel az Árpád uc- cában, ahol a 12 számú házban özy. Rózsa Nándorjáé 53 éves asszony a kutbaugrott. Mire tettét észrevet­ték, már halott volt. Az asszony holttestét a mentők segítségével huzí. ták ki a kutból. Tettének oka is­meretlen. Л N< na IV. I' Amióta a halasi csipfceházat fel­avatták, a halasi csipke egyre jobban (kibontakozó idegenforgalmat biztosit Halasnak, mind többen és többen érkeznek hozzánk, nemcsak belföl­diek, hanem külföldi vendégek is, hogy megszemlélhessék Halas külön­legesen értékes remekét. Az ideér­kezők között amerikaiak, finnek, an­golok, osztrákok jönnek és sokan a szomszédos államokból is. A napokban itt járt ismét gróf Teleki Mihály a város képviselője, aki Szüüő Gézával a csehországi magyar párt elnökével érkezett. Vasárnap a csipkeháznak ismét sok látogatója volt, svájci, olasz ven­dégek érkeztek és nagyszámban an­golok. Ugyancsak megint eljött Te­leki Mihály gróf és Dessewffy Aurél gróf. A külföldi vendégeket a csipkeház­nál dr. Fekete Imre polgármester és dr. Gusztos Károly h. polgármester fogadták. .A vendégek valamennyien nagy elragadtatással Szemlélték a remek halasi csipkét. Vasárnap délután a| külföldieknek a gyöngyös bokréta tagjai népművészeti bemutatót tar­tottak. A vendégek egyrészének bemutató ták Gáspár Mihály félsőszálási ta­nyáját. Egyébként, mint értesülünk, Halast a legérdekesebb idegenforgalmi lát­nivalókkal akarják arra illetékesek felruházni. Ci ént Ma M К L Во E Bioi Fii Sz» 17­V 18-á kt a; be <ä Egy sz< ßm Jo Ez az Szer 8 i Blokk Fillért

Next

/
Oldalképek
Tartalom