Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-26 / 51. szám
junius 26 KISKUNHALAS HELTI ÉRTESÍTŐJE 5 A Csipkeház visszhangja az ország sajtójában (Folytatás a az a keleti mesélő kedv, amely a maga minden Istentől, embertől elhagyatott zugában is. És nem kell félni most) már, hogy ez a kincs elkallódik, bele- vész a magyar világnak abba a roppant ingoványába, amely annyi szépségünket, egyedülvaló különösségünket temette magába keserű évszázadok alatt. Mert vasárnap óta külön hajléka van a halasi csipkének, fejlődhet, kivirágozhat minden csodája s ezt az áldozatot megint csak annak a népnek köszönhetjük, amelyről o'yan sokszor mondatott, hogy értélén és érzéketlen a földön kívül mindennel szemben, míg magunk is ehittük...« A »Nemzeti Újság« igy ir: »ötven esztendővel ezelőtt az Alföld ke'lős közepébe, Kiskunhalasra helyeztek egy fiatal székely tanárt, Dékáni Árpádot. Hosszú generációk fúró-faragó, müvészkedő kedve sűrűsödött és tudatosodott meg benne. Szint® kétségbeesetten érkezett meg a kiskunok városába, azt hitte-, hogy itt csak port, gémeskutat, nagy erések©t-ivásókat fog találni. És izgatott, kereső boldogsággal fedezte föl, hogy a városban és 2-ifc oldalról) , a tanyákon a népi művészetnek tiszta, ■ teljes és szinte hátborzogatóan ősi í megnyilvánulásai élnek. A lé’ek l©gmé- j lyéröl, tudatnemjárta rétegekről kerül- j tek fel a virágoknak és az állatoknak, i azok a formái és mozdulatai, amelyek ' az ősi, kontinenstuli haza emlékét idé- j zik. Dékáni Árpád egyre lelkesebben, i de egyre tervszerűbben is, házról-házra, j c sál ádr ól -családra, tanyáról-tanyára járt, ! előhozatta a régi tükrössubákat, az ) agyonkoptatott, recsegő eresztékü tuli- i pánosládákat és rajzolt, rajzolt, rajzolt- 1 Az ősi subák, tányérok és ládák ritkulá- j sával arra gondolt, hogy valami nemesebb, könnyebb, finomabb anyagra kellene rávinni a formákat és mintákat s igy egyúttal megőrizni a teljes kiha- I lástól. így szü’etett meg a velenceinél ' is művészibb, a brüsszeinél is légiesebb ha'asi csipke.« A »Magyarság« és »Pesti Hírlap« is melegein ir a halasi csipke ünnepélyről. Ezenkívül csaknem minden fővárosi lap képes mellékletén több ki- ; tűnő klisével mutatja be a halasi 1 csipke produktumait. dák megszemlélték a gőböly hizlalást, : valamint a mesterséges borjunevelést és tehenészetét. Még sok megbámulnivaló fett volna, de közben az idő nagyon előrehaladt;.! A gardák be is fejezték ezt a tanulmányi-turnét, amelyen nemcsak néztek, de láttak is és a mintagazdaságban tapasztaltak igen e'őnyös hatással voltak a gazdák gyakorlati tudásának és gazdasági továbbképzésének fejlesztésére. i i i I j Lapzárta Budapesti tudósítónk teleforleíentése Méj* október 31-ike előtt meghosszabbítják a ^azdavédelmi rendeletet A gazdaadósságok rendezésének’ kérdése egyik legsürgősebb pontként szerepel iá kormány programjában és mivel október 31-én a gazdaadósságokról érvényben lévő rendelet hatálya lejár, a kormány idejében gondoskodni fog a szükségessé váló uj szabályozásról. Ezidöszerint három minisztériumban folyik a munka. Valamennyi minisztérium arra törekszik, hogy a lehetőséghez képest alaposan megvitassa a gazdaádósI Ságok körül felmerült problémákat, I sorra vesznek mind olyan aprólékos részletkérdést, amely szükséges ahoz, i hogy a gazdaadósságok rendezése j valóban a gazdák védelmét szolgálja. i Ma délelőtt illetékes helyen kijelentették, hogy a gazd'avédelmi intézkedést még október 31-ike előtt 'kiadják, illetve a végleges rendezésig ismét meghosszabbítják. Olaszország újra átvesz pévmillió mázsa magyar búzát Lesz-e olasz-abesszin háború — Mussolini és Eden római tárgyalásán dől el I Eden lord Londonból Rómába ér- I kezeit és ott beható tanácskozást í folytat Mussolini olasz mmiisztere®- ,nőkkel. A két államférfi tanácskozása i különböző kérdéseket ölel fel, de i főképen abban az irányban bir ,ie- ! len tős éggel, ho gy itt dől ей, v áj jo n megindul-e a háború Olaszország és Abesszínia között, vagy pedig sikerülni fog az ellentétek olyan elsimítása, hogy háborúra nem kerül sor. Politikai körökben bíznák abban, hogy sikerülni fog a háborút elkerülni. „Ének a búzamezőkről“ — végig a szom szédos kisszállási uradalom kalászérlelő júniusi napsütésében Ezerötszáz gyári munkás ismét sztrájkba lépett Csepelen Szombaton tartották meg a bácskai gazdák vándorgyűlését a kisszállási urada’omban, ahol egyúttal gazdasági tanulmányutat is rendeztek a gyűlésen résztvevő gazdák, mert ez a vándorgyűlés egyúttal egybe volt kapcsolva az urada'om mcntagazdaságánaik a bemutatójával is. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara részéről Szuly Elemér kamarai titkár jeent meg. Mintegy 10 óra tájban vonultak fel | az összes résztvevők, akik legelőször megtekintették az urada’om almajorjá- nak tehenészetét Innen á vendéglátó uradalom által kiállított 60 kocsifogaton elindultak a /20.000 holdas áradatom egyes majorjainak megtekintésére. így megnézték a homokon termet lucernát, valamint ű/l uradalom rétjavitási kíséreteit. A Jánoste’.ki majorban az uradalom tízóraival vendégelte meg a résztvevő gazdákat. Ebben a majorban megmutatták a gazdáknak az uradatomnak svájci bikakülönlegességét, valamint a Paizs-fé'o uradalomból beszerzett nagy- értékű, gyöhyörü, vöröstarka bikát, — azonkívül a törzskönyvezett, kitünően tejelő teheneket és a magyar gulyát. Innen tovább ha’adván, útközben ■ I megtekintették a legelőn a cigája és j fésűs anyabirkákat, vatomint a miau- j galica és azonkívül a bergshirejvel ke- i resztezeft sertésfatkát. Sokat tanultak, különösen a homoki gazdák, a sóm>- kóróval, pimpinellával vetett rozsokon, amelyek jövő évben már legelők és kaszálók lesznek. < Utbaejtették a Kápolna-majort, ahol j a sertéstenyészetet tették tanulmány tár- l gyává. A Bibic-majorban megtekintették az urada’om sertéshizlalását, amely ugyancsak jót tett a gazdák gyakorlati kép- j zésére. Itt azután az is látható volt, j hogy nemcsak a gazda szeme hizlalja a jószágot, hanem a jó kezelés, a megfelelő bánásmód, de főleg a kellő és szakszerű etetés az, ami csakugyan meghizlalja a jószágot. Bíbicről ó-dongó-majorba kocsizott a társaság, ahol nagy érdeklődéssel vették szemügyre a múlt évben a tenyészállatvásáron nagy dijat nyert yorkshi- rei sertéstenyészetet. A Felsőkovácsgyepi-majorban az uradalom bikatenyésztését mutatták be ,a vándorgyűlés résztvevőinek. Innen Bél-majorba átkocsizvia a gazA csepeli magyar posztógyárban 1 a munkások ismét bérharcot kezdtek és a gyár munkásai 1500-an sztrájkba léptek és nem hajlandók felvenni a munkát addig, amíg bérkivánsáRégi és jogos kívánság teljesült most a halasi utak körül, teljesen elkészült a Halas—soltvadkerti köves müut, amely a Sóstó mellett vonul végig. Ennek az útnak nagy és kimagasló jelentősége van, különösen a gazdák szempontjából és sok veszteség érte a termelő gazdákat addig, amig ezt iaz utat nem építették ki. A Halas—soltvadkerti útépítést gaiknak a gyár eleget nem tesz. A csepeli gyár munkásainak nem ez az első sztrájkba, rövid időn belül már többizben tört ki sztrájk a posztógyárban. . pár évvel ezelőtt kezdték meg és azt az idők folyamán szakaszról- szajkaszra építették tovább. Az ut most minden vonatkozásban elkészült, ami nemcsak azt jelenti, hogy most már Soltvadkertig köves utat kapott Halas, die a kikövezett ut lényegesen megrövidíti a kocsiközlekedést Budapest irányában az ut közbeeső többi helyiségei felé is. Ózom erem lé is. szeplő, májfolt, pattanás, minden féle arctisztátlanság ellen. Napbarnított arcbőrt kifekérit. Szépít, fiatalít. Készíti RáCS János gyógyszertára Kossuth u. 1 sz (Takaréképület) A képviselőház bizottságai megkezdték a légvédelmi törvény javaslatainak tárgyalását Teljesen elkészült a halas—soltvadkerti köves münt Villáni Frigyes báró római magyar , követ és Mussolini olasz miniszterelnök j aláírta a magyar-olasz vegyes bízott- j ság legutóbbi ülésszaka alkalmával ki- dolgozott szerződéseket. ; Ezek szerint Olaszország az 1935—36. j gazdasági évben, ismét átvesz egymillió j métermázsa magyar búzát a tavaly j megállapított áron és további egymillió : métermázsára opciót biztosit. A szerződések ezenkívül újonnan szabályozzák a magyar—olasz fizetési forgalmat a junius 20-ika után létrejött ügyletekből származó áruszállításokra vonatkozóan. 1 1 * A szerződések szövegét a kormányok rövidesen nyilvánosságra hozzák. i > i A képviselőhöz bizottságai ma j légvédelmi törvény javaslatainak tár- délelőtt tiz órakor megkezdték a I gyalusát. i | ; , j (