Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-04-27 / 34. szám
4 KISKUNHALAS HBLTl ÉKTBSlTOJB április 27 Katasztrúfálisan lezuhant Halason a sertéstenyésztés A mezőgazdasági helyzet "állapo- tánialk hullámzásában igen fontos szükséglet az állattenyésztés lehető fokozása és igy az állatállomány szaporítása is. Most, hogy országszerte projgram- ként állították be a mezőgazdaság teendői közé az állattenyésztést, egészen időszerű, hogy á halasi állatállományról teljes képet adjunk^ Alább közöljük ezt az áliathuílám- zási kimutatást 1930-tól kezdve egészen az idei 1935. évig. Ebből a kimutatásból különösen az tetszik ki igen éltesen, hogy a külföldi kivitel hiánya miatt Halason a sertéstenyésztés mennyire katasztrofálisam lezuhant. i A számadatokkal ellátott kimutatás a következő képet nyújtja: 1930- ban: szarvasmarha 5667, ló 3766, juh 7346, sertés 13.765, szamár 18, öszvér 4, kecske 34. 1931- ben: szarvasmarha 5948, ló 3980, juh 6839, sertés 13.868, szamár 16, öszvér 4, kecske 38. 1932- ben: szarvasmarha 4963, ló 3669, juh 6484, sertés 6490, számár 15, öszvér 3, kecske 86. 1933- ban: szarvasmarha 5207, ló 3815, juh 4524, sertés 6043, szamár 18, öszvér 8, kecske 75. 1934- ben: szarvasmarha 5587, ló 3587, juh 5524, sertés 7416, szamár 8, öszvér 4, kecske 66. 1935- ben: szarvasmarha 5742, ló 3907, juh 6881, sertés 8353, szamár 15, öszvér 1, kecske 110. Kapkodó vitustánc kiséri a befagyott gyümölcsfa-kölcsön pénzét Ki kap, kinek jut, kinek jár gyümölcstelepitési segítség ? Oiyan az Alföld, mint egy virágos kert, — mondotta Kecskeméten a minap a miniszterelnök és nem mu'asztotta el hozzátenni, hogy a magyar gazda szorgalma varázsolja paradicsommá,. Csakugyan: szemre talán igaza is van a miniszterelnöknek, de nézzünk csak egy kissé a dolgok mögé és akkor meglátjuk, hogy mennyire inkább igaza van annak a másik miniszterelnöki beismerésnek, hogy az »Alföldön nagyon sok a tennivaló.« A legelső, a legsürgősebb tennivaló a gyümölcstermelésre vonatkozik, ami az Alföld népének legnagyobb kereseti forrása lehetne. De nemcsak az Alföldön, hanem az egész országban. Húszmillió gyümölcsfa várja a mai elhanyagolt védekezési módok és a trágyázás teljes hiánya mellett az igazi reformot. Húsz- mii íó gyümölcsfa, nemzeti vagyonunk jelentős része várja, hogy a, kartelekre lecsapjon váaki és várja azt is, hogyha talár a védőszerek árából a Magyar Gyümölcstermelők Országos Egyesülete nehéz harcokkal le tudott faragni 17.000 tagja száméra negyven százalékot, akkor erőltesse meg magát az álam is és szállítsa le a legfontosabb és leghatásosabb növényvédőszer, az ál ami egyedárusi- tást képező nikotin árát is. Furcsa helyzet ez. Az egyik oldalon a földművelésügyi kormány oktat, buzdít, lelkesít arra, hogy a gazda hibátlan, márkás gyümölcsöt termeljen, amit könnyen el lehet adni külföldön, a másik oldalon szigorúan karbafont kezekkel áll a pénzügyi szellem, a kincstári elgondolás, amely nem engedi meg a nikotin árának leszállítását, hiába panaszkodik, könyörög és sir a gazdaérdeke'.tség. A nikotin ára megfizethetetlenül magas marad és közben szabadon pusztít az alföldi gyümölcstermelés két legnagyobb ellensége: a tetű és a moly. A védőszertől elütött gazdák nem is mernek rá- gondolni, hogy mennyi káruk lesz belőle. [ i A gyümöicstermeés irányításának rossz módjára mutat a gyümölcsía'.e’e- pitési kölcsönakció bukása is. A kormány két esztendővel ezelőtt a transz- íeralapból' kétmillió pengőt irányzott elő gyümöicsfatelepitési célokra, amely összeget még most a harmadik évben sem tudtak kihelyezni. Miért? A szerencsétlen feltételek miatt. A kölcsönt csak a dunántúli és felvidéki gazdáknak adták, az igazi gyümölcstermő vidéket, Pestkörnyékét, a Buna-Tisza közét, Jánoshalmát, Kecskemétet, Nagykőröst, Halast, Szegedet kirekesztették belőle. Pedig egyedül Pestkörnyéken egy év alatt a kö’csön tízszeresét túljegyezték volna. A kölcsön súlyos feltétele továbbá, hogy csak első helyen való bekebelezésre adják. Pedig hot van ma gazda, akinek adóssága nincsen. Most nagynehezem belementek abba, hogy kis adósság mellett másodhelyen való bekebelezésre is kínálják a holdankinti 160—640 pengős kölcsönt, de azzal a feltétellel, hogy egy faluban legalább húsz holdat fási- tanak De megfelelő módon. A kölcsön nagyobb részét pengőértékben elszámolt gyümölcsfa csemetékben adják, k'sebb részét pénzben. Védett gazdának egyáltalán nem adtak kölcsönt. Az idei kölcsön folyósítására május 15-ig leheti benyújtani a kérvényeket a földművé ésügyi minisztériumba, ahol szeptember 1-ig megadják a választ. Úgy értesülünk, hogy újabb 2—3 millió pengős gyümöicsfateepitési kölcsönt akarnak kibocsátani. Helyes lenne, ha a szomorú tapasztalatok alapján ennek a feltételeit okosan szabnák meg és odajuttatnák, ahová igazán kell, olyanoknak, akik értenek a gyümölcstermeléshez és akik a kölcsönből igazi virágzó paradicsomot tudnának varázsolni az Alföldön. — Féláru utazás Budapestre!. A Nemzetközi Vásár aika'mából, mely Budapesten május 3-tót 13-ig lesz megtartva, a MÄV igazgatósága féláru jegy kedvezményt engedélyezett a vásárt látogató közönség részére. A féláru vasuti- jegy váltására jogosító igazolvány 2.80 pengőért beszerezhető a városi meneí- jegyirodábanv ahol bővebb felvilágosítással készséggel szolgálnak. A kedvezmény április 27-től kezdve már igénybe vehető. f t Sokan maradtak hely nélkül Halason a szent György napi cselédfogadáson — legmagasabb az öreg juhász bére, közel 600 pengő Régi szokás szerint április 23-án, kedden és 24-én, Szent György nap- j ján zajlott te Kiskunhalason a tavaszi gazdasági cselédfogadás, az em- I bervásár. A ragyogó tavaszi napsütésben fekete embertömeg nyüzsgött a városháza előtti téren, ahol nagy számban jelenítek meg a szegény gazdasági cselédek, hogy egy esztendőre ismét bérbeadják munkaerjüket és biztosítsák maguknak az igen szűkös megélhetést. A kormány rendielete, mely a gazdasági cselédek érdekében újév helyett április elsejében 'állapítja meg a gazdasági cselédek költözködésének időpontját, a gyakorlatban teljesen elveszett. Kiskunhalason a cselédfogadás ideje ősszel Dömötör, tavasszal Szent György napja. Újévkor csak az a cseléd költözködik, aki lemaradt az őszi szegődésről, vagy valami okból az esztendő letelte előtt el kellett hagynia szóig állati helyét. A cselédfogadásnál jóval nagyobb volt a cselédet kereső gazdák, mint a szolgálatot kereső cselédek száma, mégis sokan maradlak hely nélkül. A túlnyomórészt kis- és középbirtokotokból álló gazdák, birtokuk jövedel(i móhez viszonyítva, sokallották a cselédbéreket. Az elszegődöd cselédek általában az alábbi béreket kapták: 16 éves kanász, bentkosztos: 80’ P, 1 mázsa rozs, 4 malactartás; 16—17 éves gulyás, bentkosztos; 110 P, 1 mázsa búza, 1 mázsa rozs, I egy marhatartás; 19—20 éves bentkosztos kocsis ; 180—200 P készpénz; kommenciós kocsis: 8 mázsa rozs, 4 mázsa búza, 2 mázsa árpa 25—25 kiló só, kása, szalonna, egy pár csizma, egy hold veteményföld és lakás, tüzrevaló; kommenciós mindenes: 12 mázsa gabona, 40 P, egy hold veteményföld, egy pár csizma, naponta, félliter tej, 20—20 kiló só, kása, szalonna; 19—22 éves juhász .bentkosztos: 4 mázsa gabona* 25 P, 10—20 bir- kaíartás; kommenciós öreg juhász: 8—10 mázsa gabona, 1 puhlartás, 1 pár csizma, 1—2 szamártartás, 40—5Q birkatartás, vasárnapi tej, 1 hold ve- teményföltí, 400—500 öl krumpliföld, 20—20 kiló só, kása, szalonna, ha pusztázik: heti eieség, ami kenyér, szalonna, só, tarhonya, burgonyából áll; 12—14 éves kisjuhász, bentkosztos: 80—100 P és egy szűr; 15—17 éves mindenes: 70—80 P, egy pár csizma; 12—13 éves liba- vagy pulyka- pász torleány, akit ia tavaszi hónai- pokban szabadságolnak az iskolából: havi 5—6 pengő, esetleg ruha, cipő. Bentkosztos hónapos cselédek közül a fiatalabb »suttyó« legények havi 15—17 pengőt, idősebbek 16—20 pengőt kaptak; háztartási alkalmazottak tanyai gazdaságba 12—15 pengőért szegődtek. A kommenciós, családos gazdasági cselédek járandósága, a mai ára- kát véve figyelembe, 230—250—260 pengőt tesz ki. Legtöbb az öreg juhász bére, körülbelül 600 pengd. A halasi városi szinház közönségének élményt tartogat a Vasutas Ének és Zenetársaság hangversenye A halasi Városi s'inházban május 11- én tartja meg pompás és gyönyörű műsorral hangversenyét a Vasutas Zene- és Énektársaság és ez á hangverseny kétségtelenül reprezentatív kiemelkedő estje lesz Ha as város közönségének, maga a hangverseny pedig ritka élményt tartogat azoknak, akik a hangversenyt végighallgatják. A vasutasok kiváló hangversenye iránt a város széles köreiben szokatlanul nagy és élénk érdeklődés nyilatkozik meg ée igy minden bizonnyal zsufo’t szinházte- iem előtt fog ez a kitűnő hangverseny -e folyni. A vasutas hangverseny műsora a következő: (_ Weber: »Bűvös vadász« c. opera, nyitánya. Előadja a szimfonikus zenekar. Vezényli: Ábrányi Emil. — Gr. 'Zichy Géza; Rákóczii kar a »Nemo« c. operából; Ferch—Petőfi: Egy gondolat bánt engemet...; Moskowszky—Baseli: Szerenád. Előadja a férfikar. Vezényli: Seres László. — Csajkovszky: »1812« ünnepi nyitány. Előadja a szimfonikus zenekar. Vezényli: Ábrányi Emil. — László. — Mascagni: Intermezzo a »Pa- raszt’cecsüliet« c. dalműből; Kodály: To- borzó a »Háry János« c. dalműből. Előadja a szimfonikus zenekar. Vezényli: Ábrányi Emii. — Berlioz: Rákóczi induló. E’öadja a ’Szimfonikus zenekar. Vezényli: Ábrányi Emil. Szombat-vasárnap Magyar filmest! BÚZÁMÉ Agai Irén, Vizváry Mariska, Berki Lilly, Rózsahegyi Kálmán, Rátkay Márton, Pethes Sándor és Erdélyi Mici Goldmark: Baletzene a »Sába királynője« c. dalműből. Előadja a szimfonikus zenekar. Vezényli: Ábrányi Emil. — Homonnay Lajos: őszi daí; Bárdos: Megütik a dobot. Toborzó. (Népdalfeldolgozások); Di Capua—Seres: Olasz sze.enád; Poldini—Seres: Vadász-kar. ' Előadja a férfikar. Vezényli: Seres Nyomtatványokat Ízléses kivitelben к é s z i t lapunk nyomdája
