Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-04-06 / 28. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 6 A tomegfaiitázia szörnyű maros hánornt jósol — az egész Alföld felett Málnás meteor jelent meg és robbant fel A csodálatos égitüneményt Kecskeméten, Félegyházán, Halason és Orosházán is látták Kedden este csodálatos égi tünemény jellent meg az égbolton. A tüneményt Recskiemében, Félé gyházán, Halason és Orosházán ás sokan látták, de sols más a'lfö'dl helységben is. A tünemény tulajdoniképen meteor volt, irtózatos gyorsasággal haladt, vakító sugárzású volt, majd rohanni kezdett lefelé, utána szétrobbant. A meteorról a következő jelentések számodnak be. Egy békéscsabai igy írja le a tüneményt: Este félnyolc órakor, amidőn sókezer ember sétált az uccá- kon, a korzón s a térségeken, akkor jelent meg az égi csodia. A pislákoló csillagok fényét eM- ványitotta az óriási meteor, amelynek a fénycsóvája 2 méter szélesnek és 20—30 méter hosszúnak tűnt féí az égi világ messzeségében. Kékesvörös fénnyel lángolt az egyre növekvő fényesóva, csakhamar meleg légáramlat terjedt el a Földön, majd kétszer egymás után óriási dörgés zengett alá. Amint a fénycsóva feltűnt az égen, az uccán lévő emberek lába földibe gyökeredzett. Megállt mindenki és az első pillanatban szinte rémülten nézett az égre, A gyermekek ijedten futották a felnőttekhez, védelmet keresni a számlikra ismeretlen csoda ellen. • — Meteor — kiáltotta es valaki. S pár pd'anat múlva, amikor az égi tünemény, a gyönyörű fénycsóva eltűnt az égről, már az egész város arról beszélt, hogy meteor futott végig az égen. Tálán valamelyik öregasszony, talán egy ősz férfi; vagy iegy fiatal babonás lány volt az első, aki kimondta, hogy a meteor háborút jelent. Csakhamar erről beszélt mindenki. Az emberek még mindig ott volltak, aboll épp megálltak. És arról beszéltek, hogy ekkor és ekkor is, aráikor meteor jelent meg az égen, utána háború volt, vészes, vérzivataros szörnyű habom. Kecskemétről írják: Este félnyole előtt pár perccel az égboltozat dél részén boílldnagyságu, rendkívül erős fényességű meteor tűnt fél és szédületes sebességgel keresztülszáigül- dütt az ég láthatárán. A hatalmas fénygömb izzó vörös színben égett, szikrákból képződött hossza lángcsóvát hiizotr mfaígía után, majd néhány másodperc után menydörgés, szerű robaj hallatszott. A meteor szétrobbant és apró darabokra hullott szét, igy zuhant alá. A csodálatos szépségű, izgalmas, érdekes természeti tünemény felejthetetlen marad azok számára, akik ’látták. Az uccákon sokan felfigyeltek a villámszerűén elsuhanó fénygömbre. Orosházán is látták a meteort. Este, a derült, tiszta égbolton délkeleti irányban holdíiagysógu, tányér- alakú zöldesfehér fény tűnt fel és nappali világosságot, árasztott az egész nagyközségre, aztán végigfutott az égen és északi irányban tűnt el. A fény klailvása után 20— 30 másodpercig tompa moraj hallatszott. Még emlékezünk, hogy 1914 élőit is láttunk ilyen meteort, üstököst szintén, dfe a mostani félelmetesebb volt. Téves hírek terjedtek el Halason a fagykárokról — a szőlőnek nem ártott a hideg, a barackosokban nagy kárt okozott Az elmúlt napokban fagyok voltak éjjé! és ezek a hidegek meglehetős károkat okoztak különösen a barackokban. Halláson hírek terjedtek el arról, hogy az éjjeli fagyok nagyobb károkat okozták a szőlőkben is, külö- njbsen arról' beszéltek, hogy a már megmetszett szőlők rügyei elfagytak és az idén ez érzékeny veszteséget okoz a bortermelő gazdáknak. Munkatársunk. érdeklődött a Gazdasági Egyesületben és sok gazdánál a különböző tanyairészekböl, hogy mi a tapasztalait az éjjeli fagyok után*. Elmondották nekünk, hogy a fagyok nem ártottak a szőlőnek és hogy ezeket a hidegeket nem fogja megérezni a termés. Ugyanakkor so!- kat ártott az éjjeli fagy a barackosoknak, mert, a barackfák rügyei lefagytak és igy barackban érzékeny veszteség érte a termelőket. A többi gyümölcsfának, almának, körtének, szilvának, cseresznyének és meggynek szintén nem ártottak az éjjeli fagyok, A HALASI JUHÁSZAT HÁROMSZÁZ ÉVES TÖRTÉNETE História arról, amikor még: Halas látott el messze vidékeket posztóval és gyapjúval vegye fel. — Ezen elvi je'entöségü határozatot a Jászkiunkerüle'.ek főjegyzője, Kármán Pál körlevélben ha;fi tudtára az összes jászkun községeknek jövendőbeli miheztartás végett, hangsúlyozva azt, hogy e rendelkezés nem vonatkozik az olyan redemtus apától származott utódokra, akik birtokaikból magukat egészben kivetkeztették. Úgy látszik, hogy Czifra Imre az elért sikeren felbuzdulva, Bor Antal és István juhászárendásokkar együtt továbbra i.s kereste a felsőbb hatóságoknál a juV. így kénytelen volt Tallér Mihály árendást hosszú huza-vonia után a kerületek rendeletére- a lakosok sorába felvenni a tanács 1807-ben, mert 22 évi halyben’a- kást igazolt. Czifra Imre pedig, ügyét József főherceg nádorispán elé felvivén, aki 1807. november 13-án kelt rendeletével kötelezte Kiskun-Ha'as városát arra, hogy Czifra Imrét, mint aki redemtus apától származott és már valatr.e у kevés földet i,s szerzett, a redemtus lakosok sorába hászok és árendások jussát a többiek nevében is, amiért a városi tanács a határból kicsapta őket, de Czifra Imre panaszára a nádor az ő kitiltására hozott határozatokat megsemmisítette 1809. január' 16-án kelt rendeletével, melyet a • jászkunkerüteti közgyűlés azzal adott ki Maár András kiskunkerüriti kapitánynak, j hogy »Czifra Imrét Halasra behelyez- 1 vén, őneki a helybeli tanács jelenlétében a nádori rendelet valóságos értelmét adja tudtára és azonnal előbbi polgári jussába állítsa vissza1, egyszersmind ötét intse meg, hogy a nyugtalansággal ezeknek utána tökéletesen föl hagyjon, mert különben a felséges parancsa a ínak nyilvánvaló szavai szerint ismét az előbb rámért büntetés alá fog vonattatai.« Évek hosszú sora keltett ahhoz, hogy ez a mozgatom elsimuljon. Az eljárás alá vont juhászok és árendások kis hányada hagyta csak el и halasi határt, mig a Halász-Darabos, Brecska, Varga, Tallér, Árvái, Bóma-Pampula, Rá- dóczi, Bánóczi, Vörös-Tepszi, Mókher- Benke, Purucki-Döfi, Bagó-Horváth, Búkor, Kurucz, Mákos, Vida, Turné, Feró- Nyalka, Kóbász, Király, Csorba, Bor, stb. családok a vagyonos kath. gazdák sorába küzdöttek fel magukat. 1811. március 30-án a tanács 17 tanyán lakó árendást kötelezett arra, hogy egy hét alatt beköltözzenek a városba, első ízben 24 órai éristom, másodízben botozás terhe alatt. Egyben négy juhászt Szentgyörgy napra kitiltott a határból. 1816. március 4-én már arról’ panaszkodik a tanács, hogy két év óta a gazdák semmibe sem veszik a kurtabarom- tartási tilalmat. U;gy látszik, rájöttek a gazdák, hogy eredményes juhtenyésztést csak nemesitett fajtákkal és nagyobb gondozással lehet elérni. Ns. Kamhai János egyenesen megtagadta heverő marháinak a nagy baromba adását, de kijelentette, hogy az ő külön barmába beveszi más gazdák jószágát is, de a marhák sózásához ragaszkodik. Ennélfogva a tanács kurtabarom tartás elleni fenyegető tilalmát fel sémi vették. 1820. január 2-án a Jászkunkerüet hatósága a juhászok és irredemtusok jószágtartási jogát ujragakarván szabályozni, az egyes községektől kért véleményt. Kiskun-Halas város tanácsa annak a kijelentése mellett, hogy mivel1 rányokkal együtt, 500—1000 darabig 60, 30, 15 darabot, 500-on alól pedig 40—25 darabot, a fejős juhász pedig 30 diarabot tarthasson. Irredemtus, ha háza, istállója és négy, vagy több igíavonója van, tarthasson 60 juhot bárányokkal együtt; ha háza, istállója és két igavonója van, 30 darabot; ha csak háza van, 15 darabot, más pedig ne tarthasson egyet sem. (Folytatjuk). Tiz esztendős nagyszabású terv a belügyi Kormányzat erKölcsvédelmi programmjá- ban — áttekintő Komoly egészségvédeKe- zést léptetnek életbe A belügyi kormányzat tízéves határidőt tűzött maga elé, amely idő alatt, fokozatosan, mindenfelé, megteremtenék az általános embervédeílmet. Óvni, javítani, megerősíteni igyekszenek a tömeg egészségét. Idáig 138 községben szervezték meg az általános egészségvédelmet s az itt működő intézmények oltalmazzák a környező bányavidékeket is. E szép adat mellé állítsuk oda a komorabb valóságot is, hogy Csonkamagyaroro- szág 2875 községe körül nincsen ilyen fajta egészségügyi gondozás. Majdnem 4 millió falusi, tanyai emberről van szó! Van-e szükség ilyen minden irányban oltalmazó munkára? Az általánosabb szólamok helyett, mondjuk el a közelebbről megfogható igazságot. Például, az egyik már megszervezett mezőkövesdi egészségügyi körzetben az orvosok megvizsgáltak 4536 iskolás gyermeket és megállapították, hogy közülük 3865 igy vagy úgy — beteg. Egy-egy gyerek többszörösen hordozza magában a betegségeket, fogyatékosságokat és az orvosok azt is kimutatták, hogy к megvizsgált 4536 gyermekre 9153 orvosolni való fogyatékosság nehezedik. Teljesen elhanyagolt népbetegség például a trachoma1- A mezőkövesdi járásban megindult egészségügyi vizsgálatok kiderítették, hogy mennyire támadja a népet ez e legveszedelmesebb szembe- I tegség. Megalapítják, például, hogy Borsodszemerén a község lakosságának együzede trachomas. Védekeznek a betegség elen, megelőző beavatkozásokkal, gyógyítással, mindenképpen és ennek ebenere a baj növekszik. 1929-ben 624 embert találtak ebben a községben trachomas betegséggel és ez a szám 1933- ban 1106-ra emelkedett. Bizonyos, hogy ez az adat úgy kerül élénk, mart a trachoma-vizsgálatokat gondosan végzik a járásban, viszont sok-sok ilyen eltakart pusztulás homályban maradt, volna, ha nem lenne é lenőrzés. Említsük meg a pompás eredményt, hogy az egészségügyi szervezet ezen. a tájékon milyen sikerrel küzd a tüdövész ellen. 1924-ben a 6—15 éves gyerekek halálozásának felét tüdövész okozta és mióta az emt érvé delem résen ól, a fé- le’rr.es arőnyszámot negyedére sikerült leszorítani. Ugyanitt elérték azt is, hogy a vizsgálatra bemutaíott cseecsemők és kisdedek 75 százaléka egészséges! Viszont tudjuk, hogy másfelé, ahol nincs ilyen egészségügyi védekezés, a megvizsgált csecsemőknek, kisdedeknek több mint a feí^„ sokhelyütt háromnegyedrésze romlandóéin beteg. i Tiz év alatt akarják kiépíteni az általános embervédelmet? Gyorsabban kellene cselekedni. Az adatok, eredmények, sürgetnek.., м 34. Magyar Kir, Osztálysorsjáték búzása már április 13-án kezdődik A M. Kir. Osztalysorsjaték föarusitói kérik« hogy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyenlitették ki, szíveskedjenek a megfelelő összeget sürgősen megilletni, mert a nyeraményigöny és minden más jog csak úgy biztosítható, ha a sorsjegyek ára az előirt 30 fillér költ, séggel együtt a busás — most április 13 — elöli kiegyenlittetelt, aki axonban — bármely oknál fogva — a sorsjegyeket nem akarja megtartani szíveskedjék asonnal az illetékes helyre vissza- küldeni, mert a ki nem lisetett sorsjegyek semmi Jogot nem biztosítanak, — a főáru- sitóknak azonban kárt okosnak, ha azokat postafordultával nem kapják vissza! •H m.
