Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-04-03 / 27. szám
2 oldal nSKUNHÄLUS HBLtI ÉRTESÍTŐJE április 5 Gróf Teleki József köszöneté TIalas város közönségéhez Keddien délben gróf Teleki József telefonon felhívta dr. Fekete Imre polgármestert és általa legmelegebb köszönetét tolmácsolta Halas város közönségnek azért a lelkességért, amellyel gróf Teleki Mihályt országgyűlési képviselőjévé választotta. Gróf Teleki József telefonbeszélgetése során határozott ígéretet tett arra, hogy Halas városnak és laи f kosságának nemcsak a megválasztott Teleki Mihály gróf, (Гг ő mag|a is mindenkor jóakaró, odaadó támogatója lesz és a megválasztott képviselővel ő is szüvfébe zárfa ennek a városnak mindem választóját. A tekintélyes és befolyásos gróf. Teleki József ünnepélyes Ígéretét bizonyára a lakosság is a legmélyebb szeretettel fogadja. Г r MEGJÖTTEK A GÓLYÁK ES A FECSKÉK Tegnap érkeztek az előőrsök, pár napon belül itt lesz a derékhad — Népesedik a határ madárvilága A tavas zb a fo rduló kedvező idő meghozta a határ vidám és hasznos lakóit, a vándormadarakat.. Hosszú, hideg tét után a tavaszi meleg napfénnyel együtt jöttek meg hosszú utj ükről. Ezek közül a legelsők már megjelentek. Azóta hétröl-hétre újabb meg újabb vándorcsapatok érkeznek a pusztára és madárdaltól hangos már a puszta, amely oly sokáig pihent. Március elején a fehér barázdabillegetőik, az örvös galambok, a héj- ják és a vörös vércsék jelentek meg. Március 19-én a búbos bankák, a mocsári cankók és a gémek érkeztek vissza. 21-én megjöttek a meggyvágó pintyek és a húros rigók, tegnap pedig újra itthon láttuk a fecskéket, a gólyáikat, megjöttek az erdei vörösbegyek is. A hazaérkezett vándormadarak megkezdték az otthon építését. Nagyban folyik a fészek készítése. A gémek, a seregélyek és a tőkés kacsák már felépítették a fészküket, a bíbiceknek pedig már tojásuk is van. A vonulás legnagyobb ütemben folyik. Megindult a mafüárélet a pusztán... ÚJABB ÉRDEKES RÉSZLETEK A BAJAI BORZALMAS HALÁLDRÁMÁRÓL Folyik a vizsgálat a baja- szentisfváni halálviadukt kettős katasztrófájában Ibolyaszedés okozta a két kisleány tragédiáját Még mindig lázas izga'omban tartja j Baja város közönségét az ö döbbenetes, szörnyű haiátkataszírőfa, mely két fiatal bajai leány é’etét kioltotta. A borzalmas katasztrófa tegnap délután játszódott Le a bajai vasúti töltésnek 'Sze.itistván felé vezető szakaszán, a vasúti viadukt közvetlen közelében, ahoi még mindig vérnyomók jelzik a szörnyű eseményt. Ä viadukt véres szenzációja. DéLután 4 óra tájban Kókay Katalin 16 éves és Elker Irén 14 éves kisleányok a vasúti töltésre mentek sétálni. Mind a két kislány közel lakik a töltésa két kisleány azonban még mindig nem látott semmit. Ml okozta a tragédiát Majdnem az utolsó' pillanatban történt, hogy a két kisleány észrevette a vonatot. Ijedten félreugrottak; ekkor még lett volna annyi idejük, hogy a veszedelmet kikerülj'ék. Az egyik kisleánynak azonban a szemtanuk előadása szerint a cipője sarka a síneket tartó talpfához szorult és kétségbeesetten sikoltozni kezdett A másik mellé lépett, hogy segítségére tegyen, de izgalmukban, sehogy sem tudták a bennakadt cipőt kiemelni, i hez, melynek környéké, a különben is állandóan forgalmas Budapesti ut ezúttal a szokottnál is népesebb volt. Eiker Irénke és Kólkay Katóka a járókelőket nézik. A két kislánynak az az ötlete támadt, hogy sétál ás közben megálltai# a sínek mentén és onnét nézték a járókelőket), Az úttest forgalma elvonta figyelmüket a veszélyes helytől, elmerülve néztek vissza a budapesti' útra s teljesen megfeledkeztek arról, hogy tuiajdonké- pen a vasúti töltésen tartózkodnak, ahol minden piltenatban keresztül roboghat az ötórás délutáni gyorsított személy- vonat. A két kisleány gyanútlanul nézett fe az úttestre, közben a veszedelem egyre nőtt... i Mii mondanak a szemtanuk. Akkor ért a töltés közelébe dr. Arnold Alajos szenübtváni orvos v. tisztiorvos és a járókelők közül is többen felfigyeltek a sebesen közeledő vonatra, A szemtanuk azt állatják, hogy ekkor piár a mozdonyból is észrevették a bajt és két hosszú jelzéssel hívták fal a két féány figye’mét a veszedelemre. Elkér Irénke és a kis Kókay Kató rémülettel borzadva igyekeztek a halálos veszeSnrilio 3-án szerdán n|Jlliio 6 es 8 órakor Minden idők legjobb katona filmje A nyitott ablak 2 órás kacagás Az osztálysorsjátékban résztvevők figyelmébe! Az április 18.-án kezdődő húzásra szíveskedjék mindenki a számát átvenni. Aki még nem játszott nálunk, tegyen egy kísérletet: költségmentes elárusitás, a nyereményeket nyilvántartjuk és azonnal fizetjük. Halasi Gazdasági Bank delem elöl kimenekülni, de már késő voltba vonatot megállítani pem sikerült í és a két kis teremtés a mozdony alá I bukott: I Egy iköj ükét, Elker Irént a mozdony ; kerekei elkapták: és valósággal lefejezték. A szerencsétlen kislány abban a pillanatban még a he'yszinen meghalt. Kókay Katónak a vonat egyik lábát levágta és á Testét több helyen összeroncsolta. Még élt, amikor a pillanatok alatt előhívott mentők a mentőfcocstoa emelték, de mikor már a kórházba értek, meghalt. Kiszáll a rendőri bizottság a helyszínre. A katasztrófa színhelyén néhány percen beiül óriási néptömeg verődött ösz- sze, de már csak szomorú tényként a két szerencsétlen kislány halálát konstatálhatták. Kiszállott az egészségügyi és rendőri bizottság is a helyszínre, ahol valóságos vértenger jelezte a szörnyű kettős halálkatasztrófát. A vérnyomok még ma reggel is széles sávban jelezték a tragédiát. A vémyomok között az egyik kislány ‘szét ocesant agyvelejének maradványait látni. H haláfosvégü ipoiyaszedés. A borzalmas szenzáció szinhe'yét még mindig megdöbbent sajnálkozó emberek látogatják és mindenki tud valami megható részletet a két leányról, akik állítólag e'indultak ibolyát szedni és a szülői háztól néhány lépésnyire, hozzátartozóik sejtelme nélkül kerültek a halál fojtó ölelésébe. j A halasi választás a Függetlenség-ben A »Függetlenség« című budapesti | nőkéről és kiemeli az ő egyéni kva- napílap mai keddi számában hosz- | 'látásait és értékeit, szabb cikkben emlékezik meg azok- i A »Függetlenség« gróf Teleki Miről, akik az uj országgyűlésbe beke- ; hályon kívül megemlékezik még sok rültek és ezek közt rendkívül meleg más kiváló értékről is, akik a Ház- hangon ir gróf Teleki Mihályról, a ba bekerültek és ezek közt emela Zöldmező Szövetség vezéréről és el- | ki gróf Teleki Mihályt. M6ZAIK Az álláshalmozás nem uj dolog — már az Aranybulla is megemlékezik róla Keresztül-ka.sul visszhangzik az országban az ád'áshaimozás ételi küzdelem zaja, mindenütt törvényt sürgetnek, az áüásha’mo zás s a többes állami fizetések megszüntetése végett. Hivatkozások történnek küláíamok alkotmányára, amelyek nem engedtek meg áliáshalmo- zást a közszolgá’atban és többes fizetést. De még senki sem vizsgálta meg az ősi magyar alkotmányt, vájjon e tekintetben elmaradt-e, vagy sem más államok alkotmányától Már pedig csak az ősi magyar alkotmányt kell szemügyre vennünk s akkor látnivaló' iesz, hogy a sürgetett intézmény már több mint hétszáz éve megvan nálunk s azóta ujabbkori törvényeink még tovább fejlesztették. Az ősi magyar alkotmány egyik alapvető, ma is élő, több mint 700 éves törvénye, az 1922. évi aranybulla XXX. cikkelye 'a következőket rendeli: »Továbbá e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbíróját és királyné asszonyát kivéve, senki két tisztet me viseljen-« — Hogy az 1922. évből1 va'ó aranybulla ma js élő törvény és Szerves része az a'kot- mányunknak, e tekintetben vita nincs s elég arra utalni, hogy az utolsó koronázott király, IV. Károly is hivatkozott még rá koronázási esküjében bizonyos vonatkozásban. Ezt a ma is élő törvényt kiegészíti Albert király 1439. évi dekrétumának VIII. cikkelye, amely elrendeli, hogy a főpapok és bárók két méltóságot, bárói tisztséget tudniillik egyházit és világit egyszerre nem viselhetnek. Végül "különösen megerősíti az aranybulla alapvető tételét, még pedig gyakorlati kivételek létesítésével, II. Ulászló 1489. évi dekrétumának LXX. cikkelye, amely a következőképpen szól: »A néhai András király ur "'dekrétumának rendelése: szerint a nádornak, az országbírónak és Dalműt-, Horvát- és Szlavóniaországok bánjának kivételével az ország semmi bárója, vagy nemese se viselhessen s ne is viseljen két méltóságot, vagy tisztséget. Kivévén, hogy ha valamikor oly szükség adná elő magát, amely miatt méltán két, vagy három méltóságot, avagy tisztséget is kellene valamely személyre ruházni, amit őfelsége ne tegyen miög másképen, mint a főpap és báró urak tanácsával és beleegyezésével.« — íme, az ősi magyar alkotmány századokra előrevilágitó bölcsessége több, mint 700 éves régiségében újszerűén hat a sivár jelenben. Újszerűén, mert soha oly nagy szükség nem volt a végrehajtására a 700 esztendő alatt, mint ma, amikor annyian kiáltunk a benne: már1 régen testet öltött intézményes megoldás létrehozásáért. — Műsoros népművelési előadás. Ápr. 7-én a Rekettye pusztai állami iskolánál a népművelés keretében este 7 órai kezdettel műsoros előadás lesz, melyre minden érdeklődőt szívesen látnak.
