Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-23 / 24. szám
KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 23 „Táltosoknak“ felcsapott cigányasszonyok elragadták a tanyai szép Erzsikét — váltságdíjért engedték szabadon A szegedi tanyákon már hosszabb idő óta gyógyithatatlanul béna az egyik Iába Tábit Veronikának. Megtudta ezt Csu- rár Erzsébet cigány asszony, aki elment Tábit gazdához, megvizsgálta a beteget és kijelentette, hogy csak ő tudja meggyógyítani és senki más. A szülők meglepődtek, hogy a cigányasszony hogyan találta et leányuk betegségét és hinni, kezdtek neki. I A cigányasszony most kijelentette, hogy a leányt rontás érte, amit egy 20 pengőssel el tud űzni. A kért összeget a beteg le;ány nővére, Busa Istvánná azonnal kifizette. A eigen yasszony ezután arra a néhány napra, amig a »rontás« el nem tűnik a leányból, kérte a holmiját, ruháit. Csu- rár Erzsébet ezt is megkapta és elment. Többet nem is látták. Jelentkeizett1 azonI ban helyette rá egy hétre egy másik civányasszony, Farkas Mária és Csurár I Erzsébet .hollétéről tett jelentést a ket- ! ségbeeseett családnak. — Elragadták Erzsit a táltosok és : csak 50 pengőért hajlandók kiadni. A hiszékeny embereknek most már j Csurár Erzsébetben volt minden reményük és kifizették az 50 pengőt Farkas. I Máriának, aki nagyobb nyomaték ked- j véért mindenféle hókusz-pókuszt vég- ! zett a család szemei előtt. Az 50 pengővel azután ő is eltűnt és többé ő sem jelentkezett. A szegedi, törvényszék most tárgyalta a kuruzsló két cigányasszony bünperét és Csurár Erzsébetet félévi börtönre, Farkas Máriát pedig háromhónapi fogházzal büntette. A dávodi falurossza egy gazdái agyonszurí A báesmegyei Gyöngypusztia községben kegyelten gyilkosság! kísérlet történt. Késő este egy vérbebomTt, tá molygó ember nyitott be a csendj- őrségre és segiségiejl bért. Elmondotta ,hogy Sümegi András györgy- pusztjai gazdálkodó. Este 9 óra után a vendéglőből hazafelé tartott. Alig hagyta el a vendéglőt, egy isímia- retiíen férfi 'közeledett felé, aki előbb barátságosan »jóestét« köszöntött, aztán se szó, se beszéd, kést rántott és váderővel oldalba szúrta. Az idegen ezután, aiki megkéselte, mintha misem történt volna, tovább ment. A nyomozás megállapította, hogy a vérengző fiatalember a csandőr- ségek régi ismerőse. Hetyej Téglás István, a dávodi falurossza, aki nem- régiben verekedés közben megvaki- totta bicskával Molnár Józsefet és ezért, 3 hónapi fogházat is ült. Ezenkívül is már sok vér tapad kezeihez, Megindult, ellene a bűnügyi eljárás. Ez az oka, hogy. oly "hirtelen fellendült a birkatenyésztés Kidkun-Ha’ason is. A nagyobb gazdák juhfalkákát: vásároltak és a dunántúli uradalmakból hoz- . záértő juhászokat is hoztak. így kerül- I tek ide a fehérmegyiai Velence tájé- ] káról a Babenyec s a dunántúli német vidékről a Tallér, Krammer, Pajor, \ Smote stb. német nevű családok. Az 1 itteni juhászok is céh-szerü összetartásban éltek, a kath. templomban, még ma is megvan a három rúdon tartott juhászok lobogója, mely alatt az iparos váró,sokbeli céhek módjára testületileg vet- . tek részt a körmenetiekben., vagy elhunyt társaik temetésén. A francia háború befejezés© után terjedt a fényüzési hajlam, 1818. körül leszállt a gabona és más termény ára, úgy hogy a bor s egyéb termény nem kellett senkinek, csak a gyapjúnak volt ára. Az volt a helyzet, hogy aki birkákat nem. tartott, pénzt alig látott, a fi- . nőm gyapjú ára felment 400 forintra s j a legközönségesebb is elkelt 60—80 forintért, az akkori 56 kg.-os mázsánként. Ennélfogva úgy a birkatartó gazdák, mint a juhászok rohamosan vagyonosod- tak, míg az újítástól húzódozó maradiak mindig nehezebb viszonyok közé kerültek. A halasi, adó alá felvett egy éven felüli birkaá tömény 1828-ban 21.242, 1857-ben pedig 66.252 darabra rúgott és jn ég a tagosítás után is szaporodván, 1874-ben 83.605 darabbal érte el a legmagasabb számot. Az Ausztráliából szállított olcsó tömegáru azonban csökkentett© a gyapjú árát évről-évre, úgyhogy leszállóit az összeirt birkaáítíomány tizenkétezerre, sőt .az utóbbi években a mezőgazdasági válság 1031. évre már 6839 darabra csökkentette. A szabad ég .alatti állattenyésztéshez szokott halasi nép nehezen szokta meg, hogy a birkák számára jó telelő istállókat építsen. A József császár rendeletére Ruvigny harmadik tüzére zredbeh alhadnagy á’-tal 1783-ban az országos katonai térképezés során, a halasi határról készített szelvényen Pirtó pusztán »Schäferei zu Halas« jelzéssé’ már birka színek és karámok vannak feltüpteIvet 1775-ben 6873, 1816-ik évben pedig a bárányokkal együtt 25.941 darab birka pusztult el a téli zord idő, takarmány- hiány és a métely miatt, amelyre különösen a határ északi részén legeltetett birka vo’.t hajamos. (Folytatjuk). GAZDILEXIKON A DUNA -TISZAKÖZI MEZŐGAZ DAS A €rl KAMARA HELYZETJELENTÉSE Katasztrófának az áiiatárak Pest vármegyében — Sok a kényszereladó ingatlan — Enyhült a mezőgazdasági munkanélküliség A HALASI JUHÁSZAT HÁROMSZÁZ ÉVES TÖRTÉNETE História arról, amikor még Salas látott el messze vidékeket posztóval és gyapjúval Mostanában igen sok szó esik arról, hogy miként lanyhult el és ment pusztulásba a ha’asi juhtenyésztés, amely egykor ennek a városnak híresség© vo't. A halasi juhtenyésztés háromszázéves történetét napjainkig az alábbi sorokban írja le Nagy Szeder István »Halas város gazdaságtörténete« című könyvében. I. A juhtenyésztést már az 1699. évben űzte a halasi lakosság, bizonyítja a Jászkun kerületek akkori összeírása, mely szerint 2857 juh került összeírás alá. A békés viszonyok közt elő népnek azonban az akkor divatban levő, hosz- szuszőrü magyar birka bőrére már csak a suba, téli daku és ködmen készítésére vo’-t szüksége, a pásztorok szarnám és az ál'attenyésztés ezen ága nagyon atá- szál’ott, vagy taan egészen meg is Szűnt Kis-Kun-Halas város területén- Ez utóbbi esetre mutat az a feljegyzés,, hogy 1770-ben panaszt tettek a biró és néhány gazda elten, hogy azok »birkákat tartani kezdettek régi szokás és e városban gyakorlott életnek módja, ellen.« Mivel a juhok után a marha, és ló nem jól bír legelni, a birkatartás megtiitatott. A március 26-án hozott határozatot április 30-án egy másik követte, mivel a főbíró a határozat ellenére még mindig tartja a birkákat, ez pedig káros a gazdaságra, mert ezer darab birka részére szükséges legelőn négyszáz marha megél s a birkáktól 50, a marháktól 136 frt fübér jár ekkora, területen, a tanács tehát bizottságot küldött ki, hogy a, határidő lejártával a birkák kipusztittas- samak. A főbíró panaszára megsemmisítette a főkapitány a határozatot, e miatt meg a tanács menesztett küldöttséget Gyöngyösre a, főkapitányhoz. Ez a tilalom tehát a gyakorlatba egyáltalán nem ment át, úgyhogy 1774. február 3-án azt határozta a tanács, hogy a.z irredemtusok és zsellérek a, birkától két krajcár fübért fizessenek s nem egy garast, mint máshol, hogy ne legyen okuk panaszra. — A juhok gyorsan elszaporodván, 1792-ben már felemelték a, juh fübérét három krajcárra. A posztó- és gyapjufonó osztrák és cseh gyárak jó áron kezdték a gyapjút vásárolni. Hogy a, finom szövetek, készi- tésére szükséges gyapjút, melyet Spanyolországban a merinói juh termelt, ne kelljen, behozni, az országba, Mária Terézia királynő 1773-ban a marcopaili királyi majorba hozatott 325 merinói juhot, ahonnan aztán a budaörsi kir. majorba is áttelepítették s a jó kereseti lehetőség hire- csakhamar elterjedt az egész Alföldön s igy Kiskun-Harcon is. A dunántúli ara,da'mák nagyiban űzték a juhtenyésztést s a dunántúli német lakosok céh-szerü egyesületekbe tömörülve fej'esztették. Gróf Hunyady József enyingi uradalmában a 18 hónapos kosnak öt arany volt a szabott ára, de a nemes kosok árverésén 1811. évben harmincezer forintért kelt el a legszebb kos. j . ; • A Duna-Tiseaköri, Mezőgazdasági Kamara a. műit hónapról a következő helyzetjelentést ad!a ki: A február havi, időjárás mezőgazda- sági szempontból nem volt kedvezőnek mondható, amennyiben a, pár napig tartó rendkívüli szigorú hideg sok kárt tett a szőlő- és gyümö esősben. — Február első napjai szép enyhék voltak, majd sokszor fordult elő kisebb havazás, úgy, hogy 13-ika és 27-ike közötti szokatlanul nagy hideg már hótakaró alatt érte a vetést- A hónap utolsó napjai enyhén tavasziasak voltak sok esővel és eres széllel. Február hónapban a trágyahordás, egyes helyeken, a homokos földben tavaszi árpa, zab és homoki, borsó vetése, földforgatás, tus- kózás, gyümöicsfafsriogatás és permetezés, konyhakerti veteményezés foglalkoztatta a gazdákat. Egyes szőlőkben már megkezdték a nyitást, döntést és bujtást. őszi kaláísziosok igen szépen teletek át, a. burák kissé megvörösöd- tek, de a. jő időre hamarosan kizöi- dülnek. A rozsok jóknak látszanak, még a késő vetések is szépen megbokrosodtak. A homokos földben, egyes helyieken, a jó idő következtében megkezdték a tavaszi árpa és zab vetését. Néhol a búzában féregkár észlelhető. ősszel vetett takarmányok jól teleltek, ott, ahol nem volt elég hóta- karó, az erős hideget megsínylették. A kedvező időjárás mi,att több helyen elvetették a homoki borsót és somkórót. Heréseket fogasolják. A kedvező időjárás következtében a szőlőnyitást megkezdték. A be nem fedett szemék nagy része az erős fagy miatt elpusztulj Borkészlet kevés, a gazdák tartózkodnak az eladástól, Mategand fokonként 2 P-t, a jobb borokért még ezen felül is fizetnek. Gyümölcsösben a fatsztogatást és a téli permetezést megkezdték, az, enyhe időre a barackfák megindultak, de az utána bekövetkezett erős hideg érzékeny kárt okozott, különösen az őszi- és kaj. szinbarackban. Veteményezéshez az előkészületeket megtették. Méetgágyak készítése, magvetés megindult. A mező- gazdasági munkások munkaalkalma az időjárás enyhülésével némileg emelkedett, de a beállott hidegebb időjárás j ismét csökkentette a munkaalkalmat Gabonaárak változatlanok, tengeri árában csökkenést okozott a külföldi tengeri, behozatala, amit _a gazdák sérelmeznek. Altatásak lanyhák s főleg a katasztrofálisan alacsony sertésárak súlyosan érintik a gazdákat és inkább levágják, minthogy 40 fillérért ©ladják, mert olyan hely is akad, ahol még ilyen árért is ahg lehet eladni,. Baromfiár tartja magát, felhozatal erősen megcsappant. — Hagyma ára emelkedett. Makón a vöröshagymáért 7—8 pengőt, a fokhagymáért 80—90 pengőt fizetnek mázsánként. Állategészségügy kielégítő, helyenként ser- tésorbánc fordul eő. Sertéshiz'alás visszaesett s az alacsony sertésárak miatt nem fognak hízóba: jószágokat, mert az ráfizetéssel jár. A hizlalók sok eisetben csak á felét kapják vissza, a befektetett tőkének. Takarmány csak igen szűkösen lesz elegendő, sok gazdának már alig van takarmánya és szalmában is mindenütt nagy hiány van. Rétek és lege'ök fogasolása folyama,tbian. Pénzügyi. téren nincs semmi változás. Adóhátralékoknál csökkenés észlelhető, mintha nem halmozódnának annyira egymásra., de az adófizetési készség az elmúlt őszi hónapokhoz viszonyítva gyengült:. Egyes községekben az adó olyan nehézkesen folyik be,, hogy nem tudják fizetni a tisztviselőket, csak úgy, ; ha kölcsönt vesznek fel. Nyomtatványokul ízléses kivitelben készít (lapunk nyomdája
