Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-23 / 24. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 23 A halam föld szebb jövője felé Irta : GRÓF TELEKI MIHÁLY A Pestvármegyei Mezőgazdasági Bizottság elnöke Két évvel ezelőtt irts ezt a cikkét gróf Teleki Mihály egyik halasi újságban- Akkor még nem volt képviselőválasztás, senki sem gondolt arra, hogy ö Lesz itt jelölt. Leközöljük ezt a cikket annak megvilágítására, hogyan gondolkozott ő akkor a városról és^ annak problémáiról- Kétségtelen je’e az a cikk annak, hogy gróf Teleki Mihály szeretne már akkor a város felé áradt, amikor még halvány árnyéka sem vöU választási küzdelemnek. A szeretet diktálta Teleki-cikket az alábbiakban közöjük: ^ Világválság kelős közepén állunk, nem tudni, vájjon elértük-e mar a me y- pomtot, avagy talán még rosszabb napok virradnak reánk, vagy pedig & va™^' Várt, hőn óhajtott fellendülés következik végre be a sötét magyar éjszakában. Miként az álló vizen a bekanyal behálózza a viz tükrét, úgy megy vesz-n. döbe az emberi bu'Itura, haadas, ha mncs a társadalomban élniakaras, mi- ciativa, tetterő. Ezért keit a gazdatarsa- dalmat segíteni, jó tanácsokká veze n, я válságos helyzeten enyhítem. A sivár jelenben igen nehéz változás a gazdaközönséget a tespedetool fölrázni, hisz baja van eleg mmdenki- nek. amin elmerenghet, mégis ahol a munka, szorgalom oly szép ^ SS«. ^ **»«■» talajba kerül- • . , . A halasi gazdák szorgalmáról eposzt Ehetne zengeni: egyik helyen homokbuckákat hordtak Le s telepítettec a_si- S varázsolt területen, mesés szólót, tündén gyümölcsöst, mashelyt P®S bolgár kertészt megszegyemto szorga lommal éjt-nappat átdolgozva 8У01*У°- rü zöldségest áapitott sajat izmai ereiével verejtékező munkájával a gazda, ahol' pedig jó ^ föld ter^ el a határban, Svájcban kepzch maga ember, oly intenzív tehenészet, sa,t és vajgyártás folyikEzek mind verőfényes, napsütéses reszt* Halasnak, de biz, ahol a hater И ezer katasztrális hold, ott árnyoldalnak is kell lenni! Értem ezalatt a sivár homokbuckákat, ahol csak egy-egy e - árvult nyárfa búlonga: в gáagonya boróka bokrok közt távolból köszont egyik fűszál a másiknak. Pedig nem igy vo ez jó pár évvel ezelőtt, amint azt za-ai Szolay László »A Puszta Balladája« c. remek müvében megírta, akkor még ki- sebb-nagyobb bokorerdök virultak a dombokon, a völgyekben meg akác, jegenye, nyár, de akkor még klímája is más lehetett e vidéknek: több vet a harmat s talán eső is, a buckák számumját — a kunsági esőt — fölfog iák a fák, nem hordta az a homok kvarc szemcséit, melyek ma megölik a növényzetet, ezer és ezer halyen megsértve azt. De a kultúra haladásával, a szántó térhódításával egyre csökkent az erdő s Legelő, szabad prédájává dobva oda a buckákat a szélnek. A homokbuckák kérdésének megoldása, ezeknek a szilaj, vadtemeitíknek a megszelídítése, kell, hogy Halas legfontosabb problémája legyen, e kérdés megoldásától függ sok derék, jó magyar gazda jövője, hisz ma hasznot ugyszóla szebb jövő felé vezíető utat mega'a- pozni. Meg is vagyok arról győződve, hogy a tevékeny és lelkes halasi gazdatársadalom igyekezni fog a halasi határnak ezt az árnyoldalát megváltoztatni 8 idők múltával nem oázisok lesznek a Szaharában: hanem zöld oázis lesz az egész határ! ván nem hajtó területekről vain sző1, ahová a nyár nagy részén csak. koplalni jár a jószájg s melyet ta'án csak a pulyka falták hasznosítanak úgy, ahogy- Ha /valami javítási miunka meg nem indul, itt évről-évre .romlani 'fog a helyzet, sivataggá alakul át e vidék, tönkre megy a gazda. Fentieket igazolják a statisztikai adatok is: 1895-ben még 9.481 drb. szarvasmarha volt Halason, 1930-ban pedig mindössze 5.667 drb. A megszaporodott szántó- és szőlő területre most kevesebb trágya jut, mint azelőtt. Persze a nehéz gazdasági viszonyok, adóbehajtások is éreztetik minden, bizonnyal hatásukat az állatállomány apadására, de talán mégis csak a főtényező a takarmány, a legelő hiány. Háláfan, nehéz feladat a homokbuckák ráncbaszedése, de azért mégis csak nyélbe kell azt ütni, kísérletezni, próbálkozni kell vele, miig azután valami uton-módon sikerül azt magva’ósiitani, hisz ennél már nehezebb dolgokat is megoldott iaz emberi tudás és szorgalom. A kérdés a szél pusztító munkájának meggátiása; az uralkodó szél irányára merőlegesen szélvédő pasztákat kel ültetni, legjobb természetesen széles fasorokat telepíteni, mert ezek magasra nőve, a ’legerősebb eltenáíillást tudják kifejteni', a legnagyobb területet megvédeni : magasságuk, huszsorosát ide ke’i bekapcsolni az állam szunnyadóban levő Alföld fásítási akcióját! De próbálkozni kelt szerényebb eszközökkel is, homokot kedvelő, szárazságot tűrő bokrokkal és növényekkel. A buckákon most is található bokor fajtákból, tehát melyekről tudni, hogy ott megélnek, sövényeket ültetni; igen szép eredményeket lehet ilven helyt elérni a Liceummal, ördögcérnával, mely süyür tömött sövényt alkot. Próbálkozni kell a szalmával, jól beszórt s betaposott homokon napraforgóval, mely az ő bojtos gyökerével ellenáll a legarősébb szélinek is, a homokot kedveli, s amellett még magjával, szárával jövedelmet is hoz. Újabban fölkapott homoki növény a kétéves som- kóró, mely nitrogéngyüjtő képességénél fogva tál,aj gazdagító s zölden leszántva, óriási, mértékben javítja a földet, de van még sok más növény, amivel próbálkozni kel'ene. Célként kitűzni, hogy amint a szélvédő paszta beállt, mögötte rögtön megfelelő füfélével vagy pillangóssal gyepesíteni, megkötni a homokot. Természetesen, ilyen nagyszabású dolgot csak, hosszú évek kísérletei után lehet megvalósitani, minden percért kár, ami veszendőibe megy. E kérdésnek a felszinrevetése1, megoldása az egész ország szempontjából óriási közgazdasági jelentőséggel bir, hisz a Duna-Tisza közén sok ilyen, ma hasznot aüg hajtó terület van s Kiskunha’asnak, mint az Alföld egyik legjobban fejlődő városának kell közébe venni ezt az ügyet; biztosan van a városnak is ilyen buckája, ahol kis költséggel, állami támogatós megszerzésével be lehet a kísérleteket ötlitani. I ; [ [jj |[ I Г,Щ»П lltfj Mindenesetre a város vezetőségével együtt közösen kell В munkának nekilátni, egymást segítve igyekezni a buckákat meghódítani. Sok év fog eltelni, mig a járatlan, rögös úton sikerül egy szerény kis mesgyét kitaposni, de ha a remény meg van a sikerre', úgy azt nem szabad elmulasztani, hanem kéz a kézben, egymást támogatva, buzdítva kell Kielégítik a vidéki hitelpiac igényeit — 25 milliót kapnak a vidéki pénzintézetek A gazdavédelmi rendeltelek a tíz holdon aluli vedelt gazdaadósok hitelintézeti követeléseinek bizonyos részéről úgy intézkedtek, hogy azokat a tőketörlesztési alapból a vidéki bankoknak készpénzzel fogják megtéríteni. Ez annyit jelentene, hogy 25 millió P újabb tőke jutna a vidéki pénzintézetek birtokába. A végrehajtási rendelet már megjelent, a tényleges folyósítás még sem történt meg. Értesülésünk Szerint a vidéki pénzintézetek most akciót incitanak a kormánynál, hogy (ez a 25 millió készpénztérítés a törvényes rendelkezések és a végrehajtási utasítás alapján mielőbb megtörténjék. A vidéki pénzintézetek hivatkoznak arra, hogy eme az ösz- szegre nemcsak mobilitásuk emelése érdekében van szükségük, hanem azért is, hogy módijukban legyen a mezőgazdasági társadalom ,dte általában az egész vidéki hitelpiac igényeit is a 25 miBió pengős juttatásnak megfelelőén újabb hitelkeretek megáüapitásával az eddiginél fokozottabban kielégíteni. Féltékenységében meggyilkolta menyasszonyát a tanyai legény Halálos féltékenységi dráma tör- | tént Szf:ge d-álsótanyán. Szegfű Jó- . zSef szegied-alsőtamyai lakos csak né- • hány nappal ezelőtt szabadult ki a Csjllagjbőrt.önből, ahol egyéves börtönbüntetését töltötte. Lopásért volt ehtélve. Hazamenet megtudta, hogy menyasszonya időközben mással állt össze, más legénnyel járt sétálni. A napokban ellátogatott a lányhoz. Távozása után a lányt a szomszédok holt tan találták meg lakásán. Megál)- lapitották ,'hoigy a gyilkos borzalmas módon összeszurkálta a szerencsétlen teremtést. A csendőrök elfogták Szegfű Józsefet, áki beismerő vallomást tett. Szemére vetette menyasszonyának, hogy mialatt ő a börtönbén volt, hűtlen lett hozzá. Szóváltás támadt köztük, amelynek során haragjában előkapta bicskáját és többször a leány testébe mártotta. Tagadta, hogy előre készült volna a leány meggyilkolására. Nem akarta megölni. Vallomása után letartóztatták. Megérkezett a tavasz I Az utolsó évtizedek leghidegebb tele a szerdai nappal búcsút mondott és már átadta helyét a tavasznak. A tél utolsó napján vígan táncolt a napsugár a tavasztv.áró, zöldülni kezdő határban és csak az emlékezés juttatja eszünkbe, hogy ma még (ugyanaz a tél van a hátunkon, amely egy hónappal ezelőtt még 30 tokos szibériai hideggel rémit getett bennünket.' Г I Március 21-én hivatalosan is beköszöntött a tavasz. Ez a nap a napéjegyenlőség napja, pontosan ugyanakkora ideig tart a nappal, mint az éjszaka. Pénteken egy gondolatnyival már a nappal lesz hosz- szabb, azután pedig fokozatosan, nap- ról-napra rövidülnek az éjszakák. A nehéz tél után lassan, de biztosan haladunk a szép termést ígérő, reményteljes nyár felé. Elsikkasztották a cslkérial községházán az adót: súlyos börtönbüntetést kaptak Tíz napon át tárgyalta a törvényszék Bíró Lukács csikériai községi pénztáros, valamint Fodior Béla úgy a not tani végrehajtó kpzös sikkasztási bűnügyét, Biró és Fodor éveken keresztül elsikkasztották a kisgazdák áltál befizetett adóösszegeiket s a pénzből éjjel-nappal dor- bézoltak, húzta a cigány és folyt a bor. Az adókönyveket tervszerűen meghamisították, egyes oldalakat kitéptek és szinte érthetetlen, miképpen tudták a felsőbb hatóságot olyan hosszú időn keresztül félrevezetni. A bajai ügyészség 196 rendbeli sikkasztási üggyel vádolta a két bűnöst, azaz közel kétszáz esetben látta bebizonyitva, hogy megcsalták a csikériai adófizető polgárokat. Úgy Biró, valamint Foidlor a tárgyaláson mindent tagadtaik és laz egyik községi tisztviselőre akarták ráfogni, hogy az követte el a visszaéléseket, akire azért haragudtak, mert elsősorban neki köszönhető, hogy bűneik napfényre kerültek. Egyébként Fodort hasonló ügyek miatt már egyszer elitélték egy esztendőre, most pedig a bir óság Bíró Lukácsot két és félévi fegyházra, Fodor Bélát pedig másfélévi börtönre ítélte. Úgy az estéitek, valamint az ügyész 5s föllebbeztek ,az utóbbi súlyosbításért. A két éltéit továbbra is fogva marad. Drágul a megélhetés Drágul évek óta, de már jó ideje nem ugrott olyan nagyot az élelmiszerek éls az ipari áruk indexe, mint a múlt esztendő decembere óta. A nagykereskedelmi árak a múlt élv végén a mezőgazdasági: és állattenyésztési cikkekre vonatkozóan 72-ön állottak, most 75-ön állanak. A ma- Ibmipar indexszáma 101 volt, mía 107. Egy négytagú család létfenntartási költsége, hacsak az élelmezésit vesszük számításba, a múlt év végén 75.5 pengőbe került hetenként, ma 76.9-be. Ha ehez hozzászámítjuk, hogy a ruházat és egyéb iparcikkek ára is emelkedett, akkor tisztán áll előttünk, hogy egy négytagú család létfenntartásáért milyen harcot kell vivnia a keresőnek és milyen irgalmatlan nyomorúság szakad akkor a családra, ha a családfenntartó nem jut munkához.
