Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-02 / 18. szám
március 2 KISKUNHALAS HELYI EBTESlTOJB 5. oldal gja ! far» I a zoká» tánc» 1003» anclékek-12 ten ver7 70 f. У ui Jődik ákek kör 2-án le 8 »zni iirész lehet tben >lyam ődött юк : 03 Э eg a lehet. ért két itok ebet tó. OZI irnap когоI ne, vér 1 felv és film, a is sérő >t ik lés 0 epriz rí I 'a a ! „Szent-Misszió“ a halasi tanyákon Március 9. és 17-ik© között tartandó »SZENTMISSIÖ« alkalmával a nagyobb kiterjedésű hatod pusztákon is lesz egy- egy napos Missio. Az egyes alább megnevezett iskolákhoz szintén kiszáll egy feienerendi missács-atya. egyik helybeli pap kísérletében és délután szentbeszédet tárt és utána mindketten gyóntatnak, hogy mindenki elvégezhesse missiós szt. gyónását, amivel húsvéti kőtelező szent- gyónásának is eleget tesz, mart a Missio* a Nagyböjtbe esik. Másnap délelőtt pedig 2—2 szt. mise lesz minden iskolánál, az egyik 3 órakor, a másik pedig 10 órakor. A misékkel kapcsolatban missiós szentbeszéíd is lesz és sízentgyőnást már T|S©gel 7 órától lehet végeizni. A missiós- atyók; a betegeiket is felkeresik, ha idejében be lesznek jelentve a tanyai tanító uraknál. Március 10-éh d. U. és 11-én, hétfőn d. e. az a'sóbaíiotai és göbö'járási iskolánál lesz kiint egy missics-ntya és egy helybeli pap. Március 11-én, hétfőn d. u. és 12-én, kedden d. e. a felsöbaíotai és füzesi iskolánál lesz missiós gyóntatás, prédikáció és szentmisék. Március 12-ién, kedden és 13-án, szerdán d. e. az a’sózsanai éS fcogárzói iskolánál lesz gyóntatás, misék és missiós beszédek. Március 13-án, szerdán d. u. és 14-én, csütörtökön d. a. a fefsőzsanai éis pirtói iskolánál lesz missió. — Pirtón a délutáni beszéd és gyóntatás a 2. az., (vagyis a felső iskolánál lesz, mig a délelőtti szentmise, beszéd és gyóntatás az 1. sz., vagyis az a’sá iskolánál lesz. Március 14-én, csütörtökön d. u. és március 15-én, pénteken d. e. a fajói 'és felsőszál’ási iskolánál lesznek missiós- beszédeíí és misék gyóntatással. Március 15-én, pénteken d. u. és 16- án, szombaton d. e. a bodog’.ári és harkapusztai iskolánál1 lesznek missiós gyóntatások, beszédek és szentmisék, Szeretettel felkérjük Kedves Híveinket és pedig agy a városiakat, mint a tanyai lakosokat, hogy a Szent-Missió ideje alatt a szenítbeszédekiem és ájta- tosságokon vegyenek részt és ne legyein a nagy halasi határban egyetlen katolikus sem, aki Szentgyónását elmulasztaná! Most lesz alkalom jóvátenni a mattak hibáit, most fesz a kegyelem nagy ideje, amikor rendezni tehet az elhibázott házasságokat, most fesz az alkalmas idő arra, hogy azok, akik éveikkel ezelőtt hűtlenül elhagyták Krisztust és az ő egyházát, visszatérjenek az Atyai Házba és ne szenvedjék tovább a megzavart lelkáismeret kegyetlen mardosá- sait! Testvérek! Amikor az Ur szól Hozzátok, meg ne keményítsétek sziveiteket! Testvérek! Vissza Krisztushoz! Mert Nála nélkül nincs nyugodt telkiismeret, nincs földi boldogság és nincs örök üdvösség! Lelkipásztoraitok és a Missiót vezető Atyák szeretette! bérnek1 Benneteket, jöjjetek, mentsétek meg lelkitekét, ne maradjon távol senki sem, hanem ez alkatommal mindnyájan csőt akozzunk az Imádkozó Egyház szent közösségéhez! A MISSIÓS ÄTYÄK ÉS A PLÉBÁNIA PAPSAGA Az alább közölt cikksorozat Nagy Szeder István most megjelent Halas város történetkönyvéből való. V. A betyárvilág 1868-ban volt la iegha- ta masabb, a bandáik szaporodtak s oiy vakmerőek lettek, hogy március 16-án a szegedi pályaudvaron, junius 13-án Kisteleken a vonat mozgó postáját rabolták ki, október 23-án pedig Szeged város közepén a postakocsit támadták miéig, a kocsist lelőtték, de a lovak !a kocsival elvágtattak. November 14-én F élegyháza és Busztat Péteri között akarták kirabolni a vonatot s ugyancsak a két állomás között 1868. december 13-án Rózsa Sándor bandája kisiklatta éfe ki- akarta rabolni, a vonatot, de a rajta utazó katonaság soríüze elriasztotta, őket. A Jászkunkerüíetak sürgős közgyűlést hivtak ossz© Fé'egyházára és december 27-lén a hasznavehetetlen rendőrbizitosok és pandúrok naigy részét kieszelték. A közbiztonság e nagyfokú leromlása európai botránnyá lett; a kormány gyökeres rsndcslná'ásra határozta: ei magát s ifj. Ráday Gedeon grófot, a belügyminisztériumiban a rendőri ügyiek főnökét kormánybiztossá nevezte ki Szegedre, aki négy-öt évig tartó munka árán Kormos Béla pestmegyei afügyésszel együtt kiirtotta ajz alföldi betyámlálgot. Már 1868. végén fogházzá alakíttatta fit a szegedi vára;: я három év alatt kétezernél több ieta,rtózta;o;ít ©gyén került fogházba, akiknek 90 százaléka beismerő vallomást tett. A siker titka a korra ánybiztossáig szerint a szegedi vár teljes elzárása volt, amelyet égy század galíciai katona őrzött, úgy, hogy a kürnit- !evekkel az összejátszás lehetetlenné vált. A bácskai rablókat a pétarvaradi várba hordták össze s egy része ellen a katonaság valóságos ütközeteket vívott. Macsvánszki Maxim bandavezért négy órai ostrom után, midőn a rágyújtott tanyából menekülni akart, egy baka — Dr. Rávisz László ref. püspök tiszteletére a Ref. Nőszövetiség március 3-án (vasárnap) délután féf 5 órai kezdettel a gimnázium dísztermében szeretetven- dégséget rendez. Erre a ritka akutomra felhívja a Nöszövetség tagjai és az érdeklődő nagy közönség figyelmét és kéri a minél nagyobb számban való megjelenést. Tea ára 60 fillér, a befolyt jövedelmet teles egészében a'theologia segélyegylete javára forditja a ’Nőszövetség rendezősége. — A MANSz ismeretterjesztő <előadása. Amint már jeleztük, a MANSz márciusi ismeretterjesztő előadása 6-án, szerdád délután 5 órakor fesz a Gazdasági Egyesület nagytermében (Eötvös ucca). Előadást tart özv. dr. Babó Imréhé »Liszt Ferenc« címmel. A második előadó Kovács István ref. s. lelkész, aki a »Sfinx éis a Kereszt« címmel tartja meg előadását. Mindkét előadás^ nak témája igen érdekes és hisszük, hogy ez adatommal is sok érdeklődő fog megjelenni ezen a délutánon. A MANSz vezetősége ezúton hívja meg tisztelettel a tagokat és az érdeklődő hölgyeket és urakat. — Református pusztai istentisztelet, Március 10-én, vasárnap délután 2 órakor az ásószátási iskolában református istentezíélet lesz. — Mindem gyümölcsfánkat (még a diófát is) permetezzük meg mielőbb 3 I százalékos rézgálic oldattal. Nemes verseny a Hangya szövetkezetének körében „Legtöbbet a fogyasztóért“ A Hangya Központi Igazgatósága a Központ kötelékében működő összes szövetkezetek számára az 1935. évre versenyt irt ki, amely hivatott megátía- pitani azt, hogy melyik szövetkezet végezte a leghatásosabb munkát az esztendő alatt. A szövetkezetek abban versenyeznek tehát, hogy ki tesz legtöbbet a fogyasztóért, melyik intézmény közelíti meg legjobban azt az altruista célt, amelyet az egész szövetkezét! mozgatom követ. Az e’sö dija ennek a versenynek egy arany serleg, melynek felírása: »Legtöbbet a fogyasztóért«, kifejezi a gondolatot, melynek szolgálatában rendszeresítették a versenyt. Az első dijat nyert szövetkezet mellett a 300 legjobb eredményt elért szövetkezet is értékes jutalomban részesül. A versenyben való részvételnél a Központ különféle körülményeket mérlegel s ezéknek összetevője mutatja meg, hogy melyik szövetkezet milyen eredményt ért eí a; helyi viszonyok figyeiemtevetetevel. Természetesen a szövetkezet sikerének biztositása nem csupán a vezetőségtől függ, hanem talán sokká«?' inkább a tagoktól, mert hiszen a sző vetkezet tagok, vásárlók nélkül nem boldogulhat. A szövetkezet csak ekkor tehet mind többet és többet a fogyasztókért, ha azok maguk a legnagyobb odaadással és hűséggel ragaszkodnak intézményükhöz és minden szükségletüket. a Hangyában szerzik be. Elsősorban tehát a vásárlókon múlik, hogy a szövetkezet minél sikeresebben vegyen, részt abban a versenyben, amelynek hasznát ők maguk, látják. — Minél szebb eredményeket fog a szövetkezét elérni ebben a versenyben, annál 'büszkébben könyvé’hetík el majd a tagok és vásárlók a Hangyának ezt a dicsőségét irtoguk számára. Hangya Igazgatósága). — Az ipartesltüMi jelmezbál vasárnap lesz megtartva. — Tanyai szentmisík. Március 3-án, vasárnap Felsőtesteiteken Írsz tanyai szt. mis©, gyóntatás és stentbeszéd. Már a megeőző napon tesz az iskolások és leventék szentgyónása. — Március 3, 4, 5-én farsang utolsó napjain, vagyis vasárnap, hétfőin és kedden a plébánia- temptomban egésznapos szentségitaádás lesz engesztelésül. Vasárnap a 7 órai szentmisén lesz az Oltáriiszentség kitétele és fél 3-kor kezdődő litániával kapcsolatban fesz szentségbetétei. Hétfőn és kedden pedig a fél 8 órás Szentmisén fesz szentségkitéteit és mindkét nap este 6 órakor litánia és vele kapcsolatban szentségi áldás és az Oitáriszenfség visz- száhelyezése. Március 9—17-ig a plebá- niíatemptomtan és a tanyákon szenti missió fesz, melyet ferencr©ndi atyák tartanak1. A missió részletes programmjaj nyomtatásban megkapható a plébánián és a róm. kát. iskolában ki van függesztve. — A Városi Dalkörnek március 5-én feste 8 órai kezdettel a Ref. Kör helyiségeiben tartandó farsangi vacsorájára: jelentkezni, március 4-én délig lehet A vacsora ára 1 P 20 fillér (borjupörkölí, tészta, fél liter bor). Aki igiaizán jő hangú" attain akarja el tökén: a farsang utolsó estéjét, úgy az a dalkört vacsorát nem fogja elmulasztani. — A gyümölcsfák ágairól most kjeiül leszednünk a hernyóíészkeket és gyü- mölcsmumiákat s azokat gondosan el kell égetni. — Ä Kiskunhalasi Róm. Kath. önképző Egylet gazda ifjúsága (Szabadkai ut 1. sz.) március 3-án farsangi mulatságot rendez. Kezdete- este 8 órakor. A mulatság — az - előkészületekből itélv© — kitünően fog sikerülni. a közkedvelt MAUTHNERMAG» árjegyzék. Kérje ingyen és bérmentve Budapest: Vll., Rottenbiller ucca 33. HÍREK OZOH F О G P É P Sív: J szúrta le. 1869. február 7-én Rózsa Sán- I dór is a szegedi vár lakója lett. Az I Alföld másik rémét, Babáj Gyurkát, a szarvasi pandúrok a csorváisi csárdában 1868. augusztus halvában harmadmagával agyonlőtték s bandája, utolsó tagját, Tör- kö Lacit 1869. január 8-án elfogták. A Ráday-korszalk kiirtotta: a bácskai, szabadkai, kecskeméti, szegedi, Csanádi és aradi rablóbandákat, sőt egy zsidó banda is hurokra került. Miután a szegedi törvényszéket elfogultnak tartotta, a pestmegyei, majd az aradi törvényszéket de'egáfta д kormány a betyárok megítélésére. 1872. végén még kiítenc- száznát több fogoly volt a szegedi várban, s a szálaik az orgazdák irányában már olyan rétegekbe vezettek, amelyeket a kormány nem vélt tanácsosnak bolygatni s 1873. efején a kormánybiztost visszahívta: Szegedről!, de Lau,esik Máté fővizsgá'ófciró még négy évig otmaraidt. A Bogarak rablóbandáját még a Rá- day-koTSzalk előtt Pestvármegye irtotta ki. 1863. március 30-án Kiskun-Halast és az. összes környékbeli városokat, községeket felhívta az összmüködésre. A Bogarakhoz Dönti, P. kiszolgált katona és Baski Gyuri is csatlakozván, Dönti lett a banda vezére. Az üldözés folyamán felvették a harcot a vármegyével, Szent Imre-pusztán a lóról lőtték -'e Bogár Jánost, Sándor és István fiaival együtt: Bogár Imréit elfogták és 1863. jujiius 27-én Pest alatt Gyál pusztán fef.- akasztatta a rögtönitélő bíróság. Dönti Pétert, a baindavezért a két Bogár Bu- gacon kútba fojtotta:, amiért Bogár Imiétől elvette a jó tavát s i|gy'az akasztófára jutott. Akármerre bujdostak, mindenütt üldözőkkel ta"átkoztak. Lajosmi- zsétt is- közrefogták őket s a harcban kiét pandúr és Bogár Miska elesett. Másnap Fülöpszáll’áson egy tanyán Baski I Gyurka a sok szorong,atás miatt kedvenc ! nótája után főbelőtte magát, a bandából I egyedül maradt Bogár Jakab' pedig er- I rőt a vidékről Örökre elbujdosott. (Folytatjuk). A HALAS! BETYÁRVILÁG A TÖRTÉNELEM HŰSÉGES TÜKRÉBEN 1663-ban a kecskeméti „parasztvármegye“ se birt a betyárokkal — akasztófa, kínzás, „nyereg passzus“ nem térte meg a vakmerő ás elszánt zsiványokat
