Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-06-13 / 47. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 13 — A ref. polgári leányiskolában az évzáró vizsgálatok a következő sorrendben folynak le: junius 18-án (délelőtt az I. o., délután a II. o., 19-én délelőtt a III. o., délután a IV. o. vizsgálata, jun. 20-án Írásbeli magiánvizsga, jun. 23-án délelőtt szó­beli magánvizsga, jun. 24-én, délelőtt záróünnepély. A vizsgálatok alatt az iskola rajz- és kézimunka kiállítást rendez, amelyet az érdeklődő közön­ség díjmentesen tekinthet meg. Az 1934—35. tanévre a beiratásokat ju­nius 25-én, és 26-án délelőtt 8—12-ig tartjuk meg. Az igazgatóság. — Filterte gycrsvois t Bajára. A : MÁV igazgatósága filléres gyorsvona­tot indit Budapestről Bajára junius 17-crt vasárnap, melyre Halas közönsége is felszálhat. Indulás Ha-fesról reggel 8 óra 27 perekor, Bajára érkezik 10 óra 41 perckor. Vissza indul Bajáról 20 óra 50 perckor, Háasra érkezik 23 óra 25 perc­kor. Menetdij oda és vissza 4.90 P. Jegyek előjegylezhetők a városi manet- i jegyirodában, ahol bővebb felvilágosítás­sal szolgálnak. — Elöljáróság választás Prónay­falván. Prónayfalva községben a na- ; pókban tartották meg az általános tisztujitást, melynek során az elöl­járóság tagjait a következőikben vá- lastzották meg: Biró: Lázár Mihály, 1 törvenybirő: Fogl Mátyás, pénztá­ros: Kovács Mihály, közgyám: Nagy T. Benő. Esküdtek: Balázs László, Csorba Albert, Gregus Tamás, ifj. Harnóczi Kálmán, vitéz Kazi Antal, j Krix József, Máté Lajos, K. Nagy Lajos, Pap János, Vas István, Vé- ( kony István és Vineze Péter. — Ä reálgimnázium tanulóinak ju- ] tál ma zására adakoztak: öreg Diákok Szövetsége 150 pengőt, 20 pengőt kül­dött Erdélyi Imre ref. lelkész Monoiról, 15 pengőt adott özv. Wiegandt Arturné, i Halasi Kereskedelmi Bank, Halasi Hitel- j bank, 10 pengőt dr. Zeisz Károly, dr. j Gnsztos Károly, N. N„ Halasi Takarék- I pénztár, Zeke Dániel igazgató-tanitó Tö- rökszentmik’ósróL, 5 pengőt Bucsi Gá- ! bor. — Női kereskedelmi tanfolyam. Az iskolafenntartó református égyház a polgári leányiskolánál kapcsolatosan az 1934—35. tanévben egyéves női kereskedelmi tanfolyamot nyit meg. ■ Felhívja tehát azokat ja szülőket, akiknek leányaik a polgári leányis­kola 4. osztályát sikerrel elvégez­ték s kenyérkereseti pályára óhaj­tanák adni gyermekeiket, jelentkez­zenek a ref. polgári leányiskola ta­nári szobájában e héten szerdán, vagy szombaton délelőtt 11—12-ig, 'ahol az érdeklődők bővebb felviiá- ; gositást is nyerhetnek. > — Csak ficímctíeJmík kisrüi bemutatóra { az Apolló szerdai két slágere® műsora, j Eggerth Márta egy csodálatos szép fiúm- 1 operettben, a »Csók attjasé«-bah játsza j gyönyörű szerepét. Kisénőképíiek a »Kék I fény« cimü erkölcsdráma kerül vászon- J ra. Mindkét film iránt óriási az érdek- j lődés, annál is inkább, mert zóna-hely- árak mellett lesznek bemutatva. Halasi gabonaárak Junius 12 j Uj-buza 77 kgr*os 1Г30 P, rozs 4‘90 P. boletta nélkül. Árpa 1Г50, zab 11‘50, morzsolt 10*—, cső* vés tengeri 7'60 P, burgonya 4— 6P. Ferencvárosi sertésvásár Arak könnyű sertés 60—64 közepes 68—72, nehéz 72—74 fillér. Anyakönyvi hírek j — Junius 3. — junius 10. — SZÜLETTEK: Hegedűs István és Tóth Máriának Ist- J ván nevű fiuk. Sándor Antal és Gál góc zi ' Máriának Péter nevű fiuk. Mig G. Són- I dór és Csűri Máriának Sándor nevű i fiuk. Miklós Illés Pál és Baracskai Ju- j bánnának Juliánná nevű leányuk, Ardai Sándor és Borbás Rozáliának János nevű ; fiuk. . j MEGHALTAK: Borbényi Mihály 81 éves korban. Kalló Antal Mihály 23 éves, Mily ók ] Imre 54 éves, Ko'ompár Piroska 1 hó­napos, Földvári Sándorné Csatári Mária 75 éves. Karai Erzsébet 22 éves korban. I KIHIRDETETT JEGYESEK: Tóth Imre Péter Fábián Valériával. | Vajda János Seres Juliánnávai. Patyi ; János István Buzi Eszterre'. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: j Pintér István mélykúti lakos Farkas Annával. Horváth József Hasznos Etel­kával. Plagányi István Itali Vilmává®. Vigh Ferenc Szántó Eszterrel. SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. Apróságok a labdarugó világbajnokságról öt világrész minden nemzetének spOrf- társadalma élénk érdeklődéssel fordult az Olaszországban megrendezett labda­rugó világbajnokság izgalmas küzdelmei fe'é. Millió és millió ember festa a rá­diók üzenetét. És a nemzetiek vetélkej- dése Itália kék ege alatt olyan hatalmas érdeklődést váltott ki az emberiségből, hogy a sport lege'.fogutabb ellenségei is takaródét fújtak. A sport diadalát hir­dette, a sport jelentőségét és igazi, értel­mét fejtette ki а II. labdarugó világbaj­nokság. Olaszország válogatott csapata győzött a grandiózus küzdelemben. Ez a győzelem, az olasz , nép hatalmas politikai és gazdasági fel- j lendülésével kapcsolatos diadal!, azt mu­tatja, hogy Itália ifjúságának a neve- ; lése jó kezekben van, a fiatalság szel- j lemi és testi, kiképzése, a nemzeti gon- , dolat jegyében, minden akadályokon i győzedelmeskedő erőt ád az uj életre ■ támadt olasz nemzetnek. A Duce \ nevéhez fűződik a vezetőszerepet be­töltő Olaszország minden mozdulata,, Mussolini szelem© győzött az azuri szí­nekben küzdő olasz futballistákban. A I döntő mérkőzésen Monti, az olasz kö- ! zépfedezet leteriti a csehszlovák Pucsot. j Amikor Pucs ismét a küzdők közé áll, > Mussolini feláll páholyában és tapsol ‘ Pucsnak. A 45.000 főnyi közönség, mint egy ember követi a, Duce nemes példá­ját és hatalmas tapsorkán kíséri az el­lenfél legjobb játékosának megjelenését. És ez a, kis epizód mutat rá arra a raaigyszerü szellemre, amellyel az olasz fiuk megszerezték a világbajnoki győ­zelmet. HÍREK A »vidék legjobbja« versenyen Nyu­gat csapata győzött Dél ellem, öt súly­csoportban győzött Nyugat, míg a déli kerület két győzelmét a iégsulyu Dobó és a nehézsúlyban, Kuruez I. szerezték. Dél csapata várakozáson felül jól sze­repelt, hiszem a kerületi vezetőség csa­patánál sokkal jobbat is ki lehetett volna állítani. * A KAC birkózó szakosztálya julius 8-ra, országos II. osztályú senior ver­seny megrendezésére kért engedélyt az országos szövetségtől. Ha a MBSz en­gedélyezi a versenyt, úgy az ország mindem részéből Halasra sereglő birkó­zók küzdelme a győzelemért olyan nagyszerű sportesemény lesz, amilyen még nem volt. * Halas isporttársadalma nagy érdeklő­déssel olvasta a Kiskunviadalról szófö cikkünket. A közönség körében is az a nézet alakult ki, hogy a halasi sportolók­nak mindem körülmények között ott kell lenni ia Kupáért küzdők sorában. A Nem­zeti Sport és a nagy napilapok már most foglalkoznak а III. Kiskunviadal- iaú és különösen a szeptemberben meg­rendezendő Nagykun-Kiskunviadal ese­ményeire hívják fel az ország közvéle­ményének a figyelmét. Kiskunhalas város nevét emlegetik az ország sportrajongói. Az első Nagykun- Kiskunviadal és az azzal kapcsolatos társadalmi események nagy érdeklődést váltanak ki országszerte. Hatalmas tö­megeket mozgat meg a sport és — úgy hisszük — a szeptemberi nagy verse­nyek olyan idegenforgalmat biztosítanak Halasnak, amilyenre eddig nem volt példa. »Mégis mozog a föld« ez a mon­dás jut eszünkbe, amikor a sport nagy eseményei nyomán ezren és ezrem ke­resik fe' az ifjúság nemes küzdelmeit. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A CsENDBIZTOS LEÁNYA ШШ REGÉNY Folytatás 23. S a Dávid1 tollának a veszedelmén harsány kacagásba tört ki a többi pandúr is s elkaoagnak a mulats ágos eseten tán reggelig is, ha a komiszá- ros szörnyű tekinteté beléjük nem fagyasztja a, nevetést. Mig ezek történtek, a kiküldött két legény előhozta a holttestet. Az egyik a lábát fogta, a másik a fejét; hosz- szu fekete haj fonadéka úgy ^húzódott utána a sárban, mint valami vastag fekete kígyó. Letették a testet közel a tűz mellé, azután még egy kévét rálöktek a parázsra, hogy jobban világítson. Kökényesi megtörölte a homlokát, azután kemény léptekikel megindult a hulla felé. A káplár rá nézett á komiszáros arcára. Olyan volt az, mintha vasból lett volna öntve. Meg­szólítani most senki se merte volna. A hulla hátára fordítva feküdt, a száraz nád lobogó lángja jól meg­világította. A komiszáros megállt mellette s nézte mereven sokáig s úgy látszott, hogy arca egyre job­ban kiderül, eltűnt már róla az az elrémitő vonás s hosszú sóhaj sza- íkadt ki öblös melléből. Majd oda­fordult a mellette1 álló káplárhoz: — Húzd' le a bal karjáról a ruhát! A káplár letépte a véres rongyot, előtűnt a szép, telt, izmos kar, de épen a könyök alatt nagy lövési seb látszott s az erős töltés még egy darab húst is kicsapott onnan. Kökényesi egy darabig nézte még a holttat, azután parancsot adott, hogy szekeret kerítsenek a hullák elszállítására, a káplár lovát előho­zatta a rossz tanyából s ketten ha­za; felé indultak. Amint a malmot jól elhagyták, megszólalt a komiszároe: — Péter! — Tudom, mit akar mondani, téns uram. Hanem Bakos Péter soha sem volt olyan ember, hogy eljárjon a szája. De egyebet mondok én. íme szemeimmel látom téns uramat, a szegény ténsasszonyt is jól ismertem kis leány korától fogva, de az a ha­lott egy hajszálnyira sem hasonlít egyikükhöz sem. Nagyon jól meg­néztem én azt az előbb a tűz vilá­gánál. Cigány az, valóságos cigány, a vak is megismerheti. Ne legyék én ember ,jia az a téns uram el­veszett leánya. Legyen akárhogy a dolog, de nem az! Hiszen a kis Li­dit is ismertem, de igy lehetetlen, hogy elváltozott volna! — .Meglehet, Péter, hogy úgy van, ahogy mondod. De azért mégis nagy szerencsétlenség, hogy a golyó éppen ott roncsolta meg, a hol a jegynek kellett volna fenni. Mert hiszenjut­hat eszedbe, hogy a bal könyöke alatt egy mély égési seb volt, két kis vonal egymás mellett, annak még most is meg kellene látszani. Csak erről bizonyosodhattál^ volna j meg legalább! Hiszen nem mondhat- f nám már, hogy bizonyos vagyok ' benne, ami eddig annyit kínozott, • de azért fel-feltámad bennem a két- 1 ség: hátha mégis. A haja ilyen dús, 1 hosszú, fekete volt, a termete is ilyen sugárnak indult s a kora is megegyezik. Meg az a füjgfgö, az a függő!... Ki tudja, ki tudjaЦ No, de ha az lett volna is, most már meghalt. Keserves vigasztalás, de mégis vigasztalás! Péter megint csak erősítette: — Higyjen az én szememnek, téns uram: nem az volt. Soha haza ne érjek a házamhoz, ha nem igazat mondok! Ne törje magát, komiszá­ros uram, úgy is hasztalan. Aztán ki tudja, hátha még meg is 'kerül valaha a 'kis Lidi. Nem tehet tud­ni: esett már ilyen. — Lehet, Péter, lehet, hogy iga­zad van. Csak éppen a karját ott ne érte volna a golyó. Mégis csak szerettem volna látni... Hanem akár­hogy van, nem látom1 én meg már többet a gyermekemet. így vagy amúgy, vége van már annak, Pé­ter... Pity pala ty Bencé. Valami nagy férfiúnak éppenséggel nem lehetett volna mondani Bence barátunkat, hanem azért kevés em­Nyomatott a Helyi Értesítő Lapváülala nyomdájában^ Kiskunhalason, Molnár-u. bért ismertek annyian, mint Ő kel­mét a Tiszán innen s Tiszán tu|, 10—12 vármegyében vajmi ritkáin akadt olyan halandó, aki meg ne tudta volna mondani: kicsoda, mi­csoda is hát az a Pitypalaty Bence? De nem is csoda, mert Bence foly­tonosan utazgatott, egyik faluból a másikba, egyik vármegyéből ki, a másikba be. Olyan volt ő, mint a gólya, meg a fecske, azoknak is menni kell1 ősszel, jönni kell tavasz- szal, hajtja őket valami csodálatos; ellenállhatatlan ösztön. Hajtotta Bencét is, csakhogy még jobban, mint a gólyát, fecskét. Gó- lyább volt ő a gólyánál; fecskébb a fecskénél. Mert ezek tavasztól őszig mégis csak kibírták egy he­lyen huzni, hanem Bencének már két-három nap is sok tett volna. Esett, fújt, havazott, neki mindegy volt: mennie keltett, hát ment. Má­sok azt mondták róla: peregrinus, csavargó, ő pedig azt, hogy: szabad bölcs. Az igaz nevét nem igen tud­ta senki, táp már ő maga is .el­felejtette; valamikor elnevezték Pity- palatynak, ez aztán rajta is száradt végképen. De ő azt sem bánta. Kis termetű, tömzsi emberke volt Bence, gömbölyű, ragyavert arcából ravasz tekintetű, savószin szemek villogtak elő, néhány szál vöröses sertebajusza mind' előre állott, csak épen a szája szegletén csüngött egy pár szál hosszan lefelé, ami na­gyon hasonlóvá tette a harcsá­hoz. (Szombati számunkban folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom