Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-11-03 / 88. szám
november 3 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal KISSZÁLLÁS, MINT A TELEPÍTÉSRE ALKALMAS TERÜLETEK ISKOLAPÉLDÁJA A magyar élet legizgatóbb problémája: a telepítés helyes megoldása Politikusok, újságok, tanulmányírók hosszú vitái tarkítják ezt a nagy kérdést A miagyar agráriusok nagy alakjai, köztük Arien elsősorban Darányi Ignáfe, a békeidők nagy földművelésközség van, Kisszállás falu azonban nincsen. A kisszállás! uradalom belső, i állandó cselédeinek nagyszáma indo- kalttá tette, hogy belőlük a könnyebb közigazgatás érdekében — aiz uradalom 1 kellős közepén — különálló községet ; szervezzenek. Nem tudom, mindenki szá- 1 mára szembeötlő-», hogy itt milyen ; óriási társadalmi különbségről van szó. - Aki ezt nem látná: olvassa el azt a ta- ’ mulmányt, amelyet a fiatal magyar iro- , da'om egyik legfényesebb alakja: I Illyés Gyula — maga is csélédivadék — »A puszták népe« cimmel irt nemrégiben. : í Magyarországon a .legegyszerűbb köz- j igazgatási egység: a község, elméleti ■ intézmény. Uniformis, amely alatt kü- j íönböző társadalmi alakulatok húzódnak : meg: a régi jobbágyközség, a le esu1- I szott mezőváros, az uradalmi belsőm*- ! jor. Ahányféle a község, annyiféle társadalmi problémája van, annyiféle a problémák célszerű megoldása. így például Kisszállás esetében a üzenő te zer- ho'das határból Némethy mechanikus elgondolása szerint öt telepes község kerekednék ki. Már pedig ma már ebben a határban vagy nyolc majorságot találhatunk. Mindegyik majorság természetes magva egy-egy községnek, amelynek határa azonban kisebb lesz a Né- methy-féle ideálnál. Uj telepesek és „őslakók,, Honnét kerüljenek ki a telepesek? Nyilvánvalóan azokról a vidékekről, ahol tulsiirü a népesség. Mindamellett lehetőség szerint arra is ke'l ügyelni, hogy ne kerüljenek nagyon távol eső vidékekről. valók egymás mellé. Sohasem tehet egészen biztosan megjövendöli ni, hogy zavartalan lesz-e a barátság az uj telepesek és az »őslakók« között, ajtókét sokszor nemcsak születési helyük, hanem még osztályéi »ntét is elválasztha t egymástól. Megfér-» majd a sokgyerekes gazda odate'epitett fia, akinek vérében van, hogy ur á sajátján, vagy akárcsak a vájndormuhkáls a pusztai cseléddel, aki — amint Illyés írja — erkölcseiben, szokásában, világfelfogásában, de még járásában és karjának mezgatá- sában is éfesen különbözek minden más néprétegtől? Figyelemreméltó és megoldásra varó kéirdés ez ís. ' Kisszállás talá’omra kiragadott példája kapcsán felmerülő problémák alkalmasint felmerülnek más, Némethy által fe’említett községeknél is: igy a Cobuxg- uradalomban fekvő Pusztavacson vagy Ujdombóváron, az Esterházy hercegek birodalmában. Különös éleslátás nélkül megállapítható, hogy olyan reform, amely nem szerves megoldása egész földbirtok- probiiémánknak, súlyos veszélyeket jelenthet társadalmi ék gazdasági téren egyaránt. Bármely eszköznek kizárólagos alkalmazása csak egy-egy réteg érdekét szolgálja. A te’epitéis sokat jelenthet a nincstelen aratómunkásnak: a sommásnak, ketvesßbbet a fix jövedelménél fogva az Ojrszág számos vidékén előnyös he'yzetben lévő gazdasági cselédnek, aMg valamit annak az egy-két holddal vagy csak belsőséggel biró parasztvál- lalkozónák, aki jövedelmet fuvarozásból vagy úgy sze.'ez, hogy teszem, baromfit növel valamelyik köz»l nagybirtok tarlóján. Ezzel szemben a törpegazdaságok kiegészítése a föídnélkülin nem segít. Ott, ahol a környékbeli lakosság önerejében képes földvásárlásra, többet ér a parce lázás, mint a költségesebb, nagy apparátussal! járó és ezért szükségképpen nehézkesebb teílepités. Az organikus megoldási terv azonban csakis aüapos részletmunkán, lelfciisim®- rcjtes adatgyűjtésen épülhet fel. Ennek a részletmunkának tökéletes példája Né- mejthy tanulmánya, amely különben máris megvitatásra került az OMGE hivatalos lapjában, bizonyítékául »eszméltétől mivoUtának. ügyi minisztere jut eszünkbe, amikor ma szél tébfen-hosszában olvasgatjuk a végeiáthatatlian vitákat, hogy j a telepítés nagyon helyes gondolata hogyan léphetne a megvalósuláfe stádiumába. Nálunk komolyan és nagy akarattal, tettrekészséggel elsőnek Darátnyi Ignác fogta meg ezt a témáit, az ő jóvoltából a Délbácská- ban különösen sok virágzó telepes község áÖ mia is fenn, de niemcsak a Bácskában, hanem más pontjain is az országnak Darányi valóra váltotta élgondolálsai nak a legnagyobb részét. A gondolat azutáii elaludt és többé legfeljebb elvont újságcikkekben és folyóiratok tanulmányaiban jelent meg. Elsőnek ismét azütáln Gömbös Gyula miniszterelnök foglalta sarkalatos megoldandó feladatai közé és most újra megindult a vita, hogyha* hogyan is kellene ezt a telepítést megoldani. A kérdésről igen figyelemreméltó tanulmányt irt Némethy Béla dr. és ezzel a könyvvel foglalkozik, annak elgndolóisai t boncolgatja Keszthelyi Nándor egyik cikkében. Keszthelyi a következőket írja többek között Némethy dr. tanúimé*- nyának részleteiről: A leépítés nagyon idősem kérdéséről írott tanulmányok között érdeklődésre első helyen tarthat számot Né- mfithy Bélának a magyar telepítés jövő útjáról most megjelent dolgozata: »Hol van az ország telepítési területe?« A szerző mindenekelőtt azt mutatja ki, hogy noha 'lakatlan terület már ftincs az országban, telepítésre mégis szükség van. Mert még mindig sok a kis népsűrűségű terület. Az ország népsűrűsége négyzetkilométerenként 94. Ezzel szemben számos községben és megyében, sőt több megyéből álló összefüggő területen a népsűrűség leesik 40, 30, sőt még 20 alá is. Ugyanekkor egyes mumkásváro- Eok az Alföldön az országos átlag, dupláját érik ed. Vannak tehát — hacsak viszonylagosain is — »lakatlan« területek. Ezeket kell betelepíteni. A szerző sorra veszi azokat a községeket, amelyeknek határában legalább 3000 hold területű nagybirtok van (3000 hold keil ugyanis szerinte egy uj község alapításához). 99 ilyen községet talál az országban. A telepítés iskolapéldája Oaonka-Bácsmegyének Kisszállás nievű községe egyike Némethy fcskoüapéldáinak. Tizenhatezer hold a község határa» Ebből mintegy tizennégyezer Buoncom- pagni hercegné és San Martino gróf közös tulajdona. Hogy mit jelentenek Kisszállás számára a birtokviszonyok, azt a szerző egy-két számmal illusztrálja. Népsűrűsége négyzetkilométerenként 19.6 (az országos átlag 93.4), hatvan év alatt az ország lakossága majdnem 75 százalékkal emelkedett. Kisszállásé azonban csak 3 százalékkal. Az olvasó képzeletében szinte látja a falut, egyenes uccáival, kis tarka házaival, templomával, a falu melletti kis parcellákat, majd távolabb az úri kastélyt, mögötte a kis falusi világot, eizáró, mérhetetlen területű uradalommal... Az olvasó képzeletét azonban az utazó tapasztalata nem erősíti még. Kisszállás Húsz évvel ezelőtt kint bömböltek az ágyuk, ropogtak a gépfegyverek, közben idehaza is izgalmas idők jártak. Leközöljük a Helyi Értesítő húsz évvel ezelőtti hírrovat árúak egy részit:- SZÍNHÁZ ES MOZI BEZÁRÁSA. Halasra is megérkezett a kormány rendeleté, amely szerint Halason a szénhiány miatt a színháznak, mozinak nem lehet előadást tartani. Azonkívül az összes egyesületeknek (kaszinóknak és köröknek) este 11 órakor be kel zárnjok.- MA ADJAK KI A PETRÓLEUM JEGYEKET. Pestvármegye alispánjának rendelkezése folytán Siffing Ede polgármester elrendelte a petróleum jegyrendszer életbeléptetését. A petróleum ugyan vasúti szállítási akadályok folytán még nem érkezett meg, azonban minden nap várható annak ideér kezese. t- A CUKORJEGYEK KIOSZTÁSA. » Mint a Közélelmezési Hivatalból értesülünk, a nrárcfujs havi cukrjégyek kiosztása március 1-én veszi kezdetét. — ÜGYÉSZI VÁLASZTÁS. Halas város képviselőtestülete hétfőn választotta meg dr. Hofmeister Juda utódát, az uj városi ügyészt. A három jelölt: Dr. Hodossy Géza, dir. Keresztes József és dr. Dolicsek Lajos ügyvédek közül az abszolút többséget dr. Dolicsek Lajos nyerte el, igy ő lett Halas város tiszti ügyésze. Az uj ügyész mozgósítás óta katonai szolgálatot teljesít, mig haza nem jöhet, helyettes fogja hivatalát ellátni.- MENNYI HALAS HÁBORÚS. LAKOSSÁGA? Halason megejtett nép- számlálás adatait a városházán már feldolgozták és ennek alapján a népszámlálás eredményét feltüntető kimutatást az Országos Közélelmezési Hivatal Elnökének elküldték. Halason a népszámlálás szerint 7106 család van. A lakosság igy őszük meg: Férfi lakosság száma 10.503, a női lakosság száma pedig 13.953. így Halas háborús lakossága összesen 24.456. Hadifogoly van Halason 351, internált férfi 38, nő 9. Halason az állatállomány a következő: 2 éven aluli ló 950, 2 éven felüli 2745. Ösz- szesen: 3695. Szarvasmarha 2 éven alul 3846, 2 éven felül 7254. Ösz- szesen: 11.100. Sertés fél éven alul 9113, fél éven felül 6624. összesen: 15.737. Juh 15.367 darab van.- LÁNYOK A KATONASAGNAL. Halason állomásozó 52. gy. ezred pótzászláaJja is alkalmazni akar leányokat irodai szolgálatra és különféle szolgálatra. A bataiion irodát tömegesen lepték el a leányok. Jelentkeztek a parancsnokságnál —női segédszolgálatra. Úgy tudjuk, hogy az önként jelentkező nőkét — sorozni fogják. Mégvizsgáljáik őket abból a célból, hogy alkalmasak-e a vállalt feladat elvé gzésére. Ez lesz a legelső női sorozás Magyarországon. ' 'i i- A KIRÁLY ADOMANYA EGY HALASI GAZDÁLKODÓNAK. A királyi kegy boldoggá tett egy halasi gazdálkodót, őfelsége magán- pénztárából 500 korona egyszeri adományt, valamint emlékül nevének kezdőbetűjével díszített ezüst órát ajándékozott neki. Monda László halasi lakosnak kilenc fia katoná. közülük nyolc katonai szolgálatot teljesít, a kilencedik pedig mint felmentett végzi itthon kötelességét.- MEGKERÜLNEK A HALASRÓL MEGSZÖKÖTT OROSZ FOGLYOK. Halason körülbelül 400 orosz fogoly dolgozik különböző gazdaságokban. A halasi gazdák a lehető legfőbb bánásmódban részesítik a foglyokat. Mégis egész csapat fogoly szökik meg, amit igazán ostobául tesznek, mert akármerre bujdosnak, utoléri őket a hatóság büntető keze. A har lasi gazdaságokból megszökött orosz foglyok legtöbbjét sikerült elfogni. Nagyon kevés lazoknak a száma, akiket még nem tudtak kézrekeriteni, A napokban három Halasról megszökött foglyot fogtak el Szentesen; Kettő a városnál, egy pedig egy gazdánál dolgozott. A foglyokat Halasra hozták és kihallgatásuk után visszakisérték munkaadójukhoz.- HALASIAK. AKIK HÁROM ÉV ÓTA TÁVOL VANNAK. Egy csapat halasi katona nevét közlik velünk, akik már körülbelül három éve vonultak be Hajasról, azóta vannak távol. Ezek a halasiak a 30. nepföl- kelő gy. ezred 8-ík századánál szolgálnak. Jelenleg Déltirolban vannak s nem lankadó kedvvel és bátorsággal küzdenek az olaszok ellen. A halasi katonák ezek: Patai István, Brinkus Lajos, Sonkoly János, Bóna László, Brecska József, Kardos Pál,, Bánóczki Lajos, Horváth Sándor, Szalai Mihály, Darányi István, Németh István, Márta István, Tóth A István, Modok Gábor, Gyulai Pál,, Krammer István, Hatházi János, Bor Imre, Barta Sándor, Horváth Béniá- min, Palásti Péter, Buda József, Kovács V. Antal, Nagy György, Terhe Miklós, Molnár János, Borbély Pál1, Kardos Benő, Tömösközi Béli, Farkas Sándor, Csillag János és Mam— Gyenge volt fl Jánoshalmái vásár. A most megtartott jánoshai'mad vásár áltálában gyenge forgalmú volt és az áüatámk olcsón alakultak. A választási ma'ac párjáért 12—13 pengőt, a hathónapos süldőért 18—20 pengőt kértek. A tejhón árak átlag 80—140, igislovak 70—120 pepgő között mozogtak. Egy elsőrendű fias tehén 260 pengőért cseréit gazdát. A kirakóvásár árusban és vevőben is igán gyenge vőlt, ^ > | HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT Halas tarka hírszolgálata. Kint dühöng a háború — de itthon is rendkívüliek az idők
