Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-02-24 / 16. szám
1934. február 24, szombat XXXIV. évfolyam, 16. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE: Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Alapította: PRÄGER FERENC Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében Újabb részletek a megyei városok államosításáról A képviselőtestület hatáskörét nagyrészben átruházzák a polgármesterekre, akiket a belügyminiszter fog kinevezni A belügyminisztériumban a- fővárosi törvény reformja után elkészítették a megyei városok tervezetét is, amely igen érdekes, gyökeres újításokat tartalmaz. Mindenekelőtt a városi és községi képviselőtestületek hatáskörét a kormány erősen meg- szükiti. A képvúselőtesületi tagok számát a mostaninak körülbelül felére redukálják. A törvényhatóságoknál már bevezetett választott virilista-rendszert honosítják meg a megyei városoknál is. A városi és községi képviselőtestületekben a jövőben helyet foglalnak az érdekképviseletek is. A megyei városokban a képviselőtestületek megszükitett hatásköreit a polgármesterek veszik át. Eszerint a képviselőtestület hatáskörébe jórészt csak a költségvetés' elkészítése, a zárszámadások és a szabályrendeletek megalkotása tartoznak a jövőben. A polgármesterek hatáskörének kibővítése arányában emelkedni fog az erkölcsi és vaj- gyoni felelősség is. A legnagyobb változás a tervezetben az, hogy a megyei városok polgármestereit ezentúl nem a képviselőtestületek választják, hanem a belügyminiszter nevezi ki, éppen úgy, mint a főispánokat. Miután a városok polgármesterei ezentúl a mindenkori kormányok emberei lesznek, a belügyminiszternek joga lesz a polgármestereket egyik városból a másikba áthelyezni. A tisztujitás joga is teljesen kikerül a képviselőtestületek kezéből. Ennek elérésére már az első lépést a közigazgatási reformmal megtették, amikor az egész számvevőség megválasztását elvették a képviselőtestületektől. A jövőben a tisztujitás a főispán hatáskörébe fog tartozni. Ezzel pedig és a polgármesterek kinevezésének a belügyminiszter hatáskörébe való utalásával megvalósul a vidéki városok közigazgatási államosítása, ami az eddig is megnyirbált autonómia teljes megszüntetését fogja jelenteni. A megyei városok vezetői abban bíznak, hogy az államosítással a kormány leveszi a városokról a rend- kivül nyomasztó anyagi gondokat. A vidéki városi tisztviselők pedig egyenesen szerencsének tartanák, ha a kinevezés jogával együtt átvenné őket az állam, mert ezáltal az állami tisztviselők kategóriájába kerülnének és legalább biztosítva volnának abban a tekintetben, hogy havi járandóságukat pontosan megkapnák, amit a vidéki városok mostani válságos anyagi viszonyai közepette bizony csak ritkán tudnak elérni. Vannak vidéki városok, ahol már egészen rendszerré vált a tisztviselők havi járandóságainak késedelmes kiutalása. Rt. megváltási ügyében előterjesztett polgármesteri javaslatra'. A közgyűlés hozzájárult a polgár- mesteri javaslathoz, hogy a város a halasi villanygyárat váltsa meg és a további intézkedések megtételével a polgármestert bízta meg. Tekintettel lapzártára, ebben Biz ügyben és a további ügyekben csak a közgyűlés döntéseit közöljük. A város közgyűlése a fehértói fürdőbérlőkkel kötendő egyességet magáévá tette. Eszerint a város a bérlők által befektetett beruházásokért 1500 pengőt fizet. A régi esendőríaktanyát kiadták bérbe a kerékpáros zászlóaljnak évi 250 pengőért. | Kohn Benő üzlet bércsökkentés iránti kérelmét nem teljesítette a közgyűlés. A városi nagyvendéglő bérlőjének üzletbéréi nem csökkentette a közgyűlés, csak azt az előnyt szavazta meg, hogy 14 nap alatt nyilatkozzék, vájjon fenntartja-e bérletét a mai összegben, ha nem, akkor augusztus 1-én kiengedik a bérletből. Rohoska Árpád nyugdijhelyesbité- si kérelmét teljesítette a közgyűlés. A városi Testnevelési Bizottság tagjai dr. Kathona Mihály, Udvarc8 illés és Gaál Jenő lettek. A többi ügyekben egyhangúlag a javaslatokat tette magáévá a közgyűlés. ; I' I i A Szilágyi-ügy, a villanytelep megváltása és más érdekes ügyeket tárgyalt a ma délelőtti rendkívüli közgyűlés Elég nagy érdeklődés előzte meg a ma délelőtti városi rendkívüli közgyűlést. A közgyűlésen a képviselőtestület tagjai közül sokan jelentek meg, a karzaton is nagyszámú volt a hallgatóság. A közgyűlés két napirend előtti felszólalással kezdődött. Rásonyi Papp Gedeon napirend előtt az adó- végrehajtások miatt szólalt fel és kifogásolta azt, hogy a tanyákat végrehajtók járják és zaklatják az adófizetőket a további fizetésekre. Felszólalásának további részében arra tért ki, hogy a városi közgyűléseket tekintettel a város agrár jellegére, piaci napokon tartsák meg és különösen azt kifogásolta, hogy a fontos szakbizottsági üléseket, mint például a legutóbbi pénzügyi bizottsági ülést délután tartották. A polgármester az első felszólalásra megnyugtató választ adott, és kijelentette, hogy a város az adóbehajtásokat a legméltányosabban kezeli, azonban nem tekinthet el az adóbehajtásoktól, mert ezt a város háztartása megkívánja. A második kérdésre kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a városi közgyűlések időpontját más napokra tegyék át és ezt a kérdést megfontolás tárgyává fogja tenni. Ezután dr. Borbás Imre a Szilágyi-üggyel kapcsolatban szólalt föl napirend előtt. Elmondta, hogy a múlt közgyűlésen ez ügyben már fel akart szólalni, a polgármester azonban ezt nem engedélyezte, amely ellen panasszal is élt a vármegyéhez. Most csupán arra szorítkozik, hogy a polgármesternek a múlt közgyűlésen vele szemben használt kitéte- leteit rektifikálja. Azt mondta a polgármester, hogyha az akkori főjegyző, mármint ő, nem ad olyan utasítást, hogy minden FAKSz. posta Szilágyihoz kerüljön, akkor megakadályozható lett volna ez a nagyarányú szabálytalanság. Ez nem áll, mert én. a posta átadására nem is adhattam és nem is adtam utasítást, mert a postabontás a polgármester diszkrecionális ügye. A maga részéről semmiféle mulasztást nem követett el. Rátér arra és ma is azt állítja, hogy a városnak lett volna joga és kötelessége Szilágyit ellenőrizni. Rámutat arra, hogy egy ízben a FAKSz. a várostól jelentést kért és a város arra mutatott rá, hogy a FAKSz. körül minden a legnagyobb rendben van. Úgy tudja, hogy a törvény-* szék úgy kezeli az ügyet, hogy Szilágyi ezeket a visszaéléseket közhivatalnoki minőségében követte el és épen ezért nem lehet kitérni az anyagi felelősség kérdése elöl, hogy ki fizesse meg a Szilágyi által elsikkasztott 9000 pengőt. Személyi éle nem volt annak, amikor a múlt közgyűlésen a felelősség kérdésében aj fegyelmi vizsgálatot kérte. Felszóla*- lását azzal végzi, hogy elöbb-utőbb sor kerül arra*, hogy a felelősség kérdését tisztázzák. A polgármester rögtön válaszolt dr. Borbás Imrének napirend1 előtti felszólalására. Elmondta, hogy dr. Borbás a vita bezárása után jelentkezett felszólalásra.' a múlt közgyűlésen, de már akkor kijelentette, hogy a későbbi közgyűlésen módot ad atrra és hogy a felszólalástól nem zárta el, mutatja az, hogy most arra engedélyt adott. Megpanaszolta fáz ügyet és igy kétszeresen bebiztosította magát. A posta felbontására vonatkozóan kijelenti, hogy nem ő állította ezeket a dolgokat, ezt Szilágyi vallotta és az akkori szolga szintén áffitotta ezt. Ezt az ügyet még az előbbi közgyűlés előtt bejelentette a város a közgyűlésnek és a város ebben a kérdésben nem a hallgatás és az eltussolás álláspontját foglalta el. Ezután a közgyűlés a tárgysorozatra tért át. Több felszólalás utáln tudomásul vette, hogy a belügyminiszter a pirtói és göböljárási csecsemőotthonokban elhelyezett két iskolának az elhelyezését junius 30-Ug engedélyezte. Nagy vita volt a közgyűlésen a Kossuth ucda és Dob ucea sarkán létesítendő mélyfuiratu kút körül. Végül is a közgyűlés úgy határozott, hogy ezt a kutat megfuratja és a kutcsinálást Hörömpő és dr. Sárkány nevű vállalkozóknak adja oda. Több kisebb ügy után a déli órákban került sor a halasi Villamossági 4 pengő osztalékot fizet a Halasi Gazdasági Bank — Vasárnap lesz a közgyűlés — A Halasi Gazdasági Bank 36-ik közgyűlését vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartja meg. A közgyűlés tárgysorozatában szerepel: 1) Az igazgatóság jelentése az 1933. üzletévről. — 2) A felügyelő- bizottság jelentése, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása. — 3) Határozat a felmentvény tárgyában. — 4) Igazgatósági tagok választása. — 5) Felügyelöbizottság választása és díjazásának megálfe- pitása. A pénzintézet az idén is fizet osztalékot. A 20.356 P 73 fillér nyereségből 10.000 pengőt fordít osztalékra. 2500 drb. 100 P n. é. részvényre 4 százalék osztalék; fejében darabonként 4 pengőt ad. A nyereségből ingatlan-értékcsökkenési tartalékba 5200 pengőt, az igazgatóság jutalékára 2400 pengőt fordítanak, a még fennmaradó 2756 P 73 fillért pedig az 1934. üzletév javára viszi át a pénzintézet Az osztalékot a bankfeözgyüites után vehetik fel a részvényesiek.
