Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-02-10 / 12. szám

február 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Abib febr. I5-ig nem tizetih be az első részletet, elvesztik a védett* séget és a kamatkedvezményt Frontharcosszövetség alakul vasárnap Kelebián A frontharcos szövetség helyi cso­portját vasárnap alakítják meg Ke­lebián Illés Béla ny. ezredes szerve­zése mellett. A frontharcosok kelebiai megala­kulásának programmja a következő: Délelőtt 9 árakor ünnepi istentisz­telet, 10 órakor alakuló ülés az Or­szágos Szövetség kiküldöttének rész­vételével. 11 órakor tisztelgő elvo­nulás a hősi emlékművek előtt, 12 órakor társasebéd, délután 4 órakor műsoros előadás. Hatvanötévi bol­dog* házasság után egy napon halt meg a férj és feleség Dumpataj község egyik legtekintélye­sebb polgára,, a 89 éves Monda Sándor és 85 éves felesége, aikik 65 évet töl­töttek el boldog házasságban, szerdán jeggel egyazon órában elhunylak- Mon­da már régebben betegeskedőit, felesé­gét pedig néhány nappal ezelőtt szélhü- dés érte. A házaspárt, akikben Monda Sándor volt kispesti városi tanácsnok szüleit gyászolja, pénteken délután te­mették el nagy részvét mellett. О r s z á g-V i 1 á g Komis Gyula, Harsány! Zsolt, Hekler Antall és Rédey Tivadar a Kisfaludy- Társaiság uj tagjai. — Móra Ferenc, az ismer tnevü kiváló magyar iró meghalt. — A mohácsi kórház orvosai ellen indí­tott fegyelmi ügy folyamán az orvosi kar va’amennyi tágját kicserélték. — A Budai Dalárda hangversenyére falig sem telt meg a Zeneakadémia nagy­terme. — Érsekújváron cseh csőcselék bezúzta Holota János dr. magyar kép­viselő lakásának ablakait. — Tegnap délután az Apponyi -téren egy autóbusz összeütközött a villamossal, hárman könnyebben megsérültek. — Visnya Ernő kincstári főtanácsos, felsőházi tagot a TÉBE vidéki osztálya beválasztotta a vidék és fővárosi ügyek 8 tagú bi­zottságába. — A spanyolnátha uj alakja jelentkezik járványszeriien Londonban. Tünetei: az arc és szemhéjak megdaga- dása, kínzó szem- és fejfájás, magas láz és köhögés. A betegség hét napig tart és kimenetele gyakran halálos. — Az angolok óhaja, hogy az osztrák-— német konfliktus ne kerüljön a Népszö­vetség dé, hanem a kérdés elrendezé­sét bizzák egy háromtagú bizottságra, amelynek olasz de’égátus fenne az el­nöke. — Jegesmedvebocs BzüSíöteft ® budapesti áV.atkertben. — Jungerth-Ar- nóthy Mihály ankarai követet hízzák meg egyelőre a szovjet követi teendők ellátásával. — Az interpellációk elha­lasztásának megszavazásánál1 a paria- ment 302:24 arányban újra bizalmat sza­vazott a francia kormánynak. — Szek- szárd mozgalmat indított a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére. — Az erdélyi aranybányák kihasználási jogát 30 évre lekötik a Román Nemzeti Banknak. — Déghy Ödön , e KMAC igazgató-ügyé­sze, súlyos betegsége miatt öngyilkos lett. — A soproni rendőrség 200 pengőig terjedhető büntetés terhe alatt eltilto- ta az uccai köpködést. — Tegnap, Ap­ponyi halálának első évfordulóján gyászmise volt a koronázó főtemplom­ban. — Száz vitézi telket jelölt ki a főváros, díjmentesen adja a Vitézi Rend­Akiknek birtokát védetté nyilvání­tották és akik a 16.400—1933jas rendelet értelmében a kamatkedvez­ményt igénybe akarják venni, fel­Bácsvájrmegye közigazgatási bizott­sági ülésén Bencze Béla műszaki ta- , nácsos, az áilamépitészeti hivatal fő­nöke Bács-Bodrog vármegye közúti közlekedésügyeiről ezeket jelentette: A kiépített törvényhatósági köz­utak kielégítő állapotban vannak. Az utiszemélyzet hóeltakaritással, vizlle- eresztéssel, kavicsteritéssel és az üt­men ti fák legalyazásával foglalkozott. A Gara—bácsborsodi törvényható­sági közút 9.2—10.7 km. szakaszának építéséhez szükséges kő- és kavics anyagokat a helyszínére fuvarozták. Beépítésük a tavasz folyamán meg­kezdődik. A szükségmunkák keretében foga- natosátamdó Kelebia—szegedi tör­vényhatósági közút 0—3.6 szakasza építéséhez a kereskedelemügyi mi­niszter első részletképpen 10 ezer tétlenül tegyenek eleget fizetési kö­telezettségüknek s az első negyedévi részletet február 15-ig fizessék be, mert mindkét kedvezményt elvesztik. { pengőt utalványozott ki. Medveczky Károly vasutközlekedé- si kívánalmakat s vizlecsapolási egy­szerűsítéseket proponált. Szerinte az államvasutak politikáját erősen kifo­gásolni lehet más államok vasutjai- val szemben. A gyorsvonatok például nálunk ma is akkora sebességgel ha­ladnak, mint 1883-ban, holott másutt a gyorsvonat! sebesség megduplázó­dott. Miután a Baja—halasi vonalon igen hosszadalmas a fővárosba uta­zás, azért azt indítványozta, hogy a kereskedelemügyi minisztériumtól és a Máv-tól kérjék úgy délelőttre, mint éjjelre egy-egy gyorsvonatpótló motoros vonat beállítását. Elnöklő főispán felkérésére Med­veczky Károly írásban fogja beadni indítványát , i TOLL és TINTA A hivatalos Iratok szerint ma Is él, pedig 32 év elölt eltemették Egy öreg tanyai magyar járt a kecskeméti anyakönyvi hivatalban, a családkönyvbe akarta bevezettetni egyik fiának halálát. A hivatalban fel­lapozták a halotti anyakönyveket, azonban a halottat nem találták se­hol sem. Hosszas magyarázgatás után azután kezdett világosodni a dolog. A gazdának 1902-ben fia szü­letett, aki egy hónap múlva meg­halt. Megsiratták, eltemették, azon­ban az anyakönyvi hivatalnak elmu­lasztották jelenteni a halálesetet. A 32 éve halott gyermek tehát az ira­tok szerint a mai napig is él. Most alapos utánjárással majd megkezdik az utólagos anyakönyvezést. Mtuden reggel egy darab Iával enyhítik a gyerekek a téli nyomort Az ötlet Kecskemété, illetve az ottani szegénygondozó igazgatójáé. Arról van benne szó, hogy az isko­lásgyermekek minden reggel vigye­nek egy darab fát magukkal és eze­ket a sok kicsiből sokra menő fá­kat a szegények közt fogják kiosz­tani. Kecskemétről jelentik, hogy csü­törtök reggeltől megható tömegjóté­konyság színhelye a szegény- gondozó. Nyolcszáz kisdiák keresd fel a hivatal udvarát, minden ele­mista kezében egy darab fa, amelyet a fagyoskodó szegényeknek hoz. Az apró jptékonykodók így sok didergő szegény szobájába varázsol­nak kellemes meleget. Remélhető, hogy az akciónak további folytatása is lesz. i [ ■ i , 1 I Megfiatalította tehenét — két- hónapi fogházat kapott Érdekes ügyet tárgyalt csütörtökön a pestvidéki törvényszék Székely-tanácsa. A vádlottak padján Ország Istvánná, leánynevén Zanetka Juliánná, * pestme­gyei Ujhairtyán községbeli asszony üilt, akit az ügyészség közokirathamisitással vádolt, melyet azzal követett el, hogy a tehénről kiállított járlatievelet meghe- misitotta. — Nem: vagyok bűnös — kezdte vaBo- mását a kackiás fellépésű fiatal me­nyecske, — mert mindössze az a bű­nöm, hogy az uram által vásárolt vén tehénnek a születési évét 1922-ről 1925- ra javítottam ki, hogy igy a tehén fi*- taíabbnak tűnjön Ш в jobban «5 tudjuk adni a vásárban. — Hiszen éppen ez a baj — szóit közbe a tanácselnök, — ezzel követte el maga,, lelkem, a közokirathamisítást A bíróság ezután tanúként kihallgatta Kucsera LLpótot, majd Ország Istvánt, в vádlott asszony férjét Ország és fele­sége a bíróság előtt csaknem haj bekap­tak. — Tudtam^ ha iiyen vén szamár, minit az uram, megy el tehenet venni, akkor csak kivénhedt jószágot vásárolhat. Min­dennek az uram az oka — jelentette ki az asszony magából kikelve a hallgató­ság kacagása "közben. A bíróság azonban nem ‘fogadta dl a menyecske érveléseit és közokiraithemi- sdtásért kéthónaipi fogházbüntetésre ítélte. Országné ekkorra már lecsillapo­dott nagy haragjában ás az Ítéletben ja megnyugodott. Hirdessen a Helyi Értesítőben! Jók a vetések Halason, a hideg: nem ártott a növényzeteknek Az idén hosszú ,kemény tél sza- [ kadt Halasra is. A gazdák közül so­kan aggodalmaskodtak a hideg mi- 1 att és többen azt is tudni vélték, I hogy a hideg ártott a vetéseknek ; (és a szőlőnek is. Munkatársunk érdeklődött a Gaz­dasági Egyesületnél, ahol eimondot- I ták, hogy bár a hideg kemény volt, az mégsem ártott a vetéseknek és nem ártott a szőlőknek és a gyü­mölcsfáknak sem. A hideg miatt leg­feljebb annyiban lehet kár, hogy a szőlők felső vesszői fagyhattak el és igy ültetésre nem lesznek alkal- masak. Gyökeresen megreformálják a mezőgazdasági kamarákat A fö'dmivelésügyi miniszternél hét­főn délelőtt az országos éis vidjéki me­zőgazdasági kamarák e’nökei és igazga­tói a szokásos havi értekezleten vet­lek részt, amelyen a miniszteren és ál­lamtitkáron kívül jelen voltak az össze® osztályvezetők is. Több aktuális, az ország mezőgazda­ságát és az egyes vidékeket érdeklő kérdésen kívül a tárgyalás előterében a mezőgazdasági kamarák átszervezésé­nek kérdése állott A mezőgazdasági kamarákat több mint tíz évvel ezelőtt létesítették és ez évtized tapasztalatai alapján szükségesnek mutatkozik —■ esetileg novelláris utón is — a kamaraai intézmény organikus megreformálása. A tervezett reform első és főfeladatánftk annak kell lennie, hogy a mezőgazda­sági kamara intézménye a falura, a kisemberekre támaszkodhassék, de mó­dot találjanak arra is, hogy a gazdasági intelligenciát megfelelően bevonják a mezőgazdasági kamaarák munkásságába. Sző volt továbbá az értekezleten az 1934 gazdasági év termésének értékesí­tési kérdéseiről, elsősorban a búza értékesítéséről. Erre nézve az az egy­hangú állásfoglalás alakult ki, hogy a búza, adottságainál fogva minden kö­rülmények között a fő termelési ága kell hogy maradjon a magyar mező­gazdaságnak és éppen ezért a mezőgaz­dasági prosperitás elengedhetetlen alap, feltétele, hogy a gazda megfelélő, rén labilitást biztosító árakat kapjon búzá­jáért. A miniszter kijelentette, hogy már folyamatban vannak az előkészítő mun ká’atok a rendelkezésre álló egész anyag feldolgozására és tisztában van azoknak a szempontoknak fontosságával, amelye két az értekezleten előadtak. Az értekezlet végül nagy érdeklődés­sel foglalkozott az irányított gazdálko­dás problémájával és ezzel kapcsolat­ban a miniszter közölte, hogy az irányí­tott gazdálkodásról el készült egy ke­rettörvény tervezete. Hz állam tízezer iiengűt utalt ki a kelebla-szesedi útelágazás építésére Motorpótló vonatot kérnek a baja-halas- budapesti vonalon délelőttre és éjjelre

Next

/
Oldalképek
Tartalom