Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-12-29 / 103. szám
1934. december 29, szombat XáXlV. évfolyam 103. *zam / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kíadóhívatab Városháza épületében Ünnepi izenet A Helyi Értesítő részére irta: Preszly Elemér dr., Pestvármegye főispánja Az ünnepek csendj éten minden becsületes magyar ember magábaszáÉ, számot vet nemzete, magyar fajtája sorsával, jelen helyzetével, jövő reményeivel és keresi, kutatja a helyes utat, mely a boldogabb magyar jövendő felé vezet. Le ekzetvisszaíoj tva teltük, figyeltük flz izgalma® genfi tárgyalásokat. A nagy nemzetek le’kiilsmerete meg- akadáfyozta a háborút és ha áldozatot kellett is hoznunk a békéért, elértük azt, hogy nem aráztak meg és nem kény- Ezeritettek a békés revízióról való lemondásra. A vizsgálatot pedig nem nemzetközi fórumra, hanem reánk bízták. Hálás szívvel keli gondolnunk a nagy olasz nemzetbaráti támogatására és a lengyel delegátus nemes szavaira. A lengyel1 nép igazán megérti a magyar fájdalmat. De hűvös nyugalommal le kell vontunk a jövő érdekében a genfi tanulságokat is. Csak most ébreit egész Európa arra: mit jelent a világ népeinek békéje szempontjából Magyarország lefegyverzése s ugyanakkor a Magyarországot bekerítő három kisantantá'.lam étiig fegyverben létete. Ez az egyenlőtlenség veszélyezteti az európai békét. Európa békéje szempontjából tehát nincs sürgősebb követelés, mint a leszerelés és a nemzetek egyenjogúságának biztosítása, amihez a békeszerződések lapján is jogunk van. Magyarország békét akar, Magyarországnak békére van szüksége. A revíziót is békés eszközökkel, a béke érdekébein követjük, mert hitünk szerint a revízió az igazi békepolitika. Becsületes, békés revízió után hajlandók vagyunk bármilyen garanciára, bármilyen együttműködésre, gazdasági, és kulturális szerződésekre. Ez biztosítaná Európa békéjét, a, Dunamedenc© nyugalmát. És eggyel tisztában kel lenni a cson- kaország minden magyarjának: a békés revízióról nyugalmunk biztosítása végett te nem mondhatunk. De a békés revíziót kívánnunk kell, még ha az reánk, Csonkamagyarország magyarjaira, áldozatot, nélkülözést, gondot jelentene is. Általában több önzetlenségre, önfeláldozó hazafiasságra van szükség. Tanuljunk történelmünk nagyjainak ragyogó példájából, akik nem haboztak vagyonukat, nyugalmukat, életüket feláldozni a haza érdekében. Állítsuk magunk e’é elsősorban Il-ik Rákóczi Ferencet, az önféáídozó haza- ftság legnemesebb a'akját, aki nagy vagyont, családot, mindent áldozott a nemzet szabadságáért, hogy a végén mint földönfutó bujdosó, idegen országban fejezze be nemes é etét. Embe.iebb emberiekre, mügyiarabb magyarokra van szükség. A magyar jövőnek szüksége van minden magyar életre határokon innen és határokon túl. Nemrég olvastam a lengyetek nagy maríáljának, Pilsudszkynak életrajzát: mikor a három fe’é tagolt lengyel nép számára nem látszott semmi reménysugár, sőt ami a tegszomorubb, mintha maga a lengyel nép iE belenyugodott volna hazája pusztulásába: Pilsudszky küzdött egyedül a lengyel iskolákban a lengyel nyelv fennmaradásáért, a lengyel iskolákban, melyeknek falán a tanulók minden nap olvashatták az emlékeztető feliratot: vae victis, Jaj a legyőzőiteknek. i I ) : És minden rabság és e’nyomás mellett, minden közöny és dermedtség közepette is megmaradt húsz millió lengyel a maga lengyel nyelvével, lengyel műveltségével, katholikus hitével s mikor ©’érkezett a világtörténelmi pil’anat, szinte magától feltámadt újra a lengyel nemzet. Ez a példa álljon előttünk. Védjük magyar véreinket, nyelvüket, iskoláikat, magyar műveltségűket, malgyar hagyományaikat. Védjük a Gsönkaország magyar értékeit és a határokon tUS élő magyarok nyelvét, kultúráját ils. Erre a békeszerződések nekünk jogot adniaik: hivatkozással a kissebbségi jogokra, tárjunk Európa e’é minden erőszakot, minden sérelmet. Karó juk fel a Jugoszláviából kiüldözött háromezer magyar menekültet, becsületbeli ügyünk, hogy őket pusztulni ne engedjük, nekik me’eg otthont teremtsünk. Karójuk fel a határokon túli magyar irodalmat, magyatr könyveket. Sok mulasztást kell pótolnunk, sok kötetességet kell teljesítenünk. A magyar jövő attól függ, megtudjuk-e őrizni szétszaggalott magyar fajtánkat, megtudjuk-e akadályozni pusztulását, beolvasztását, melyre ellenségeink nap-nap mellett törnek, biztosítani tudjuk-e, hogy ha dljön a nagy világtörténelmi pillanat, mert eljön, mert az igazságnak győzni kel: ez a nagy pillanat legalább tizennégy, tizenötmillió magyart találjon határokon innen és tűi, egységes magyar nyelvűt és magyar kultúrájút. Mindig és mindig ez a céli Lebegjen e’őttünk és ehhez szabjuk a csonkaor- Szág be'politikáját. Ne pártoskodjunk. Tegyünk félre minden ezidőszerint nem időszerű és csak szétbontásra ákaimas kérdést. Ha a mai időkben is pártoskoduínk, e’vesztünk. Egy pártokra szétszaggatott, erőtlen ország n©m számíthat Európa , szimpátiájára. Boldog újévet kívánok minden jó magyarnak ! [ ! j i Pestvármegye alakító közgyűlését laggár 3-ikég tartja A terv az volt, hogy Pest vár- I megye alakuló közgyűlését január i 4-én tarifák meg. Ma délelőtt távirat j érkezett a városházára arról, hogy az alakuló gyűlést egy nappal előbb j1anutár 3-ikán tartják meg. A rendes közgyűlés január 8-án Lesz. ■ ; i Kiugrott a harkai állomás előtt a vonatból — agyrázkódást szenvedett Öngyilkossági szándék, vagy Csütörtökön reggel nyolc árai táj- | ham értesítették a mentőket, hogy a , harkai .állomás mellett a vonatból ' kizuhant egy fiatal leány, akit a vonat a halasi állomásig hozott el. Az értesítés vételié után a mentők azonnal kiszálltak aiz állomásra, ahonnan a leányt A. Molnár Margitot beszállították a kórházba. A kórházban á leányt megvizsgálták és megállapították, hogy köny- j nyebb zuzódási sebeket szenvedett, j ezenkívül könnyebb természetű j agyrázkódást. A leányt, tékán- j tettel arra, hogy kórházi ápo- i lása felesleges, nem i|s tárj- ! tották bent, hanem itt házilag ápol- ! véletlen szerencsétlenség? ják. " ’ ! A leány Harnóczá Jenő tanyáján szolgált és csütörtökön a, reggeli vonattal akart Maijisáról Hurkára utazni, Állítása szerint nem tudta, hogy la vonat meg fog-e állni a harkai állomáson és ezért ugrott Le a vonatról. Tekintettel arra, hogy a leány csaknem naponta megfigyelhette, hogy a harkai állomfáson a vonlát mindig meg szokott állni, így felmerült az a feltevés is, hogy esetleg öngyilkossági szándékból ugrott ki a vonatból A szerencsétlenség okait a vizsgálat lesz hivatva pontosan megálla- pitani. [ A KÓRIIÁZ8IZ0TTSÁG MA SZOMBATON ÜLÉST TART A kórháznál marad a négy pengő 12 filléres napi ápolási díj A kórház 1935 évi költségvetésében a kiadás 96 ezer 226 pengő A kórházbdzottság, mint a városházáról értesültünk, december 29-én szombaton délelőtt fél 12 órakor ülést tart, amelynek tárgysorozatáibai különböző ügyekét vettek föl. A kórházbdzottság értesülésünk szerint | ezen az ülésen, fog dönteni a kór- , ház részére 1935. évre szükséges kü- ! lönbözö élelmiszerekre beérkezett pá- u lyázatok felett. Az élelmiszerekre j több ajánlat érkezett, a tejszállátás- ( ra Kiss Ambrus pályázott, aki a te-. jet a kórháznak literenként 12 fii- [ térért szállítja. A kórháznak napi 40 | —50 liter tejre van szüksége. A kórház husiszükségletére két ha- I Jasi) mészáros adta be pályázatát. I Kohn Benő pályázatában a naipi ár- j bői 10 százalék engedményt, a má- . sík pályázó özv. Juhász Istvánné a ; napi árból 8—10 százalék enged- ! ményt ad. A kenyérszálílitásra Lakos Bálázs, , Heister István és Dezső Ferenc pá- ! ily áztak. Lakos a fél barna kényé- ; I rét 24 fiiérért, tiszta búza lisztből) j ) készült kenyeret 30 fillérért, Dezső ! Ferenc a napi árból 12 százalék engedményt ad, Heister pedig 23 százalékot. 1 ; i -j j. A füszerszükiségfetre a kórház 'nem hirdetett pályázatot, azt havonta más és más kereskedő kapja. | A kórházfeizottság ülésének együk tárgya lesz a kórház 1935. évi költségvetésének előterjesztése, amelyet a belügyminiszter már jóváhagyott. A kórház elég nagy számokkal közel száz ezer pengős költségvetéssel dolgozik. A kórház 1935. évi költségvetésének számai a következők: A kiadás 96 ezer 529 pengővel van előirányozva:, a fedeztet erre 7880 pengő. A hiányzó összeget 88 ezer 849 pengőt a kórház a napi ápolási díjból teremti) elő- A napi ápolási díj, mint az elmúlt évben is, 4 pengő 12 fillér marad, amft a belügyminisaték rium is jóváhagyott. A kórház; költségvetésében személyi kiadásokra 15 ezer 739 pengő 50 fiiért irányod elő, dologi kiadásokra, pedig 80 ezer 990 pengőt. r i • .
