Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-12-12 / 99. szám
6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 12 — Nem merites az ujház ia községi pótadó iától. A belügyminiszter egy konkrét üggyel kapcsolatban oly 'ér- , te’rnü határozatot hozott, hogy az újon- j nan épült házak a községi pótadó alól i bem .mentesíthetők. — Pá yáízaM hirddünfiny. A »Kiskun- ] halasi Iparos Ifjak önképző Egylete« az ’ Egyesületnél üresedésben levő gondnoki | adásra pályázatot hirdet. A pályázatok | zárt 'levélben (kívülről »Pályázat gond- i noki áriásra« fe’irással) 193-5. január 3-ig ‘ adandók be az Egyesü'et elnökéhez, ahol a pályázati feltételek is megtudhatók. (Sáfrik Kálmán, Jókai u. 10. sz.) — TálncmaTriság. A Kiskunhalasi ön- képző Egyet Gazda Ifjúsága december 25-én, karácsony eső napján zártkörű táncmu atságot rendez. A táncmulatság az e ője'.ekből ítélve, kitünően fog sikerűm Utolsó napok! A m. kiír. Jótékony célú Államsors- játék húzását már december 14-én megtartják. Próbálja ki szerencséjét és a legközelebbi bank sorsjegy árusa tó, vagy dohány tőzsdében szerezzen be sorsjegyet. 3 pengőt kockáztat, szerencsés esetben 40.000 ar. pengőt NYERHET Alkalmi karácsonyi vásár Tirmann Konrád Divatáru üzlete Fő-ucca 30. december 31-én megszűnik A raktáron jbevő áru, férfi, női és gyermek1 cipők, férfi ing, gaílér és kézelő, harisnya, keztyü, téli alsó ruhákat, kötött kabát, mellény és pulóver, ridikül és erszények, valamint , disZmütárgyak és játék áruk mélyen leszállított áron kiárusittatnak Somwa«мшямяямпв Anyakönyvi hírek — December 2. — december 9. — SZÜLETTEK: Tóth Döme István és Kovács Annának Rozália nevű leányuk. Péter István és Papdi Piroskának Gizella nevű leányuk. Kom'.ós László és Forgó Eteíkának Károly nevű fiuk. Marton János Gergely és Boros Erzsébetnek András nevű fiuk. Kovács István és Rimái Máriának Mária nevű leányuk. Fülöp János és Nemes Margitnak Ferenc nevű fiuk. Mucsi Mihály és Kovács V. Juditnak Judit nevű leányuk. Kovács Pál és Schneider Zsófiának Zsófia nevű leányuk. Kovács József és Garda'its Ágnesnek Katalin nevű leányuk. Krupincza Mihály és Bakos Valériának Mihály nevű fiuk. MEGHALTAK: Monda Benő 62 éves korban, Rudics József 62 éves, Szakái Zsófia 3 napos, Kalló István 20 éves korban. ; KIHIRDETETT JEGYESEK: Monda Sándor Darányi Margittal Erdélyi Antal Csömör Piroskával'. Komra- j csín Antal Dunai Kovács Rozáliával Kei- j j tér Ferenc Szvetnik Sárával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Nagy S. Ferenc József Mészáros B. Rozáliával. Nagy Elek István Zádori j , Herminával Halasi gabonaárak • December 11. Búza 80 kg«os 14‘50 P Rozs: Ю’ЗО P, Árpa: 12'— P, Zab : 12—‘ P, morzsolt Tengeri ó : 10'— P, csöves Tengeri: 7‘20 P. Ferencvárosi aertesváeár. Arak könnyű sertés 54—58 közepes 64—67, nehéz 83—85 fillér. Pályázati hirdetmény. »Bessenyey István« városi közkórházi1 1935. évi tej szükségletére pályázatot hirdet: Tej szükség"et napi 40 liter teljes tej. Niapi szállítási idő: nyáron reggel 6, télen 7 óra. Ha a tej ellen kifogás merül fel (savanyodás, szag vagy összemenés), a használhatatlan mennyiséget a szállító pótolni tartozik avagy a számla összegéből levonásba hozatik. Pályázati hirdutmllny. »Bessenyey István« városi közkórház 1935. évi kenyér és péksütemény szükségletére pályázatot hirdet: Napi szükséglet át'ag 20—25 kg. félbarna (kétharmad rész rozs és egy- harmad rész búza tisztből) kenyér, tiszta búza kenyérből napi átlag 3 kg., péksütemény darabonkint, szükséghez mérten. A szállítandó mennyiség naponkint lesz í megadva. Napi szállítási idő reggel 7—8 I óra. ! Pályázati hirdetmény. »Bessenyey István« városi közkórház' 1935. évi Iras szükségletére pályázatot hirdet: Napi' szükséget átlag 6—10 kg. Árajánlat marha, sertés és borjú hús szállítására adandó és pedig kg.-kint csonttal és csont nélkül. (Feltüntetendő, hogy a napi árnál mennyivel olcsóbb). Továbbá zsir, szaronna és egyéb tfüstölt húsárakra is kgr.-kint teendő az ajánlat. Szállítási időt és a napi mennyiséget a kórház jelöli meg. A fenti szállítások 1935. január 1-én kezdődnek és 1935. december 31-én végződnek. Meg jegyeztetik, hogy a fenti áruk árainál évközben történő áresések mindenkor a legpontosabban figyelemmel kísértetnek és a számlák kifizetésénél figyelembe vétetnek. A szállított áruk értéke minden hó ©ső napjaiban lesznek kiegyenlítve, nyugtázott számla ellenében, amelyekre 0.6 százalékos, illetve 0.6 és 3.6 százalék, összesen 4.2 százalék bélyeg illeték is ragasztandó. Az ajánlatok zárt levélben 1934. december 22-én dé i 12 óráig a kórház gondnoki hivatáában adandók le. Későbben érkező aján'atok figyelembe nem vétetnek. Kiskunha'as, 1934. december 10. Kórház GondnokságiPályázati hirdetmény. »Bessenyey István« városi közkórházi 1935. évi nyomtatvány szükségétére pályázatot hirdet: Az ajáriattétefhez szükséges nyomtatvány minták jegyzéke átvehető a kórház gondnoki hivatalban naponta déle'őtt 8— 12 óráig. Az aján’atok zárt levélben 1934. december 22-én dé előtt 12 óráig a kórház gondnoki hivata1’ában adandók le. Későbben érkező aján'atok figyelembe nem vétetnek. — Kiskunha’as, 1934. december 10-én. Kórház Gondnoksága: Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A SZEGENYLEGENY MEGTERESE REGÉNY Folytatás 8 A betyár nagyot nyögött, majdnem eV fakadt sirva. — Hariod-e Bandi, nem bántottad-e valami rossz szóval, talán kapatosán jöttél haza s akkor aztán ösmeriek Bandi! Szegény édes apádnak is, (hogy az Isten nyugosztal ja), meg volt a rossz természete, hogy akkor aztán se ég, se föld nem vö t előtte. A betyár, mintegy sza’maszá'on kapott e szavakon. — Mit mond kend édes szülém, kapatos voltam, azaz, az voltam; annak ke'lett lennem, részeg voltam, nagyon részeg. — Azután megint kószáltál ugy-e? Éjszakákon, amikor a becsületes ember alszik, — márt nem is hallgatsz a szavamra, azért, hogy valaki pásztor ember, gulyás, — hz uraim is az volt) az is derék ember volt, — nyáron át akármit cslnát, de télen nem mozdult íneflőlem a faluból e-gy lépést se. Még a templomba se, oda is csak a pásztorok miséjére csalhattam el. — De mikor azok a cimborák... men- tegetődzött a betyár. — Cimborák? — szólt az asszony, — tudom én azt, hogy a pászitorember cimborák né kül nem lehet, mert ha elvesz valami a gulyából, csak teremteni kéri mást helyette. Az uramnak is szegénynek, annak is vo'tak cimborái, biz azt nem kerülhette el; ha odajöttek a cserényhez, nem kergethette el őket, hogy akkor az ő gulyájából szakaszsza- nak. — Nem hibázott abból soha, inkább, mikor szétverték a gulyát, még főé is maradt, tiz, tizenkettő, amelyiknek nem volt gazdája; — az úgy esett, hogy 0 tévesztette szegény. Nelm tudott csak az ujján szánra’ni $ ami úgy tévedt oda, hát észre se vette. — Könnyen mondhatta volna, hogy ez mind az övé; de ezt nem tette, nelm tartott meg magának egyet sem, ő beszámolt, csináljanak a födve’, amit akarnak. Nem is mondta senki az én uramról, hogy nem becsületes ember. A betyár csak hallgatta, jól esetit neki, hogy olyan sokat beszélnek hozzá. — Azt akarom én ezzel mondani Bandi, hogy lehet barátságban lenni a Szegény legényeikkel, de nelm kell velük kcszá’ni, mert akkor könnyen azt mondják az emberről, hogy zsivány. Télen itthon kéri ülni, akkor semmi járója sincs a pásztorembernek. — ügy, úgy, édes szü’ém, csak szidjon kend, csak mocskoljon kend, szólt a betyár neki keseredve, — o’ylan jól esik, hogy még... — Szid’ak is, amennyi csak rád fér! Meg mertem, én szidni édes apádat is, pedig az kü'.ömb ember volt, mint te és csakis az vari a szerencséje, hogy ilyen fe’esége akadt, mint aminő én voltam. Bizony, nim:s is jobb a jó asz- szonynál A betyárnak zugolt a feje, va’ahány- szor jó feleséget hallott említeni. — No, h’sz örzsi. is jó asszony, nem tudom mi a manó é’hfitte így egyszerre. Én is megharagudtam:, de (azért az uramat nem hagytam oda soha, pedig sokszor rám emerte a karikást, de én is megfogtam ám a kezében. Azért azt mondom én Bandi, ne busurj, majd előjön, csak nem bujt a föld alá, — de h szen jöjjön csak e’ö, majd megmosom In a fejét. — Csak előjönne, nyögte keservesen '* betyár, hej édes szülém, nem jön az élő többet. — Már hogyne jönne? — majd ©ő- hajtja a gyomra, nem bódult meg, hogy ilyen hideg időben kóboroljon. A betyár mindénik szóra megrándulni érezte szivét, az a nehéz súly nyomta, szorította, mintha vérét akarta volna kifacsarni. — A lélek küzködött a szívvé”, valami enyhítőt fedezett föl, melyet félt, rettegett megkísérteni; a titoktól, a bűn titkától megkönnyíteni a szivet, talán könnyebbül a bűnbánó vallomás után, ta’án biztatást, vigasztalást is nyer, ha véres könnyek közt magát bepanaszolja, hiszen nem másnak panaszolja, hanem édes szü őanyjának. Szereled voma rögtön sírni, jajgatni, de könnyek nem bírtak jönni szemébe. A kebel viharos küzdés© csak pár szót sajto t ajkaira. ’ — Szüém, édes jó szülém, — szóit keservesen, — ü jön kend ide mellém, hogy az Isten áldja meg. Az öreg asszony résztvevőén nézett reá s oda ü'ri mellé a padkára. — Olyan jól esik, hogy itt ül kend Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállalat nyomdájában, Kiskunhalason, Molnár u. mellettem... nem vagyok magam. Azt gondolom mindjárt, hogy nem vagyok olyan nagyon rossz, mint amilyen vagyok. — Hiszen mindezzel a sok szóval nem is azt akartam én mondani, édes fiam, hanem az már látod, szokásom. Láttam, hogy baj van a háznál, hogy nem vagytok egy kenyéren, hát csak gondoltam: igazitok valamit a dolgotokon, ha lehet. — Nem lehet, édes szülém, jaj, diai hogy ha már nem lehet! — sóhajtott fájdalmas lemondással, fejét csóválva, — vége van már mindenniek. A beszédes öreg asszony e’ámult ez i érzékeny szavakra. Bandi aggódva nő- I zeit síét, azután akadozva fo'ytaiá: I — Édes szüém! Áldott édes szülén! ! Vigasztal jon ke'med. Valamit mondom! j Varami nagyot mondok, — megijed kend j tö’e, nem is mer kend rám nézni többet. . ■ — Hát mondjad, fiam, mondjad! — biztatta az öreg asszony, i — Édes szü ém, hát... hát én hazudtam: kendnek, hogy örzs© elhagyott, nem hagyott biz az a’, kend ©lőtt nem vitetem eí a {ekemen, hát ha megvigasztal kend egy kicsit, c-ak egy kicsit, édes jó ’szülém; talán megkönnyebbül a lelkem, ha kendnek megmondom, nagy az én hibám, nagyot vétettem, édes szülém, nagyot vétettem a szerelőm ; kedvéért. ; Az ö;eg asszony csodá kozva meredt reá, még ezt вел* tudta, ijesztőket kezdett gon do ni; talán Bandi maga verte (fel a háztól art a szegény asszonyt, j Bandi folytatta: — Ne nézzen kend rám úgy; azt sem tudom; hogy mondjam ki. Azt gondolom, az ég s akad rám, a föld 1 nyílik meg alattam; hallja-e, édes szülém, — mit tettem* mit tettem..; megöltem azt a szegény asszonyt, (Szombati számunkban folytatjuk).
