Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-12-08 / 98. szám
1934, december 8, szombat XXXIV. évfolyam, 98. szám J&skunkcL / й&Ыь dole Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR i Alapította: PRÁGER FERENC j MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal, Városháza épületében Walpurgis éj az, ami most a szerb megszállott területen folyik, a borzalmak borzalma, és a kegyetlen elgondolások pokoli gaztettei. A decemberi esőbe, sáriba, didergő hidegbe kidobálnií gyermekeket és betegeket, klitaszita- mi őket a bizonytalanságba, az éhségbe, a hajléktalanságba, sokkal több, messzefutott képtelenség ahoz, amit a normális agyvelő felfogná képes. Elz a dühöngés, ez iaz őrjöngés, ez az eszétvesztett tombolás csak olyan nép közt ütheti fel a fejét, amely fél, retteg és megtorpanni készül szörnyű bűneinek mázsás súlyai alatt. Ennek nincsenek lélektani okai, nincs benne logikának a szikrája: sem, ez a vak gyűlölet tor- aonborz, érzékektől hajtott, irgalmat, kegyelmet és elnézést nem ismerő embertelensége. TélViiz idején, amikor mindenki szociális gondoskodás gondfánoait hordozza, amikor az élet legelemibb szükségeiről töpreng az egész világ, akkor Európa belsejében felébred a fenevad1 az emberben, hogy egyetlen irtózatos, velőket rázó szégyensikolyt iktasson be a 'történelembe. Hó italian magyarok ezrei kanyargó menetben itt állnak előttünk, szorítsuk őket keblünkre', adjuk oda nekik falatunk felét és köntösünket akasszuk a nyakukba, ők az uj mártírok, ők azok, akik) itt a szemünk előtt most véreznek epi az egyetlen nagy gondolatért,! egyetlen igaz eszményért, szépségünk és jóságunk minden javáért: a magyar hazáért, az Árpádok birodalmáért. Szegény, szerencsétlen, bus és árva népünk, aki annyit vérezf- tél, annyi kint álltái ki az évezred folyamán, akit ütöttek, vertek, szómon tottak, akinek minden gavallériájáért hűtlenséggel, árulással, elnyomással fizettek, drága magyarok: fel la fejjel. És most szent Karácsony küszöbén, a várakozás adventi időszakában áhitatos lélekkel elmélkedő jünk nagy és szent őseiink emléke fölött, lapozgassuk végig szent Bibliánkat a magyar nemzet történetét, ahol megtaláljuk az interregnumos idők zavarait, ott settenkedik a tatárjárás és az évszázados török iga, de van ott más is, van ott Rákóczi korszak, van ott szabadság- harc, van ott nemzíefi ellenállás és ott van Botolod és ott van Kinizsi is. És, ahol, ennyi szépségtünw döklés, ennyi I stipor ts,ág és ennyi talpraugrás található', ott a jövő mé- hében érlik valami, készül1 valami és addig forr, mint a jó bor, hogy elhozza számunkra történelmi hazánk elrabolt határait, üldözött magyar-/ ság, bánattarisznyát cipelő magyair nép: türelem és józanság. Türelem adventi várakozásunkban, a hitben és a meggyőződésben, józanság magatartásunkban és a dolgok megfigyelésében,, odaadás és soha semmi kishitűség, lélek és egyetlen akiarat és akkor lesz még egyszer ünnep a világon. M-y. Kelebiáfól Halasig a menekültek közt Nyomorúság, szenvedés, sanyargatás tizenhat esztendeje után üldözött földönfutó magyarok ezreit űzik ki a szerbek hazájukból Bácska, Bánát, Baranya Szlavónia népe lerongyoltan és kifosztva érkezik a csonka hazába Mi ez? Álom, vagy valóság, képrészek a szemünk, mi történik itt Európa kellős közepén, hol vagyunk hát tüliajdbnképen, tényleg lesüllyedtünk a legsötétebb Balkánra, ahol nincs jog, nincs igazság, ahol minden emberi érzés kiveszett, elkallódott? És a valóság mégis igaz, a tények riadtan beszélnek, a szerbek ismét felborítani készülnek a világ nyu- Igaílmát, az a nép, amelynek egész történelme a kiöntött vérre van felépítve, amely király gyilkosságokkal szennyezett végig, most ártatlan magyarok ezreit dobálja át a határon, vagyonokat fosztogat, koldussá tesz egész falvakat és fél városokat, csakhogy bosszutobzódásában menial kegye'tíenebbül és szörnyebben kiélhesse; magét. De miért nevezi a szerb bosszúnak azt, amit végez. Hazánkat feldarabolták, a csonkái országot millió gond közé taszították, miiért bosszú ez tehát. Szűzi hófehéren állunk itt mi magyarság a világ közvéleménye' előtt, igazságunk napfénynél világosabb, ez a szenvedés, amelybe most ismét jutottunk. Alijuk végiig, szenvedjük ezt is, józanom nézzük az eseményeiket abban a szent hitben, hogy ez közelebb visz bennünket az igazsághoz: Magyarország feltámadásához. Kelebia, Horgos, Magyarboly : a magyarság szenvedés stációi Keüebiára szerda hajnal óta érkeznek a hazájukból kivert magyarok. Zombor- ból, Újvidékről, Szabadkáról és a Bácska községeiből. Százszámra érkeznek ezek a magyar földönfutók, vagyonuktól, lotthonmaradt házuktól, földjüktől megfosztva. Egy szál ruhában érkezik valamennyi, vannak köztük tehetetlen öregek, betegek, sőt p oly ás gyermekek is, ezek mind veszélyesek az »állam biztonságára.« Óvódás gyerekek, mint áf.i- tamellienes tényezők. Szegény, beijedt kis ország Cehet. A kiutasítások hireií már hetekkel: ezelőtt hallottuk, beszéltek róla, hogy készül valami — mondták a menekülők, de nem is mertük eképzelni, hogy az ilyen borzalmas legyen. Eleinte csak kisebb csoportokat dobtak át a határon, de később, pár nappal ptelőtt megindultak a vonatok, vaggonokba zsúfolt sok- ezer magyarral. A legtöbbjüket a horgosi határon dobták ált, azután Magyarbolynál, minket itt Kelebiánál. Valóságos rémregányeket beszélnek di a menekültek. Órákig áztak az ólmos esőben az állomáson, ahol vonatra rakták öltet, fedél, alá nem vitték egyelt sem, nem számított ott, hogy beteg vagy pólyás gyerek, egyképen szenvedett a felnőttekkel. — Ez még nem volt elég nekik, — mondja sírva egy asszony, — kék nagy- kendőbe burkolt kisfiát magához szorítva. — Ott álltunk a csomagokkal, a gyerekekkel és о d,ács öld,ültek körémfc a csetnikek, gúnyolódtak rajtunk, nevettek és szitkozódtak. Azzal fenyegettek bennünket, hogy majd a határon ellátják a bajunkat... . — Rettegésben utaztunk a határig, — к eszi át a szót egy hajlotthátu, ősz férfi. — Azt hallottuk, hogy, a határon megfognak hotozni bennünket. Meg nem behoztak, ellenben nagyon soknak elszed- $ék .a pénzét... ! — Fe’háboritó, ami velünk történt — szólal meg tört magyarsággal egy bu- nyevác kisbirtokos. — Kétszáz év óta lakott ott a családom. Soha, semmi bajunk nem volt a hatóságokkal. Most egyszerre kiderült, hogy nem vagyok, jugoszláv állampolgár. Valósággal elkergettek a házamból... Nem tudtam semmit magammal hozni. Még szerencse, — teszi hozzá szomorúan, — hogy a feleségem néhány hónappal ezelőtt meghalt, ő nem élte volna tun ezt a dolgot... Kereskedő, földbirtokos, munkás, magánzó, pincér. mindenféle társadalmi osztályú és foglalkozású ember van a kiutasítottak között, akiket máról-holnapra dobott át a határon a szerb önkény. Kelebiától Halasig a menekültek vonatán Utazunk a vonaton a menekültekkel Kelebiától Halasig. A legkülönfélébb helyekre utaznak. Egy szabadkai újságkihordó elmondja, hogy három apró gyermekével utasították: Iki, egy garai asszony azon siránkozik, hogy még 24 órai haladékot sem kapott, hogy vagyona fölött rendelkezzen, egy viHaimoskalauzit a villamosról húztak le és úgy vitték! egyenesen ia vasú ti állomásra, ahol! bedobták az egyik vagonba. Egy másik asszony annyi haladékot kért, hogy megszülhesse gyermekét, csak egy-két napot könyörgött, azt sem adták meg neki. Egy szabadkai városi magyar hivatalnokot az Íróasztala mellől kisértek ki a vasútra. Ez a kaiéi do szfcopszerü piüanatíelívé- telsorozat végig a szörnyűbbnél szörnyűbb eseményekről. És a menekülték egyre jönnek, többezerre tehető a számuk, a következő napokra újabb menekülőkét várnak. A magyarirtás a szterbek közt borzalmas részltetekkel tombol Robog velünk a vonat és a panaszok áradata zubog mindenik menekült szájából A rettenet napjait éli át a magyarság most, a történelmi idők valóságos rémnapjaí azok, amelyeket ártatlan szegény magyarok szenvednek a déJszláviai pokolban. | I ■ "j : I ] A halasi állomás képe rendkívüli időket tükröz A halapi állomás isi tarka képekéit mutat. Az állomás előtt menekülték állnak, a várótermek is menekülökj- tőil hangosak, várnak a vonatokra;, amely őket azután a bajai vonuljon ép a szegedi vonalon továbbviszi. A ile^löbbje ittlakó rokonainál fog az átmeneti idő alatt megpihenni. Ma reggel is érkeztek menekültek A halasi álfomásra ma Kelebiáral nem érkezett menekült. Szegedről azonban jöttek menekültek, akiket a horgosi határon tetteik át. Ezekből jöttek Hajasra, hogy innen Bajára, Bácsalmásra és más községekbe utazzanak tovább. A kiutasítottak között van két hallási is. Az együk Vágó Anna 43 éves vasalónő, halasi születésű, aki 14 éves koina óta élt Bácskában. Mai regge;l sirvia beszélte el, hogy minden ojc nélkül áttették a határon iés neki is ottmaradt mindene. Most itt fog maradni rokonainál. Ugyancsak a másik kiutasított Szundi Ist- vanné, akit hasonló körülményiek közt tettek ;át a határon.
