Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-02-03 / 10. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 1 Február 11-én lesz a Zenekedvelők hangversenye Amint már közöltük, a Ze­nekedvelők Egyesülete február 11-én, va­sárnap délután 5 órai kezdettél tartja meg szép műsorral házi hangversenyét a városi közgyűlési teremben- A hang­verseny műsora a kővetkező: 1. Kéler: Magyar koncert nyitány. Előadja a szim- fónikus zenekar. 2. a) Loewe: Az óra; b) Schubert: A halál és a leány; c) Kacsóh: Regős ének. Előadja: Tóth La­jos énekművész. Zongorán kiséri: Vigh Árpád karnagy. 2. Delibes: Részlet a Coppélia balettből. Előadja a szimfónidus zenekar. 4. Ékkel: Hunyadi László nyi­tány. Zongorán előadják: Jeremiás La- josné és Dobozy Évi. 5. a) H. Wedniawski: Souvenir de Mosoou; b) Hubay: Hegedűszóló a Cremonai hege­dűsből. Hegedűn előadja: Hodossy Géza, zongorán kiséri: Jeremiás Lajosné. 6. Strauss: Óh, szép május. Keringő. Elő- adja a szimfonikus zenekar. — A zene- számokat vezényli Vigh Árpád karnagy. Az egyesület pártoló tagjai részére a hangverseny díjtalan. Mások 50 fillért fizetnek műsor megváltás fejében. — Az érdekesnek ígérkező hangversenyre ezúton hivja meg Halas zenekedvelő közönségét az egyesület elnöksége. Hisz- szifk, hogy a zenét kedvelő közönség nagy számban fog megjelenni a hang­versenyen, hogy ezzel is megmutassa azt, hogy értékeli a törekvő egyesület nemes munkáját. Az idén is esemény lesz a Oltáregylet Pöttyös bankettje Már csuk néhány nap választ el bennünket február hetedikétől és ez a pár nap az érdeklődésnek egyre fokozódása lesz aiz Oltáregylet által az önképző Egyletben rendezendő Pöttyös bankett iránt. Ez az in­tim, kedves, hangulatos és kedélyes vacsora minden esztendőnek esemé­nye szokott lenni és a jelekből Ítélve hinni kell, hogy az idén még jobban és fokozottabban emelkedni fog az érdeklődés iránta. Mint már meg­írtuk, a rendezőség meghívót nem bocsájtott ki, a jegyeket mindenki megválthatja a bat. egyház gondnoki hivatalában 1 pengő 50 filléres áron délelőtt és délután a hivatalos órák alatt, valamint a kongreganistáknál. A Pöttyös banketten finom és íz­letes vacsora várja a vendégeket^ És pompás kiszolgálás, jó italok és minden, ami egy nagyszerű vacsora kívánalma lehet. A Pöttyös bankett idei estje általában úgy kerül meg­rendezésre, hogy az túlszárnyalja igyekezetben és lelkesedésben még az előző évek egyébként szintén ki­tűnő rendezéseit. A vendégeket nagy szeretettel várja az Oltáregylet és a Mária Kongregáció, mint kedves házigazda. g| Apolló mozi Vasárnap fél 4, 6 és fél 9 órakor! Minden idők egyik legszebb Metró­filmje : Az utolsó lépés izgalmas dráma 9 felvonásban Csodás kísérő műsor! Filléres helyárak! Blokkok csak fél 4 órai előadásra érvényesek. MOZAIK __ Régi, hires betyárok egykori kedvese, 106 éves korában visszaemlékszik Rózsa Sándorra (Szegedi tudósdónktól). A Tisza ilyenkor nagyon szép, havasak a partjai, ' téli tájképe vibrál a hócsiklanásban, itt van a Csillag, a hires börtön, itt van a szegedi táj, ahol a betyárromantika ki- virult, itt minden arról beszél, hogy de szép is lehetett, milyen regényes is volt az a régi korszak, amikor Rózsa Sándor paripája nyargalt ezen a tájon. Ennek a múltba tűnt világnak, a har­sogva zugó Tisza hulúámainák, lápjai­nak. nádasainak, rekettyés ingoványai- nak Rózsa Sándor, a hires haramiavezér volt a legfélelmetesebb alakja, aki sze­génylegényekből verbuvált bandájával ál­landóan izgalomban tartotta az egész Alföldet. Hol itt, hol ott jelentek meg ezek a szegénylegények: elbújva, megiapulva az árkok mélyén, lápok és nádasok is­meretlen utain vagy fergeteg módjára száguldtak a tanyavilágban — bizony hiba esett, ahol megje.entek a gazdaság körül. Failka nyájakat, tehéncsordákat, disznókondákat hajtottak ei és ménese­ket te re-lek maguk előtt. Szines legendák keringitek erről a régi betyárviíágról s több kötetre terjed az az irodalom, ami csak ve.ük foglalkozik, írók kedvenc témája ennek a romanti­kus kornak a megirása, átszőve a múlt fátylain, emlékein. Valami dacos ma­gyarkodás is van ezekben az Írásokban, mert a betyár világ szegénylegényei min­dig borsot törtek az osztrák beamterek orra alá s ezért velük volt a népsze- letet, ha üldözték őket, maga a nép bujtatgatta, etétte-itatta s félreve­zette az üldözőket. Leglegendá&abb alakja ezeknek az időknek maga a bandavezér: Rózsa Sán­dor, aki hires nótázó ember volt. Lel­kes rajongója a szép nemnek, aki több­ször csak azért rabolt, hogy a zsák­mányt felossza a földhözragadt nincs­telenek között. Legalább is ezt mondja rórla a fáma s ezért nőtt meg alakja a szegény nép között. A betyárnál ágnak talán ma már csak egyetlen éüő szereplője van: egy 106 éves matrona, aki szakácsnője volt Ró­zsa Sándor »tekintetős« urnák. Már az ura is hires betyár volt ebben a rettent­hetetlen alföldi bandában. A matuzsá­lemi kort megért öreg asszony teljes szellemi és testi frisseségnek örvend, mindössze nagyothall. Itt él Szegeden a Tímár ucca 1. sz. ház pincéjében Sthély Miklós cipész- mesternél. akinek családja istápo'ja, őr­ködik, vigyáz rá. — Ilyen téli időben ott pihenget a vackán — mondja a jószivü cipészmes­ter. amint végigkalauzol a havas udva­ron és levezet a pincébe. Egy kis lyuk, oilyan, mint egy ólacska, — fekszik az öreg asszony a surdék- fekheíyen. Rongyokba van bugyoiá'va, s ahogy felnéz a toldott-foldoU párnákról, olyan, mint egy őskori múmia. Száz-ráncba árkolt gondbarázdák; az idők viharai szántottak végiig az arcán, csak a szemei csipognak csodálatos kék fényekben. Olyan kék a szeme, mint a legtisztább égbolt. Ennyi maradt meg abból a régi szépségből! és tüzrőlpattant- ságából. amivel először a kedvesévé lett az asszonybolonditó haramia don- zsuánnak, aki később a múlt örömeinek kárpótlásáért egész eífogatásáig megtar­totta szolgálatában, sőt férjhez is adta egyik haramia társához: Gera Jánoshoz. A 106 éves asszony még soha sem érezte a kályha melegét, úgy nőtt fel tényleg, mint egy pusztai vadvirág s már fiatal korában megtanulta, hogy kell dacolni az élet viszontagságaival. Kis szellőztető ablaka most is tárva- nyitva s friss havat permetez ágyára az udvarról a szél. A vizes fiaton, köz­vetlenül a feje fölött, pók szövögeti hálóját s a falakon sötét halálcsirás nyirkok ékte’ehkednek. Amikor be’épünk, egyszerre felélén­kül az arca, majd visszahanyaitíik és csak ennyit mond: — Nagyon fáj, mindenem s most már érzem, hogy meghatok. Sok ü,dő, nagy üdő az én, 106 évem... — Hogyan él itt? — kérdezzük, job­ban mondva kiabáljuk a fülébe. — Varrogatok, fódozgatok — és mu­togatja a kezével rongy«» ruháit. így, egész közelről nézve, roppant érdekes­nek tűnik, hogy a fogai milyen épek. — De csak most, télviz idején — foly­tatja. — mert nyáron kódútok a temp­lom előtt. Most mán nem baj, ha meg is halok, mert mögvan a temetisre való. Üteget dógoztam érte. Kiderül, hogy az öreg asszony '50 pen­gőt spórolt össze a temetésére. — De elsőrendű temetésöm lössz... Rózsa Sándorra tereljük a szót. — A tekintet ös ur — és érdeklődéssel felemeli a fejét, — meghótt a már lé- gön. Pedig milyen kár érte. Sok bürga- paprikást főztem neki túl a Tiszán, a Marostorokba. Hej, ha még egyszer az a világ vóna... máskép menne az én so­rom is. Szip ember vót, takaros, i — GyÜkolt-e? — faggatjuk. — A mán nem, nem az soha! Jó embör vót az mindemkihön. Danóni, mög táncolni szeretött. Én csak tudom, mert én vótam a kismönye. A tánc vót annak az élete mög a bor. Duda mellett járta a jópátost a csárdába. Hintája is vót — mondja minden átmenet nélküli — azza hajtatott be a szögedi várba, ami­kor becsapták. Akkó az uram vót a ko­csisa,. Ü mondta, hogy fogták el. Be- hitta Laucsik ur, mög a Ráday Gedeony gróf. hogy csak kihagati. Aztán egyször- csak az udvaron körüáták a katonák és a mejjinek szögezték a szuronyt. A te- kintetös ur a fejihön kapott és nagyot káromkodott: — A fejem istenit, mér is hagytam magam becsapni. — Mást r.em tudok róla, irtot n»:n lát­tam. i Az öregasszony kifáradt, visszahanyat- lott a párnákra és a rongyos takarót a fejére húzta. Fent a szobában, házigazdája, Sthély Miklós cipészmester beszéli még e! róla a következőket: — Az öregasszony1 ezelőtt még 15 év­vel nagyon jód bírta magát, házmesUjer volt a szomszédos házban,. Azért él ilyen hosszú ideig, mert sohasem szerette a bütyköst. Nem italos asszony. Mindent megeszik — folytatta — épugy, mint mink. Olyan étvágya van, mint egy 18 éves kamasznak. A feleségem kosztolja már évek óta, de a vacsorájáról még mindig ő gondoskodik. Nappal ©’.eset­ük-botlik az udvaron, meg a templom körül, mert koldul. A többi idejét var­rással tölti. A szemei olyan jók, hogy szemüveg nélkül be tudja fűzni a cérnát a varrótűbe. Néha még káromkodik is. ha felbosszantják. Ezt a szokását a be­tyárvilágból hozta magával és sokszor olyan mérges, hogy az úton, a botjával megveri a gyerekeket. Nekünk az tetszik nagyon — fejezi be szavait, — ha tán­colni látjuk, mert ilyenkor kurjongat is r.ozzá és a kezével pityeget... Visszafelé jövet, a már sötét téli dél­utánban, a felsőváros egymásra zsugo­rított házai között, mintha kisértene Ró­zsa Sándornak, a »tekintetös« urnák a szelieme. A gázlámpák csak pislogva égnek és köd ereszkedett az uccákra... mintegy átomkastély, olyan a szegedi vár romja és csodálatos a havas, zuz- marás téli táj. Az épület nagy kőtömb­jeiről jégcsapok fityegnek lefelé. A régi szegedi vár erős kazamatáiból csak a Rózsa Sándor börtöne maradt meg tel­jesen épen, bár a két méter vastagságú falakat kezdi lassanként omladozásba dönteni az idő. De éppen ezért, talán még keüemesebb és vonzóbb szórakozó­helye Szegednek s a fehér asztaloknál vig nótaszóval cseng a pohár. Milyen furcsa az élet: ahol Rózsa Sándor ra­boskodott és cipelte kezén-lábán a sú­lyos láncokat, most a szegedi polgárok iszogatnak és vitáznak a múlt emlékei fölött. Talán igaza van a 106 éves Gera Jánosnénak, aki szüntelen azt haj­togatja ma is: Hogy a vót mégis csak az igazán szép világ... j Reiner Leó szédítő bünlajstroma; 106 sikkasztás, 13 okirat- hamisítás 6 év alatt Reiner Leó, a sikkasztó jánoshal- mai takarékpénztári főkönyvelő vizs­gálóbírói kihallgatása már két nap óta állandóan tart s most a vallomások­ból és a csendőri nyomozás jelen­téseiből szédítő számok kerülnek ki Reiner bűnös manipulációiról. Megál­lapítást nyert, hogy Reiner 6 éven át 105 rendbeli sikkasztást és 13 rendbeli okirathamísitást követett el. Közel 200 ember van érdekelve a 20 pengőtől 1500 pengőig terjedő manipulációkban. a .. -----г и 38 jelentkező a sertéspiaci mázsa­ház kezelői állására A város legutóbbi közgyűlésén szó- vátették, hogy a mázsaházaknál kü­lönböző visszásságok fordulnak elő. Most munkatársunk a városházán arról értesült, hogy a polgármester mindkét mázsaháznál lévő mérleg­kezelőt felmentette állásától. A ser­téspiactér melletti mázsaház kezelői állására pályázatot hirdettek és er­re már 38 jelentkező van, akik ezt az állást el akarják nyerni. A ki­nevezés néhány napon belül fog megtörténni. A külső mázsaháznál lévő állás május elsejével fog megüresedni, amelynek kezelőjét május elsejével mentette fel állása alól a polgármes­ter. Erre később szintén kiírják a pályázatot. j kJ Nyomtatványokat S,en lapunk nyomdája •••

Next

/
Oldalképek
Tartalom