Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-11-21 / 93. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESlTÖJB november 21 — Megállapították a dohány beválási ) árát Most jelent meg a pénzügyminisz- j tér hirdetménye a dohányj övedék 1 r- I szere a termet dohány beváltásának fel­tételeiről és az átvéte'i (árakról. A jobb- mitnőlségü dohány termesztésének elő­mozdítása érdekében a beváltási árak­nál újból kisebb módosítások történtek J és "általában a világos 'dohányra jobb J árakat állapítottak meg, mint a bár rá j dohányra. Az uj beváltási árak a követ- j kezők: szivarboriték: 112. (A szivarbo- | riték levélosztályba csakis a szuloki, debreceni és szegedi fajú dohányok so­rozhatok). Nagy evelü dohányok, szuloki faj: válogatott 104,I-a 95, I-b 85, I-c 70. II. 50, III. 30, 'debreceni és szegedi faj: válogatott 100, Ina 90, J-b 80, I-c 66, П-а 49, ’II-b- 44, IÜ-n 27, ШЬ 24, tiszta faj: válogatott 95, I-a 85, I-b 75, I-c 60, II-a 43, II-b 38, III-a 21, l’l-b 19, finom kerti dohány: I. 1.60, (II. 95, ill. 60, kö­zépfülöm kerti dohány: I. 107, II. 70, III. 40, közönséges kerti dohány: I. 42, II. 26, III. 15, szentandrási muskotálydo- hány: I. 107, II. 70, ill. 40, közönséges miuiskotálydohány: I. 42, II. 26, И. 15, ka­padohány: I. 40, II. 30, Ól. 15, valameny- nyi dohányfajbeli kihányás 4.50, vala- mennyi dohányfajbeli csomózatlan és tiszta hulladék 2 pengő mázsánként. FERJHEZMENNENEK: Gyáros leánya ötvenezerrel; földbirtokos leánya hat­vanezer pengő ingatlan-készpénzzel; — többszörös háztulajdonos leány havi öt- ; százpengős apanageval. Kérjen fényké­pes, bizalmas ajánlatokat a huszonötévé fennálló NAGY JENŐ irodájától, Rákóci ut hatvanegy. (Diszkrét levelezés). Ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája Nyomtatványokat KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek, íkik felejthetetlen jó fér- ,’ jem, apánk, nagyapánk temetésén meg- í jelentek s ezáltal nagy fájdalmunkon j enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk j hálás köszönetét. özv. MATKÓ JOZSEFNÉ és családja. | a------------------------------------■■ .....7i a i Anyakönyvi hírek | — November 11. — november 18. — SZOLETTEK: Eimer István és Lagner Piroskának j Mária nevű leányuk. Csapi István és ' Majsai Máriának Mária nevű leányuk. J Rozsnyai István és Harkai Veronikának István nevű fiuk. S. Tóth János és Bit­tere Máriának Károly nevű fiuk. Petrá- ; nyi Benő és Samu Zsófiának Károly nevű fiuk. Berényi Imre és Erdélyi Ju- ! liánnának halva született leányuk. Répás j Imre Nándor és Gombos Erzsébetnek j Imre nevű fiuk. Tallér Antal és Horváth \ Jusztinának Etéka nevű leányuk. Bata ; József és Német Franciskának Erzsébet 1 nevű leányuk. MEGHALTAK: Babó László 34 éves korban, Gye- j nizse Gábor 57 éves, Bereczi Lászióné | Daczi Juliánná 72 éves, László Imre 67 éves, Paprika Imréné Gyenizse Mária 85 éves, Matkó József 59 éves, Dömötör Sándor 51 éves, Kos Sipos Péter Pálné Tóth Döme Mária Magdolna 46 éves. Szabó Géza 27 éves, Csikós József 56 éves, Turcsány Erzsébet 8 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Schniczkó András Horváth Margittal. j Rasztik György Biró Máriával. Suba Be­nő Kis Faragó Margittal. Kiss Mihály Körmendi HonavaJ. Veres T. Benő Fü- töp Franciskával. Nagy Elek István Zá- dori Herminával. Dömötör Lajos Kárász Teréziával. Hegyesi István Kirí Erzsébet szegedi lakossal. Láda Károly Jakus Má­riával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Vörös T. József Faddi Ilonával'. Du­nai Kovács Nándor Patai Honával. Du­nai Kovács Imre Szűcs Margittal. Lajtai István Virág Etelkával. Juhász B. Páll I Lajkó Honával. Fekete József Lucza Ju­dittal. Sinkár Sándor Kovács Etelkával1. Rácz János Во zóki MatüdaL Szabó Ba- tancs József Forgó Etelka Erzsébettel. Sütő László Katancsity Ágnes Lujzával. Rapcsák István Horti Mária Zsófiával. Gábor Bé-a Sárosi Jolánnal. Madaras Antal Zubor Margittal. Piaor Smolcz Já­nos Vörös T. Margittal. Kis K. Lajos Fehér Erzsébettel, Erdélyi József Bá­rány Viktóriával. Fodor Benő Pomázi Teréziával. a­............... ::..................;■ Halasi gabonaárak November 20 Búza 80 kg«os 14\50 P Rozs: 1040 P, Агра: 12*— P, Zab : 11*— P, morzsolt Tengeri ó : 9*— P, csöves Tengeri: 7'20 P, Ferencvárosi sertesvásár. Arak könnyű sertés 58—64 közepes 70—72, nehéz 81 — 82 fillér. SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. KAC—Kiskőrösi Petőfi TE. 1:1 (0:0) Bíró: MihláSy (Kiskörös) Szépszámú közönség jaiepiétáben, gyö­nyörű napsütéses időben kezdték meg a csapatok a végig erösiramu és élve­zetes mérkőzést. A kiskőrösi csapat nagyszerű játékkal lepett meg bennün­ket, dé a játéknál is1 kellemesebb meg­lepetés' volt a vendéglátó csapat sport- | szerű magatartása. | A mérkőzés eflső részében a KAC igazán szép és Szemnek tetszetős, kom­binációs játéka rögtön megnyerte a kö­zönség szimpátiáját. A rossz hirü kis- j körösi nézősereg nem volt sehol. UJ i arcok, uj sportemberek, igazi sportom- I berek vették köriijl a pályát. Ilyen közön­ség előtt azután élvezettel játszott a 22 fiú. Játszott szépen, a szabályok ke­retein beül és a közönség megelégedet­ten távozhatott a mérkőzés befejezése után. Az első félidőben inkább a KAC fölé­nye jegyében folyt a játék. Csjatáry nagyszerű irányítása fe Javította a csatár­sort ék csak a bal szerencse volt az bka, hogy nem estek — a kidolgozott hely­zetek nyomán — gólok. Kiskőrös csa­pata nagyszerűen játszott ebben a fél­időben. Itt is a csatársor volt a csapat legjobb része;. A Sövény*— Heisler-szárny És a Berta—Heds'ler II. szárny is veszé­lyes támadásokat készített elő, de a be­fejezéshez itt sem то t ©rő. А П. féídöben a játék nívója eseti! ugyan, de [legalább gólokat is láthattunk. Miár1 a 2. percben vezet Kiskőrös Matko- vics gojával. A KAC most erősít és si­kerül.1 is Kmeth góljával egalizálni. Végig erösiramu'játék Kiskőrös érezhető fölé­nyével. Kiskörös csapata meg’epő játékával’, szép és a mu'lttel ellentétben, igazán sportszerű küzdő modorával szimpátiát és elismerést érdieméi. Közvetlen védel­me megbízható, fedezet-órában csak a centerhaifot játszó Bolemányi érték. A csatársor gyors, veszélyes együttes. Az öregedő, de val amikor válogatott Mait- I kovics két tehetséges szárnyat dirigál. ; Nem is tudjuk, a jobb óddal, vagy a j baüszámy-e a veszélyesebb. ; A KAC védelme elsőrangú. Kulcsár a mezőny legjobbja. Vanyiska egészen jól bekkel. A legjobb fedezet Király, a csatársor minden tagja szépen és [lelke­sen játszott. A bíró felen nem liehet kifogás. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A SZEGÉNYLEGENY MEGTEKESE Folytatás 2 Az ember nyakán, csüggve, vitt© őt be j a szobába. Ott csüggött ajkain s karjai í nyakára simultak. Az ember hagyta, tűrte mozdulatlanul1, ] mint egy kőszobor; karjait feléje sem nyújtotta ölelésre в egy cseppet se örült azon, hogy hidegtől vert arcát édes csókok melengetik. Homlokát ráncok födték, nézése sötét és szigorú volt. Az öle'ések viszonzása és nyájas köszöntés helyett durcásan mondta,: — Elég!... elég ebből1 a parádéból! Jobb bizony, ha, ezt a nehéz bundát ki- pkasztod a nyakamból. A menyecskéi sietve engedelmeske­dett, a nehéz bundát a padkára he­lyezte s ismét csak ott termett Bandi mellett, kebléhez simult szeüdeln s míg hideg, kemény kezét szorongatta, nyá­jasan mosolygott a durcás ember sze­meibe, kifogyhatatlan kedveskedő kérdé­sekkel halmozva el öt. — Ugy-e megfázott kend, galambom? Ugy-e megtörte a ló? Ugy-e nem evett még semmit?! Csakhogy itthon van! Pe­csenyét tettem el a számára. Hirtetené- ben tüzet rakok és megme’egitelm, egy kis ital bor is van a butykosban­— Sohase bántsd! Nem ehetnem, nem ihatnám, — felelt félvállról Bandi. Ezzel levetette magát a lócára1, lékö­nyökölt az asztalra', fejét tenyerébe haj­totta és mély, sötét gondolatokba me­rült. Az asszony nem hagyta magát REGÉNY visszaríasztani, odavonuit melléje, meg- Simogatta arcát, sajnálta, hogy úgy ki­fújta a szél, megölelte és bánkódott rajta:, hogy úgy megviselte a mit idő. Bandi mindezt, úgy jómóddal elisziv- tfelte s néha-néha egyet sóhajtott; arca ézordonutó, mintha nehéz, titkos gondo­látokkal küzdenie. A menyecske végre megookalta ezt a bánásmódot és elvonta öllelő fehér kar­jait. — Ugyan mi baja van kendnek megint. — Semmi! — fe telt az durcásan. — Azt gondolod, hogy mindjárt panaszko­dom itt neked, mint a gyermek! — De rossz kedvben van kend galam­bom! Aztán még azt sem érdemeltem meg, hogy légalább megcsókolt volna vagy egyszer, ha többször nem fe. — Kivetted te rajtam az én részemet is — felélt Bandi gúnyosan. — Ki is. veszem miég másszor is! Hiába, néz kend olyan haragosan, nemi ijedek én meg. Tudom én, hogy csak azért ilyen durcás, mert megtörte az ut, de úgy kel, mit kószál, mikor senki sem készteti, de még inkább marasztal­ják is itthon. De hol is járt a poklok... majd rosszat mondtam, uram bocsásd! — Ugyan minek kérded? Mi közöd hozzá? Úgy se mondom meg! — De hát már miiért nem mondaná meg? — Azért, mert nem akarom. — No, jó! Hát nem kérdem többét! Legyen kendnek annyival is több haszna béőle; hanem ha szépen megkérem, azt csak megmondja ugy-e, hogy mi végből', mi okért jár igy éjszaka? — Nem mondom biz én. — Nem is szükséges, úgy Is tudom. — Ha tudod, hát érd be vele. — De könnyen beszél kend vfetem! — Jobb bizony, ha te sem beszélte. — Hát már az is baj kendnek, ha be­szélek? Hát nem elegeit hallgattam ed­dig? Három hét óta nem minden isten­adta éjjel! igy megy-e? Szóltam-e érte kendnek csak egy hangolt? .Vetettem-e valamit a szemére? Nem mindig tűr­tem-e? De sok, ami sok... — Bánom isi én! — De bánom én Bandi, nagyon bá­nom, — folytatta keserűm az asszony, — mert én' kendet nem ilyen embernek gondoltam, mert én szerettem kendet. Az ember megrázkődott e szavakra s nagyot sóhajtott, i — Mi az oka annak, hogy igy bánik J kend vélem! Vétettem valamit kend *G- 1 [fen? Akkor szidjon, mocskoljon kend, mint másszor is mindig, amikor meg sem érdem em. Szidjon, legalább szól valiamit hozzám, ha haragosam is... Bandi még erre' sem szólt semmit, csak mélyebben llesütötte szemeit, zsebé­ből egy kendőt húzott ki, megtörölltei vele arcát, melyeit a verejték borított; a sötét, nehéz gondolatok hidleg vereji- téke, melyekkel küzdött, melyek szivé­ben-, agyában forrongtak, melyekkel! nem volt tisztában, hogy miként tegye őket végzetes határozattá. t A kendő, melyet zsebéből kihúzott, piros selyemkendő volt; mind a négy szélén két ujjnyi széles .fekete esik hú­zódott, mintegy a kendő rámájául és Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállalat nyomdájában, Kiskunhalason, Molnár u. mind a négy szegeiére szép selyemboj­tok voltak varrva. i — Hát ez micsoda kendő? — Szólt a menyecske a kendő felé nyúlva'. — Látod micsoda —■ felelt az ember zordonan­— De hol vette kend? Nem volt még kendnek ilyen kendője! Kitől kapta azt a kendőt? Látom, hogy úgy klapta, mert bojtos, szereemkendő; no most már tu­dom Bandi, kend megcsalt jengemet! A menyecske feleletre várt.. — Nem is menti, kend magát? Leg­alább mondaná, hogy találta, vagy ha­zudna, hogy vette vatelhoL. — Nem lesz még vége?! — pattajnt föl egyszerre az ember — nemi lesz; még vége ennek a teketóriának, azt gondolod valami nagy gyönyörüisiégém­re szolgál, hogy itt nyavalyogsz a nya­kamon. i — Feküdjék le... ha megunta hallgatni. — De ha nem akarok... — Jól van, amint tetszik. — Hanem azt megmondom örzsi! egy hangot se haljak többet, érted-e örzsi, egy hangot sem! — szólt Bandi az asz­talra ütve. Az asszony bánatosan elcsendesült e fenyegető hangokra, felhúzta magát a padkára; ott ült szomorúan, keblére csüggesztett fővel. Bandi ez alatt folyvást ott gyötrődött gondolataival, az asztalra könyökölve; sátáni érze tnek felhője húzódott arcára p e felhő megmaradt ott homlokán, sze­meiben és borúsan nézett te onnan az asszony felé. Ha valaki szivébe, telkébe látna, sötét dolgokat olvashatna' onnan. (Szombati számunkban folytattuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom