Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-10-31 / 87. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 31 Az osztálysorsjáték novemberi húzására az uj sorsjegyek már megérkeztek. Most még érdemes azoknak is belépni, akik az első osztályban nem vettek részt, mert az összes nagyobb nyeremények ezután kerülnek kihúzásra. Halasi Gazdasági Bank Anyakönyvi hírek — Október 21. — október 28. — SZÜLETTEK: Horváth Szép Imre és Zseni Jolánnak Jolán nevű leányuk és Imre nevű fiuk. Horváth István és Kis Kurgyis Teré­ziának Margit nevű leányuk. Sziegi Tó­biás és Szettele Teréziának István nevű, fiuk. Kocsis Márton és Balázs Erzsébet­nek Márton nevű fiuk. Kis Sándor és Pazdemyik Máriának Sándor nevű fiuk. Fekete Antal és Arnold Máriának Er­zsébet nevű leányuk. Lebovits Jenő és Schnitzler Jolánnak Ernő nevű fiuk. Raesmán Alajos és Miskolczi Máriának Lajos nevű fiuk. Péter Szabó Imre és Dózsa Etelkának Károly nevű fiuk. Csó­kás János és Pittenauer Juliánnának Imre nevű fiuk. Nacsa Vince és Bata Etelkának Erzsébet n©vü leányuk. Pap Takács Benő és Vég Teréziának Judit nevű leányuk. MEGHALTAK: Or esik Etelka 22 hónapos korban, Be- cze Ida 11 napos, Szép Sándor 57 éves, Rázdor Pálné Pertics Natália 54 éves, Sörös Lajos 2 hónapos, Bárány Imre 83 éves, Horváth Szép Imre 3 napos, Tiny- nyei Benő 65 éves, Mucsi T. Sándor 81 éves, Nagy Péter Pál 4 éves, Szat­mári AntaJné László Anna 72 éves, Pándi Terézia 1 hónapos, Horváth Im- réné Sebestyén Mária 83 éves, Valter Balázs 3 hónapos, Sárközi Ferenc 26 éves, Orcsik János 5 éves, Barta Im- réné Csefregi Mária 75 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Gárgyán György Papp Juliánná pusz- tamérgesi lakossal. Sugár O. Jenő kis­kunma jsai .lakos Csuka Máriával. Cson­tos Antal Balog Mária kiskunmajsai la­kossal. Horváth Lajos Födi Rozália kis- kunmajsai .lakossal. Fekete József Lacza Judittal. Babó Antal Zseni Eszterrel. Rácz Sándor pusztamérgesi lakos Pap Veronikával. Krausz József tolnai lakos Blau Boriskával. Nagy S. Ferenc Mé- í száros B. Rozáliával. Fodor Benő Po- mázi Teréziával. Halász Vilmos Rékasi Jolán kiskunmajsai lakossal. Szombat- helyi István kiiskunmajsai lakos Dudás Viktóriával. Ancsa Molnár Fülöp kis­kunmajsai .Lakos Garas Valériával. Bata András Lakács Veronikával. Hamóczi János Nógrádi Jolánnal. Erdélyi Jó­zsef Bárány Viktóriával. Gábor Béla 1 Sárosi Jolánnal. Rapcsák István Horti I Mária Zsófiával. Váradi Jenő öttömösi lakos' Bata Erzsébettel. Sándor László Fekete Zsófia keceli lakossal. i HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó Márton bácsalmási lakos Ma­gyar Katalinnal. Kerékgyártó Gergely csengődi lakos Könyves Eleonóra Erzsé­bettel. Giller József bácsalmási lakos j Sztojka Irénnel. Sarok Márton Faragó Margittal. Dezső Antal Blanka Zsófiával. Borbás Lajos Farkas Máriával. Szőke Adám jánoishalmai lakos Balázs Etelká­val. Korda József Nagy Juliánnával. Posztronya József Stark Honával. Hegyi István László Margit prónayfalvai la­kossal. L : Halasi gabonaárak Október 30 Uj'buza 80 kg«os 14‘40 P, Rozs: 10-30 P, Árpa: 12-50 P, Zab : 1Г20 P, morzsolt Tengeri ó : i 9"50 P, csöves Tengeri: 7*— P. < Ferencvárosi sertésvásár. Arak könnyű sertés 63—68 közepes 75—76, nehéz 81—82 fillér. ! SPORT i wmmmm i Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. KAC—Bajai SE. 1:1 (1:0). Bajnoki Bttró: Pazaimek. 61 néző jelenlétében került lebonyo­lításra a bajai alosztály legfontosabb, döntöjeilegü bajnoki mérkőzése. 61 néző Baján, ahol gyönyörű sporttelep áll az ifjúság rendelkezésére, ahol a Duna— Tisza köze legszebb tribünje késztet irigykedésre bennünket. Amikor ezt a »hatalmas számú« néző-seregecskét megláttuk, egyszerre megszabadultunk at­tól a varázstól, amellyel a gyönyörű pálya és nagyszerű tribün bennünket lekötött és boldogan gondoltunk arra, hogy sportpálya nélkül Halason minden meg­van, ami a testedzést élteti, és el őre.- viszi a fejlődés utján. Már nem irigyeljük Baját, sőt! Többet ér a nagyszerű pályá­nál a mi sportszerető és áldozatkész közönségünk. De ne kalandozzunk el a tárgytól. Hiszen beszámolót kell adnunk a KAC- mérkőzésről. A halasi csapat kezdi a játékot és formás játék indul meg h két csapat között. A mieink tartalékos összeállításban küzdenek ezen á döntő mérkőzésen. A BSE szebben, a KAC lelkesebben játszik. A 21. percben Wejisz ravasz labdájából a KAC szerez gólt. Nemsokára Kulcsár II. fut meg, de az ötös táján buktatják. Elég ügyesen, mert a jól bíráskodó Pazaurek nem ítél 11-est. A II. félidő elején a KAC fedezetsor dirigálja a játékot, de Weisz és Var- nyiska megsérülése után már a BSE kerül döntő fölénybe. Vanyiska jobb- Szélső lesz, Weisiz kiáll. Még egyszer nagyszerű helyzet adódik a helyi csapat I kapuja előtt, de Holló nem mer kapás- 1 ból lőni és igy oda a jó helyzet. A BSE most nagyon szorongat. A 42. percben komért rúg önody és a sarokrúgás nagyszerűen ivei a kapu torka elé, amelyből a szorongatott Kedves ön­góljával egyenlít a bajai csapat. Nagyszerűen Sikerűit a kölyök bir­kózók vasáírnapi bemutatója Miskey Árpád legfiatalabb gárdája j Szép számra közönség jelenlétében mu­tatkozott be vasárnap. A színes és válto­zatos műsorral szereplő kölyök birkózók munkáját nagy lelkesedéssel fogadták azok, akik a bemutatón megjelentek. A bemutató végén "Wendier Zoltán osz­totta ki a dijakat a győzteseknek (egy- egy tábla csokoládét) és lelkes beszéd­ben méltatta Miskey Árpád hasznos mü- j ködését. Vasárnap miár Csatáry dirigálja a KAC. csapatát , A KAC bajnoki mérkőzéseit már be- j fejezte. Most már csak 2—3 barátságos mérkőzés szerepel az őszi műsoron. Ezekre a barátságos mérkőzéseikre azért van szükség, hogy uj játékosaink össze­szokjanak a régiekkel és főikép azért, hogy közönségünk vasárnap délutáni Szórakozása meglegyen. Vasárnap a kiskőrösi Petőfi lősz a KAC ellenfele. Ez a mérkőzés összeszofe- tató jellegű, mert 11-én, két hét múlva a déli kerület egyik legjobb csapata, a Szentesi Máv. játszik Halason. A Már. vasárnap döntetlenül játszott a kecske­méti АС-ai Kecskeméten! Felelős szerkesztő és kiadó: PRÄGER JANOS TÖRHETETLEN SZERELEM REGÉNY Folytatás 9 A házasság megkötése után azonnal New-Yorkba utaztunk. Senkit sem érte­sítettünk arról, hogy érkezünk és majd­nem úgy léptünk atyám elé, mint valami idegen látogatók. — Nem lesz se ünnepély, se nászút, — mondtam feleségemnek. — Atyám hal- Öoklik s ott kell lennem mellette. Kétség­kívül nagyon szomorú valami, ha egy házaspár az oltártól egyenesen egy hal­dokló ember ágyához kell, hogy sies­sen... De atyám úgy akarta, hogy még halála előtt mutassam be neki felesége­met. Feleségem nemesen és egyszerűen azt mondta, hogy szívesen lemond a nászúiról. A haldokló óhaja előbbre valló. — Bemutatom hitvesem — szóltam atyámhoz, mikor gondosan betettem ma­gam mögött az ajtót, hogy más ne hallja szavaimat. — S kérem áldását — tettem hozzá halkan, meghatottan látván, hogy haldokló atyám arca mint ragyog az örömtől. Nehézkesen fe’emelkedett és percröl- percre növekvő melegséggel nézte féle­ségemet, majd kitárta két karját, hogy magához Ölelje. Feleségem a szó szoros értemében odaomlott az ágyra és atyám keblére hajtotta a fejét. Az öreg nagy, szeretettel megsiimo- gatta szőke fejét. — Csakhogy látlak, mint leányomat, — suttogta. — Moist már nyugodtan halok meg. És nem tudakozódott atyja, anyja után, még akkor sem, mikor feleségem meghatottan igy kiáltott fel: — Most tudom először, mi az atyai szeretet. Eddig sohasem ismertem. — Nem bírom ecsetelni önöknek, uraim — folytatta Harding elbeszélését — azokat a változó érzelmeket, melyek e jelenet után szivemet átjárták. Hát hogy lehet ez? — kérdeztem magamban: Har­ding Mária se melegebb vonzalmát, sem tiszteletét nem bírta megnyerni apám- пак és ez a fiatal nő, akit a porból emeltem fel, kiragadva őt gonosztevő övéinek köréből: ez a fiatal asszony Blső látásra meghódítja a szegény beteget és a szivébe lopja magát. Mi lehet ennek az oka? Az ellenszenvbe, mellyel! atyám Máriával szemben viseltetett, vagy pedig magának feleségemnek varázslatos lé­nye? • j Én akkor még mindig Mária lelki rabja voltam és némi gyűlölettel gondoltam ■ feleségemre. Kértem, hogy néhány í percre hagyjon magamra .atyámmal a csak félig hajtottam be az ajtót, hogy • sértve ne érezze magát. Azzal nem tö- : rődtern, hogy meghallja-e majd, amit j beszélek atyámmal, vagy nem hallja meg. — Atyám — mondtam — íme, enge- 5 delmeskedtem és elhoztam feleségemet Megnősültem, mert igy akarta magát biztosítani, hogy ne vegyem el Máriát. De most engedjen eltávoznom, mert nem bírok együtt élni olyan asszonnyal, akit csak kényszerűségből vettem el. Atyám szótlanul meredt rám párnál közül. Még mielőtt magához térhetett és válaszolhatott volna, kinyílt az ajtó, belépett feleségem, megszégyenülten és könnyezve. Lassan, valami vele született méltóság­gal jött felém, ügy láttam, hogy arca egészen megváltozott. Pár perccel előbb még a boldogság visszfénye tükröződött szép arcán, most a lelki fájdalom ült minden vonásán. Én már meg is bán­tam elhamarkodott kijelentésemet, de a végzetes szó ki volt mondva. Nem von­hattam vissza. Odajött hozzám és halk hangon, szag­gatottan kérdezte: — Igaz-e, aminek most — nem tudom, véletlenül-e, vagy az ön előre megfon­tolt szándékából — akaratlanul fültanuja voltam? Igaz-e, hogy ön csak kénysze­rűségből tett engem feleségévé; engem, aki minden támasz nélkül való, szegény leány vagyok? Igaz-e, hogy ön nem sze­ret s hogy valósággal megszentségtele- nitette az egyházi szertartást, kijelent­vén az oltár előtt, hogy szeret? Igaz-e? Haldokló atyám ajkai remegtek a fel­indulástól, de egy hangnak se volt ura. Én összeszedtem minden bátorságomat és mély sajnálkozásomat fejeztem ki előbbi kijelentésemért; biztositottam, hogy azzal nem akartam őt megsérteni. Bocsánatot kértem tőle és megígértem neki, hogy amennyiben kívánja, nem távozom el mellőle. Kijelentésem oka — mondtam — nem Ez volt, hogy őt megbántsam, hanem csak az, hogy fér­fiúi méltóságomat mindenkivel szemben megőrizzem. ____________! j Г j j Fe'eségvm valóságos megvetéssel né­zett végig. — Tehát lényegében mégis csak igaz, — mondta, — akárhogy igyekszik is Szépíteni kijelentését. Zavaromban nem tehettem maist, mint félszegen meghajoltam a vérig megsér­tett nő előtt. f — Kálmán, Kálmán! — tört ki végre beteg apámból a szó — csak nem aka­rod halálos ágyam mellől elkergetni lá­nyomat? Mert őt leányomnak tartom. Mélyen megrendülve néztem atyámra. Feleségem ezalatt halkan kinyitotta az ajtót. — Mit akar? Hova megy? — kérdez­tem utána futva. Büszkén rámnézeft és igy válaszolt: — Az ön atyja haldoklik és egy sze­rető fiú nem hagyhatja magára halá­lával vívódó atyját. Maradjon csak mel­lette... elmegyek én. Szereltem önt, megszerettem abban a pillanatban, mi­kor először jött be .apám házába és ей a szerelmeim a hónapok és évek múl­tával imádattá fokozódott. Szerelmem által elvakitva nem vettem észre, hogy ön voltaképpen hideg szívvel kérdezte tőlem, hogy ákarok-e a felesége Lenni? Nagyon boldognak éreztem magamat, annyira, hogy még az ön szomorúsága Sem tűnt fel nekem. Felesége lettem tisztán az ön személye kedvéért, mert szeretem. Szeretni fogom ezután is... és ami engem illet, mindent megtennék, hogy ön boldog legyen. Egyelőre csak azzal az ígérettel távozhatom el ön mel­lől, hogy ha valamikor szüksége lesz rám, készséggel segítségére leszek. Ne­vét nem fogom viselni s igy nyugodt lehet afelől, hogy nem fogok rá szé­gyent hozni. Isten önnlel! S egy kézmozdulattal kisulhiant á""szo- bából. (Szombati számunkban folyt) Nyomatott в Helyi Értesítő LapváUaLat nyomdájában, Kiskunhalason, Molnár u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom