Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-01-03 / 1. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 3 Magyar Állami Kfiazénbánya 7000 kalorlás fekete Kőszenet, Kiskunhalason kizárólag Gríínwaid Zsigmond ___________árusitja Jelentkezzenek azonnal azon nők, férfiak, esetleg családok, alkik lakóhelyeiken állandó természetű összeirási, elárusítói, vagy ellenőri munkálatokat — megfelelő havi fizetés ellenében — vállald akar­nak. Ajánlatokhoz, nyomtatott útba­igazításokért, kettő darab kettő fil­léres bélyeg küldendő be. Szeged, főpostafiók 155. K^^S========^^=* Halasi gabonaárak január 2 Uj'buza 77 kgr»os 5'50 P, rozs 2‘20 P. boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Arak könnyű sertés 68—70, közepes 75—77, nehéz 76—77 fillér. köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, -kik felejthetetlen jó fe­leségem, szeretett leányom temetésén resztvettek s ezáltal', nagy fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. Dudás János lés özv. Szálai Sándorné. —-------... Rosenbergné divatszalonja Párisi modellek Bpest, Váci ucca 7. Telefon: 826—57. SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. Lelki tréning j Az öregebb futba'.isták fölényes mo- : Eo’tyal, az utánpótlás ifjú harcosai, való­színűleg ijedt csodálkozással olvassák ia szokatlan címet. Lelki tréning a sport­ban1, a testedzésben, különösen a lab­darúgásban, mi akar ez lenni? Röviden rámutatunk a sportban nagy szerepet játszó lelki tréning, lelki felké­szültség fontosságára. A sport mai fej ’etitségében nem szóra­kozás többé, nem is a kiválasztottak privilégiuma, hanem a nagy tömegek é’etszüfcségCete, nemzet fenntartó e.*ő, a fejlődésnek egyik legfontosabb tényezői­je. Nézzük, mit jeen-t a lelki: tréning a labdarugó sportban. A labdarúgás két tizenegy főből álló csapat küzdelmét je’emti a győzelemért. A mérkőzés sza­bályok szerint bonyolódik, 1b és a csapia- • tok legfőbb célja a szabályoik adta ke- í retek között minél többször bevenni az ; ellenfél hálóját. A futball csapatok nem j máról holnapra alakult együttesek. Sok munka, szívós kitartás és akaraterő, a j fizikum és sportszerem fokozása kell J ahoz, hogy a labdarúgásban § légid- í sebb eredményt is el tehessen, érni:. A fizikai felkészültség, a játékosaik jó kon­díciója és kicsiszolt technikája azonban nem e’ég az eredményes szerepléshez. Példával! fogjuk megvilágitam a lelki felkészültség nagy fontosságát,. A ma- 1 gyár professzionista llab-darugóspiort mű­velői, akik a futbiaOtoól élnek, akik min­den idejüket a tréningnek jszente’ik, e’sö- ! rendű, sőt kivételes technikával, vannak felruházva , kondíciójuk is kif fogás taten és mégis a’ul maradnak az olasz fut­ballistákkal vívott mérkőzésekben. Mi­ért? Mert az о'asz labdarugók kisebb technikáját pótolja, sőt eredményesebb játékává teszi a sports zeíteim, a nlagyobb j leki felkészültség. Milyennek kell lennie a futba llista lelki tréningjének ? A téli, holt szezon arra való, hogy tökéletes vértezetbem jelen­hessen meg a, csapat a bajnoki küzdéi- : mekben. A KAC csapata vidéki viszony­latban, eQsőrendü technikai és kondi­éi óbeÜ felikészültséggel bir. Lelki fe&é- ' szültsége és különösen taktikai készsége ! e'len azonban kifogás emelhető. A hiányok pótlását úgy gondoljuk el- i érni, hogy a KAC futballisták a. téli [ holtszezonban havonként kétszer ősz- I szejönnének és a felkérendő előadók a ! sportszéfern és taktika nagy fontoságát j mint az eredményes szereplés legfőbb ■ kellékét megvilágítanák. Előadás után vitát kellene rendezni, melyben az ösz- szes játékosok is rész tvennének. A le­szűrt tapasztalatok alapján azután a csapat tagjai kia’aikitamák magukban á helyes fölfogást és a gyakorlatban is érvényesítenék azt. Csak egy-két példát. A KAC csatár­sora támad. Joíbbszéliső viszi a labdát, lőhetne, de olyan é'ies szöget zár a kapu1, * hogy csak nagy szerencsével: fehet gólt ' e’érni. Ha már most ez a játékos tisz­tában van azzal, hogy a csapat győzel­me a fontos és nem az általa lőtt gól, akkor a jobb helyzetben levő társának adja a labdát, aki biztosabban tudja el­helyezni a labdát a há'őba. Más. A csa­patot leszorítja az ellenfél. A fedezetsor és védelem segítségre szorul. Mi a ’tenni­való? összekötők hátra, mert mind a 11 játékosnak az a legfontosabb felada­ta, hogy a vereséget megakadályozza, j Más. Ha a beállított játékos rossz for- i mában van, vagy gyengélkedik, ezt jie- j Seats© a vezetőségnek, mart többet ér a ] gyengébb, de egészséges játékos, mint a jobb1, de mdiszponált. Azután a taktika. Erős e’lenféllel. Szemben is higgadtan, passzolva. A labdát mindig szabadon álló játékos j kapja. Cselezést csak akkor, ha más egy­szerűbb mód nincs. Egyszóval a játék, a labdarúgás igen j bonyolult sport, ahol kevés a testi fel- j készültség, nem elég a rátermettség, i hanem az is- kel, hogy a 11 játékos ön- i zettenül, testi és lelki együttieisiként, mint j egy ember küzdjön a győzelemért. Krek i rendszerrel nemi tehet eredményt elérni, j legfeljebb ideig-óráig. Anyakönyvi hírek — December 24. — december 31. — SZÜLETTEK: Keresztúri Imre és Horti Veroniká­nak Imre nevű fiuk. Józsa Sándor és Figura Zsófiának Erzsébet nevű leá­nyuk. Benyák Imre és Pelikán Judit Ilonának halva született fiai. Orbán Károly és Monda Margitnak Margit nevű leányuk. Torma Mihály és Dudás Jusztinának Mihály nevű fiuk. Bábity Dániel: és Farkas Máriának Sándor nevű fiuk. Babeniyecz Jenő és Kovács M. Ka­talinnak Péter nevű fiuk. Banka András és Dörnösi Rozáliáinak halva született fiuk. Bálint Ante'! és Haijn|al Máriának Ist­ván nevű fiuk. Kelter Mihály és Gáspár Cz. Rozinának Mihály nevű fiuk. Mol­nár Károly és Stefán Magdolnának Ká­roly nevű fiuk. Kis Lajos és Babó Esz­ternek Lajos nevű fiuk. MEGHALTAK: Takáds János 78 éves, Sütő Imre 68 éves, Makai Sándorné Kis Juliánná Rozália 29 éves, Gyenizse István 16 na­pos, Tumó Máté 70 éves, Feremczi Fe- rencné Boirbás Terézia 52 éves, Csil­lag Regina 43 éves, Szalai K. Imre 6 hónapos, Szabó Galiba Mihály 60 éves, Gyulai János 86 éves, özv. Molnár Lász­lómé Tóth B. Krisztina 82 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Franczia János ELő Jusztinával. Tóth Mihály Németh Zsófiával. Baksai An­tal Lakatos Margittal. Lajkő Kálmán Nagy Erzsébeti©'. Maráczi Ferenc Martinék Ilona j árosba1 m-ai lakos- Eal. Königsberg Ignác Kecskeméti Anna budapesti liakosísail. Horváth Péter öt- tömösi lakos Farkas Zsófiával. Vigh Ferenc Oláh Etelkával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Komáromi Ferenc bócsai lakos Fe­kete Marginal. Patai János Zsol­dos Etelkává!. Tarayák József Horváth TEtelkával. Torma Má­tyás Pátei Jolánná' . Magyar József Fekete Etelkává!-. Bikit Balázs Németh Erzsébeti©1-. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A SÁRBA VESZEDELEM! REGENY 13 — Velük maradtam, amikor kitették önöket erre a koráH-szigetre s odaát voltam a Jávával, ahol éjjel a fény fel- sugárzik az égre. Jelentkeztem motoros csónak vezetőnek. Ehhez már megbíz­ható emberek keltenek. De1 a kapitá­nyom rá hagyta miagát venni, hogy en­gem ajánljon. i — ön ott volt! ön látott!... — Nem láttam semmit. A titok a­völgykatlanban, a hegyek mögött van. A haiók legénységet változtatnak, mi­előtt oda bemennek. De nékem, aki is­merem a ma- éjszakára kiadott jelszót, lehetséges a csónakot az erődítési szi­getek akna sorai között elvezetni, s ha már egyszer ezen túl vagyunk, akkor kiszállunk valahol a parton, távol a ki­jelölt kikötőhelytől. Akkor aztán megkí­sérthetjük megmászni' a völgykatlan aránylag alacsony sziklafa'át. Onnan be kell látnunk oda, ahonnan a világosság jön. - . , A nap most izzó korong volt s ép alá­akart bukni a tengerben. Az indulásra, keltett gondolnunk. Kitoltuk a motorcsónakot a vízbe. A titokzatos fény ragyogni kezdett. Beugrottunk a csónakba. A motor berregett. S mint a nyíl, mely Lepattan pz ij zengő húrjáról, repült a csónak az éjfekete1 vizen a távoli égifény felé. Felporzó langyos viz csapódott ar­cunkba s a még forró levegő zúgott fülünk mellett. Fényszóró sugárkév-éje szállt reánk. Egy pillanatig -megvilágítva ültünk ott, mint fényes nappal. — Togó! — hangzott fe’énk a- kiáltás. — Okuma — fe'e't Pertis s azután kisiktottunk a fénysávból és megint a sürü sötétségben1 ha’adtunk tovább. — Öh, ez a megkönnyebbülés — vélte Pertiis. — Most minden magától megy. A tiszteket már várták; átengedtek ben­nünket ezért az egyszerű jelszóra. Most már a csónak egész lassan ha­ladt. A motor szinte nesztelenül dolgo­zott. Sötét árnyékhoz köze’edtünk; me­lyek felmerültek előttünk, dombokhoz, melyeknek körvonalai, élesen leváltak egy mester-égcs fény aranyos hátteréről. Egészen hozzánk hatolt a sok hangú lárma, mely mintha a körülövező hegyek mögül a vil'amos kráterből szállana fel. Olyan volt, mint egy óriási méhkas züm­mögése. Eértünk egészen a partig, me­lyet a fény gyengén megvilágított. Rá- Bza’ajtottuk a csónakot a fövényre, aho­gyan ezt a konaüszigeten csinálták. Az­tán kiugrottunk és a csónakot még job­ban felvontuk, ahol néhány óriás páf­rány védelmében meghúzódott. És most ott álltunk a titokzatos hegy lábánál. — Valóban! — igy kiáltottam, fel, — szerencsénk volt, én... Csendeisen! - figyelmeztette Pertis. Tapogatózva mentünk felfelé az eny­hén emelkedő hegyoldalon. Két teljes óra hosszat kúsztunk fáradságosan föl­felé, mig e értük a tuLajdonképeni Szikla­Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállalat szé'ek határát, ahol lehiateiifem a (sötétben előre haladni. Meg kellett áilfemunk s megvárnunk, mig feljő a hold és se­gítségünkre lesz. A fűbe vetettük magunkat. Jól esett pihenni. Az én lábaim már sajgóit, úgy be’efáradt. Cetond ellenben egy cseppet sem volt tebervadva. — Ha napfelkelte előtt szerencsésen a csónakba, lehetünk s bántatlanul el­hagyhatjuk a fénypontokat, akkor már nem fé’ek semmitől — mondotta Pertis. — Már ugyan miért ne érhetnék el? A trópusi éj hosszú, és még csíak két és félórát töltöttünk el belő-le. Mélyen alattunk ragyogtak az erődí­tési szigetek fénypontjai. Kinyujtózkod- tam teljes hosszúságomban. Amikor le­hajtottam fejemet a földre, az volt az érzésem, mintha alattam a szikla élne, remegvet, megrázva vulkanikus erők­től-, me'yek mint tompa dübörgések Szálltak fel a földgolyó belsejéből. Megnéztem az órát. Még csak egy félóra múlva fog kigyuini a hold fák­lyája s mig nem világított, ne-m mász­hattok meg a hegyoldal utolsó darab­ját. mely még elválasztott bennünket a völgyka lián Szélétől. Az idegeim reszkettek. A várakozási idő végié’ennek tetszett. Már-már nem bírtam ki. Dohányoznom kel! — a do­hány megnyugtat. De Pertis kivette ke­zemből a gyufa skatulyát. — Mi bujt magába? Csak nem akar itt, a hegyoldal közepén tűzijátékot ren­dezni. Rájnk uszítja még az egész falkát odatentről! Beláttam. Ép azon voltam, hogy el­kövessek egy nagy vigyázatlanságot. Szégyeliem magamat. nyomdájában, Kiskunhalas, Molnár-u. 2 — Itt a hold! —1 kiáltott fel Cetoni. — Előre! — parancsolta Pe-rtis. E'einiíe kúsztunk, kapaszkodtunk, de csakhamar egy kiszögellő szikla mögé kerültünk, védett helyre, mely eltakart minden1 megfigyelő szem elől. A szirbeki lépettek, meg hasa dákokkal voltak te­le, de azért mégis gyorsan jutottunk előre. Még néhány Száz láb és célhoz ér­tünk’. A szivem dobogott. Ekkor Ceíoni, akik elől ment, felkiál­tott 1 Pertis odaugrott. Mi történt? Ott állt mindkettő a holdfényben, mint a sóbálvány, tanácstalanul, bénul­tam.. ’ S most már én is láttam. Előttük,, épp в lábuk előtt mélység tátongott, hatalmas szakadék, szélességéiben jó öt­vem láb és jgy mint természetes vár­árok, elválasztott minket a körfaltól, melyet vélekedésünk szerint most mász­tunk meg. Követ dobtam © Soltét sza­kadékba s hallgattuk, amint esik; leg­alább is ezer láb volt fenekéig. Az egyik helyen volt ugyan valami híd- fé’e. valóságos ördöghidja, egy kiszö- ke’íő szikladomb éles nyúlványa, me­lyem talán egy kötéltáncos mehetett vol­na végig, de mi nem. Homlokomon a verejték gyöngyözött. Ennyire már eljutottunk, hogy csak né­hány lépés választ e’ a céltól s hogy ezt в néhány lépést megtegyük, ebben meg­akadályoz bennünket ez a szakadék! Ezen sirni Lehetett! Még Pertis is elvesztette bátorságát szemben ezzel a nem ,várt akadállyal. Csupán Cetoni nem akarta feladni ter­vünket. (Folytatjuk). \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom