Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-10-10 / 81. szám

október 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Süt a nap Október nyolcadiké van, a hőmérő 28 fokot mutat délben és éppen most hoztak be a szerkesztőségbe egy csokor illatos fehér orgonát. Ki ismert ki magát a természetnek eb­ben a minden megszokott rendet fel­forgató játékában? A meteorológusok csak hadd1 törjék a fejüket a légköri viszonyok eltolódásának okairól és számítsák ki, (úgy mondják 70 évvel ezelőtt) volt hasonló az időjárás. . Elég azt tudnunk, hogy az őszi ká­nikula Tokajban 56 fokosra édesí­tette a mustot. Süt Isten áldott nap­ja és a Gondviselés díjmentes szana­tóriumában, az őszbe nyúló nyárban még nem ad erősebb hangot a nyo­mor. Mintha a jó Isten segítségére sietne azoknak, akik a téli ínség- munkák összeállításán és azok fe­dezetén törik a fejüket, de legfőkép­pen azoknak, akiknek a téli ruha csak azért nem gond, mert nem tudják megvenni. Ha ilyen játékos kedvében marad a természet, soká nem lesz szükség tüzelőre, meleg ruhára, lábbelire. t Ellentétes színek kergetik egymást a város uccáln. Bujócskát játszik itt a tavasz, a nyár és az ősz, egyik se éri utói egymást és ebben a bol­dog kergetőzésben éli a város a nap- sugaraas nyarat. Ki gondbl a ködös, párás ősszel, a zimankós téllel, ami­kor 28—29 fokos a meleg, ragyo­góan süt a nap nyíló almafákra és orgonabokrokra. Kóródi-Katona János képviselő kerületében A tompái kerület tevékeny képvise­lője múlt pénteken Csikériára érkezett, este az egy begy ült párt választmány előtt ismertette a politikai és gazdasági hely­zetet, majd tiszteletére Tornai Mihály gazdánál tartott vacsorán vett részt. Másnap, szombaton egész délelőtt hall­gatta választói panaszait, délben Devich Jenő főjegyző látta vendégül, majd Tom­pára ment át. Ott szambáit este a Ku- csera-vendég őben volt vacsora tisztele­tére, melyen a képviselő beszédében kitartásra buzdította a határmenti lakos­ságot. Vasárnap szentmise után a tom­pái pártvá asztminy ülést tartott, me­lyen Szabó Dénes tanító biztosította a képviselőt a választók bizalmáról, majd a képviselő nagy beszédben emlékezett meg a kormányzó jubileumáról. A pa- nasz'.ók hosszú sorának meghallgatása után Kelebiára ment át, ahol szintén kerülete népének ügyeivel foglalkozott. Itt Karvázy János szőlőbirtokos ven­dége volt s hétfőn utazott vissza a fő­városba. , Március 3í-éve! végződik a gazdasági cselé­dek szolgálati éve A minisztertanács a gazdásági cse­lédek felmondási idejének szabályo­zásáról szóló javaslatot tárgyalta. Mi­vel a javaslat törvényerőre emelkeí- dése hosszabb ideig tart, a földmű­velésügyi miniszter rendeletben szabá­lyozza a kérdést és úgy intézkedik, hogy a gazdasági cselédek szolgá­lati éve március 31-én végződik és a költözködési idő április 1. le­gyen. Nyomtatványoküt Ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája Újból Károlyi szloígazgatá kapta meg a halasi színházat Október végén, vagy november elején jönnek a színészek A város, mint ismeretes, pályázatot irt ki ia halasi színházra. Két szán­igazgató Radó László és Károlyi Já­nos színigazgatók, akik egyébként só­gorok, pályázták meg a halasi szín­házat. A város kiküldöttei megnézték Ra- dő színtársulatát Makón és Károlyi színtársulatéit Nagykörösön. A szinj,átszási engedély kiadása fe­lett ma döntöttek a városházán. A döntés úgy szól, hogy az idei színi- szezonra újólag Károlyi János sízin- fársulatámak adja oda a város a ha­lasi színházat. Károlyi János a ha- ' lasi szezon idejére uj primadonnát és bonvivánt szerződtet és zeneka- • rát is 8 tagra egészíti ki. Károlyi szánigazgató primadonná­nak Havas Mimit, bonvivánnak Szűcs Lászlót szerződteti. A régi prímádon- ! na és bonviván is a társulatnál ma- i rád. Felváltva játszanak. A sziniszezon kezdetét még nem } állapították meg. Előreláthatólag Ká- j rolyiék október utolsó napjaiban, \ vagy november elején kezdik meg i a hat hetes sziniszezont. 14 tanú a Szilágybbünügyben Miért tartják a f<£tárgyalást Kalocsán és nem Halason Körülbelül egy éve annak, hogy kipattant a város széles ré­tegében feltűnést keltő ügy, 'hogy Szilágyi Imre ny. tanító, városházi ideiglenes dijnok nagyobb visszaélé­seket követett el. A FAKSz.-tól 8970 pengő 32 fülért sikkasztott, amelyet) saját céljaira fordított. A FAKSz. Halason 263 egyént ré­szesített lakásépítési kölcsönben s Szi­lágyit bízták meg 1928 nyarán ezen ! ügyek intézésével. 1933. év folyamán panaszok ér­keztek a hitelben részesül lektől, hogy ] Szilágyi Imre az átvett törlesztési j összeget nem küldte el a FAKSz- í hoz. Erre megindult a vizsgálat és ennek folyamán kihallgatták az ösz- szes hitelben részesített házhelyese­ket. A vizsgálat eredményeként meg­állapítást nyert, hogy a panaszosok vádjai nem voltak alaptalanok, Szi­lágyi a visszaéléseket elkövette. Szilágyi Imrét előzetes letartózta­tásba helyezték és azóta a kalocsai törvényszék fogházában vizsgálati fogságban van. A nagyszabású bűnügyben az ügyészség elkészítette a vádiratot és a főtárgyalást október 12-én, pén­teken tartják meg Kalocsán. Az Oláh­tanács tárgyalja az ügyet. Eleinte úgy volt, hogy a főtárgya­lást Halason tartják meg. Szilágyi azonban az utolsó pillanatban bizo­nyos dolgokat beismert és ezáltal több tanú kihallgatása fölöslegessé vált. A törvényszék úgy döntött ezekután, hogy nem száll ki Halasra. A pénteki főtárgyalásra tizenöt ta­nút idézett meg a törvényszék. A városházáról idézést kaptak és ta­núként kihallgatják Fekete Imre dir. polgármestert, Gusztos Károly dr. helyettes polgármestert, Kathona Mi­hály dr. főügyészt, Hofmeister Gyula főszámvevöt, Gaál Jenő tanácsjiegy- zöt, Thuróczy Dezső dr. ny. pol­gármestert, Bor Imre ny. városi szol­gát. A többi tanuk: Sörös József, ifj. Péter Sándor, ifj. Maszlay Lajos, Papdi Vincéné Molnár Mária, Nagy Tyukos Sándor, Meskó Lajos és An­gyal Ilona. Szilágyi Imre védője Lázár Miklós dr. kalocsai ügyvéd. A törvényszék' a bünpörben még pénteken ítéletet hoz. A Helyi Éríesitő pénteki számában telefontudósdtás alapján részletes tudósításban számol be; a tárgyalásról. A KURUC-SZOBOR HARMINC ÉVES II. Rákóczi Ferenc szabadsághar­cának kezdetén, 1703 október 5-én, pénteki napon vívták meg Deák Fe­renc vezérlete alatt a kurucok véres csatájukat a szegedi katonasággal és a rác határőrök egy nagyobb oszta­gával Halas alatt. Az ütközetről Tooth János akkori aljegyző húsz évvel később a kö­vetkezőket jegyezte be a város első jegyzőkönyvébe: Az 1703-ik esztendőben október 3-ik napján Rákóczi Ferenc pártján -levő uj támadás. — Kurucok Halas városára beszállónak, kiknek is a a Száva melléki Sivökok és az Bács­kai Rácság, magyar szegedi katona­ság utáltok jővén, a városon kívül napkeletről az kurucok eleikbe ki- menvén megütközfenek és a kurucok megverettetvén elesett bennek 234, kiket mind a szegedi generális pa­rancsolatja, mint a kuruc tisztek aikat- ratja szerint összehordáttunk, egy nagy vermet ásván nékik, kiket eltemetvén, egy szép balmoeska nö­vekedett temetésekből, kit ma is Ku- ruchalomnak hívunk, úgy gondoljuk ezután is fenmiarad azon neve stb. Az ütközetben Kyba ezredes a Szá­va menti rác határőrség parancsno­ka is elesett s így mindjakét harcoló fél súlyos vereséget szenvedvén, a kurucok Kecskemétre, a császári csa­patok Szegedre vonultak vissza. Deák Ferenc kuruc vezér Kecskemétről ok­tóber 6-án irta a halasi tanácsnak, hogy »tegnap ottan szerencsétlenül jártunk« ,tehát az ütközet október 5-én történt, a Kurucszoborra, vésett október 3-a tévedésen alapszik. 1903 február havában a Kiskunha­lasi Kaszinó társasvacsorát rendezett dr. Nagy Mór kaszinói elnök tiszte­letére, kit akkoriban választottak meg a város polgármesterévé. Ezen a társasvacsorán id. Gaál Lajos mér­nök, 48jas tiszt s nagy történetbuvár vetette fel azt az eszmét, hogy a kuruc ütközet 200 éves emlékét mél­tóképen megünnepelendő, sorozza a város polgármestere hivatalos fela­Felhívás az osztálysors- jegytulajdonosokhoz! Ha ön nálunk vásárolja sorsje­gyét a következő egyedülálló elő* nyöket élvezi: 1. Nem kell osztályonként 30 fillért fizetnie. 2. Megtakarítja a levél és pénz­feladással járó postaköltséget. • 3. Nem kell sorsjegye számá­nak vagy esedékességének nyil­vántartásával vesződnie, mert mi ezt költségmentesen ellátjuk. 4. Bármilyen összegű nyere­ményt pénztárunk azonnal fizeti. Tegyen most nálunk is egy kísérletet! Halasi Gazdasági Bank dalai közé, hogy az elesett kuru- coknak méltó emlék épüljön. A polgármester tolat, tintát kérve, azonnal megindította a gyüjtőivet, ö maga és az indítványozó is, jó pél­dával elölj árva, már a vacsorán szép összeget gyűjtött össze. A gyűjtést a lakosság körében folytatták, a Ha­lasi Takarékpénztár és a Halasi Gaz­dasági Bank 500—500 koronát áldoz­tak a szép célra. Mulatságokat ren­deztek a Sóstón és az akkor meg­nyílt Népszigeten a szoboralap javára, úgy hogy rövidesen összegyűlt a szükséges 3000 korona. A szobor bizottság Damkó József szobrászt és Hikisch Rezső műépí­tészt bízta meg a szobor készítésével, amely sóskúti homokkőből épült s 1904 november 27-én vasárnap dél­előtt leplezték le nagy ünnepség ke­retében, harminc évvel ezelőtt. A kuruchalom tetején, a kurucok sírjától húsz lépésnyire észak felöl a város 1799-ben építtette az első szélmalmot, amely magánkézre jut­ván, a Schneider Ignác Utódai cég vásárolta meg s 1908 őszén ott kezd­te meg a vasúti állomás déli végén fekvő főtelepének a felépítését. Le­bontásra került a szélmalom s nap­fényre kerültek a hősi halált bari kurucok maradványai. A sir az em­lített telep udvarának az északkeleti sarkában volt s annak feneke az ud­var mai magassága felett feküdt mintegy fél méterrel. Kétméter szé­les és hosszú s ugyanolyan mély volt a sir, a hullákat egymásra ke­resztben helyezték el s mikor a ve­rem megtelt, körülötte a foldszinére fektették őket, s odafuvarozott föld­del halmocskát emeltek föléjük. A napfényre került csontok véres kézitusáról tesznek tanúságot, ketté- hasitott koponyák és csontok, ke­rek ólomgolyók tömege jutott nap­fényre s az összeolvasott lábszár csontok száma megfelelt a 234 ele­sett hete számának. Csodálatos, hogy a kurucszobröt felállító korszak elöljárósága a ku- ruccsontok felásatásakor ismételt be­jelentésre alig akart akcióba lépni s évekig tartó vita után, melyben a csontok kuruc vagy nem kuruc) voltát vitatták, 1926 őszén helyez­ték őket a kurucszobor előtt készí­tett sirboltba tizennyolcévi hányódás után, titokban, az est homályában minden ünnepélyesség nélkül'. Nagy Szeder István. — Д kórházban és a Dob-ucca sarkán épült kutakat ma vette át a város. Ismeretes, hogy a városi kór­házban és a Kossuth- és Dob-ucca sarkán kutat furatot! a város. A két kút elkészült. A v,áros ma délelőtt vette át a kutakat. Az átvevésné! a vármegye képviseletében jelen volt Safáry András kiskőrösi főszolgabíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom