Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-08-18 / 66. szám

4 oldal KISKUNHftLftS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 18 Villamos háztartási készülékek filléres bérért vagy havi részletre Pi HALASI VILLAMOSSÁGI RT-nál. ^||||||||||||||R| így kezdődött a világháború története a frontokon 1914-ben Lendületes hadműveletek a szerbiai harctéren — Győzelmes bevonulás Szerbiába — Közel 8 ezer orosz katona megadja magát Két éyVjBl a habom kitörésé után. a be- kevjlág normális élete mindéin megnyil­vánulásában a háború érdekeihez igazo­dik. Megszokottá válik most már a há­ború minden külső képe. A közvélemény még nem ismeri a harcterek irtózatos veszteségeit. Mindenki bizakodással és lelkesedéssel tele. Egyelőre csak a tény leges ősapátok állanak a frontokon, do már hire jár a legkülönbözőbb korosztályok mozgósítá­sának. A lelkes hangulat hatása alatt százezrek várják, hogy hadba vonulhas­sanak. A társadalom áldozatkészsége ki- arxadhatattemi! táplálja az (tthonmara- dtottak felségélyezésére indított akciót. Nincs népszerűbb ember a katonánál. A város lüktetőién eűeivein képet mutat. Falai között állandóan néhány ezer ka­tona tartózkodik. A csukaszürkébe öltöz­tetett zászlóaljak szinte szakadatlan soriban menetednek a város szélén levő tötér felé, ahol egy-egy éleslövéses har­cászati gyakorlat az itthoni élet utolsó eseménye. Aztán az állomás felé indul- , nak a csapatok. Mellettük rengeteg asz- szony, gyemnek. E'Ől a zenekar harsog, . a csapatok pedig dacos-vidáman éne- ■ kelnek: j — Megállj, megállj kutya Szerbia... ' Ezekben az órákban érkezik hire Sat- 1 bác bevételének. A hirek, amelyek még megerősítésre szorulnak, arról is tudinak, ' hogy a város bevétele óriási ember áldó- J zatba feerüít. A lelkesedés nottön-nö. Augusztus i 13-án je’enik tn eg egy kormányrendé- j let a moratóriumról, miután a hadba- ' vonulás mint vis major, természetesen tehetetlenné teszi a fizetési kötelezett- ' ségek teljesítését. Kormányrendelet a a moratóriumról A Helyi Értesítő 1914 augusztus 15-én megjelent száma lelkesült hangon ir a diadalmas, bár sok veszteséggel járó szerbiai offenziváról és Sabác elfoglalá­sáról. , Jellemző az akkori idők felzaklatott idegállapotára, a sajtó és közönség tü- relmetlienkedésére az a néhány sor, amelyben a sajtó — szokott higgadt tó­nusa éHenére- — kifogásolja a katonai hírszolgálat elégtelenségét. »Csapataink Szerbiában vannak, de a részletek még hiányoznak. Az eddig is szűkszavú hivatalos táviratok ma egé­szen a minimumra estek. A miniszter­elnökségi sajtóosztály táviratai, amelyek eddig 8—900 szót tettek ki, ma várat­lanul 100 szóra redukálódtak. Az okát hiába kerestük. A telefon elzárva elö­lünk s a táviratra legfeljebb akkor ér- kezhetik válasz, amikor aiz olvasó már kezében tartja a lápot...« „Sabác a birtokunkban van“ Már második napja kelnek szárnyra a legfantasztikusabb rémhitek a szerb hadszíntér eseményeiről. A sajtóhadiszál- lás hallgat és a közvélemény a legtelje­sebb tájékozat’anság közepette várja az értesítést arról, vájjon mi is történik voltaképpen Szerbiában? Ekkor érkezik meg a rövid hivatalos jelentés: »Csapa­taink ma több ponto-n bevonultak Szer­biába és az ottani ellenséges erőket visszavetették. Csapataink vaTamennyi akciója sikeres volt. Sabác birtokunkban van.« ;■!;!'!1 [ 1 Ili A rövid beszámoló mögött a szerbiai harctér egyik legvéresebb eseménye hú­zódik meg. Az osztrák-magyar haderő véres küzdelmek árán nyomul elő és a szerbek ellenállása folytán rengeteg vér­I , i rét fizet meg minden méternyi előnyo­mulást. 1 f < 1 • I ■ Katonáink valóban úgy harcolnak, mint az oroszlánok s különösen Sabác ostrománál tűnnek ki halált megvető vitézségükkel. Rendkívül veszedelmes volt az átkelés a Száván s a felvonulás a szerbek által lakott Dráva-Száva köz­ben, ahol a minduntalan kiújuló komi- táesi harcoknak rengeteg derék honvéd esett áldozatul. A spionoktól hemzsegő vidéken egymást követik az akasztások. Ekkor végzik ki a klenáki szerb pópát is, aki fényjelekkel figyelmeztette temp­loma tornyából a szerbeket csapataink előnyomulásáról. Hazatért sebesült kato­nák beszélték, hogy a szerb teomitáosiik a fákra kötözték magukat és úgy lövöl­döztek az átvonuló katonákra, akikre valósággal golyózáport zúdítottak ház­tetőkről, ablakokból, górékból, szaüma- kazüakból és rejtett fedezékekből. Az előnyomulás lendületét mégse lehetett féltartóztatni. Egymásután vették be csapataink fiz ellenséges állásokat és ezekben a napokban valóban úgy lát­szott, hogy a szerbiai csatározás az or­szág iegázo'.ásával hamarosan véget ér. Sajnos, nem ez történt. Az esti órákban egy rövid távirat je­lenti: A szerb kormány Nisből Üszkübb© menekült. Az északi harctér ese­ményei Ma 7800 orosz-lengyel katona meg­adta magát. A hadvezetőiség úgy hatá­rozott, hogy va'amennyit Szatmáron és Nagykárolyban internálja. Bukaresti je­lentés szerint az oroszok a be&szarábiai határon hatalmas csapattesteket kon­centrálnak. Oroszország most készül először nyo­mást gyakorolni Romániára, hogy az antanthatalmak oldalán beavtkozúsra bírja. Románia azonban item enged a semlegesség á láspontjából és ermiézve ismételten félre nem érthető nyilatkoza­tot tesz. A Helyi Értesítő ugyanezen száma még a következő hivatalos hirí közli: A román-bánáti határezredböl alakult karánisebesi vagyoriköziség választmánya a területéről bevonultak hátramaradott­jai részére 100.000 koronát szavazott meg és elhatározta, hogy ezen összegen élelmiszereket szerez be a segélyre szo­rultak között való szétosztás végett... A Budapesti Közlöny e napon megje­lent száma a moratóriumról többiek kö­zött a következőiket közli: A tejárt, vagy szeptember 30-ig be­zárólag lejáró pénztartozások fizetésére, amelyek augusztus 1. előtt kiállított vál­tón, 'kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy általában olyan ke­reskedelmi ügyletien vagy más magán­jogi címen alapulnak, amely augusztus 1. e'őtt keletkezett, két hónapi halasztás (moratórium) engedélyeztetik. Ugyanekkor zárolják a takarékpénztári betéteket is olyképpen, hogy a betétek­nutaosik aLando o-rvtamadasa, а к eme« hemzsegő serege és sok más, zavaró körülmény. A szerbiai harctéren szen­vedett veszteségetekről fantasztikus hi­rek kelnek szárnyra. Ezeket később nem erősitik mag, de annyi most már bizo­nyos, hogy a szerbiai harctéren minden talpalattnyi földért véres áldozatot кеЭ hozni. Nyugta’anitja a közvéleményt az e napon kiadóit hivatalos jelentés is, amely ilakóniikus rövidséggel csak eny- nyit mond: »A déli hadbzinférről a még kívánatos titoktartás okából konkrét ada­tok ma sem bocsájthatók nyilvános­ságra.« Ugyanekkor közli egy másik hivatalos jelentés: A pólai kikötő teljes hadiálla­potban van. A kikötő környékéről a la­kosságot kitelepítették. Románia egyelőre várakozó álláspon­ton van. A »National-zeitung« tudni véli, hogy Románia, bár általános mozgósi- tást rende’t el, úgy határozott, hogy nem harcol a központi hatalmak ellen... * Ezt az elhatározását Románia akkor változtatta meg, amikor a monarchia már katonailag teljesen kimerültnek Ш­, Szőtt. Ekkor hátbatámadta a monarchiát, j hogy végre — a nagy zavarban — el- : foglalhassa Erdélyt. Csapataink azonban , egyedien lendülettel kiverték a románo- , kát, megszállták Romániát és bevonul- , tak Bukarestbe is. A román hadsereg , csak akkor állhatott még egyszer talpra, j amikor nálunk a bolseviki izgatás kö­• vetkeztében kirobbant a forradalom és ! kicsavarta katonáink kezéből a fegyvert. ! Akkor a román haderő bevonult Erdély- ; be, sőt a magyar bolsevizmuS bukása , után Budapestre is, végigfosztogatva a védte’en, fegyvertejen, ájult országot. Azóta vise’i Románia a hozzá méltó ne­vet: a háború hollói... A német csapatok bevonultak Lütfich- , be, ahol még a polgári lakosság is szi- J vós ellenállást tanúsít. Az egyik fegy- I vergyár emeletérőd a nők forró vizet ! öntenek a benmpmuló német katonák fe- I jére, másutt géppuskákkal és aknákkal j fogadják őket. A német csapatok, al.lieb- 1 állását azonban nem lehet feltartóztatni. I Az északke’eti harctéren az oroszok tö­megesen adják meg magukat. Sosnovice orosz bányavidéken negyvenezer bánya­munkás megtagadja a bevonulást és j megtámadja az ellenük kivezényelt ka- I tonaságot. Később a munkások felrob- ■ bántják a villamostelepet. Jó hir a halasi kereskedőknek és iparosok­nak: a pénzügyminiszter megszüntette az illetékügyi razziát * .*■ .... * " C 4 nek legfeljebb tiz százaléka igényelhető. A folyószámla tulajdonosok csak munka­bér, adó vagy lakbér kifizetésére igé- * nyelhetik pénzüket, így is csak akkor í ha igényüket nyolc nappal élőbb írásban bejelentik. Titokban a déli harctér flyen cim alatt a Helyi Értesítő 1914 augusztus 14-én megjelent száma meg­írja, hogy a szerbiai hadszíntéren a fel­vonulás befejeződött, csapataink sok he­lyütt átlépték a határt s hogy az igazi küzdelem csak most van kifejlődőben. Megnehezíti a csapatmozduiatokat az Utak járhatat'ansága, a sok erdő, а ко­Egy nap idehaza Néhány napihir a Helyi Értesítő aug. 14-án megjelent számából: — Д vasúti pernotem való tartózkodás betiltása. A katonai á'lamásparamcsnoik- ság rendelet© folytán délután 5 órától kezdve a Vasúti állomások petrónján polgári közönség nem tartózkodhat. — Élelmiszerek szállítása a vasúton. A hadiállapottal kapcsolatosan a vasuta­kon lehetetlenné vált a teherszállítás, éppen ezért egyes élelmi cikkekben már­is fenyegető hiány állott be. Egy másik cikk intézkedést sürget az élelmiszer-uzsora elten. A Helyi Értesítő az elsők közt adott | hírt arról, hogy a halasi kereskedők és iparotoknak milyen zaklatásokban van részük az úgynevezett iljieíékügyi raz­ziák során. Most a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arról értesíti a halasi érde­kelteket, hogy a miniszter a zaklatás színezetével biró razziákat beszüntette. A Kamara erről szóló leirata többek közt a következőket mondja: эдпрщЗэш jjoreza [nddeupg Писцам rendszeres i1-tetékügyi ellenőrzés számos panaszra adott okot, amelyeket a keres­kedelem és ipar érdekképviseletei a pénzügyminisztérium előtt kifejezésre juttattak. Ez ügyben most döntött a pénzügyminisztérium egy körrendelet ki­bocsátásával, amely po-ntróí-pontra in­tézkedik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szóvátett javaslatok ügyében. A kisiparotok és kiskereske­dők saját céljaikra készült egyszerű fel­jegyzései, amelyek az üzletmenet tel­jes áttekintésére alkalmatlanok, aem te­kintendők illetékköteles könyveknek. A pénzügyminiszter utasította az illetékes pénzügyi hatóságokat, hogy ilyenekkel az ellenőrzés ne foglalkozzék. Lelete­zésnek is csupán akkor van helye, ha minden kétséget kizáróan illetékköteles könyvről van szó. A számlák illetéke ügyében azt a fontos elvet deklarálja a rendelet, hogy iparosnak vagy kereske­dőnek az a feljegyzése, amelyet a kész­pénzzel azonnal kiegyenlített kézi vá­sárlás adatairól a vevő félnek az áru­val együtt az üzletben nyomban átad, vagy az áruval együtt nyomban házhoz küld, nem tekintendők illetékköteles számlának. A számlabélyeg átírásának alaki szabályossága kérdését méltányos figyelemmel kell kezelni. □□□□□□□□□□□□a Hirdessen а Helyi Értesítőben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom