Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-08-08 / 63. szám

é oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus S — Egy leány — mléjgy kérő cim alatt egy nagyszerű vígjáték attrakcióit mutat be az Apolló ma, szerdán. Sláger-mu­zsikával tűzdelt, rendkívül kacagtató da- ) rab. amelyben ragyogó szépségű nők J és elegáns férfiak játszák a főszerepe- j két. A mai szerelem tükre az »Egy, leány, négy kérő« filmmestermü, amely el fogja bűvölni a közönséget. Anyakönyvi hírek { — Julius 29. — augusztus 5. — , SZÜLETTEK: Brinkus Lajos és Németh Katalinnak Kornélia nevű 'leányuk. Vőneki István és Halász D. ionénak Terézia nevű leá­nyuk. Székessy Gyula és Horváth Gab­riellának István nevű fiuk. Bótás József és Modok Erzsébetnek József nevű fiuk. Gergely Jenő és Gáspár Margitnak Mar­git nevű leányuk. Sörös Balázs és Váczi Erzsébetnek Lajos nevű fiuk. Nagy Kál­mán és Komlós Krisztinának Eszter nevű leányuk. Görög Dezső és Balog Ilo­nának Dezső nevű fiuk. Rozsnyaii János és Takács Erzsébetnek László nevű fiuk. Bajusz János és Kiss Erzsébetnek halva született leányuk. Fedor János és Ge- viczki Veronikának János nevű fiuk. MEGHALTAK: Res ebner Károly 79 éves korban, Sza­lonnád Pál 81 éves, Sándor Antal 41 éves, Krausz Sándor 22 éves, Vőneki János 51 éves, Bokor Zoltán 3 hónapos, Banári Ida 2 napos, Savanya Erzsébet 11 hónapos korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Csontos István Varga Juliánnávál. Pa­lásti József Dodik Juliánnávál. Vitéz Kassaikürti Pál Dózsa Ida 'Franciskával. Pályi Sándor Endre Huszár Margit nagykőrösi lakossal. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Benedek István szegedi lakos Flieber Juliánnávál. Weinberger Jónás sátor­aljaújhelyi lakos Simon Fridával. Valent Imre Pólyák Marce Iával. Paczolay Ist­ván Horváth Annával. SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. Három város és hét község varsenyzői indulnak a ill. Kiskunviadalon A súlyos gazdasági viszonyok nyo­masztó terhe nehezedik a Kiskunság és Csonka -Bácsmegye sportéletére, a sportegyesületek, melyeket lelkes és min­den áldozatra kész férfiak szívós, ember- fe'etti munkával hívtak életre, egymás­után szüntetik be működésűkét és a III. Kiskunviadal nagy vonzó ereje mégis 100 és 100 résztvevőt biztosit ennek a hatalmas megmozdulásnak. Ez a tény megnyugvással tölti el azokat, akik a sport katonáivá szegődtek, akik a test­edzés nemes hivatását felismerve, dol­goznak a szebb és boldogabb magyar jövőért. A III. Kiskunviadal sikere nem kétsé­ges. Pedig vannak, nagyon sokan van­nak ezen a területem, akik a féltékeny­ség és irigység miatt távol maradnak a nemes célért küzdők sorából, de ezek távolmaradása csak használ ennek a nagyszabású Sportmozgalomnak. Baja város rendezi meg az idei Kis­kunviadalt. Lelkes, a sportért élő-haló rendező-igárda munkálkodik a viadal si­kere érdekében. Baja város nagy sport­társadalma élénk érdeklődéssel kiséri az előkészítés nehéz munkáját és a Baján uralkodó lelkes hangulat biztossá teszi a sikert. Három város és hét község közel fél­ezer versenyzőt indit a III. Kiskumvia- dalon. Ezek a városok és községek ugyan azt a nehéz életet élik, minit a tá­volié tűkkel tüntetők, de megvan az az előnyük, hogy felismerték a testedzés nemzeti szempontból felbecsülhetetlen és megmérhetlen hivatását és áldozatok árán is biztosítják a kiskunviadalok si­kerét. A viadalt rendező Baján kívül Bácsalmás, Hajós, Kunbaja, Kalocsa, Sándorfalva, Kiskőrös, Gara, Ke'.ebia és Kiskunha'as neveztek a III. Kiskunvia­dalra. Szomorú kép ez, ha tudjuk, hogy 83 község és 5 város van a Liga működési területén, de bizva bízunk a sport nagy átütő erejében, a testedzés­ben rejlő értékekben, amelyek előbb vagy később felrázzák azokat is, akik ma még távol vannak és eloszlatják azo­kat a félreértéseket, kicsinyes szempon­tokat, amik miatt egyes városok és községek duzzognak. LABDARÚGÁS Vasárnap délután a félegyházai lab­darugósport legjobb képviselője szere­pe' Ha'aaon a sok sikert és dicsőséget elért KTK csapata. A vasárnapi ven­dégcsapat — eredményei a’apján — a déli kerület egyik vezető csapatának számit és ha'asi szereplései nyomán is megismertük nagyszerű játékát, félelme­tes erejét, hiszen legutóbbi mérkőzésén is 4:Q-ás győzelmet aratott a KAC fe­lett. A múlt a félegyházi labdarúgás fölényét mutatja. A vasárnapi meccs fogja eldönteni azt, hogy javult-e azóta a helyzet, felfejlődött-e a ha'asi lab­darugósport? A Liga Döntő Bíróság vasárnap meg­ejtett© a labdarugóbajnokság sorsolását A sorsolás eredménye szerint augusztus 18-án dé’után 2 órakor Baja—Kiskőrös, dé'után 4 órakor Bácsalmás—Kiskunha­las párosításban játszanak a beneve­zett csapatok. A sors itt Bajának ked­vezett, mert a leggyengébb ellenfél ju­tott a számára. Haas csapatának már nehéz ellenfél jutott, amely eCIleín csak elkeseredett harc árán győzhet. Baja már is a döntőben van. Halas? Nehe­zen. A Sorsolás eredménye alapján a labdarugó bajnokság valószínűleg Baján marad. Halasi gabonaárak Augusztus 7 Uj'buza 80 kg=os 14'40 P, Rozs: 9'40 P, Агра: 8'50 P, Zab: 8'50 P, morzsolt Tengeri: 9'50 P, csöves Tengeri: —.— P, Uj«burgonya: —'— P. Ferenc városi sértés vásár. Arak könnyű sertés 60—64 közepes 68—70, nehéz 76—78 fillér. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 2230—1934. tk. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. j Ha'asi Gazdasági Bank végreihajtaitó- nak, kiskorú Schneider György (képv. Schneider Györgyné szül. Tagai Anna I Pécs, Siklósi u. 34.) végrehajtást szen­vedő ellen inditott végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végrehaj­tató kérelme következtében az 1881 :LX. i te. 144., 146. és 147. §-ai érteimében i elrendeli a végrehajtási árverést 315 P I tőkekövetelés és az árverésért ezúttal I megállapított 23 P költség követelése I és járulékainak behajtása végett a kis- * kunhalasi kir. járásbíróság területén J levő, Kiskunhalas megyei városban fek- I «vő в a ki,skun!hia;,iaísa. 9744. sz. tkvi betét- I ben А. I. 1—2. sor. 3028—12, 3028—13. hrszám 92 n.-öl kert, 103 n.-öl lakház udvarral bej-telekben kiskorú Schneider György nevén álló ingatlanra 1552 P kikiáltási árban. A te'ekkönyvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségében < (I. e. 2/a ajtó) megtartására 1934- évi augusztus 25. napjának délelőtt fél 11 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a követ­kezőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a ki­kiáltási ár felénél alacsonyabb áron el­adni nem lehet (1908 :XLI. te. 26. ?.) 2. Az árverezni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 száza­lékát készpénzben, vagy az 18881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfo­lyammal számított, óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és a,z árverési fel­tételeket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §; 1908:XU. to. 21. §). Kiskunha'as, 1934. április 23. Dr. BOROSS sk. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteeüí: MÉSZÁROS iroda­tiszt. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS С Ä VSENDBIZTOS LEANYA Folytatás 39 A két ifjú: álig vette észre a csend©- . sen közelgő öregeket, annyira el voltak j merülve. Ott ülitek egy nagy lombos j almafa aíiaitt, szó nélkül, a lehulló leve­leket nézegetve, de a Kelemen uram aggódó szemei mindjárt észrevették, hogy a fiatalok már értik egymást s ahhoz a múltkori kétszeri találkozáshoz tökéletesen elég volt ez a harmadik, hogy a dolog komoly tegyen'. Amint Lilla észrevette az öreget, mintha ál­mából ébredt volna fel, összerezzent, elpirult, majd elsápadt, aztán hirtelen, mintha sürgős dolga volna, besietett a házba. Kelemen tiszteZetes komolyan ráné­zett Nyakas uramra, aki úgy látszik, elértette, mert igy szólott a fiatalem­berhez : — No, kedves kereszti iám, hátha ké­szülődnénk hazafelé! Nagy ut van még előttünk s nem szeretnék nagyon ké­sőre maradni, meg hát az ült különben is meglehetős rossz. A fiatalember meglepődve és szem Iá- ‘ tomást kedvetlenül hallotta az öreg ki­jelentését, de hát mit tehetett volna? Kivált, hogy a pap sem marasztalta to­vábbra őket. Nemsokára fel is készültek, előállott a kocsi s a vendégek útnak indultak. Megköszönték a szives látást, de Nya­regény! kas uramnak úgy rezgeti a hangja, mint aki érzi, hogy rossz fát tett a Itüzre, le ils sütötte a fejét, mintha ai kocsiderék- bam vizsgálna valamit. A fiatal ember azonban csak úgy ragyogott a boldog­tól Is minduntalan visszaitekintgetett hall­gatag utitársa mellől. Amint a vendégek eltávoztak, magá­hoz intette a pap Lillát. — Gyér elő, kis leányom, ülj le ide melóm s felelj a kérdéseimre, úgy, ahogy eddig szoktál, el nem hallgatva semmit. Mondjad, történt-© va'ami; mit szólott ez az ifjú ember? Lilla olyan piros lett, mint a tüzláng, majd1 sírásra fakadt s elkezdte az öreg kezeit csókolni. — Oh, kedves atyám, én nem vagyok oka semminek. De ő sem oka. Azt mondta, hogy nem tehet róla, ellenáll­hatatlan erő ösztönözte. Azt mondta... azt mondta... — No, kis leányom, ne félj, csak mondjad bátran, hiszen atyádnak be­szélsz, aki csak javadat akarja. Folytasd tehát. í i — Oh, igazán olyan nehéz e mondani. ! De nem is tudom úgy, mint ahogy ő... , hanem hát azt mondta, hogy élete bel- ! dogsága függ attól, hogy... — Nos? Csak bátran, kis leányom. Tehát... — Hogy felesége legyek... és inkább meghalna, sem hogy rólam valamikor lemondana, ha én is úgy akarnám. — És te mit szóltál neki, leányom? — Oh Istenem, édes atyám, én. nem is igen' tudom már, hiszen úgy meg voltam lepetve; sajnáltam is, hogy olyan szomorúan beszelt a halálról... Nem tu­dom, mit mondtam... hanem egyszer csak ékapta a kezemet, hirtelen meg­csókolta és azt mondta., hogy nagyon boldoggá tettem... — Értem, — szőtt elgondolkozva a pap, — most már nem is kérdezek egye­bet tőled. Tudom, amit akartam. Ezek után csak annyit mondok neked, édes leányom, hogy próbáld meg e felöl a dolog felöl mentői kevesebbet gondol­kozni. A jövő Isten kezében van ugyan, de ént azt tanácslom, hogy ezt a mai történetet igyekezzél elfelejteni. Te jó, engedelmes kis lányom voltál mindig, most is követni fogod, amit mondtam úgy te? Lilla nagy kék szemei megnedvesed- tek, két nagy könnycsepp gördült végig halvány arcán s halk hangon igy felett: — Igen. Mindig azon igyekezem, hogy jó atyámnak szomorúságot ne okozzak. Néhány nap múlva megint levél érke­zett Nyakas uramtól, de nem volt benne köszönet. Az öreg roppiant szégyenke­zéssel és bűnbánatiéi azt irta, hogy a tekintetes asszony véletlen hazaérkezvén, ő rögtön hozzá sietett s elmondta neki a dolgok állását. Hanem bizony a te­kintetes asszony sajnálkozva, de határo­zottan kijéeníettltie, hogy a dologból a Lilla ismeretlen származása miatt nem lesiet semmi, családja is bizonyára tel- je)S erővel ellene szegülne ennek a frigy­nek. Szívesein elismeri Lilla kiváló tu­iajdonságeit, hiszen látta öt, midőn falu­jukban időzött, de hiába, ami "ehetetlen, csak lehetetlen. A fiatal ember viszont nem akar tágítani, folyvást búslakodik. Szegény Nyakas uram már azt sem tudja, mit csináljon. De hát tájékozásul még is megírta, ezt a levelet, egyszers­mind pedig bocsánatot kért, hogy meg- gondo atlanságával segített a dolgot ©ny- nyire juttatni. Amint Kelemen tiszteteties végig ol­vasta az őréig kolléga tevéiét, komor redőkbe vonta homlokát, mert amint a folytonos megfigyelésből észrevette. Lilla telkében1 is sokkal mélyebb nyomokat hagyott a dolog, semhogy aggasztó ne tett volna. A KOSÁR. Mialatt ezek történtek, a kurátor távol volt néhány napig a falutól, valahol a városban járt, amint ezt ujdona't uj ruhái is ©’árulták, amelyek méltó feltű­nést keltették s nem kevés szóbeszédre adtak a falusiaknál ajkaimat. Hiszen tökéletes úri emberré vedlett át Gegős — majd olyan tett. akár csak a jegyző- segéd ünnepkor. De nemcsak a falut érte meglepetés, hanem a kurátort is, amint fülébe ju­tott, hogy egy idegen urfi volt a Itjjsztej* Heteseknél egy öreg pappal, akik nyilván háztüz nézni jöttek. Nagyon e'komorodott Gegős ezen hírre, szófián, ingerült lett mérgesen elzavarta maga elől cselédjeit s alig es­te edett. bezárkózott szobájába s nagy léptekkel járkált ott, mély gondolatokba merülve, fei-alá, majd éjfélig. Egyszerre aztán hirtelen megállóit, rá­csapott öklével az asztalra s igy kiál­tott fél: (Szombati számunkban folytatjuk). Nyomatott a Helyi Értesítő Lap ráül aia njnmdáfában, Kkhunhetason, Molnár-u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom